Változtat a médiatörvényen Orbán Viktor, ha átírják a francia és a német médiatörvényeket is – nagyjából így foglalható össze mindaz, amit a miniszterelnök tegnap külföldi újságíróknak mondott.
A kormányfő jelezte: állnak minden uniós vizsgálat elé, és még a törvényen is változtatnak, ha más tagországok jogszabályaiból kiveszik az azonos passzusokat.
Kitartott ugyanis azon magyarázata mellett, hogy a magyar törvény minden sora megtalálható valamely uniós országéban. Orbán és a Fidesz vezetői mindeddig teljesen elzárkóztak attól, hogy módosítsanak a szabályozáson. A kritikus hangok tegnap sem csitultak. Martin Schulz, az EP szocialista frakcióvezetője már kezdeményezte is hivatalos vizsgálat indítását. Barroso bizottsági elnök pedig ma ül le beszélgetni a kormányfővel.
A kormány változtat a médiatörvényen, ha az Európai Unió szerint erre szükség van – jelentette ki külföldi újságíróknak Orbán Viktor a Reuters beszámolója szerint. Az EU része vagyunk, vannak játékszabályok – fogalmazott a miniszterelnök, aki arra is utalt, hogy a magyar médiatörvény nagyban hasonlít más tagállamok, például a francia, német vagy holland jogszabályokra.
A Bloomberg azonban árnyalta a miniszterelnök szavait. A hírügynökség ugyanis arról is beszámolt, hogy Orbán azt mondta: a jogszabályt uniós államok törvényeiből állították össze, így csak akkor módosíthatnak a törvényen, ha a tagállam, amelynek jogrendjéből átvették a passzust, ugyanígy tesz. “Magyarország elfogad minden vizsgálatot, amelyet az EU indít. De elképzelhetetlen számomra, hogy az unió azt mondja Magyarországnak, hogy változtassa meg ezt vagy azt a passzust, miközben megengedi a franciáknak, németeknek, vagy dánoknak (a Bloomberg Hollandia helyett Dániára utalt – a szerk.), hogy törvényeik egységesek maradjanak. Ez diszkrimináció lenne” – idézte a miniszterelnököt a Bloomberg.
Orbán szavait egyébként tegnap magyar újságíróknak Szijjártó Péter is elismételte. A kormányfő szóvivője ugyancsak diszkriminációról szóló aggályokról beszélt. Mindettől függetlenül tegnap mintha már puhult volna a kormányzati beszéd. A szóvivő ugyanis néhány napja még azt mondta, hogy a külföldi kritikák nem tartalmaznak konkrétumot, a bírálók biztosan nem is olvasták a jogszabály szövegét, amely “európai jogszabály, minden eleme megtalálható más uniós tagállamok médiatörvényeiben is”. Sőt, Szijjártó korábban odáig merészkedett, hogy a luxemburgi külügyminiszter december közepi támadását azzal magyarázta, hogy a politikus szocialista, ráadásul nem a saját kormánya álláspontját tolmácsolta. Utóbb kiderült, ez nincs így. December végén egyébként még Orbán is arról beszélt, hogy nem hatják meg az Európai Unió egyre erőteljesebb bírálatai. “Eszünk ágában sincs változtatni” a már elfogadott szabályozáson, hiszen “az önbizalomhiányos országra lenne jellemező, Magyarország pedig nem az” – mondta Orbán néhány nappal a törvény hatályba lépése előtt.
A tegnapi – apró – engedmény ugyanakkor egyelőre nem hatotta meg a nyugatot, és a médiatörvénnyel foglalkozó, kritikus megnyilatkozások sora nem ért véget. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyik politikusa például azt követelte, hogy az Európai Bizottság gyors és félreérthetetlen lépést tegyen az ügyben, mert a szabályozás veszélyezteti a demokráciát. Jogvédelmi intézkedést kellene kérnie a bizottságnak az Európai Bíróságtól – mondta a politikus, hozzátéve: egy szerződésszegési eljárás akár két és fél évig is húzódhat. Nemcsak az osztrákok ostorozták a törvényt, hanem a németek is. Sőt, még az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) is támadta a “cenzúratörvényt”, amely szerintük “méltatlan a demokráciához és ahhoz az országhoz, amely jelenleg” ellátja az EU politikai vezetését.
Folytatódott a bírálatözön a nyugati sajtóban is. Az uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hetilap, a The European Voice terjedelmes anyagban foglalkozott a témával. A szerző ismertette az eddig megjelent külföldi, politikusi kritikákat, például Nicolas Sarkozy szóvivőjének szavait, amelyek szerint a törvény csorbítja a sajtószabadságot. Utal egyúttal a luxemburgi külügyminiszter komoly kritikájára, de arra is, hogy német kollégája Martonyi Jánost hívta fel a jogszabály miatt. A szerző egyúttal megjegyezte: szokatlan, hogy tagállamok támadják egy másik tagállam belső törvényeit. Egyúttal idézte a jogszabályt védő külhoni politikusokat is, például Wilfried Martenst, az Euróapi Néppárt vezetőjét.
Az utóbbi napokban már több komoly lap – a teljesség igénye nélkül a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The Wall Street Journal, és a The Washington Post – is támadta a törvényt.
Szemtől szemben Barrosoval
Ma találkozik José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktorral: az eseményen kiemelt téma lesz a sokat bírált médiatörvény kérdése. A vezetők közti találkozó alapvetően az uniós elnökség átadásáról fog szólni, ám Barroso korábban azt nyilatkozta: a médiatörvény ügyében azt várja “a magyar hatóságoktól, hogy tisztázzák a helyzetet és oszlassák el a kétségeket”. Barrosot a Német Liberális Párt (FDP) EP-képviselője eközben felszólította, hogy foglaljon egyértelműen állást a médiatörvény ügyében. Alexander Lambsdorff a Frankfurter Rundschaunak azt mondta: az Európai Bizottság nem vonulhat vissza egy hosszú jogi vizsgálat mögé az ügyben. Ehelyett fell kell szólítani a kormányt a módosításra. Ha ennek ellenére sem változik a törvény, akkor szankciókat kell alkalmazni – tette hozzá.
