Budapest – 2014-ben a hazaszeretet szavát írná fel először Áder János a tiszta lapként kezdődő újévre. Ezt mondta a köztársasági elnök, ám ilyen és ehhez hasonló közhelyek kimondásához nem kell köztársasági elnöknek lenni. Ilyet bárki tud mondani, bármelyik hülyegyerek, aki a kocsmában többet ivott két fröccsnél, és néhány felesnél. Még könnybe is lábad a szeme, csak úgy, grátisz.
A hazaszeretet szép dolog, Áder nélkül is tudjuk ezt. Sőt, nélküle és a Fidesz nélkül tudjuk csak igazán. Azok is, akik szeretik a hazájukat, de mostanában mégis úgy érzik, hogy a haza nem szereti őket. Ezért kell elmenniük. Nyugatra tart a tömeg, ott keresi és találja meg a boldogulást. Nem hazát keresnek egyelőre ezek a többnyire fiatal emberek, ma még csak otthont. Nyugodt, kiszámítható életet.
Úgyhogy, kár volt Ádernek a hazaszeretettel előjönnie. Ha csak hülye közhelyekre futja neki arról, amit Radnóti Miklós és más költők egyszer már gyönyörűen megfogalmaztak, akkor jobb lett volna, ha hallgat. Vagy, ha már muszáj mondani valamit, akkor másról beszél.
Mi pedig találtunk egy verset az interneten, és most megosztjuk az Amerikai Népszava olvasóival. Szerzője, ha volt is valaha, mára elveszett a virtuális térben, olyanná vált ez a vers, mint a népdal.
A hazaszeretetről szól ez is, ha nem derülne ki Áderék számára.
Tehát, a vers:
Íme, hát megleltem hazámat, a földet, hol magamat, otthon tudtam egykor, s most nézem, hogy mi maradt. Alig ismertem rá, mintha nem ő lenne, pedig leltár szerint, minden megvan benne. Állnak még a házak, helyén van a kis bolt, s mégis másnak látszik, nem az, ami rég volt. Halászbástya, körút, látszólag, mint régen, s a kupolás ház is, ott a Kossuth téren. Csak néztem a hazám, mi is történt vele, alig illeszthető össze a két fele.
A Duna zavart volt, nem pedig zavaros, és dinnyehéj helyett, múlt úszott, haragos. A rakodópartnak eltűnt az alsó köve, hideg volt a cipőm, rég kihűlt a helye. Szép volt az én hazám, szomorú és szeles, mint kinek munkáján régóta más keres. Csak néztem a hazám, mi is történt vele, alig illeszthető össze a két fele.
Megvan a Dunántúl, Hortobágy is helyén, víz van a folyókban, hó a hegy tetején. Megleltem a hazám, félősen reszketett, házfal mögé bújt, míg múlik a rettenet. Török, tatár, német, Horthy, ruszki, Orbán, hány hazug hódítót toltak le a torkán. Csak néztem a hazám, mi is történt vele, alig illeszthető össze a két fele.
“alig illeszthető össze a két fele.”
Szinte már össze illeszthetetlen, akkora szakadékot ástak.
Áder úrnak nem tűnt még fel?
Hol él? Elefántcsont toronyban?
Igen, a vers szerint a forma meg van, de a tartalom eltűnt, egy eszeveszett agymenés foglalta el a helyét.
Lassan kiüresítenek mindent, ami emberi.
nem is a csajra, hanem valahova mögéje néz, de ez egy jó piár kép, amit a birkák nagykanállal esznek..
Kedves elnök úr, leginkább ez akadályoz engem az életörömmel megélt hazaszeretetben: hogy rajzoltak nekem egy hazát, amit nem könnyű szeretni, mert amivel Magyarországot az ön barátai azonosítják, az Magyarország legrosszabb arca. A saját seggébe fúlt, szerepjátékokra és öncsalásra izguló, sérelmeit dédelgető, hisztis roncstársadalom, a tudatlanságát agresszivitással és meneteléssel leplező, irigy csőcselék, a rovásírással, díszmagyarban bohóckodó hülyék, akik utálnak bárkit már azért is, ha tud zongorázni. A mítoszok zabálása nagykanállal, és a cinikus gennygócok, akik adagolják ezeket a mérgező meséket, meg még kitalálnak új harcokat, mintha nem lenne elég vesztett csatánk enélkül. És a hazug pöffeszkedés, mintha tényleg ennyi volna a haza. Mintha tényleg nem lenne magyar, akinek ez kevés….”
http://hvg.hu/w/20140103_Viszontkoszonto
Átszellemülten a távolba réved és véletlenül sem arra néz Akivel koccint. Ez a fixáló tekintet, egy bizonyos kórkép jellemzője
Áder említést sem érdemel!
Az utolsó és egyetlen Köztársasági Elnök beszédének kezdetét meghallottam a kocsi volánjánál, azonnal félreálltam és bensőmben azzal a melegséggel, hogy én is a nemzethez tartozom, hallgattam a Nemzet Atyjának bensőséges beszédét!
Akkor nagyon büszke voltam hogy van “Atyja” nemzetünknek!
Azt a beszédet, ma is szívesen hallgatnám, abban van remény, van biztatás és összetartozás! Göncz Árpád minden idők Köztársasági Elnökére gondolok! Isten Áldja közöttünk!
A vers jó, csak egyetlen helyen döccen, mert nem stimmel a szótagszám:
“eltűnt alsó köve” kellene “eltűnt az alsó köve” helyett
Göncz Árpád köztársasági elnök úr természetesen klasszis minden tekintetben de
átlagos intelligenciával is olyan gyönyörű lelkesítő összefogásra szolidaritásra
magas színvonalú teljesítményre buzdító hazafias és egyszerre világpolgár beszédet lehetne mondani hogy mindenki könnybelábadt szemmel egymás kezét fogva hallgatná. A Himnusz után kezet fognánk megölelnénk egymást puszit adnánk tapsolnánk – ugye egyszer így lesz ?
VAN EGY ÁLMUNK NEKÜNK IS !
Hazaszeretet? Azt érezni kell nem de bár? Ádler és az érzelem az két fogalom!
Igaza van Putty-nak. Az ilyesmire nekünk figyelni kellene. Nekik nem, nekünk igen!
Muzsikáljon, lüktessen, hullámozzon az a vers, ne döccenjen! A magunk örömére írjuk, olvassuk, legalább mi szeressük magunkat, ha más már nem szeret!
“Tehát, a vers:
Íme, hát megleltem hazámat, a földet, hol magamat, otthon tudtam egykor, s most nézem, hogy mi maradt. Alig ismertem rá, mintha nem ő lenne, pedig leltár szerint, minden megvan benne. Állnak még a házak, helyén van a kis bolt, s mégis másnak látszik, nem az, ami rég volt. Halászbástya, körút, látszólag, mint régen, s a kupolás ház is, ott a Kossuth téren. Csak néztem a hazám, mi is történt vele, alig illeszthető össze a két fele.”
.
Ha vers, miért ne lehetne – az egyik lehetséges variációban tagolt – rímekbe szedett versként olvasni? Az eleje például:
.
Íme, hát megleltem hazámat, a földet, hol magamat,
otthon tudtam egykor, s most nézem, hogy mi maradt.
Alig ismertem rá, mintha nem ő lenne,
pedig leltár szerint, minden megvan benne.
.
Állnak még a házak, helyén van a kis bolt,
s mégis másnak látszik, nem az, ami rég volt.
Halászbástya, körút, látszólag, mint régen,
s a kupolás ház is, ott a Kossuth téren.
.
Csak néztem a hazám, mi is történt vele,
alig illeszthető össze a két fele.
.
(Másféle tagolást is elbír a szöveg, s hasznára válna.)
Egy örülünkvincentes kommentelő írta, olyan szép, hogy megosztom magukkal is:
.
Ki géppel száll ölében, annak háttérkép e táj.”
.
:D
Éljen Göncz Árpád Köztársasági Elnök Úr!
Mindig is egy videki agrarmernoknek tartottam Ader Jancsit. Koztarsasagi Elnok csak egy ilyen orszagban lehet ahol maffia fonok a miniszterelnok. Neha elgondokozom hogy ez most valosag vagy alom rendszervaltas rankszabadittotta a haramiakat kozpenzeket meg mindent ellophatnak bunti az nincs csak a zuschlagnak aki szo szerint gomb tolvaj de meg talan az sem!
“Haza csak ott van,hol jog is van,s a népnek nincs joga”/Petőfi/
Az a hangsúly amivel beszélt.
Ahogyan az idióta, infantilizált tömegnek mesét mond egy debil nagypapa.
Mi történt ezzel az emberrel ?
Áderre eddig úgy gondoltam, mint aki a fideszen belül még a legkevésbbé tekinthető (moderálva).
Erre kiderül, hogy ez is behibbant.
VÉGÜNK VAN. NINCS REMÉNY !
(a baj hogy erre még nem adnak menedékjogot nyugateurópában)
(én hülye hazajöttem 94-ben Németországból – segítsen valaki, hogy visszamehessek!)
Ez a vers mindent kifejez arról, ami most Magyarországon történik. Kívülről minden rendben van, de belül ez az ország bűzlik a rothadástól. Ha egy ország népe tűri, hogy egy maffiózó banda uralkodjon rajta, akkor meg is érdemli. Ahol már nincs demokrácia, ahol csak a gazdagoknak vannak előjogaik, ahol a szegények ki vannak szolgáltatva a hatalomnak, ahol nincs jogbiztonság, ahol az állami vagyont a talpnyalóknak adják, ott borzalmas az éle
Ez a vers mindent kifejez arról, ami most Magyarországon történik. Kívülről minden rendben van, de belül ez az ország bűzlik a rothadástól. Ha egy ország népe tűri, hogy egy maffiózó banda uralkodjon rajta, akkor meg is érdemli. Ahol már nincs demokrácia, ahol csak a gazdagoknak vannak előjogaik, ahol a szegények ki vannak szolgáltatva a hatalomnak, ahol nincs jogbiztonság, ahol az állami vagyont a talpnyalóknak adják, ott borzalmas az élet!
A vers József Attila-i alapokon nyugszik.
A kezdete a feltehetőleg utolsó versének átirata:
http://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/
és a továbbiakban is vannak a költőtől vett gondolatok.
2013. június 25-én tette közzé FSP. Direkt nem linkeltem, mert két hivatkozástól már megőrül a moderátor.
Ezt még átírta valaki, de elég nehézkes utána nyomozni, mert jó sokan közzétették már. Szóval megértem az AN-t, hogy ismeretlen költőre hivatkozott.
A “putty” által kifogásolt döccenő sor FSP-nél így hangzik::
“A rakodópartnak nincs már alsó köve…”
Eddig jutottam félórai kutatómunkával.