Kertész Ákost befogadta Kanada 2013. november 14. csütörtök 22:14 | AN

Montreal – Az 1951-es genfi konvenció értelmében Kanada elfogadta Kertész Ákos menekültkérelmét, védelmébe vette a Magyarországról menekülő írót, és feleségével együtt befogadta az országba. A döntés azt jelenti, hogy a szabad, demokratikus és független Kanada úgy ítélte meg, hogy Kertész Ákos valóban nincs biztonságban a hazájában, és egy idegen ország védelmére szorul. A döntés egyértelmű minősítése a mai Magyarországnak is. Kertész Ákos az Orbán-rendszer első politikai menekültje, akit nyugati ország befogadott.

Kertész Ákos az Amerikai Népszavában megjelent cikke után lett üldözött Magyarországon. A szélsőjobboldal és az Orbán-kormány a kezükben levő sajtó segítségével hazug kampányt indított Kertész Ákos ellen a lapunkban megjelent véleménye miatt. A harmincas évek Németországát és Joseph Goebbels propagandáját idéző stílusban uszították ellene a szélsőjobboldalt. Író véleménye miatt demokratikus országban még nem hangzottak el a fajvédelem kategóriáját súroló olyan parlamenti hozzászólások, mint Budapesten. Kertész Ákos a megtámadott írásában “genetikusan alattvalónak” nevezte a magyarokat. Az írása óta eltelt idő csak igazolta ezt az állítást.

Kertész Ákos ügyében maga a miniszterelnök is megszólalt, miközben nagy hallgatásai ismertek egyebek mellett a zsidókat haláltáborokba küldő Horthy Miklós szobrának avatása kapcsán. A Fidesz kezében levő főváros megvonta Kertész Ákos díszpolgári címét, a kizárólagos hatalmat gyakorló Orbán-kormány olyan törvény elfogadására készült, amely lehetővé tette volna Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonását. A hivatalos nyilatkozatok azt a hatást keltették, hogy Kertész Ákost nem illeti meg az állampolgároknak kijáró védelem, vele szemben bármilyen fellépés indokolt lehet.

A hivatalos propaganda olyan szélsőséges indulatokat és antiszemita érzelmeket korbácsolt fel, hogy Kertész Ákost egyre több fizikai atrocitás érte Budapesten. Az idős író egyre kevésbé érezte biztonságban magát, és az életét féltette, amely egyre inkább veszélybe került. A hivatalos Magyarország védelmére és józan kiállására, az indulatok csillapítására nem számíthatott. Ellenkezőleg: láthatóan a kormányzópártok burkolt antiszemita uszításra használták fel az esetet, és politikai célokból a szélsőjobboldal karmai közé dobták a Kossuth-díjas írót. A történtek megszólalásig Fábry Zoltán fasizmusról szóló klasszikusát, a Hannibál tanár úr című filmet idézték.

Kertész Ákos az életét mentve  2012. február 29-én menekült el Magyarországról, és Kanadában politikai menekültstátuszt kért. Kanadában éppen ekkor szigorították a menekültügyi törvényt, Magyarország diplomáciai lépéseket tett, hogy Kanada a menekültstátuszt tagadja meg. Ezért kétséges volt, hogy az Európai Unió tagországából menekülő író megkaphatja-e a politikai menekültstátuszt. Kanada bírósága körültekintő vizsgálatot folytatott az ügyben. Ezt követően megállapította, hogy Kertész Ákos politikai menekültkérelme jogos, esete az 1951-es genfi konvenció hatálya alá tartozik, és Kanada Kertész Ákost védelmébe vette Magyarországgal szemben.

A döntésnek Kertész Ákos személyi biztonságát meghaladóan messzemenő üzenete van. Magyarország ma életveszélyes hely egy író számára, ha a nacionalistáknak nem tetsző véleményt fogalmaz meg. Zsidó író nem bírálhatja magyar honfitársait. Magyarország nem szabad és nem demokratikus ország, amely megvédi a polgárait. Az antiszemita uszításnak a hatalom nem akar és nem képes gátat szabni. A magyar állam különbséget tesz polgárai között. A magyar miniszterelnök – aki demokráciáktól szokatlan módon személyesen vállalt erre kezességet – nem védi meg “zsidó honfitársait”.

Az Amerikai Népszava az első perctől kezdve mindvégig kiállt Kertész Ákos mellett. Az ellene indított támadásokat a sajtószabadság, a véleményszabadság, az emberi jogok  sérelmének tartotta, a kormányzat és a kormánypárti sajtó uszítását antiszemita propagandának nevezte. Miután az Orbán-kormány magatartása semmiben nem különbözött a legszélsőségesebb pártok és szervezetek megnyilvánulásaitól, Kertész Ákos ügye mutatott rá először az Orbán-kormány tatrtalmában fajvédő, antiszemita jellegére.

Kertész Ákos mellett a liberális és baloldali sajtó és értelmiség egy része sem állt ki. Helytelenítette, hogy félremagyarázott szavaival alkalmat adott a szélsőjobboldal számára az antiszemita propagandára. Ezzel szemben Kanada úgy ítélte meg, hogy egy írót semmilyen véleménye esetén nem érhetnek támadások, és az élete nem kerülhet veszélybe. A fasizálódó Magyarországon ezt a gondolkodást ma már a magát demokratikusnak nevező értelmiség sem érti meg. A gyávaság felülírja az emberi jogok iránti elkötelezettséget és a tisztességet.

A probléma gyökere az, hogy genetikusan alattvalók.