Akár egy klasszikus szerelmi történet is lehetne: egy fiatal férfi szerelmes lesz, szerelmét viszonozzák, de szerelme két év együttlét után hirtelen meghal. A tragikus eseményt követően a fiatal férfi évekig gyászol, nem tud magához térni, mint egy lélek nélküli zombie, úgy éli az életét. Sosem mosolyog.
Egy hétköznapi szerelem története is lehetne, ha a szerelmes fiatal férfi nem egy izraeli katona lenne és szerelme, aki az ellenség golyója által halt meg, nem egy másik izraeli katona lett volna, ugyancsak fiatal, ugyancsak férfi.
Hősünk, Yossi ovorsként dolgozik egy kórházban. Sikeresen hárítja az egyedülálló nővérek és bulizni vágyó orvos kollégák meghívásait. Talán megszokta már a depresszióját, talán úgy gondolja, ő már nem lesz boldog soha.
Majd egy nap egy idősebb hölgyet lát meg a kórház váróterménben. Yossi ismeri a hölgyet, de a hölgy nem ismeri Yossit. Kiderül, hogy a hölgy Yossi néhai szerelmének az édesanyja, akinek nyilvánvalóan nincs tudomása arról, hogy rajta és férjén kívül még más is gyászolja elhunyt fiát.
Lesz Yossinak annyi mersze, hogy bemutatkozzon a gyászoló szülőknek? Vajon talál-e annyi erőt magában, hogy újból reménykedni kezdjen? Szembesül-e elfojtott érzelmeivel?
Az amerikai származású, de gyermekkorától Izraelben élő Eyan Fox rendező és Itay Segal forgatókönyvíró remek játékfilmjében a főszereplőt alakító Ohad Knoller teljesítménye kimagasló. Yossi kilátástalanságát nagy szavak és nagy gesztusok nélkül, arca és testtartása apró mozdulataival fejezi ki Knoller. Egy kis ember nagy tragédiája és annak feldogozása 83 percben.
Yossi (Ohad Knoller) és Tom (Oz Zehavi)
Yossi, Írta: Itay Segal, Rendezte: Eytan Fox, Izrael 2012.
