Kabul – Sakilát két évvel ezelőtt erőszakkal elrabolták otthonából, és hosszú időn át fogságban tartották az ősi afgán hagyomány, a baad jegyében. A kislány nyolcéves volt, amikor egy este Kalasnyikovot lóbáló férfiak törték rá az ajtót. Miközben kihurcolták a sötétbe, azt kiabálták, hogy családjuk becsületét sérelem érte, és az ezért járó kártérítéssel még adósak a lány rokonai.
.
Unokahúgával együtt azért hurcolták el, mert ők maguk váltak a kártérítéssé. Hiába tiltja a törvény, sőt a legtöbb hittudós szerint az iszlám vallás is ezt a hagyományt, a jelek szerint ma is széles körben gyakorlat az, hogy a család idősebb tagjai által elkövetett tettekért kislányoknak kell megfizetniük. Sakilát azért tartották jó egy éven át fogságban, azért verték rendszeresen, mert egyik nagybátyja megszöktette a körzet erős emberének a feleségét.
.
Az iszlám előtti időkben alakult ki
.
Esete azért rendhagyó, mert neki sikerült megszöknie, és mert családja kész volt kívülállóknak, külföldi újságíróknak is beszámolni a történetről. A lány apjának reagálása mindenesetre érzékelteti, hogy mennyire mélyen gyökerező és nehezen megváltoztatható hagyományról van szó: Sakira elrablása azért háborította fel, mert már valaki másnak ígérte oda a kislányt…
.
Az ENSZ szerint a baad „kártékony hagyomány”, de emberjogi aktivisták szerint ma is bevett szokás az Afganisztán déli és keleti vidéki térségeiben élő pastun törzseknél. A szó azt jelöli, hogy fiatal nőket, nem egyszer még gyerekeket rabszolgaságba és kényszerházasságba taszítanak a családjuk felnőtt tagjai által elkövetett tettek miatt. A legtöbb ilyen eset rejtett marad, mivel a lányokat valamilyen szégyenletes bűntett – gyilkosság, házasságtörés vagy lányszöktetés – ellensúlyozása végett adják át a másik családnak.
.
A hagyományos bíráskodás fennmaradása és a baad folytatódó gyakorlata jól mutatja, hogy a lakosság nem bízik a kormány korruptnak tartott igazságszolgáltatásában, és az emberek nem érzik magukat biztonságban. A szokás olyan helyeken honosodott meg, ahol veszélyes a kormány intézményeihez fordulni. Ahelyett, hogy vitáikkal a lassú és romlott, minden egyes ítélet fejében pénzt kikövetelő bíróságokhoz fordulnának, az emberek a dzsirgának, a törzsi vének tanácsának döntését kérik. Márpedig a testület a szokásoknak megfelelően engedélyezi, hogy a súlyosnak tartott sérelmeket gyereklányok átadásával rendezzék egymás között az érintett családok.
.
A nők jogaiért küzdő aktivisták attól félnek, hogy a baad visszaszorítása terén az utóbbi időben elért eredmények veszendőbe mennek, ha a NATO-erők fokozatosan kivonulnak és a lakosság felvilágosítására indított kampányokra szánt keret összege csökken.
.
A nőkereskedelem hagyománya az iszlám előtti időkben alakult ki, amikor Afganisztán hegyeiben és sivatagjaiban még nomád törzsek bolyongtak. A vidéki körzetekben ezek a tradíciók ma is tovább élnek. „A nomádok közt nem létezett rendőrség, törvény, bíróság, így az anyagi kárpótláson túl az erőszak és a gyilkosság maradt az egyedüli eszközük vélt igazuk érvényesítésére”, magyarázta a New York Timesnak Nasrine Gross afgán-amerikai szociológusnő, aki a nők helyzetét tanulmányozza. „Amikor nem sikerül megoldani egy problémát, csak azt kínálhatják fel, amijük van. Számos állat értékesebb, mint egy lány, mert azt el lehet adni. Aki rákényszerül, felajánl például két puskát, egy tevét, öt juhot, a lányok csak ezután következnek…”
.
Amikor egy lányt gyakorlatilag rabszolgaként eladnak egy másik családnak, és annak egyik tagja esetleg feleségként magához veszi, az is motiválja a feleket, hogy a családi kötelék összekapcsolja a két konfliktusba került famíliát, és így kevésbé valószínű a további véres konfliktus. Ez a megoldás hozzájárul ahhoz is, hogy kompenzálják a család elvesztett tagjának a munkáját, és ha a lány gyerekeket szül, az jelképesen pótolja is az elvesztett rokont.
.
Nyolcévesen már menyasszony volt
.
Ez azonban csekély vigasz a kárpótlásul kiszolgáltatott lány számára, hiszen ő új családjának ellenségét testesíti meg: egyáltalán nem készült fel arra a brutalitásra, amely emiatt rá vár, ahogy arra a szexuális kapcsolatra sem, amelyre gyakran igen fiatalon kényszerül. Gross szerint a baad ráadásul nem békíti meg igazán az érintetteket. Csupán ahhoz elég, hogy elejét vegye a vérbosszúnak, de ahhoz már nem, hogy rendesen bánjanak az átadott lánnyal.
.
Nem ismeretes az ilyen esetek pontos száma, de Kunar tartományban, ahol Sakilát elrabolták, a tartományi tanács havonta egy-két esettől tud. Sok ügy azonban nem is jut a tudomásukra, miként Sakiláról sem hallottak. A pastun többségű afgán tartományokban a kormány és a nőszervezetek képviselői számos rémtörténetről hallanak, gyakori a baaddal összefüggő nemi erőszak, öngyilkosság, a kiszolgáltatott fiatal nők helyzetével való visszaélés. Szinte mindenki tud erről a gyakorlatról, ismer olyanokat, akik áldozatává váltak, és sokan szégyenkeznek is miatta. Afganisztán 2009-ben törvényben tiltotta meg a nők elleni erőszakot, de ennek gyakorlati érvényesítése bizonytalan, különösen a déli és keleti tartományokban.
.
Sakila családja, akárcsak sokan mások Kunar tartományban, nem magát a baadot utasította el, hanem azzal érvelt, hogy az esetét tárgyaló dzsirga még meg sem hozta ítéletét, amikor a gyermeklányt már elhurcolták. és hozzáadták egy Pakisztánban élő unokatestvérhez. A lány apja szerint erre azért nem volt joguk, mert Sakila (nyolcévesen) már egy másik férfi menyasszonya volt. A korai eljegyzés ugyan szintén törvényellenes, de ugyancsak elterjedt gyakorlat a vidéki pastun területeken. „Nem ellenezzük a hagyományt, de az én lányom nem volt átadható”, tiltakozott az apa.
.
A baadot egészen másként ítélik meg a férfiak és a nők. Az előbbiek szemében a család megőrzésének és a vérbosszúk leállításának eszköze, az utóbbiak szerint ártatlan fiatal lányok szenvednek miatta olyan cselekedetek következtében, amelyeket mások követtek el. A férfiak úgy gondolják, hogy a lány egy-két évig kínlódik az új családban, de ha gyermeket szül, előbb-utóbb az új família természetes tagjává válik. A meginterjúvolt nők másként látják a dolgot, különösen ha az új családban a balsors azzal sújtja őket, hogy lányt szülnek.
.
„A baadba adott lány sorsa mindig nyomorúságos lesz. Rengeteget kell dolgoznia, verni fogják, és az új család nőtagjai reggeltől estig őt szapulják”, mondta az amerikai lapnak Naszima Safikzada, aki Kunar tartományban a nők jogait védő hivatalt vezeti.
.
Kenyéren és vízen éltek
.
Sakila Kunar tartomány Naraj nevű járásában, egy kis folyó partján élt, szülei szegény mezőgazdasági munkások. A kislány iskolába járt, testvéreivel játszott és egészséges gyerek volt. Mindez már a múlté azóta, hogy az erősebb Gudzsar klánhoz tartozó Fazal Nabi helyi főnök családja elhurcolta. Sakilát és unokahúgát csak három hónap múlva engedték ki abból a sötét szobából, ahová eredetileg bezárták őket – de csak azért, hogy tűzifát gyűjtsenek a hegyekben, és vizet hordjanak a közeli folyóról. Egy évig nem kaptak tiszta ruhát, fél évig még azt sem moshatták ki, amelyben elrabolták őket, így könnyebb volt utálni a két mocsokban élő kölyköt, akivé változtatták őket. Csak kétnaponta kaptak enni, kenyéren és vízen éltek.
.
„Úgy kínoztak, ahogy ember nem bánhat másik emberrel”, idézte fel szenvedését Sakila. Eltakarta az arcát, amikor a riporter a fején látható forradásokról kérdezte. „Akkor keletkeztek, amikor nekivágtak a kőfalnak”, vallotta be.
.
A fogságból előbb unokahúgának sikerült megszöknie, Sakilával ezután még keményebben bántak. Aztán neki is sikerült a bokrok között kúszva eljutni a közeli faluba, ahol egyik lánytestvére élt. Amikor megjelent az ajtóban, olyan sovány és piszkos volt, hogy nővére alig ismerte fel. „Csak hálni járt belé a lélek. Reggeltől estig csak sírt”, jegyezte meg a lány apja, Gul Zaren. „Most próbáljuk rendbe hozni, állapota lassan javul.”
.
.
Fazal Nabi és fegyveresei alig néhány órával azután, hogy Sakila elmenekült, megjelentek az apa családjánál, átkutatták a házát, őket vádolták a lány szökésének megszervezésével, és azzal fenyegetőztek, hogy megölik Sakila valamennyi férfi rokonát, ha a lány nem kerül elő. A halálra rémült család hajnalban felkerekedett. Hogy elkerülje a helyi főnök embereit, akik az egyetlen nagyobb út mentén őrködtek, a família a hegyeken át vezető ösvényeken menekült, és meg sem állt a tartományi székhelyig, Aszádabádig. A faluban hagyták szinte mindenüket, az egyetlen tehenet és a két kecskét is.
.
Sakila apja és nagybátyja most napszámosként dolgozik napi ezer forintnak megfelelő bérért – már amikor munkát kapnak. Kis vályogházukban nincs fűtés, áram, egyetlen kondérban főznek az udvaron. Amikor vissza akartak térni a falujukba és ehhez védelmet kértek, a hatóság az ottani helyi rendőrőrshöz utasította őket. Gul Zaren a fejét rázta: a helyi rendőrfőnök a Sakilát elrabló Fazal Nabi klánjához tartozik. „Nem mehetünk vissza”, szögezte le.
.
„Nem tudom, mi vár rám, jóra fordul-e még a sorsom, vagy már soha”, fűzte hozzá Sakila, miközben tűnődve kinézett az ablakrésen.
Na.
Hát pont ezek miatt kezdett el a középkor elején városiasodni az európai ember.
Mert a kialakuló nagyvárosokban védve voltak az efféle klánoktól meg haduraktól.
És mind a mai napig jobb városon lakni mint falun , ahol bárkit bármikor bármiféle rágalommal tönkretehetnek , illetve ki is foszthatnak a ” becsületes ” szomszédok.
A csodálatos afgán kultura, ugye, mely a szemétláda kulturrelativisták szerint ugyanannyi tiszteletet érdemel, mint bármelyik más, így az euro- atlanti is…
…
Nem tudom, hogy kisgyerekek megerőszakolását, agyonverését, levágott marhaként való adásvételét, mindezt a legnagyobb helyi társadalmi egyetértéssel, hogy lehet kulturának nevezni.
Sok tortenetet lehetne meselni.Nem kizarolòag Afganisztanrol.Rengeteg europai no megy bele hazassagba teljesen naivan,tudatlanul es oszinte erzelmekkel.Aztan megtapasztalja a kulturak kozotti lenyeges kulonbsegeket….de ez regeny tema lehetne.
Sok tortenetet valos tortenetet lehetne elmondani.Nem kizarolag Afganisztanbol.Rengeteg europai lany megy ferjhez teljesen naivul,oszinte erzelmekkel.Aztan kemenyen meg kell tapasztalnia a kulturak kozotti kulonbseget….de ez regenytema lehetne.
Eldrad
2012. március 27. kedd
14:11
Ne feledd, hogy anno mi magunk is ugyaninnen indultunk. Csak ezután átléptünk a középkorba. Vagyis ők a társadalmi fejlődés ókori szakaszában megrekedtek, amikoris ez úgy általában minden népnél szokásban volt. Azon népeknél, akik hatással voltak egymás kultúrájára, nem csupán gazdasági, hanem társadalmi fejlődés is létrejött.
Elszigetelt népként, helyi kiskirályok uralma alatt szellemileg megrekedt társadalom. Viszont ameddig a klánokat nem lehet felszámolni, nem várhatunk társadalmi fejlődést sem. Ha igen, akkor is évtizedek kellenek egy szemlélet átalakításához.
Szerintem eddig se volt meglepő az ilyen, az arab országokban igazán büntetés nőnek születni, de ha ez beszorozzák egy népség “kulturális” tradícióinak megkövesedett szokásjogaival, gyakorlatilag jobb, ha már önálló tudatukat követően öngyilkosok lesznek, elkerülve ezzel nyomorúságos életüket. Persze akkor, ha tudnak arról, hogy lehetne jobban, igazságosabban élni, ennek hiányában viszont maradna a csendes beletörődés.
…
Afganisztánban is biztosan embere válogatja ezt is (mint ahogy a riport alanyai is példázzák), és van valamiféle pozitív folyományú szándéka is (ez esetben a vérbosszú elkerülése), de nemhogy évtizedek, hanem egyenesen hosszú évszázadok és drámai politikai-társadalmi változásokra van szükség arra, hogy ez egy fikarcnyit is megváltozzon, ebből adódóan ez a 10 évnyi nyugati megszállás (NATO) semmit se érhet el. Amint eltűnnek a katonák és hátérszolgálatuk, a korrupt afgán kormány fülét-farkát menti a menthetőt (az életét) a Talibán feltámadásától, az emberjogi harcosok (köztük természetesen a nők jogaiért is síkra szállók) jobb, ha elhagyják az átkozott országot, ha nem akarnak jobb esetben reménytelenül tovább küzdeni vagy egyszerűen meghalni.
“…Ne feledd, hogy anno mi magunk is ugyaninnen indultunk…”
…
- Ez (félig sem) igaz, de a következő sorban ott a válasz, miért nem érdekel ez engem:
…
“…Csak ezután átléptünk a középkorba. Vagyis ők a társadalmi fejlődés ókori szakaszában megrekedtek,…”
…
- Bezony!
…
És azért félig sem igaz, mert az ókori- középkori európai népeknél ugyan létezett a gyereklányok adásvétele, de egyrészt, nem volt ennyire általános, mint az iszlámnáciknál akár ma is. Másrészt, ilyen (vagy bármilyen) gyerekeket többnyire nem volt szokás halálra kínozni, agyonverni, halálra éheztetni, fél marhaként továbbadni, stb.
…
Volt rá példa, de nem általános.
…
Amúgy meg, le…rom, mert az a lényeg, most mi van, nem az, hogy 2000 éve mi volt.
Hogy honnan indultunk…
Az első árpádházi királyoknak még a nemzetségirtás ellen is fel kellett lépniük, és egy mai magyar szerző Kun László siratása c. művében említi ezt a megoldást.
Tök mindegy, honnan indultunk, pláne, ha össz- euro atlanti szinten nézzük.
…
A lényeg, hogy hol tartunk; Hi tech civilizáció, magasművészetek, ilyenek, vagy gyerekeket össznépi hagyományilag (WTF???) mai napig fél marha módjára eladó vagy agyonverő, szadista, analfabéta, sivatagi, civilizálhatatlan félállatok, ahol a birkahulla- póló az egyetlen nemzeti sport?
Iszlam a szeretet vallasa , ugye ? A kozepkori “keresztenyseg” (valojaban romai katolicizmus) is megengedte a (rab) szolga tartasat.
Pl A faluba kerult fiatal lanyt egy jomodu “kereszteny” befogadta, es miutan hajlekot nyujtott neki, dolgoztatta es rendszeresen meg is eroszakolta. Az egesz falu tudta mi folyik de szemet hunytak feletette. Tortenetesen a fiatal lany megolte a megeroszakolojat es az egesz falu ertetlenkedett a lany “jotevojevel” szembeni halatlansagan. (Valojaban nem volt halatlan, hiszen halt vele, vagyis volt halas).
Mind a ket pelda azt mutatja hogy a vallas onmagaban semmit sem er. Nem lesz tole jobb az ember, nem valtozik meg az ertekrendeje.
Az igazi jellembeli valtozast Jezussal valo talalkozas okozza. Aki Jezussal talalkozott ( es nem utasitotta Ot el) annak a szemelyisege, celja, es az egesz elete radikalis valtozason megy keresztul. Tobbe nem a tarsadalmi szokasok, tradiciok, vallasok ritusok hatarozzak meg az ertekrendjet, hanem az amit Isten mond. A ertekrend ezutan nem szubjektive mert a Biblia , Isten szava igaz valtoztathatatlan ertekmerove valik Jezust befogado szemely eleteben.
CommonSense, állítólag azok is találkoztak Jézussal, akik az éppen általuk megrontott kisfiúkat kiheréltették a huszadik században, Európában.
Tapasztalataim szerint a vallásosságot az emberek a saját gazemberségük elfedésére használják. Az a néhány általam ismert ember, aki magát demonstratíve gyakorló vallásosnak nevezte, olyan gonosz volt, mint maga az ördög, és kéjesen emlegette a Bibliát a kegyetlenségei igazolásárul. Pl. állatot lehet kínozni, mert Isten az embernek adta a Föld teremtményeit. A gyerekkel a szülő szabadon kegyetlenkedhet, mert a gyerek engedelmességgel tartozik a szüleinek, és a szülők nem kell, hogy bármilyen feltételnek is megfeleljenek. A Tízparancsolatban nincs olyan, hogy ne légy kegyetlen, szóval szabad, csak ne haljon bele a másik, meg ne közösülj a gyerekeddel, de minden más jöhet. Az ószövetségben van valahol, hogy ne tartóztasd meg a te fiadtól a vessződet, itt az igazolás: bántalmazhatod a nevelés ürügyén.
Ej, ez azért tényleg extrém- undorító:
…
http://velvet.hu/sztori/2012/03/28/ongyilkos_lett_a_savval_megnyomoritott_tancoslany/
…
Komolyan figyelmeztetek mindenkit: ezt a cikket NE nézze meg senki, akinél a Texasi Láncfűrészes – The begining vagy a Motel II. slasher filmek már kiütötték a biztosítékot (na, képzeljétek el).
…
Akárhogy is: ennek a társadalomnak, ezeknek a népeknek, ennek a “kulturának” tömegesen kell elpusztulnia, és kész. Ezek javíthatatlanok.
Na, itt a folytatás.
…
A csodás, színes, egyedi pakisztáni törzsi iszlámnáci kultura újabb képsorozata:
…
http://www.tampabay.com/blogs/alleyes/2009/11/terrorism-thats-personal.html
…
AKIK AZ ELŐZŐT IS TÚL DURVÁNAK TALÁLTÁK, VAGY ELVISELHETŐSÉGI HATÁRESETNEK, AZOK EZT TÉNYLEG NE NÉZZÉK MEG.
…
Aludni nem fognak tudni napokig, aztán meg évekig ezt fogják vizionálni.
…
Innen már ugathat nekem bárkim is a “törzsi szokásokról”.
…
Az ilyen országokat megsemmisíteni 8utolsó emberféléig), leaszfaltozni, és McDonaldsokat, autópályákat építeni oda, hogy ennek az átkozott népségnek az emlékét is törölni lehessen idővel.
…
Ez olyan, mint pl. a bubópestis; elég, ha szigorúan őrzött laborokban létezik, nem kell tudni róla, nem kell ezt látnia senkinek egy idő után.
Amugy ilyen dolgok leteznek sokfele, nem kizarolag iszlam teruleteken. Fekete-Afrikaban is hasonlo a helyzet, de itt a torzs/nemzettseg az a minden. Nincs erkolcs, jogbiztonsag(illetve nem lehetsz biztos benne, hogy betartjak vagy betartatjak). Europaban(pl. Magyarirszagon) sokszor prostitualtnak rabolnak el vagy vesznek el (uzsora miatt) noket(mostanaban viszik is ki Nyugatra). Oket is kokemenyen betorik(egy dokumentumfilmben meselte egy no, hogy a hosszu haju noket egy elhagyatott utszelen lefektettek a hajukat kiteritettek es azon versenyeztek, hogy ki tud kozelebb menni Jeep-el a fejukhoz.
Egyebkent ez a tortenet nem nojogi kerdes. Itt arrol van szo, hogy egy nagy nemzettseg elnyomja, terrorizalja a kis, gyenge csaladokat, es ha serelem eri, akkor oda ut, ahova tud. A kozepkor is arrol szolt, hogy a nemzettsegi rendet, ahol voltak hazi rabszolgak is, fokozatosan egy torvenyi szabalyozasokon alapulo rend vette at. Ebben a katolikus egyhaz is szerepett vitt a monogamia kieroszakolasaval es az unokatestverek/rokonok hazassagainak a tiltasaval.
János:
…
“…Amugy ilyen dolgok leteznek sokfele, nem kizarolag iszlam teruleteken…”
…
- Igaz, de egyrészt;
…
Ez nem menti fel az iszlamistákat, másrészt;
…
Az iszlám területeken ez az állat alatti disznóság többnyire intézményesült szokás, a többségi társadalom lelkes támogatásával. OK, máshol is intézményesült, de EZ SEM menti fel az iszlamistákat.
…
És még valami;
…
Más népcsoportok, akik ezt, vagy hasonló mocskosságot intézményesen művelik, nem akarják elb…szott viselkedésüket kiterjeszteni az egész világra – függetlenül a dolog realitásától.
…
Az iszlamizmus egyik alapköve pedig a “világméretű iszlám kalifátus” létrehozása, ahol kötelezővé teszik az iszlamista hagyományokat is – megint csak függetlenül ennek a realitásától.
…
Igen, Európában több bűnbanda hasonlóan kínozza foglyait. Csakhogy, az euro- atlanti világban ez össz- társadalmi gyűlöletet, megvetést vált ki, az iszlamisták többségénél meg alapvető, süt, tökös viselkedésnek számít.
…
Azért ez nem semmi különbség…