Jól éreztem én, hogy TGM nekrológja Csurka boldoggá avatási ceremóniájának csak a bevezetője volt. De isten bizony nem térnék vissza rá, ha nem látnám, hogy a Csurka-jelenség itt csak ürügy, mert az antiszemitizmus magyarázatáról van szó. És bár Csurka meghalt, a zsidógyűlölet él. S erről szeretnék még röviden szót váltani az olvasóval.
Füst Milántól, bölcs tanítómtól és mesteremtől, azt tanultam, hogy az ember már csak olyan, hogy szereti a jelenségeket racionalizálni. Azt is, ami nem a ráció, hanem az érzelmek, ösztönök, indulatok, ahogy a Mester mondta: a vegetatíva dolga. Kedvenc példámat hadd idézzem ide.
Miért szeretem én a Mancikát? – tette föl a kérdést Füst Milán híres egyetemi szabadelőadásain.
Mert olyan gyönyörű búgó hangja van?
Mert olyan mélytüzű fekete, barna, kék, zöld szeme van?
Azért az óriási lelkéért?
Azért az óriási kebléért?
Mert az anyukámra emlékeztet?
Nem, mindez nem igaz, csak racionalizáció. Mert miért is szeretem én a Mancikát?
Csak.
Idősebbek, és a régi slágereket kedvelő fiatalok még emlékezhetnek a drága Kiss Manyi nótájára:
Szerelemhez nem kell szépség!
Szerelemhez nem kell ész!
Szerelemhez nem kell semmi más,
csak szerelem kell,
És kész!
Szerelemhez nem kell kastély,
az a sok pénz, az csak gond.
Szerelemhez nem kell semmi más
csak szerelem kell,
és pont!
A kuplé bájos szövege abszolút egybecseng Füst Milán tanításával. Így igazolják sokszor a hétköznapi bölcsességeket hordozó slágerszövegek a lélektan komoly, tudományos tételeit.
Tehát, hogy a mi dolgunkra visszakanyarodjunk, ha valaki az antiszemitizmusról azt hiszi, hogy annak oka van, súlyosan téved. Az antiszemitizmus ösztön. Gyűlölet, érzelem, indulat. Vagyis a vegetatíva dolga, az okát racionalizálni nem lehet. Miért is gyűlölöm én a zsidókat?
Csak.
Mert ebben az előítéletben nőttem föl. Mert ezt hallottam, láttam apámtól, anyámtól, nagyapámtól, minden embertől körülöttem.
Mert a zsidó idegen és az idegennek még a szaga is más, tehát büdös. Nem csak szimbolikusan! És az idegentől félni kell, az idegent gyűlölni kell. És gyűlölni jó, a gyalázatnak igenis megvan a maga gyönyöre, tessék újraolvasni Settembrini és Naphta beszélgetéseit a Varázshegyből. És akit gyűlölhetek, attól már nem is kell félnem!
(Rövid kitérő:) Fazekas Géza barátom, aki már gyerekként is salamoni bölcsességgel rendelkezett, szintén azt hallotta mindenkitől a faluban a harmincas évek vége felé, hogy „büdös zsidó”, de ő, tizenkét-tizenhárom évesen úgy gondolta, hogy utána néz ennek. A Weisz vegyeskereskedő kislányaival együtt járt a hatosztályos falusi elemibe, és megszagolta őket közelről. Megállapította, hogy nem büdösek, és ezzel lezárta magában az antiszemitizmust. Ha ez sem igaz, a többi sem igaz. De Fazekas Gézából csak egy akadt több százezer ember között. Ő alkatilag sem szeretett gyűlölködni. Született humanista volt.
Vagyis a dolog nem úgy működik, ahogy sokan magyarázni próbálják, hogy lobog bennem a honszerelem és az óvó-védő szeretet a szegény, sokat szenvedett, balsors sújtotta magyar népem iránt. És körülnézek, hogy tenger kínjának mi lehet az okozója. És kutatván az okokat, azt látom, hogy hát persze, a kizsigerelő globális tőke! És annak ki az irányítója? Hát a New York-Tel-Aviv tengely, vagyis a zsidó! És a világ zsidajainak ötödik hadoszlopa, a magyar zsidók, akik közül túl sokan jöttek vissza Auschwitzból.
Nem! A dolog úgy működik, hogy aki antiszemita, az eleve gyűlöli a zsidót. Nem azért, mert ésszerű oka van rá, hanem zsigerből. Ahogy körülötte az emberek java része gyűlöli generációk óta, és mindig racionalizálni próbálná, pedig nem lehet, mert abszurd. Mégis keres rá valami magyarázatot. A vérvádat, például, a 19. század második felében. Később Horthy különítményesei az őszirózsás forradalmat, a Tanácsköztársaságot és Trianont, és más magyarázatot találtak a bevagonírozó csendőrök, és ismét mást Szálasi pribékjei. Mást a szovjet fölszabadítás (megszállás) átélői, mást a bolsevista diktatúra elszenvedői, akik a szovjetek és a „komcsik” minden bűnét a zsidók nyakába varrták.
Csurka sem ismert föl soha semmit, semmilyen vélt vagy valódi nemzeti vagy népi sérelem mögött nem fedezte föl a zsidót. Eleve antiszemita volt, csak amíg kellett, sunyin eltitkolta, és amikor úgy vélte, már megúszhatja büntetlenül, kitört belőle az elemi gyűlölet, akár a vulkán, és magyarázatot keresett hozzá, vagyis racionalizálta az ésszerű érvekkel megmagyarázhatatlan indulatát. Holott, ha becsületes lett volna, azt kellett volna mondania, azért gyűlöli a zsidókat, mert gyűlöli.
Csak.
És azóta az összes szerecsenmosdató, akár balról, akár jobbról próbálja magyarázni Csurka antiszemitizmusát, akarva-akaratlan egyet tesz: legalizálja a zsidógyűlöletet.
Általában a zsidógyűlöletet.
Hiszen ha valamilyen, bármilyen racionális oka van, mégis csak kell legyen benne valami… Ha oka van egy jelenségnek, már nem abszurd.
No ezt még hozzá kellett tennem a boldoggá avatás ügyéhez.
*
P.s. Éva Bennaynak pedig, aki süldőlány korában tanúja volt Csurka szigligeti részeg randalírozásának, külön kézcsókomat küldöm. Kommentárját olvasva sajnálom, hogy nem ismerhetem személyesen.
K. Á.
Éva Benay egy nagyon aranyos nőnek tűnik. azt hiszem, nem csak tűnik. :))
Csak csendesen jegyzem meg, Izrael is tudna hasznosítani egy népművelőt, ha akarna, pl. ethiópiai hitsorosai között.
Talán Benay hölgynek rossz a “marketingje” :)))
Olvasni mindenesetre jó.
Gonoszka!
Nagyon köszönöm a dicsérő szavakat, de nem a marketingem a hibás, hanem a borzalmas nyelvérzékem! 19 év után sem beszélem tökéletesen a nyelvet, az írás olvasásról, meg jobb ha nem is szólok, mert az nálam kritikán aluli.
Egyéb iránt, ugyan amit írok az nem a cikk tartalmához tartozik, de nem vállalnám az etiópok közötti népművelő szerepét.
Be kell vallanom, hogy a kultúrájuk, nagyon messze áll az enyémtől, és utálok elefánt lenni egy porcelánboltba!
A sajátunktól eltérő, idegen kultúra, is kultúra, és ahogy a mi számunkra ők érthetetlenek, úgy az ő számukra, mi vagyunk azok. A kultúra, és az ige, tűzzel, vassal terjesztése, pedig mint az a történelemből ismeretes, semmi jóra nem vezet. Ezért az ő kulturális integrációjukat, inkább hagyom a közülük már integrálódott társaikra. Ők nálam sokkal jobban tudják ezt a feladatot elvégezni!
Azt hiszem én sem tudnám megtanulni a magánhangzók nélküli olvasást soha.
Elég sok ismerősöm él ebben a “kettős” kultúrában, önként vállalt, vagy kényszerű módon. Valami zavart diszkréció folytán, soha nem kérdezte, hogy is van ez. A te
szavaid azért jelzik, hogy ez senkinek nem volt díszmenet.
Ugyan az antiszemiták szerint nem vagyok magyar, de a kultúrám, és általa én magam is, a mai napig magyar. Magyarul tudom igazán elmondani amit gondolok, és magyarul álmodom. Nem, nem díszmenet, de mindezzel együtt nem bánom, hogy így történt!
” Azt hiszem én sem tudnám megtanulni a magánhangzók nélküli olvasást soha.”
Egyszerű a dolog: gondold hozzá a pontozással jelölt magánhangzókat:)))))
Éva kedves, ha fellapozom a Bibliát, Ádámtól, Éváig, Lilithtől Salamonig ésmég tovább, Kajafásig egy ősi kultúrába ütközöm. Csak Jahve neve az örök, aki kérdőn szólt, Ádám, hol vagy és aki a Jordán partján szóla, ő az én szerelmetes fiam, akiben én gyönyörködöm. Akihez szállt az utolsó sóhaj: Éli, Éli sa baktáni !
És aztán a katolikus “egyház”. Azóta az Úr hallgat.
Avi!
Alapjában igazad van, persze, csak ha ismered a szót, és rájössz, hogy mi a sores= szótő jelen esetben, a sok toldalék között. Ha viszont nem ismered a szót magát, akkor van 2-6 mássalhangzód, és aztán lottózhatsz velük.
Nekem a saját családomban van olyan (speciel az unokanővérem) aki egy zsidógyűlölő alkoholistához ment férjhez. Annak életmódja miatt már régen elszegényedtek, bár jól menő keramikusok voltak olyan mélységesen gyűlöli a zsidókat, hogy Csurka csak pityuka lehetne mellette. Amit viszont tudni kell rólunk, hogy echte zsidó famíliából származunk annak minden előtörténetével és a családból többen izraeli állampolgárok és lakosok is vagyunk. :))))
Éva Benay!
Persze csak egy joke volt. :)
Tudjátok mi az érdekes? Újpesti vagyok. Ott van Európa egyik legszebb zsinagógája. Olyan sokszor elmentem az utcán. Mindig azt hittem, a bejárata be van falazva. Most tudtam meg, hogy az ajtó a belső oldalon van.:)) Na , azt hiszem, meg fogom nézni: Újpest egy erős zsidó hagyományokkal rendelkező hely volt mindig. Gyerekoromra visszaemlékezve. Aztán néhány hónap rémuralom és a szomorúság az utcákon, az eltűntek, a borzalmakról nem is beszéltek. Kétoldali hallgatás, azt hiszem hiba volt.
Azt írod joke? Jk? Ez tréfát, viccet, mókát jelent? Spaß, Scherz?
Igen. A magánhangzók nélküli olvasásra vonatkozott. :)
Ahogy elnézem a Nol.hu-n a csurkapityu temetéséről szóló cikknél letiltották a kommenteket :)
hihi, milyen kis okos vagyok! Megéreztem. Érdekes, hogy rá tudtam érezni a szóra a szituációból.
Avi
2012. február 18. szombat
20:58
A Nol már egy ideje nem konfrontálódik. Régebben csak zsidó v. annak vélt halálakor szünetelt a hozzászólás, újabban már minden esetben.
lehár, nagyon jó leíró posztjaid vannak, és szívesen vennék egy visszaemlékezést, mikor még volt az Újpesti vasúti híd a vízben, mikor a remiznél fordult a 3-as villamos és onnan ment a 87-es a téglagyárig. Vagy ne bolygassuk az emlékeket?
Gonoszka
2012. február 18. szombat
21:40
Nekem nincsenek irodalmi értékű posztjaim. Nem arról van szó, hogy ne bolygassuk az emlékeket, azok bennem élnek. Egyszerű a képlet: héberül álmodok, héberül olvsok-írok (kivéve, amikor Veletek beszélgetek) és eljutottam oda, – ez volt a legnehezebb – hogy héberül számolok.
Lehár, na ezért irigyellek!
33. éve élek Németországban. Magyar dallam cseng fülembe, magyar utak pora koszolja lábam, a gyerekkori magyar záporeső ver, ha németül mondom az üzletben a számokat, nem ejtek hibát, a kiejtésemen alig veszik észre, hogy honnan. De nem ismerek német dalt, az Erkönig csak rémkirály, és a vers Ady.
Érdekes.
Nem jövök izgalomba a német parlament vitáin, de Orbán idegesít. Ez van.
Éva Benay
2012. február 18. szombat
22:58
Éva, a képlet egyszerű. Olyan környezetbe kerültem, ahol alig hallottam magyar szót. Elkezdtem dolgozni, majd építkezni – mindkettőben meg kellett tanulnom a “szakkifejezéseket”. Olvasásban nagy segítségemre volt, hogy az ima nyelvét ismertem, valamint az, hogy kezdetben magyarról ivritre fordított könyveket olvastam. Számolásra rákényszerültem, amikor az unokám iskolába kezdett járni.
Persze az anyanyelvet nem lehet elfelejteni, de hogy ki, mikor alijázott, azt azért a használt szavak alapján szinte pontosan meg lehet határozni.
Gonoszka
2012. február 18. szombat
23:20
Az én kiejtésemen viszont azonnal észreveszik, honnan jöttem.:)) A magyar parlament vitái engem nem hoznak izgalomba, úgy tájékozódom felőle, mint bármelyik más ország történéseiről.
Szerintem a kettőnk helyzete nem hasonlítható össze. Ami nem mondja azt, hogy ne lenne életem része a magyar kultúra, de az egy más tészta, semmi köze a mai magyar valósághoz.:(
A Lehar es Benay kozotti parbeszed kiegeszitesehez.
En ugyan talan{ma} konnyen beszelek, mert mar itt erettsegiztem.
Budapest egyik legjobb gimnaziumat hagytam ott feluton, alijazasomkor.
Az erettsegit allando munka mellett tettem le es katona is voltam.
Nagyon fontos, ha heberul beszelsz, megprobalni heberul gondolkozni.
Csak sajat tapasztalotombol probalok valamit segiteni Evanak.
En magam vizualisan tanulok,{talan te is} tehat eloszor megprobaltam
olvasni, mielott megprobaltam kinyitni a szamat.
Tehat, olvasni, es nem rogton szaladni a szotarhoz, ha nem ertesz
egy szot, de erted a mondat ertelmet.
Probalj valameddig a magyar helyett {nehez lesz} heberul olvasni,
lehetoleg valami rovidet, de amelynek erdekel a temaja.
Sajat tapasztalatom: Az elso heber konyv amit elolvastam Jehuda
Burla” Asszonyok ” cimu ELBESZELESEI ,mert rovidek, es mert ERDEKELT
az arab orszagokban elo zsido asszonyok elete.
A 3 betus gyokerbol { שורש } probalj minel tobb szot alkotni.
Talan idovel meg elvezni is fogod a szellemi jatekot.
Vegezetul, ne szegyellj tanulni a fiataloktol, gyermekeidtol, vagy ha vannak
mar, unokaidtol.
Hogyan is irta a MI Efraim Kisonunk{Kishont Ferenc} ?
“Ez az az orszag, ahol a szulok FIAIKTOL TANULJAK az anyanyelvet”.
Sok sikert, Eva!
Érdekes lehet a magánhangzók nélküli írás és a megfejtése.
“Fele vagon körte kucsma”
így nem ugyanaz, ahogyan ismerjük, nem mindegy, milyen magánhangzókat teszünk be.
“Falu végén kurta kocsma”
ugye, hogy mindjárt más?
Izraeli!
Mivel a menyem nem beszél egy szót sem magyarul, (félig iraki, félig marokkói), így ő az aki sokat segít, és persze az unokám.A fiam körülbelül hasonló korú volt, mint te, mikor jöttünk. Egy évet Budapest egyik jó nevű gimnáziumába végzett el, és hármat, már itt az országba. Az érettségire, már jól beszélte a nyelvet. Aztán a katonaság, a tiszti iskola, befejezte a tanítását.
Ma már három diplomás doktorandusz, és anyanyelvi szinten beszéli a magyart, az ivritet, és az angolt.
Ehhez, viszont az kellett, hogy, mivel özvegyen papa nélkül érkeztünk, így én menjek el azonnal mosogatni egy étterembe, és ott kezdjem meg a nyelv tanulását. Alapjában szerencsém volt, mert ugyan a 19 év alatt összesen három helyen dolgoztam, (a jelenlegin, már 13 éve vagyok), de olyan főnököket fogtam ki, akik szintén nagyon sokat tettek azért, hogy megtanítsanak a nyelvre. Viszont ez nem az a helyzet, ahol felsőfokú szinten lehet egy nyelvet elsajátítani. Ezért mostanra jutottam csak el odáig, hogy nem kapok görcsöt, ha valamit el kell olvasnom, vagy le kell írnom, de azért még sokat kínlódok vele.
Ma_Lac!
Na pont ez az amiért olyan nehéz a dolog!
Egyébként bocsánatot kérek Kertész Ákostól, mert itt a beszélgetés, nagyon eltért, az általa feszegetett, nagyon is fontos és aktuális témától!
Kedves Kertész Ákos, tényleg egy izgalmas nő ez az Éva Benay. :))))
Az antiszemitizmus kereszteny europa kollektiv elmebaja.Ragalyos,veszelyes es gyilkos.