Ronai and Ronai
AMERIKAI

Feliratozás a kolozsvári Magyar Színházban 2012. február 3. péntek 3:03 | LŐWY DÁNIEL

  • Hozzászólások(5)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Feliratozás a kolozsvári Magyar Színházban

Sokak számára fájó és időben nem fakuló emlékkép a már vergődő romániai diktatúra utolsó éveinek egyik kapkodva meghozott rendelkezése, miszerint a nem román nyelvű művelődési intézmények valamennyi kiragasztott vagy kifüggesztett hirdetése, plakátja, illetve a bejáratnál vagy a ruhatárnál megvásárolható műsorfüzete kötelező módon kétnyelvű kellett legyen. Első helyen a román fordítás állt, amit az eredeti magyar, német vagy netalán a szerb nyelvű szöveg követett.

Most, a 2012. év kezdetén, Kolozsvár napilapja, a Szabadság úgy hirdeti meg Ibsen Hedda Gabler című darabját, hogy „előadás román nyelvű feliratozással”. Visszatértek volna a Szamos-parti városba a művelődési életet béklyóba szorító, a nemzetiségi kultúrát ellehetetlenítő idők? Korántsem, hiszen tavaly augusztusában, a Kolozsvári Magyar Napok idején, a Főteret körbe plakátozták kizárólag magyar nyelvű műsorajánlatokkal, és a Mátyás szobor előtt léphettek fel magyar rock- és népi együttesek.

A feliratozás módszerét a Magyar Színház vezetősége akár a New York-i Metropolitan Operaházban is elleshette volna, ahol az olasz, német és francia nyelvű operákat az eredeti nyelven adják elő, angol nyelvű feliratozással. Minthogy a kolozsvári színházkedvelő közönség román anyanyelvű rétege fokozott érdeklődéssel kíséri a magyar nyelvű előadásokat, a kétnyelvűség nekik szól. A feliratozás immár nem ködös ideológiai szempontokat tükröz, hanem emberi, művészeti és nem utolsósorban gazdasági meggondolások eredménye.

„A feliratozás valóban előadásaink szerves részévé vált, sokszor kétnyelvű a szöveg (román-angol, román-francia), és ha külföldi néző bejelentkezik egy előadásra, neki külön, felár nélkül angol, francia vagy német fordítást biztosítunk. Meggyőződésem, hogy kisebbségi színház csak így lehet jelen a világban – minden bezárkózás szellemi halálhoz vezet…” – pontosította Visky András, a kolozsvári Magyar Színház művészeti aligazgatója.

Az elmondottakból kiviláglik, hogy az előadások vonzereje nagy, ami a magas művészi színvonaluknak köszönhető. A Ványa bácsit például már ötödik éve műsoron tartják, telt házzal, és hónapokkal előbb elkelnek rá a jegyek. Mintha csak a salzburgi Mozart-fesztivál rendezvényeiről lenne szó.

A Hedda Gabler bemutató előadásán is a közönség legalább egyharmada a feliratok révén részesülhetett a teljes színházi élményben. A rendezői felfogás a sodró iramú darab cselekményét – annak megírásához képest – egyféle szándékos időtévesztéssel mintegy száz évvel közelebb hozta a mához; a történést az 1950-es évekbe helyezte át úgy, hogy a lényeget nem változtatta meg. Csorbítatlanul megőrződtek a szereplők jellemrajzának örök emberi vonásai: a tehetséggel szembesített középszerűség, a belső indíttatású alkotni vágyás szemben a minden áron érvényesülni akarás által motivált kisszerű munkával, a társadalom elvárásainak való alázatos megfelelés vagy azok elleni lázadás, a szolgai beilleszkedés készsége szemben az önpusztító ellenszegüléssel.

Az előadás rendezője a világhírű Andrei Şerban, aki több évtizede az Egyesült Államokban sikeres, a Columbia Egyetem színi karának professzora és művészeti igazgatója, a manhattani La MaMa színház felvirágoztatója, majd három évig (1990-1993 között) a bukaresti Nemzeti Színház intendánsa. A többek között Obi- és Tony-díjjal kitüntetett rendező a New York-i Metropolitan Operától a párizsi, genfi, bécsi operaházakig és a Covent Gardenig vitt színre operaelőadásokat. Színielőadásai a Théâtre de la Ville, a Comédie Française és a tokiói Shiki Theatre Company színpadán arattak sikert.

A felsorolt rangos művészeti intézményekhez zárkózik fel immár Erdély művelődési központja is, hiszen Şerban harmadszorra rendez a Kolozsvári Magyar Színházban, és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik róla: „A kolozsvári magyar színház társulata olyan, mint a futballcsapatok között a FC Barcelona. Minden trófeát elvisz.” Mindvégig Visky Andrással dolgozott együtt, akinek Megöltem anyámat (I Killed My Mother) című darabját a New York-i közönség a La MaMa színházban láthatja majd február 10-e és március 4-e között. Sok olvasónk számára fontos adat, hogy február 15-én este 7-kor a La MaMa-ban Andrei Şerban, Robert Woodruff (a Születésnap című kolozsvári előadás rendezője, a Yale Egyetem professzora) és Karin Coonrod (Visky András darabjának New York-i rendezője, úgyszintén a Yale Egyetem tanára) részvételével a nyilvánosság előtt rendeznek beszélgetést a darabról, Kolozsvárról, a színházról, az életről… A belépés díjtalan.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.0/5 (4 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +3 ( 5 szavazatból)
Feliratozás a kolozsvári Magyar Színházban, 4.0 out of 5 based on 4 ratings

Címkék:, ,

  • Hozzászólások(5)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

5 Reader’s Comments

  1. A technikai lehetőség jó ideje adott, a színházak számára a feliratozás (netán később a szinkronizált hang) gazdaságos kitörési lehetőséggé válik az egész EU-ban.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  2. Ez egy jó dolog. Mi ezzel a probléma?
    Igenis meg kell tisztelni minden színházba látogató embert, hogy érthető és élvezhető legyen számára is az előadás.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  3. Én sem értem, mi kivetnivaló van ebben… Talán elősegíti a közeledést, nem értem, miért kéne elzárkózni a román közönségtől?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  4. No ez olyan mint a Rákosi korszakban falujáró szinházzal történt.
    Falun a hireket akkor a kisbiró dobolta ki. A kisbirót mindig tömeg
    várta. Egyik napi hir története:
    - KIsbiró a faljáró szinház este hatkor bemutatja a Trubadúr cimű szinművet
    - hang a tömegből: LE VELE URAK NINCSENEK!
    - kisbiró (némi gondolkozás után) akarom mondani nem a Trubadúrt,
    hanem a TRUBADELVTÁRSAT.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  5. Ugye milyen jól megvannak az orbáni kultúra diktatúrája nélkül. Nincs szükség Szőcs Gézára vagy Tőkésre. Hagyják már végre békén az erdélyi magyarokat és jöhet majd megint mint régen, kultúrát tanulni az anyaország.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)

Írja meg véleményét!

 
Kapcsolódó cikkek

Néhány perc az Egyperces Fischerekről 2011. augusztus 31. szerda | Lőwy Dániel

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos