Gondolom ezt várja el tőlem a magát következetesen és fárasztóan konzervatívnak hazudó rendszer nyája, mert mint a hétvégén megtudhattuk, ők nem akarnak gyarmat lenni, ami ugyan szép és méltányolható elhatározás, csak éppen senki sem javasolta nekik ezt az opciót.
Megnyugodhatok-e annyival, hogy odaát mindenki hülye, nem számít hányan vonulnak, nem számít mit ordibálnak, hiszen a részeg házmestert sem perli be senki, ha éjfél után csúf dolgokat kiabál a hazaérkezőknek? Természetesen nem.
Sajnos nem az történt, hogy Svájc megkereste a magyar kormányt ajánlatával, hogy ugyan már, legyünk egy új és reményteljes kanton, focizzunk az ő csapatukban, és cserébe adjuk nekik természeti kincseink jelentős részét, úgymint… izé, szóval azokat a kincseket, amelyeket sehol máshol nem találnak meg, viszont holnaptól svájci frankban kapjuk a fizetésünket.
Egy ilyen ajánlaton azért elgondolkodik az ember, nem mondom, hogy látatlanba beleugrik a buliba, de legalább megfontolja, elvégre hirtelenjében semmilyen más megoldás nem körvonalazódik, egy kis gyarmati sors csak dobna az életszínvonalunkon, és még talán azt is meg tudnánk emészteni, hogy négyévenként nem kell újabb idiótákat megbíznunk a kormányzással, hanem kapunk helytartót, aki azért emberi számítások szerint a jelenlegi garnitúránál csak jobb lehet.
Világos helyzet alakulna ki.
Ebben a világos helyzetben jogos lenne, ha tömegek tódulnának az utcára, és nem akarnának gyarmat lenni, mert nekik fontosabb a szent szabadság, mint az a fránya jólét, és saját hülyéiket szeretnék a bársonyszékekben látni. Vagy kimennék velük vagy nem, egyelőre nem döntöttem.
De amikor Széles Gábor, milliárdos vállalkozó, aki mindent a kádárizmusnak köszönhet, úgy nyilatkozik, hogy egyetért a párt és Orbán Viktor gazdaságpolitikájával, akkor némileg mosolyogni vagyok kénytelen, mert bizony a helyében én is elégedett lennék, csak szánja már meg végre a Fidesz egy miniszteri állással, mivel nem karon ülő már, nem fog örökké várni.
Nem akarnak gyarmat lenni, mert…
…tökéletesen tisztában vannak a Fidesz klinikai politizálásának szörnyű következményeivel, de szeretik Viktort, és nem hagyják, hogy ronda külföldiek felmossák vele a strasbourgi altalajt rendszeresen. Olyan szépen beszélt a legutóbb is, az nem lehet, hogy annyi szív hiába szív!
…fogalmuk sincs róla, hogy mit csinál a Fidesz, de akármit csinál, az csak jó lehet, mert itt a Gonosz és a Jó háborúja folyik, és a Jó nem hibázhat, csak mi egyszerű halandók képtelenek vagyunk kiismerni az Ő logikáját. A haza nem lehet ellenzékben, amiből világosan következik, hogy a Gonosznak nem lehet igaza, akkor sem, ha igaza van.
…ha gyarmat lennénk, akkor nem lophatnánk annyit, mint amennyit most, és akkor megint a szocialisták lopnának, azok meg nem ültetnének minket zsíros állásokba, mehetnénk vissza a raktárba szomorú majomnak.
…a Totya azt mondta, hogy nem akarunk, és mi mindig oda megyünk, ahová a Totya (ez talán még a legjobb érv).
Egy kormánypárti tüntetés alapból rettenetesen gáz, szolgák vonulnak, és védik miniszterelnöküket valamitől, ami nem létezik, szembeszállnak az ellenséggel, csak éppen ellenség nincs, elfelejtik azt az apróságot, hogy amikor a takarékszövetkezetben legutóbb hitelt kértek, a takarékszövetkezet bekért bizonyos papírokat, feltett bizonyos kérdéseket, és azután döntött, hogy ad-e pénzt vagy nem, mert ilyen rohadtak a bankok, ha valaki a pultra hugyozik és népies műdalokat énekel az előcsarnokban szuverenitás címen, akkor nem adnak neki semmit, hanem kivezeti őket a biztonsági őr.
Lehet ezt követően az utcára vonulni, de nem túl hatékony elfoglaltság.
A Fidesz politikája megbukott, a Fidesz megbukott, Orbán Viktor megbukott, mindenki, aki valaha ismerte Orbán Viktort megbukott, aki látott olyan embert, aki ismerte Orbán Viktort, az megbukott, ezen nincs mit szépíteni, sajnálni lehet, siratni lehet, de vitatni csak azok vitatják, akiknél komoly szervi elváltozás van a háttérben.
Ennél döglöttebb lovat még nem látott a világ.
Ahogy néztem a dacos, de vesztes nyugdíjasokat a békemeneten, komolyan megsajnáltam őket, mert átéreztem azt a fájdalmat, amit egy hazugság lelepleződése okoz. Nem kell bevallani, nem szükséges még otthon sem szembenézni vele, a következmények azonban jönnek, nincs mit tenni, hiszen a döglött ló már olyan büdös, hogy a szomszédok feljelentést tettek az ÁNTSZ-nél.
A szomorú Fidesz-hívő ilyenkor gumicsizmát húz, könnyes szemmel letörli az ásót, aztán kiballag a kertbe, és ás egy méretes gödröt. Hányja a földet, közben beszélget az állattal, ami persze nem halott, csak nagyon mélyen alszik, depressziós, mint a papagáj, amelyiknek hiányoznak a fjordok. Ássa a gödröt az alvó állatnak, potyognak a könnyei, aztán elbúcsúzik tőle, és ha eddig nem is, amikor begurítja a sírba a döglött lovat, egy pillanatra talán szembenéz a ténnyel, miszerint vége.
Nem kell nekünk bevallani, mi pedig nem fogjuk szóba hozni, csak tüntessük el végre a hullát, mert esetleg közegészségügyi veszélyhelyzetet okoz.
Igen, a faló már itt van, és katolikus oktatási rendszernek hívják.
Mindkét értelemeben faló.
Szerintem ide tartozik ! Hátha valakit érdekel és még nem olvasta:
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/economist-bezarultak-a-kapuk-magyarorszag-elott-367733
Csak mellesleg, egy kis “kiegészítés” :
http://nol.hu/belfold/tizennegyedik_viktor_-_igy_valtozott_orban_evertekelesrol_evertekelesre
Navy wife – azt a jogát nem is vitatjuk – éppen az VOLT eddig az AN vonzereje, hogy itt értelmes társaságban nem kellett gyűlölködő jobbos szövegeket kerülgetni. Ha olyanra vágytam, akkor pl a Mandineren néztem szét a Gyurcsá nyahibás, de főleg a Fideszre és a Jobbikra szavazó hülyékért szövegekért.
Nehéz belenyugodni, hogy ilyen hely legközelebb a Dkp honlapján lesz – ami egy informatikai rémálom egy olyan digitális félanalfabétának, mint én.
kikerics – nem Bartos – hanem Bartus. nem Attila, hanem László, és nem mindazokat – hanem mindenkit. A többi stimmel.
Navy wife 2012. január 29. vasárnap 23:01
Ugy-e milyen érdekes egy igy tönkretett ország, ahol még mindig van
valami, amiből el lehet venni? (bölcsődei ellátás, egészségügy, oktatás, rokkantnyugdijak, klf norma szerinti ellátások, adószivattyú stb)
.
Éltél volna a Horthy rendszerben, ahol legfeljebb a templom egere volt
erre alkalmas. Talán nem azt akarod te is visszahozni?
kekec
2012. január 31. kedd
11:27
Köszi, a kiegészítést!!
Megkaptad a + pontot!!
Bár szerintem, a TGM (akit mellesleg nagyonkedvelek, mert bár nagyon ritkán értek egyet az írásaival, viszont erőteljes gondolkodásra késztetnek!) hagymázos hívei “engedményt ” kapnak!! Ámde (nézetem szerint!), sajnos a munkásosztály “uralkodása”, már lejárt lemez, hiszen végignézve az 1947-1990 közötti korszakot, az derül ki, hogy ezen időszak arról “szólt” (mint a MAI), hogy ki a jó, szorgalmas amibicózus, kreatív MUNKÁS, hanem arról, hogy ki szajkózza “szorgalmasabban”, az idióta (sztálini, Marx-Engels-Leninnek tulajdonított, az szövegkörnyezetükből kiragadva, össze-vissza, azaz tetszés szerint “IDÉZETT!)) szólamokat, ezért lett a textilmunkás nyomdaigazgató, a cipészből textilgyári igazgató, illetve hülyére venni azon közép) munkásréteget, amelyik (akkor még!) értette is a szakmáját! Amelyik aztán -56-ban, ennek következtében el is hagyta az országot! Ennak következményeként, az ország a ‘70-es évekre oda “Jutott”, hogy elő kellett venni az ország vezetésébe, ha csak “másodvonalban is, azokat, akik tanulták a “szakmájukat”, még akkor is, ha jó részük ekkor már a paraszti, munkás rétegból származó 1. generációs értelmiségi volt!!! Sajnos már akkor is későn! Kiderült, hogy NEM lehet, a valóban innováció hajlamú embereket teljesen elnyomni!!
Ma pedig megint EZT csinálják, ha más “JELSZÓVAL” is és a munkás(ok) nagy része, ezzel megint közömbössé, lustává válik és CSAK annyit végez el a munkájából, amire feltétlenül szüksége van, ahhoz hogy megmaradjon az állásában!!
Ügyeskedők csalók mindig is voltak és lesznek! Az nem lehet minta, ahogy a családi életben sem minta a prostitúció, pedig az is örök!!!
Bocs javítás:
NEM arról “szólt”
Na , majd nem fog tüntetni az agy mosott fidess-es barma a februári fizetés/nyugdíj stb. megkapta után..
Kedves kekec,
miért tesznek úgy, mintha nem értenék, noha már legalább tíz alkalommal részletesen kifejtettem. Ez a lap fenntartja a jogot arra, hogy a közélet bármely szereplőjét ugyanazzal a mércével mérje, bírálja vagy kritizálja. Gyurcsány Ferencet is, és abban a hitben éltünk, hogy az Amerikai Népszava olvasótábora felnőtt, érett és objektív tud lenni. Tárgyilagos tud maradni akkor is, ha ezt a pártot vagy vezetőjét éri kritika. Mint kiderült, ez nem így van. Ezért, ahogyan az orbánista hívők gyűlölködő, intoleráns megnyilvánulásainak nem adtunk eddig helyet, ugyanúgy a gyurcsányista hívők gyűlölködő, intoleráns megnyilvánulásának sem adunk helyet. Mi a demokratikusan gondolkodó magyarok békés, kellemes otthonául szántuk ezt a lapot, de az itt kialakult közösséget a gyurcsányisták szétverték. Szeretnénk világossá tenni, hogy az AN nem valamelyik párt vagy pártvezér, jobb vagy baloldali populista lapja, szócsöve. Az AN az igazság és a demokrácia értékeit próbálja képviselni, nem egy politikai párt végletesen elfogult fanatikusait szórakoztatja. Védekezni kényszerülünk velük szemben. Ezért korlátozzuk a hozzászólásokat, nem kizárt az sem, hogy ha kell, teljesen meg is szüntetjük. Az a közösség, amely itt volt, már úgysem létezik, azt a gyurcsányisták szétverték, és mivel itt ők voltak meghatározó többségben, a lap irányvonalát terrorizálták. Ennek nem kívánunk teret engedni, engedelmeskedni, vagy akár fórumot biztosítani. Van olyan pártújság, amit keresnek, a dkp.hu oldalon érhető el, az Amerikai Népszava nem az.
Kérem szíves megértésüket. Ezt már nem kívánom a továbbiakban még többször kifejteni.
Akik eddig abban a tévedésben voltak, hogy itt Gyurcsány Ferenc és pártja kritikátlan kiszolgálása folyik, itt minden az ő híveikért van, azok tévedtek. Kívánjuk, hogy találjanak maguknak olyan helyet, ahol nem illetheti vezérüket bírálat. Mi köszönjük az eddigi érdeklődésüket. Ez a lap továbbra is kritikus marad mindkét oldal irányába, és egyik oldal fanatikusainak sem ad helyet az elfogult gyűlölködésre. Meggyőződésünk szerint a közös célokat nem az szolgálja, ha az egyik oldalt elfogultan támadjuk, a másikat pedig elfogultan védelmezzük. Ez még soha nem szült jót. Az Amerikai Népszava szellemiségétől ez idegen. És ha ez másképp nem megy, akkor korlátozzuk, vagy be is tiltjuk a hozzászólásokat. Nem gyűjtünk olvasókat, hanem képviselünk bizonyos értékeket.
Személyesen pedig úgy látom, hogy arra a célra, amit itt egyesek tulajdonítottak nekem, hogy egy párt híveit szórakoztassam az ellenfelükről írott cikkeimmel, alkalmatlan vagyok, és nem is érzek semmiféle ambíciót. Jelen pillanatban mindkét oldalból egyformán vagyok kiábrándulva. Most egyáltalán nem érzem, hogy nekem bármi feladatom lenne és bármit is kellene tennem egy olyan országért, ahol két fanatikus tábor áll egymással szemben. Intézzék az ügyeiket. Azt hiszem, megérdemlik egymást, és mindazt, amit kapnak, mindkét oldalról. Ezen segíteni úgysem lehet. Minden jót.
Üdvözlettel, Bartus László
Bartus úr: “Meggyőződésünk szerint a közös célokat nem az szolgálja, ha az egyik oldalt elfogultan támadjuk, a másikat pedig elfogultan védelmezzük. Ez még soha nem szült jót” Egyetértek. ÉN eszerint jártam el!.
A többihez mi okból nem lehet hozzászólni Kedves Admin?
Mosolygó: megtalálja Kekecnek fentebb írt levele(i)mben. BL
Én már csak két oldalt látok, a demokratát és az “autokratát”.
Amíg az idézőjeles nem szívódik fel nem teszek különbséget a hagyományos jobb és bal felosztás között.
Kedves Bartus Úr!
Értettem!
Ez is egyfajta cenzúra, ami ellen egyre jobban és többen küzdünk idehaza.
Az Ön szíve-joga bármit tenni, hiszen az Ön pénze, az Ön tulajdona a lap.
Minden jót!
Üdvözlettel:
Mosolygó (eddig)
Kedves Bartus László!
Még véletlenül sem gondolom, hogy a DK, avagy Gyurcsány Ferenc szellemiségét és tevékenységét ne lehetne, mi több ne kellene kritikával illetni.
Még azt se gondolom, hogy neked szimpátiával, mi több lelkes támogatással kellene viseltetned akár ez iránt a párt iránt, avagy ennek vezetője iránt. (Vagy bárki más iránt is.)
Sőt, azt gondolom, hogy a kritikád a legnagyobb nyugalommal lehet akár elfogult is, hiszen az ember szubjektum, így nem mentes a véleménye sem a saját személye érzelmeitől, tapasztalataitól, hiszen mindannyian ezen a szűrőn át érzékeljük és értékeljük a világ dolgait.
Következik ebből, hogy mérhetetlen ostobaság lenne akár tőled, akár bárki mástól is elvárni, hogy a személyisége, annak elemei ne képeződjenek le a véleményében álláspontjában.
Amit itt többen is kifogásoltak, az a – józan és megfontolt hozzászólásokban – nem ez.
Úgy vélik, hogy ők sem kötelesek a te véleményeddel egyetérteni, és ezért a te gondolataidat, következtetéseidet is kritika alá vonhatják.
Nem azt állítom, hogy igazuk van, még csak azt sem, hogy igazuk lehet, ahogy azt sem állítom, hogy nincs igazuk, azt meg pláne nem, hogy nem lehet igazuk.
Márpedig azon a – megingathatatlan – állásponton vagyok, hogy a vélemény – legalábbis demokratikusan gondolkodó emberek körében – szabad, ha az tényekre alapul.
Már pedig tény az, hogy számtalan kérdésben térhet el két ember álláspontja egy-egy helyzet értékelésében és megítélésében, így ennek a véleménykülönbségnek az ütköztetése is a demokrácia lényegi eleme, míg ennek megakadályozása nem az.
Természetesen, mint minden – magát biztos erkölcsi alapokkal felruházottnak vélő – ember, magam sem pártolom semmiféleképpen a személyeskedő, nem a tartalmi elemekre koncentráló kinyilatkoztatásokat, így aztán – ideológiai beállítottságtól függetlenül – én sem tolerálom a rajongás, vagy az alaptalan ellenszenv megnyilvánulásait.
Azonban úgy vélem, hogy az – egyes – gondolataidat érintő kritikák egy jelentős része, nem ebbe a kategóriába tartozik, így aztán súlyosan kontraproduktívnak vélem, ha az esetek egy jó részében elemző, és egyáltalán nem ártó szándékkal keletkezett tartalmi kritikákat a hozzászólások teljes kizárásával lehetetleníted el.
Eztán még ki is oktatod a megszólalókat – ismeretlenül – “gyurcsányistáknak”, “DK-soknak” nyilvánítva (bélyegezve?) őket, miközben a megnyilvánulások egy jelentős része egyáltalán nem Gyurcsány Ferenc, vagy a DK kritikátlan imádatára utaló jeleket tartalmaz (van ilyen is), hanem olyan irányú oppozíciót fejtenek ki a te álláspontoddal szemben (ugye szabad?), amely abból ered, hogy úgy találják, te vagy az, aki sokkal elítélőbb (vehemensebb) kritikát fogalmazol meg ezzel a pártalakulattal és személlyel szemben, mint ahogy az próbál pozitív szerepre törekedni a jelenlegi magyarországi rémtörténetben.
Nem azt állítom – mint fentebb írtam -, hogy az állításaidnak nincs igazságmagva, mi több, azt sem, hogy a levezetéseid, és azok konklúziója ne tartalmazná a valóság – egyedi szemszögű – leképezését, pusztán azt, hogy ezzel szemben – alappal vélem – bárkinek lehet akár korrekciós álláspontja, akár teljes ellenvéleménye is, ha azt megfelelő okfejtéssel támasztja alá, sőt akkor is, ha ő maga sem mentes a – megbocsátható – érzelmi túlfűtöttségtől.
Mindezt illik a helyén kezelni.
Ugyanígy igaz ez bármelyikünk, bármely – a tisztesség határai között – bárkivel és bárkinek a megnyilvánulásával, cselekedeteivel szembeni megnyilvánulására is.
Ugyanakkor azt, hogy mindezt a kommentálás teljes ellehetetlenítésével, technikai eszközök alkalmazásával kizárd, azt intoleranciának érzékelem, vélem és hiszem.
Természetesen a szélsőséges, fanatikus megnyilvánulásokkal szemben fel kell lépni, mert ez méltatlan minden magát kulturáltnak gondoló és így megnyilvánuló platform szellemiségétől, azonban az itt kritikai hangot megütők igen csekély hányada az, aki ezzel a habitussal vetemedik közlésre.
A többséggel szembeni, de egyáltalán, a bármiféle kollektív büntetés, nem tolerálható bűn, mi több hiba.
Meggyőződésem az, hogy ez az, ami valóban a közös célok, a demokrácia ellen hat, és annak az orgánumnak a hitelességét kérdőjelezi meg, amely erre az eszmeiségre esküdött fel.
Tudom, nem egyszerű dolog meghúzni a határvonalat, de egy demokratának a finom distinkciók megtételére képesnek kell lennie.
Márpedig a kollektív eltiltás nem az.
Kérlek, fontod meg amit itt levezettem.
Üdv: Hajcihő, minden párttól és személy iránti elvtelen rajongástól független demokrata.
Nem tudom, a “nem akarnak sariját……” c cikkhez miért nem lehet hozzászólni.
Valaki tudja, hogy ezt a csajt most ott dugni viszik, vagy akasztani? Elnézve,
inkább az utóbbira van esély. Mert az előző esetben csak nem lenne ijedt ennyire.
ADMIN!!!
Nem tudom miért , de a “”Magyarország “” fülön nem ad lehetőséget kommentre.
Hol a baj?
Kedves Hajcihő,
ha valaki figyelemmel kísérte saját publicisztikáimnál megjelenő kommenteket, akkor láthatta, hogy nem okozott semmiféle problémát az, hogy valakinek nem tetszett az írás, más volt a véleménye, esetenként ezen vitatkoztunk, máskor nem. Leginkább akkor, ha meg is szólított valaki. A troll tevékenységet és a durva sértegetéseket leszámítva, amelyeket kezdettől fogva minden egyes cikknél moderálunk, hogy egy elfogadható mederben tartsuk a hozzászólásokat, a velem vagy a lap véleményével kapcsolatos kritikákat soha nem korlátoztuk, nem szankcionáltuk. Magam is állandóan azt hangoztattam, hogy nem kell velem egyetérteni, én is tévedek. Amikor egyesek túlzó dicséretekkel illettek, én voltam az, aki ezeket visszautasítottam és leállítottam. Ezt bárki ellenőrziheti. Semmiféle ajnározást nem tűrtem el, engem taszít mindenki esetében, nem gyűjtöttem fanatikus híveket, és nem korlátoztam az ellenvéleményeket. Ugyanez igaz azokra a cikkekre is, amelyekben Gyurcsány bírálata miatt eldurvult a vita.
Hadd jegyezzem meg, hogy minden Gyurcsányról szóló cikk után öldöklésre menő vita támadt, a hozzászólások rendre eldurvultak, gyűlölködés támadt azon a békés szigeten, amit Amerikai Népszavának hívtak. Ezt én úgy próbáltam kezelni, hogy amennyire lehetett, kerültem azt, hogy Gyurcsányt bíráló írás jelenjen meg, egy alkalommal pedig olyan iszonyatos felhördülés támadt, hogy egy cikkemet visszavettem, és kiheréltem azért, hogy saját olvasótáborunk szét ne verje saját lapunkat. Most az történt két esetben, hogy erre nem voltam, és a továbbiakban nem is vagyok hajlandó. Nem arról van szó, hogy ne lehetne valakinek ellenkező véleménye, az sem baj, ha ez a vélemény – érthető okokból – elfogult. A baj az, hogy Szijjártó Pétert idéző demagógiával utasították vissza azt, hogy Gyurcsány Ferencről és a DK-ról egyáltalán bírálatot lehessen mondani. Nem az a baj, hogy valakinek más a véleménye, mint az enyém, hanem az, hogy megkérdőjelezi a kritika jogát, vagy közvetlenül úgy, hogy ezt ki is nyilvánítja, vagy szijjártópéteri hazugságokat hangoztatva közvetett módon teszi ugyanezt. Az általában nyugodt hangvételű társalgások a Gyurcsányról szóló cikkeknél gyilkos indulatokat, fojtott gyűlöletet váltanak ki. Olyan légkört teremtenek Gyurcsány Ferenc hívei, ami erre a lapra nem jellemző, és amelynek nem is szeretnénk helyet adni. Eljutnak a legdurvább sértegetésekig. Tehát szó nincs arról, hogy itt az ellenkező vélemény lenne a probléma. Egyszerűen nyomás alá helyezik a lapot, néhányan meg is mondják ezt, mert szerintük nem szolgálja a célt, ha saját oldalunkkal szemben is kritikát gyakorolunk. A jogot is elvitatják ehhez, illetve beletaposnak mindent és mindenkit a sárba, ha ezt meg meri tenni.
Ha ez egy olyan újság lenne, ahol nem egy közösséget építenek, ahol nem figyelnek az olvasóra, nem foglalkoznak azzal, hogy ki mit csinál, akkor nem számítana, hogy gyűlölködnek az oldalakon a hozzászólásokban. De ez nem olyan hely volt eddig, nem is így hoztuk létre, és nem is kívánunk még egy olyan fórumot fenntartani, ahol mocskolódni kezdenek az emberek. Márpedig a Gyurcsányról szóló legkisebb kritika is ilyen indulatokat képes gerjeszteni. Vagy lemondunk arról, hogy mindenkit egyformán lehet kritizálni, vagy állandósul a gyűlölködés az oldalainkon. Nem szeretnék olyan lapot kiadni, amelyben ilyen durva stílusban és indulattal támadnak egymásnak az emberek. Ennyi erővel beengedhetnénk a nem demokratikus értékeket képviselő fideszes és jobbikos hozzászólásokat is, ha nélkülük is ugyanazt produkáljuk, mint velük. Hangsúlyozom, csak akkor van ez így, ha Gyurcsány neve elhangzik, nem pozitív értelemben. Összetévesztették az AN-t a Demokratikus Koalíció honlapjával. Nem kívánom kitölteni azt az űrt, amire a Demokratikus Koalíciónak kellene áldoznia. Itt mindig volt egy családias légkör, figyeltünk egymásra, és ezt most felmondták, mert nem tűrik, hogy itt Gyurcsányt bírálni lehessen. Szépítik ezt sokan, de erről van szó. Orbán híveiről nem jön ránk olyan nyomás, mint Gyurcsány Ferenc híveiről.
Egyébként pedig ezt a lapot azért fejlesztettük, hogy a sajtószabadság szűkülése esetén szabad fórumot, információáramlást biztosítson saját szűk korlátai között. Tudtomon kívül ez egy párt holdudvarának lapja lett, amely nem tűri, hogy ezt a pártot és vezetőjét itt kritizálni lehessen. De ilyen lapot hozzon létre Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció, fizessék meg az embereket, és szórakoztássák ők a párthíveiket. Rajtunk ne spóroljanak.
Végezetül, ennek a fejlesztett website-nak az indulásakor nem is akartunk kommentelési lehetőséget adni, csak amikor láttuk, hogy a véletlenül nyitva hagyott ablakokban értelmes és normális hozzászólások jelentek meg, kezdte belakni a lapot egy kedves közösség, kezdték itt otthon érezni magukat a demokraták. Ekkor úgy döntöttünk, hogy akkor maradjon meg ez a lehetőség, mert erre van igényük. Nem számítottunk arra, hogy Gyurcsánynak az MSZP-ből való kiválásával, és új párt alapításával, radikalizálódik és különválik egy réteg, amely a demokráciát, a demokrácia ügyét, értékrendjét, Magyarország jövőjét Gyurcsány Ferenccel és pártjával azonosítja, és ettől kezdve ettől a laptól is azt várja el, hogy ezzel azonosuljon és ezt kritikátlanul támogassa. Ez a konfliktus és a probléma forrása, mert erre nem vagyunk hajlandók. A legtöbb esetben még a szimpla ellenvélemények mögött is ez a felfogás áll: “most nem erre van szükség, ez nem használ a demokratikus összefogásnak, stb..”
Természetesen mi nem szelektáljuk az olvasótábort pártszimpátia alapján, de ennek a kis újságnak engedtessék meg, hogy ne kelljen helyet adnia pártos gyűlölködésnek. Ez nem ugyanolyan újság, mint a többi, mert akkor nálunk is mehetnének ugyanolyan fröcsögések, mint a magyarországi baloldali médiumokban is olvashatók. Viszont ha eddig ezt kiszűrtük innen, akkor ezután sem szeretnénk ezt itt látni. Azt sem fogadjuk el, hogy nem írhatunk semmi rosszat Gyurcsányról, ha békét akarunk. Egyetlen megoldás, hogy korlátozzuk, vagy ha kell, akkor be is zárjuk a hozzászólásokat, vagy ha kell, az egész website-ot, de ennek a terrornak nem engedünk.
Az Amerikai Népszava olyan újságként működik tovább, amely nem egy pártot szolgál. Aki kíváncsi a cikkeinkre és a publicisztikáinkra, az elolvassa. Aki nem, az olvashat mást, szerencsére még van mit. Mi egyébként is elköszöntünk az olvasóktól mint hírújság, ez már csak a nyomtatott hetilapunk honlapja. Nagy áldozatokkal teszünk fel mégis híreket, de nem azzal a céllal, hogy egy párt híveinek a szócsöve legyünk. Idővel talán majd enyhítünk a jelenlegi renden, de csak akkor, ha nem érezzük, hogy itt valamiféle pártlojalitást várnak el tőlünk, ellenkező esetben szétverik a lapot.
Sajnálom, hogy ennek áldozatul esnek olyanok is, akik erről nem tehetnek. Nincs más módunk, hogy jelezzük, ezt a nyomást visszautasítjuk. Nem az ellenvéleményeket, mert annak eddig sem szabott itt senki határt, hanem az indulatokat, a gyűlöletet, a sértegetéseket, a nyomásgyakorlást, hogy itt nem lehet Gyurcsány Ferencet vagy pártját bírálni, különben szétvernek mindent.
Hajcihőnek köszönöm jószándékú és kedves levelét. Bízom abban, hogy egy kevés idő után megérti mindenki, hogy mi a különbség az ellenvélemény és a kritikához való jog kétségbevonása között, és lassan újraépíthetjük majd azt, amit itt most szétvertek. De úgy, hogy mindenki számára világos lesz, hogy a demokrácia nem azonos egy párt vezetőjével, akit nem lehet kritizálni. Most pedig naponta ad rá okot.
Őszintén szólva, ez a jelenség számomra nagyon elkeserítő, mert a mi oldalunktól valami mást várna az ember, mint ami a másik oldalon van. Személyesen nem is érzek semmiféle ambíciót, hogy akármit is írjak. Két fanatikus tábor esetén én nem állok be egyikbe sem, és nem kívánom szolgálni a kettő közül az egyiket. Ez nem demokratikus irányzat. Militáns szekták viselkednek így. Hozzá akartam szólni a Köves Slomó-Stumpf András vitához, de képtelen vagyok leülni, és bármit írni, mert egyszerűen nem érdekel, hogy mi történik Magyarországon. A két tábor nem sokban különbözik egymástól és megérdemli egymást. Ez a tábor annyival jobb, hogy nem fasiszta eszmékkel, hanem a demokratikus elvek hasbeszédszerű populista hajtogatásával gyűjt magának híveket, ugyanahhoz. Mivel az elvek vonzóak, nehezebb észrevenni a hasonlóságot. Mi közöm nekem ehhez?
Megértését kérve, üdvözlettel, Bartus László
Úgy olvasom és látom, a kontrollálás (cenzúra) ragadós műfaj.
.
Köszönöm az eddigi lehetőséget Tisztelt Bartus Úr, de a vélemény nyilvánítás szűkítésével (korlátok közé szorításával) egyet nem értve ígérem, többé nem zavarom Önt.
Szívesen olvastam az itt elhelyezett cikkek gyűjteményét, örömmel írtam le gondolataimat.
De azzal, hogy Ön behatárolja melyik cikkhez szólhatok hozzá és melyikhez nem úgy gondolom, sért engem mint olvasót, nem néz felnőttnek, nem bízik bennem.
Úgy érzem már csak a nol.hu, a nepszava.hu, a Klub Rádió és az ATV maradt nekünk magyaroknak, akik másként gondolkodunk, mit a felcsúti parasztgyerek és bandája..
Nagyon sajnálom Önt és – ha van ilyen – a csapatát.
Kívánok Önnek további sok sikert, eredményes együttműködést a magyarnemzet.hu stábjával!
.
Sarkos
.
ui: ne küldje vissza a támogatásként küldött segítséget!
Kedves Sarkos,
Ön félreérti a helyzetet, köszönjük az eddigi érdeklődését, természetesen a támogatását köszönettel visszaküldjük. Egyébként pedig megnyitottuk a hozzászólásokat, nyugodtan írjon mindenki azt, amit akar, bele se nézünk a hozzászólásokba, feladjuk azt, hogy ez demokraták kulturált otthona legyen. Csak szeretném jelezni, hogy Gyurcsány személye és kritizálhatatlansága micsoda vihart kavart, micsoda indulatokat és gyűlöletet váltott ki. Minden esetben ez történt, amikor a legkisebb kritikával mertük illetni a személyét. Ez ijesztő jelenség, és ami itt lejátszódott, az cseppben a tenger, ugyanez fog bekövetkezni mindenhol ahova Gyurcsány és hívei beteszik a lábukat. De mostantól lemondunk arról, hogy egy demokratikus közösséget építsünk. Mi írjuk, amit gondolunk, Önök kommentelnek, amit akarnak, bennünket az egyáltalán nem érdekel. A gyurcsányizmus szétverte az Amerikai Népszava eredeti koncepcióját és békés nyugalmát. Ahogyan korábban Magyarországét is szétverte, és amíg ez az ember el nem tűnik Orbán Viktorral együtt, ugyanígy szét is fogja verni. Aki visszakéri a támogatását, azt kérjük, hogy a nepszava@nepszava.com email címen legyen kedves jelezni. BL
Sarkos.
“ui: ne küldje vissza a támogatásként küldött segítséget!”
“természetesen a támogatását köszönettel visszaküldjük. BL”
Ebben sértődést érzek. :-(
Ennyi energiával valami értelmeset is lehetne írni. :))
Sarkoska, te abba a sarokba mész, Lacika te a másikba !
Látjátok gyerekek milyen csúnya dolog veszekedni?
Majd a Dadus felügyel rátok! Ebadta rosszaságai. ! ! !
Sarkosnak írott eredeti válaszomat kiegészítettem. Ezt azért jelzem, hogy aki már olvasta, annak is felhívjam erre a kiegészítésre a figyelmét. BL
Kedves Admin, kedves BL!
Ne keseredjen el. A vadul csapkodók egyszerűen tévedés áldozatai, és tévedésüket kulturális eltérés erősítette.
Nagyon szeretnék, hogy a fasiszta rendszer megbukjon, azt hiszik, hogy GyF ehhez a legfontosabb tényező, és görcsösen kapaszkodnak ebbe a reménysugárba. Azt is hitték, hogy az AN-ben jó szövetségesre lelnek (ezt a tévedést meg lehet érteni), és nagyot csalódtak. Az AN jó szövetséges a fasizmus ellen és a demokrácia védelmében, de nem úgy, ahogy ők képzelik.
Nem bíznak a szabad kritika erejében. Vagy nagyon nem bíznak abban, hogy az igazságnak is ereje van, vagy annyira elvakultak, hogy csak a reménysugarukból eredő állításokat fogadják el. (Én inkább az elsőre tippelek.)
Miért félnek a kritikától? Miért gondolják, hogy a kritika gyengíti mozgalmukat?
Vagy nem bíznak saját szavuk erejében, vagy azt gondolják (Mussolinivel, Göbbelssel, Sztálinnal, Orbánnal együtt, hogy a köztér, különösen a vélemények köztere egyben harctér is. Hogy ők maguk teszik harctérré, az talán fel sem merül bennük. Az említett nevek szándékosan, tudatosan használták ezt a fegyvert. A rajongók talán azt hiszik, hogy ez a fegyver a másik irányban is használható.
Nem tudják, hogy úgy nem működik. Kulturális örökség, hogy ez egyes társadalmakban szinte evidens, annyira közismert, máshol meg nem.
Az AN küldetésének része, hogy ezt a kulturális elemet magyarok között is terjessze. További sok sikert és kitartást hozzá!
Azt hiszem, mindenképpen tovább kell támogatnunk az AN-t.
Szükségünk van erre a lapra és jobban, mint eddig. Láthatjuk, hogy körkörős harcra kell berendezkednünk a jövőért. Majd emlékezzetek rá, hogy én szóltam. El fog jönni az az idő, hogy Gyurcsány és Orbán mentes lesz Magyarország.
Egy biztos, hogy én annyira Gonosz vagyok, hogy a kötél egyik végére az egyiket, másik végére a másikat és a kötelet átvetném a fa ágán. Mint a szaloncukorral csinálják egyesek. :))
Gonoszkával maximálisan egyetértek, szerintem ez most nem az a helyzet, hogy a KT anyagi helyzetével a rendszergazda előállna,- de ha elolvassuk, hogy hány fő kellene (kellett volna) a biztonságos működtetéshez, akkor el lehet képzelni, hogy Bartus Lászlónak mennyi saját pénzeszköze lehet az AN üzemeltetésében.
Részemről a jövő héten utalni fogok egy szerény összeget a KT számlára.
Kedves Girbegurba,
végre valaki megértette, miről van szó. Nagyon köszönöm.
Sajnos nem tudtam napokig a lapot olvasni, most látom milyen vita alakult ki. A Gyurcsány kérdéshez nem kívánok speciálisan hozzászólni csak egy általános magánvélemény.
——————
Amikor hozzászólunk, a AN nem felelős azért amit írunk de felelős azért, hogy mit enged megjeleníteni. Ez nem csak jogi felelősség, sajtótörvény vagy általános jog, hanem elkötelezettség és felelősség a honlap saját arculatának gondozása iránt is. Egy csónakban ülünk és a túlzott csónak ringatás nem tesz jót mert elsüllyesztjük a saját magunk, a magyarok érdekében létrehozott lapot.
*
Természetes, ha túlságosan megy a csónak ringatás akkor az admin eltávolítja azokat a hozzászólásokat. Ez minden honlapon így megy, miért is engedné megrongálni amit nagy munkával sok pénzzel létrehozott és fenntart.
Ma Gyurcsány a pont, holnap más, megint másnap felesleges magán chattelések, a témától eltérés, vulgáris hsz-ek stb. Ahogy elnézem az AN elég sokat enged így is. Ha a jogot nem is sértik egyes hozzászólások azért a lap tekintélyének árthatnak, ésszerű ha kiveszi. Ez nem cenzúra, de a demokrácia valamint a szólásszabadság nem jelentheti azt, hogy bárki belép egy lapra, azt kedve szerint alárendeli a saját céljának és szócsőnek használja és bármit mondhat. Nem arra van, kell, hogy legyen limit. Ezek a témák érzelmileg túlfűtött dolgok, jómagam is mint bárki más túllőhetek a célon, akkor jobb kivenni.
Egyetlen hozzászólót sem szándékozok megbántani, vagy kritizálni, ezt pusztán csak azért írtam, mert ha ide járunk olvasni és kommentelni, akkor etikai kötelességünk vigyázni és segíteni a honlapot, ha meg nem az esetünk akkor olyat kell keresni.
*
Kedves Bartus László!
Először is köszönöm, hogy reflektáltál a levelemre, másodsorban áldom a türelmemet, hogy nem csípőből válaszoltam rá neked, mert örömmel tölt el, hogy – erőt véve magadon – revideáltad azt az álláspontodat, hogy általános korlátozással akadályozd meg a túlfűtött, avagy alpári reflexiók felbukkanását.
Ez igazi demokrata hozzáállás, mert önmagad korlátain (kinek nincs?) felülemelkedve, inkább vállalod azt az – ízlésedet, igazságérzetedet próbálgató akár méltatlan – megközelítéseket is, amelyekkel a legkevésbé sem tudsz és lehet azonosulni, mintsem, hogy a szólás, a gondolat szabadságát univerzálisan korlátozd.
Természetesen az alpári és méltatlan megnyilvánulásokat továbbra sem kell eltűrni, amelyek bárkit is személyében, tisztességében elvtelenül támadnak, azonban az a fajta véleménykülönbség bőven elfér bármely kulturált felületen, amely akár az – elvtelen – rajongást, vagy ellenszenvet – kellően szofisztikáltan – jelenítik meg.
Hidd és fogadd is el, hogy akik itt józan felelősséggel és kiegyensúlyozottsággal szólunk hozzá egy-egy témához, képesek és alkalmasak is vagyunk arra, hogy “helyretegyük” az akár pozitív, akár negatív fanatizmussal megszólalókat.
Azt pedig – felteszem – továbbra is igényeljük, hogy a céltalan gyűlölködő, alpári megnyilatkozásoknak a jövőben se biztosítsatok teret, mert más egy vélemény – akár sarkos – megjelenítése, és megint más a lélek és szellem alvilágából felbüfögött mocskolódás.
Mégegyszer köszönöm, hogy nem kellett a demokratikus elköteleződésedben csalódnom. Nagyot nőttél a szemeben.
Üdv: Hajcihő
T. B.L.
Az utóbbi időszakban már csak néhány olyan cikk elovasása miatt látogattam az oldalt, amelyekről máshol értesültem, esetleg szemelvényt olvastam balőlük, de tartalmi kommentektől tartózkodtam.
Ennek okai a kúltúrált, érzelmi túlfűtöttségtől mentes viták átalakulása számomra ezen az oldalon elfogadhatatlan stílusú verbális harcokká, valamint a szerintem sokszor kritika mentes, szocialista ellenzéket támogató cikkek megjelenése. A hangsúly a kritikán van.
Az amiket Ön leírt pár olvasótársnak címezve (de mindenkinek) minden tiszteletet megérdemel és én nagyon szeretném hogy olyan lagyen az ANO, amilyennek Ön (és én is) elképzelte, mindenki, mindenről elmondhassa a véleményét a kúltúrált vita normáit betartva, indulatokat kirekesztve olyan írásokat olvasva amelyek nem kizárólag egy oldalát mutatják az éremnek, de megtartja politikai értékrendjét.
Sok sikert, egy visszatérő(?) olvasó