Már a mexikói főváros sem biztonságos 2011. december 29. csütörtök 14:35 | RR Forrás: AN

Mexikóváros – Az eddig főleg vidéken, elsődlegesen az amerikai határ közelében tomboló drogháború lassan hatalmába keríti a húszmilliós metropoliszt, amit eddig a béke szigeteként tartottak számon.

A főváros északi részén fényes nappal fegyveresek rontottak be foglyaikkal egy utcába, amely tömve volt bevásárlókkal és a közel iskolából kifelé igyekvő diákokkal. A gengszterek a velük lévő három foglyot szabályszerűen falnak állították, majd Kalasnyikov géppisztolyokkal kivégezték.

A vérfagyasztó jelenet rendezője a drogmaffiák legerősebbike, a La Familia kartell, amely Michoachan államot uralja, de ellenőrzését a jelek szerint az eddig biztonságosnak tartott Mexikóvárosra is ki akarja terjeszteni.

A főváros eddig kimaradt a bandaharcokból; hallgatólagos megegyezés alapján semleges terület volt, ahol lehetőség szerint senki nem követett el erőszakcselekményeket. A helyzet azonban az utóbbi időben megváltozott, elsősorban azért, mert csatasorba lépett egy fiatalabb nemzedék, amely nem tartja tiszteletben a korábbi szokásokat. Mexikóvárosban a narkógengszterek „ifjútörökjei” számos tömegmészárlást és lefejezést hajtottak eddig végre.

A rendőrség szerint Mexikóvárosban és vonzáskörzetében az óévben háromszáznál több maffiagyilkosságot követtek el, köztük számos elborzasztó rémtettet: Tlalpan környékén öttagú családot mészároltak le, a jómódú Santa Fében lefejezések zajlottak, a város nyugati részén található Huixquilucanban pedig egy felüljáróról lógatták le a lefejezett hullákat. 2010-ben „csak” 260 gengek közti leszámolás torkollott Mexikóvárosban gyilkosságba, a növekvés tehát nagy mértékű.

Mexikóváros két részre oszlik, a belvárosi részen, az önkormányzattal rendelkező Szövetségi Kerületben közel 9 millióan élnek, a külvárosokban további 12 millióan, ezeket a szatellittelepüléseket azonban, amelyek közt egyaránt vannak középosztálybeli alvóvárosok és nyomortanyák, Mexikó állama kormányozza. Rendőrségi szakértők szerint katasztrófát jelentene, ha a drogháború azzal az intenzitással lángolna fel a fővárosban, amilyennel vidéken tombol.

A túlságosan erőszakos enklávékat a tehetősebbek általában elhagyják, így az erőszakos helyeken tovább fokozódik a nyomor és a kilátástalanság, az elslumosodás újabb erőszakot szül. Van, ahol annyira elviselhetetlenné válik az élet, hogy már a szegények is menekülnek; inkább vállalják, hogy földönfutók lesznek, de nem teszik ki további veszélynek életüket.

Vannak városok, ahol évek óta nem sikerült megfékezni a teljesen elszabadult indulatokat. Észak-Mexikóban található a világ leggyilkosabb városa, Ciudad Juárez, de az egykor popslágerben is megénekelt idegenforgalmi központ, Acapulco sem dicsekedhet közbiztonságával. Ezzel szemben a mexikóvárosi Szövetségi Kerületben eddig kevesebb emberölés történt, mint nem egy észak-amerikai városban. Mexikóváros fél évtizede még meglehetősen erőszakos és veszélyes hely volt, azután viszont a hallgatólagos tűzszünetnek köszönhetően békés éveket élt meg – egészen mostanáig.

Maguk a gengszterek is szívesen tartózkodtak a fővárosban, sok esetben megfeledkezve önnön biztonságukról is. Vicente Carillo Leyvát, a Juárez kartell alapítójának fiát Mexikóváros egy parkjában tartóztatták le melegítőben, kocogás és tornagyakorlatok közben 2009-ben. Szintén a fővárosban, az előkelő Lomas de Pedregal negyedben, ugyanabban az évben fogták el a rivális Sinaola kartell örökösét, Vicente Zambadát.

Most azonban már senki sincs biztonságban a fővárosban és annak közvetlen közelében. A Guadalupe Victoria negyed – ahol az említett kivégzések történtek – tipikusan olyan nyomornegyed, amelybe az új kartellek most nyomulnak be. A kivégzettek a kokain egy bizonyos formáját, a cracket árulták a legócskább minőségben, bárki számára elérhető áron, adagját akár harminc pesóért, azaz körülbelül 500 forintért, és ezzel rontották a La Familia üzletét. Noha a kivégzések egy üzletsoron történtek, az ottani boltosok annyira rettegnek, hogy mindenki azt állítja, semmit sem látott, de még csak nem is hallott.

Mexikóváros belső negyedében a békés években százezer lakosra 8-10 emberölés jutott, vagyis feleannyi, mint New Orleansben, Baltimore-ban vagy Detroitban. Összehasonlításul Ciudad Juárezben 272 emberölés jutott százezer lakosra. A mexikóvárosi tűzszünetnek három kegyetlen banda felemelkedése vetett véget: a La Familia, a világhírhedt Zeta, valamint a Mano con Ojos, amelyek minden korábbinál radikálisabb eszközöket használtak.

Az indokolatlan mértékű brutalitást az magyarázza, hogy a feltörekvő drogmaffiák vezető személyiségei korábban bérgyilkosként dolgoztak más bandák számára, és hóhérmentalitásukat nem tudták levetkőzni, mivel a problémák megoldásának egyetlen módját az útjukban álló emberek megsemmisítésében látják. Évek óta harcolnak a főváros körülötti területek feletti uralomért, és ez a harc szivárog most be Mexikóvárosba is. Senkivel szemben nem ismernek irgalmat; volt rá példa, hogy az emberrablás áldozatává lett fiatal, terhes nő két ujját levágták, és azt küldték el a férjnek, aki természetesen gyorsan előteremtette ezután a váltságdíjat.

A bandatagok zömben kiképzett gyilkosok, nem egy katona vagy rendőr is volt korábban. Szintén Mexikóvárosban kapták el augusztusban a Mano con Ojos egyik vezérét, a 36 éves Oscar Osvaldo Garciát, aki korábban a mexikói tengerészgyalogságnál szolgált.