Az afgán kormány tárgyal a tálibokkal 2011. december 26. hétfő 18:21 | RR Forrás: AN

Washington/Kabul – A hivatalos Afganisztán megbízhatónak tűnő információk szerint hamarosan hivatalosan elismeri a Talibán terrorszervezet katari képviseleti irodáját azáltal, hogy elfogadja az iroda által a béketárgyalásokhoz nyújtott „segítséget”, kimondva egyszersmind, hogy külföldi – azaz nyugati – erők a folyamatba nem szólhatnak bele.

A béketárgyalások kapcsán követendő szabályokat az afganisztáni Legfelsőbb Béketanács (LB) állította fel, szemmel láthatóan készülve egy olyan jövőre, amelyben már nem lesznek jelen az Egyesült Államok és a NATO katonái, hogy a demokratikusnak mondott Hamid Karzai-rendszert az ultraszélsőséges iszlamista terrorszervezet haragjától megvédelmezze.

A hivatalos Afganisztánt a Reuters értesülései szerint aggasztja, hogy a Talibán képviseleti irodáját a katari fővárosban, Dohában Németország titkos közbenjárására és az Egyesült Államok ugyancsak titokban tartott beleegyezése mellett hozták létre. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Nyugat tárgyalópartnert lát a tálibokban, így a nyugati hatalmak által fenntartott kabuli rendszernek sincs más választása, mint hogy valamilyen megegyezésre törekedjen a szervezettel.

Tálib diplomatakar. Középütt Abdulszalám Záíf mulla, a terrorszervezet pakisztáni nagykövete; kötéssel a szemén Ahmed Rátíb tolmács, jobboldalt Szohail Sáhín helyettes nagykövet. Feltétel, hogy Pakisztán is támogassa a békefolyamatot

A Karzai-rendszer a múlt héten hívta haza dohai nagykövetét. Hamid Karzait nyilvánvalóan frusztrálta, hogy a NATO a háta mögött nem csak alkudozik, de konkrétan meg is egyezik bizonyos kérdésekben a tálibokkal. Kabult mélységesen aggasztják azok az értesülések is, amelyek szerint az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy a guantánamói fogolytáborban őrzött terrorgyanús afgán egyének egy részét Dohába szállítja át. Az afgán kormány azt akarja elérni, hogy Amerika neki adja át ezeket a rabokat.

A Talibán az Afganisztánt megszálló szovjet haderő kivonása utáni zűrzavaros években tűnt fel a sokat szenvedett országban, rövid idő alatt annak nagy részét uralma alá hajtotta, és az iszlám jognak, a sáríának még egyes iráni főpapokat is megdöbbentő szigorúságú, szélsőséges változatát erőltette brutális eszközökkel a lakosságra. A tálib rendszer 2000 őszéig állt fenn, amikor az Egyesült Államok Oszama bin Laden és bűntársai rejtegetése miatt lerohanta az országot és megdöntötte a rendszert.

A Talibán azóta változó intenzitással harcol a fennmaradásáért, de a NATO által alkalmazott katonai stratégiával kiirthatatlannak látszik. A kabuli rendszer különféle feltételekkel kezdene a tálibokkal béketárgyalásokat, így a szervezetnek teljesen fel kell hagynia az erőszakkal, minden kapcsolatot meg kell szakítania az al-Kaidával, és el kell fogadnia az emberi és polgári jogokat garantáló afganisztáni alkotmányt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Talibánnak bele kéne egyeznie egyebek mellett a női egyenjogúságba, ami a terrorszervezet által gyakorolt „jogfelfogás” értelmében abszurdum.

Az LB a Reuters birtokába jutott tizenegy pontos memorandum szerint ahhoz is ragaszkodik, hogy a majdani békefolyamatban a Talibánnak meg kell szereznie Pakisztán támogatását is, mivel a szervezet nagy része ebben az országban állomásozik. Kabul szeretné azt is elérni, hogy a tálib képviseleti iroda ne Katarban, hanem Szaúd-Arábiában vagy Törökországban legyen, a lényeg azonban, hogy muzulmán országban legyen, és a katari helyszín nem kizáró ok, amennyiben nem próbálják onnan aláásni a központi afgán hatalmat, és az iroda kizárólag a béketárgyalások célját szolgálja.

Derűs tálibok. Ismét úton a hatalom felé?

A Nyugat szerint kétkulacsos játékot űző Karzai-rezsim a jelek szerint túltaktiktázta magát. A NATO-tagállamok és Kabul között fokozatosan romlott meg a viszony, miután az Egyesült Államok azzal vádolta Karzait, hogy részint korrupció fejében, részint a majdani megtorlástól félve elengedi a nyugati erők által elfogott terroristákat, sőt, a színfalak mögött össze is játszik velük. A NATO-csapatok kivonása legkésőbb 2014-ben várható; úgy tűnik, Washington és a Karzai-rezsimet nagy mértékben szponzoráló Berlin végképp letett arról, hogy demokratikus rendszert honosítson meg Afganisztánban, és most már azt sem bánják, ha ismét a tálibok veszik át a hatalmat. Ez Hamid Karzai országlásának végét jelentené.

Kabul maga is próbált kiegyezni a terrorszervezettel, előrehaladás azonban nem nagyon történt. A tálibok békeküldöttségnek álcázott öngyilkos terroristái szeptemberben magát a Béketanács elnökét, Burhanuddin Rabbáni volt elnököt is meggyilkolták.