A magyar olvasónak meg lehet bocsátani, ha keveset tud Herman Cainről, a republikánusok egyik elnöki várományosáról. A volt üzletember hirtelen megugrott a népszerűségi listán, így aztán a média jobban beleásta magát a férfi múltjába. Nem is hiába, mert zamatos csemegét találtak: Caint valamikor a kilencvenes években két alkalmazottja szexuális zaklatással vádolta. Az étteremtulajdonosok szövetsége, aminek Cain akkoriban elnöke volt, kivizsgálta az ügyet, és a hölgyeket háromhavi fizetés kártérítéssel elküldte melegebb éghajlatra. Hogy mi is történt valójában, arról az első hírek csak annyit közöltek, hogy Cain „nem viselkedett illendően”.
Cain a hír napvilágra kerülése után rekordmennyiségű adományt kapott az interneten. Mi okozhatta a hívek ilyen mértékű támogatását? Talán helyeslik a zaklatást? Vagy az ideológia nevében hajlandóak az ilyen apróságokat figyelmen kívül hagyni? Nem akarok találgatni, pedig lenne tippem. Találgatás helyett elmesélem saját munkahelyi tapasztalataimat a szexuális zaklatással kapcsolatban.
2007-ben kezdőként dolgoztam egy általános iskola könyvtárában. Mint minden új alkalmazottat, engem is évente háromszor hivatalosan „megfigyelt” a főnököm tanítás közben. A főnök az én esetemben nem az igazgató volt, hanem egy specialista, aki az iskolakörzet minden új történelemtanárát figyelemmel követte, és valamilyen okból engem is hozzá soroltak be. Nevezzük Tomnak. Tom a körzet központi irodájában együtt dolgozott a többi specialistával, akiknek a feladata a tanterv időnkénti felfrissítése, szakmai képzések szervezése, és az új tanerők beilleszkedésének segítése volt. Tom szakmai véleményétől függött, hogy a körzet egy év után is megtart-e engem mint könyvtárost.
Érthető idegességgel vártam az első megfigyelést. Azt terveztem, hogy egy hatodikos osztálynak megvilágítom az enciklopédiák hasznosságát, összehasonlítva őket az internetes forrásokkal. Nem számítottam arra, hogy nem leszek képes sem túlkiabálni, sem lecsendesíteni a lurkókat. A kölykök remekül érezték magukat, miközben Tom csendben figyelte a szeme előtt zajló teljes káoszt. Na, mondom, ebből semmi jó nem sülhet ki, ebben az iskolában a napjaim meg vannak számlálva.
A csengő hangjára a zsivajgó gyerekek nevetgélve, lökdösődve kivonultak, én meg kimerülten leroskadtam és vártam az „ítéletet”. Meglepetésemre Tom rendkívül megértően viselkedett, kultúrális különbségekről beszélt, elemezte az órát, kitöltötte a kérdőívet, és miután a könyvtárak jövőjéről és az iskolák szerepéről elbeszélgettünk, a kezembe nyomott egy csomó szakkönyvet, majd sok sikert kívánva elbúcsúzott.
A második megfigyelésre már nem került sor. Hogy miért? Tomot szexuális zaklatás miatt felfüggesztették. Na, nem miattam. Egy kis kérdezősködés után megtudtam, hogy Tomot éppen az a specialista vádolta meg, aki a körzet könyvtárosainak szervez havi rendes továbbképzést. Én is ismertem a nőt, nevezzük Erinnek. Állítólag Tom hozzádörgölőzött, mikor az ajtónál véletlenül keresztezték egymás útját.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Erin maga is újonc volt a központban. Azért helyezték át a hivatalba, mert az egyik iskolában nem állta meg a helyét. Gondolták, egy irodában nem tesz majd annyi kárt, mint gyerekek közt. Ennek a döntésnek mi könyvtárosok nem nagyon örültünk, mert novemberre már nyilvánvalóvá vált, hogy Erin semmit nem ért a szakmához, szervezni sem tud, viszont imád nyüzsögni és fontoskodni. Az a típus, aki mindenki drága idejét pazarolja, de a munkának csak a látszatát kelti. Éppen leépítések előtt voltunk, és az a hír járta, hogy a specialisták nagy részét el fogják bocsátani.
Na, mármost, aki valamilyen okból – kirekesztés, faji megkülönböztetés, szexuális zaklatás, stb. – vádat emel egy kolléga ellen, azt nem lehet elbocsátani, amíg az ügyet ki nem vizsgálják. Erin pozíciója tehát ideiglenesen be volt biztosítva. Tom viszont, akit felfüggesztettek, nem járhatott be dolgozni. Ismerőseimtől megtudtam, hogy kiskorú gyerekei voltak otthon. Vajon, hogy magyarázta meg nekik, miért marad otthon nap mint nap? A felesége mit szólt a dologhoz? Hónapokig húzódott az eljárás, májusra tűzték ki a végső döntést. Erin a tárgyaláson nem jelent meg, a vádat ejtették. Tom tisztára mosta a nevét.
Vagy mégsem? A következő iskolaévre Tom már új munkahelyet szerzett, de Erin sem jött vissza. Ki tudja, talán mégis leépítették.
Hogy mi köze mindehhez Cainnek? Csak annyi, hogy az ő esetében sem lehet eldönteni, mi is történt valójában. Tanúk valószínűleg nincsenek. De a szexuális zaklatás már évek óta az egyik ügyeletes mumus. Az iskolában, ahol dolgozom, az igazgató évente felolvassa a tantestületnek az ezzel kapcsolatos hivatalos körzeti álláspontot, és elmondja, mi a teendő, ha valakit zaklatás ér. Megbeszéljük, minden évben újra és újra, hogy mi minősül zaklatásnak.
Ha nem tudnák, a disznó vicc mesélése is zaklatásnak számít, ha egy hallótávolságban lévő kolléga azt sérelmezi. A félreérthető gesztusokról, tolakodó emailekről meg ne is beszéljünk. A férfiak a valóságban minden szavukat megfontolják, mert egy rosszul irányzott bók esetleg az állásukba kerülhet. Gazdag, befolyásos ember esetében esetleg kártérítés fizetésére is kényszerülhetnek. Maga a kártérítés egyébként nem bizonyíték a bűnösségre: a férfi maga mögött akarja tudni a dolgot, és a kártérítés olcsóbb lehet, mint a jogász honoráriuma. Mindenki „jól jár”: a nő kap egy kis pénzt, a férfi pedig megszabadul tőle.
Mégiscsak tippelek arra, miért kapott Cain annyi adományt a botrány kirobbanásának a napján. Talán tévedek, de a férfiak a saját tapasztalataikat vetítik ki a politikusra. A munkahelyen minden szavukra oda kell figyelniük, mindenbe beleköthet valaki, és elegük van belőle. A macsónak már rég vége, az új divat nem kedvez sem a popsira verésnek, se a kézcsóknak, de még csak a bókoknak sem. A nők manapság nemcsak megsértődnek, de perelnek is. Okkal, vagy – mint a kollégám, Tom esetében – akár ok nélkül is.
Tetszik a cikk. Profi munka. Az erkölcs, az általános erkölcs minden területére lefordítja a lényeget.
Javasolnám a cikk nem, csak elolvasását, de azon elgondolkodását nem csak a Hervadt Rózsa asszonynak. Elolvastam, elgondolkodtam.
Jó cikk- csak hiányérzetet hagy maga után.
Amerikában mennyire van “elnőiesedve” a tanári szakma?
Milyen arányú az egyedülállók száma?
Ez a túlzásba vitt “jogvédés” mennyire akadályozza a nők házasodását? (korábban sok házasság munkahelyi imserettségből jött létre -ez hogyan változott?)
Jó cikk!
A határvonal szubjektív megítélése magában hordja a sok téves döntés lehetőségét, így az igazságtalanságot és a felesleges energiák herdálását a jogászkodásra. :(
Hát igen, profi munka, profitól. Kérdés, hogy a téma józan felvetése mennyire segít Herman Cainen, aki most már védekezésre kényszerül – és akkor még ott van az abortusszal kapcsolatos szerencsétlen kijelentése is, hogy akkor is meg kell tartani a gyereket, ha az anya belehalhat a terhességbe, vagy erőszak áldozata… én aztán igazán elítélem az abortuszt, de ez kicsit erős! A molesztálásvádaskodás persze tényleg abszurdum, mert Cain akár attól is lehetne jó elnök, ha uram bocsá megcsipkedett egy arra tartó kerek segget.
Különösen jónak tartom ezen irást, mivel hölgytől
származik e figyelmeztetés, mennyire kell vigyázni!
Figyeli kell nemcsak egyes emberekre, csoportokra is.
Igy lehet bizonyiték nélkül bárkit kicsinálni. Hiába
derül ki utólag az igazság. Tart a meghurcoltatás !
Marad a kabátügy. Igy lehet kihúzni a talajt valaki alól
egész életére.
Átéltem már barátom – célszerű – meghurcoltatását.
Munkahelyén létrehozott “becsületbiróság” mással
sem foglalkozott csak p… ügyekkel. Barátom megtanult
munkahelyéről repülni. Lopni, csalni a munkahelyen
lehetett tovább. Azok – furcsán – nem erkölcsi kérdések
voltak.
.
Köszönet a cikkért.
Nagyon jo cikk, gratulalok hozza!
Önvédelem!
A legjobb ezentúl figyelmetlenül, udvariatlanul, gorombán vagy félgorombán, esetleg otrombán viselkedni az amerikai nőkkel, vagy teljesen ignorálni, azaz észre nem venni őket. Berontani előttük az ajtón, nem köszönni, nem segíteni fel a kabátot, nem kérdezni, hogy hogy van, stb. Még szerencse, hogy itthon élek és a magyar nők szeretik, sőt értékelik a kedvességet, a figyelmességet, a bókot. Amikor azt kérdezi tőlem, egy 73 éves vén rozmártól, a jonatán alma pirosságú bolti eladó kislány, hogy “még valamit?”, erre én mindíg azt válaszolom, hogy egy szép szüreti (vagy tavaszi, vagy nyári, stb.) mosolyt. Na ezért engem már rég lecsuktak volna Kaliforniában. Nem is megyek oda. Jobb itthon.
Egy jó írás arról, hogy az amerikaiak sem teljesen normálisak!
Korábban meglepve olvastam olyan beszámolókat, hogy már akár az is lehet szexuális zaklatás (csak a másik félen múlik!), ha egy férfi megdícséri egy nő kinézetét. Vagy pl. ha egy férfi bemegy egy olyan helyiségbe, ahol egy nő tartózkodik egyedül, jobb, ha saját érdekében nyitva hagyja a helyiség ajtaját, elkerülve az esetleges “szexuális zaklatás” vádját….
Engem ez a Cain ügy kisértetiesen emlékeztet a kilencvenes években zajló Clarence Thomas – Anita Hill esetre.
GaborNYC
2011. november 2. szerda
14:14
Nagyon jo cikk, gratulalok hozza!
Értékelés: +2 (2 szavazatból)
Kérdés, hogy a Tisztelt Hozzászóló megértette-e a cikket?
A fenti cikk szerint a szekszális zaklatás felvetése a nő részéről nem más mint valami bocsánatos bűn amivel zavarba lehet hozni a férfit és amiért gyorsan pénzt lehet kapni.
Véleményem szerint ez a legrosszabb és megvetendő manipulációja a prüdériára egyébként is hajlamos férfikörnyezetnek. Ez ugyanis női környezetben hatástalan. A nők ugyanis tudják egymásról, hogy ki kinek a kije,
ki kinek a védence vagy csak a szeretője merthogy ebben is vannak fokozatok.
A többi férfi megakarja védeni az ” áldozatot” a zaklatótól és a zaklatott mellé áll, akár hivatalosan is
. Azt szokták mondani a nők két dologban felülmúlhatatlanok: az egyik a szerelem, a másik a bosszú. A bosszú akkor következik ha az érzelmeink nem találnak viszonzásra és védenci státuszunk nem valósul meg. Az érzelmeinket megszorozzuk mínusz eggyel és máris előáll az ambivalencia, most már csak valami csattanósat kell kitalálni.
Reszkessetek férfiak!!!
Miért vagyok ilyen biztos ebben ? Engem is megvádoltak már munkahelyen ilyesmivel és ki is rúgtak. Meg kellett volna tenni legalább utólag azt amivel vádolt, de úgy hogy sikítson. Kár volt kihagyni…
Szönyű!!! A prüdéria forradalma. Észveszejtő csapda.
Kukorica Jancsi, amikor Egy kőhajjtásnyira folyt tőle a patak, bámuló szemei odatapadtanak…” “…a patakban egy szőke kisleányra, szőke kisleánynak karcsú termetére, szép hosszú hajára, gömbölyű keblére.” … Aztán “Gyere ki galambom…stb”.
Tipikus és tökéletes zaklatási tényállás Petőfi tollából. Ugye micsoda erkölcstelen hozzáállás. Még szerencse, hogy a Jánosvitéz nem a mai amerikában íródik, mert bizony megköveznék a költőjét.
helyesen: kőhajításnyira
Amerikában a nőket egyszerűen semlegesneműeknek tekintik a munkahelyeken , ami -amint hallom- igen nagyon bántja őket.
Dehát ők maguk akarták , mint magyaremberek a Nenyit !
Akkormeg miabaj ?
-
Félretéve a tréfát:
Akit megakarnak erőszakolni azt ezután is megfogják erőszakolni.
Nemhiszem hogy ez az őrület megfékezné a leállatiasodottakat.
Jó írás lett, de ahogy Geyza is írta, ez a fajta “önvédelem” senki ember lányát se fogja megmenteni a legközönségesebb bunkóktól egészen az igazi szexuális ragadozókig, erőszakolókig.
…
Szvsz. akik ezt kitalálták és támogatják, azok semmirekellő férfigyűlölő feministák, akik az elért egyenlő jogaikon túl már nem tudnak mit kezdeni saját ideológiájukkal, ezért a legutolsó lehetőséget is megpróbálják kihasználni fontosságuk biztosítására. Ez viszont nagyon könnyen visszacsaphat, ha ugyanis a férfiak ennyire tartani fognak saját női kollégáiktól, végül be fog következni a nemek szétválasztása akár pontosan úgy, mint az iszlámfasiszta Iránban és Szaúd-Arábiába van, ha ezzel elkerülhetik a gyengébbik nem visszaéléseit.
…
Herman Caint ugyanakkor nem tudom sajnálni, hiszen aki a fogamzásgátlást és az abortuszt ilyen szélsőségesen értelmezi, annak szemében egy nő és egy nőstény csimpánz között maximum fizikai különbséget tud megállapítani, képességeit és szerepüket annál kevésbé.
A szüfrazsettek ( női polgárjogi harcosnők ) általában ösztövér randa kiállhatatlan nőszemélyek szoktak lenni akiket egy vérnősző barom még akkor sem erőszakolna meg ha egy szigeten lenne egyedül a nővel , akinek ott jólmenő butikja lenne.
És mivel savanyú nekik a szőlő , eképpen ” harcolnak ” vég nélkül.
Csoda hogy egyáltalán létrejönnek kapcsolatok Amerikában !
Ha cikk állítása szerint a macsókornak vége, és a kézcsók is inkább a molesztálás, mint az ódivatú udvariasság jele, akkor az USA magyarországi nagykövet asszonya igencsak jól érezhette magát, mikor miniszterelnök (Urunk) kezetcsókolt neki – gondolom a protokollfőnök nagy örömére
Hogyan van az, hogy az ember a feleségét az első időkben manökennek látja, majd ahogy múlik az idő egyre inkább olyan “Geyza” féle szüfrazsettnek fogja látni? :)
“egy nő és egy nőstény csimpánz között maximum fizikai különbséget tud megállapítani, ”
++++++++++
“mikor miniszterelnök (Urunk) kezetcsókolt neki –”
Követség amerikai terület!!
Akkor perelhető????
Abban nézésekben volt ff. és nő!
Szerintem.
van azért ennek egy másik oldala is. vajon mit tegyen az állásmizéria kellős közepén az a néhány szerencsétlen kislány, akit a nagy étvágyú vállalkozó felvesz próbaidőre, – fizetés és bejelentés nélkül persze – aztán a véglegesítést attól teszi függővé, hogy mennyire kedves vele a szerencsétlen. Négy-öt ilyen munkaadó után bizony tudja, hogy ha dolgozni akar, annak kussolni és engedelmeskedni kell.
Egészen extrém eset, bár a zaklatás itt nem szexuális jellegű volt: a szélsőségesen durva főnöknek felmondó alkalmazott azt tapasztalhatta, hogy a volt főnök utánament és belőtt az ablakán. Szavahihető ismerős mesélte, aki szívpanaszokat, gyomorfekélyt szedett össze, de maradt, félelemből és mert szüksége volt állásra. Kis magyar pornográfia.
Nem véletlen, hogy a szőke angolszász szépségekről a latin szépségek felé terjedt a figyelem, akik kifejezetten elismerésnek tekintik, ha a szépségüket dicsérik.
A szexuális zaklatás azért elég bonyolult probléma. Én magam is ismerek olyan nőt akit azért rúgtak ki mert nem volt hajlandó a főnökkel hetyegni.
Sajnos az ilyesmit nehéz bizonyítani.
persze nem vitatom, hogy hamis vád is előfordul. Lásd: Strauss-Kahn ügy.
Miért adtok Avinak negatív pointokat , mikorpedig jól megröhögtetett engem ?
Strauss Kahn Urrol senki sem- csakis a birosag-állitotta vagy hitte hogy ártatlan:)))
Lelki vigyázz, lelki pihenj!
Amerikában mindenki igen csúnyán rákefélt, korra, nemre, vallásra, bőrszínre való tekintet nélkül, akinek nincs a fején füstszűrős sapka!
hehehe
Amikor elorengedek egy not az ajtoban altalaban kulonfele reakciokat kapok:
I . Ez jar nekem, tekintettel elviharzik elottem
2. Csodalkozva ram nez, azt hiszi akarok valamit. Volt aki megkerdezte hova valosi vagyok Europaba ?
3. Kikerte maganak hogy nokent kezelem ( ez csak egyszer fordult elo)
A munkahelyi flort, esetleg parvalasztasnak megvannak a maga veszelyei. Egyszerubb ha az ember a munkahelyen nem tesz semilyen ketertelmu megjegyzest, ha pedig tetszik neki valaki, akkor nagyon finom rejtett utalasokkal lehet kozeledni a masik nemhez. Persze van aki ha raneznek mar sexualis zaklatast kiallt. Legutobbi ilyen esetben no volt a zaklato fel. zt mondta a hapsinak : ha nem lennel nos letepnem a ruhadat. Hihetetlen de igaz !. A csaj kapott egy hivatalos figyelmeztetest.
Gratulálok.Mint egy esszé.
Hát,itt ámerikában is van egy kis tömeg álszentség.Miközben a strandokon térd alá érő fürdőgatyákban feszitenek,és a bojler testű feleségek még szoknyát is huznak a fürdőruháikra-közben szaporodnak mint a nyulak.Basztatják egymást a muszlimokkal,miközben isten szép vagy kevésbé szép teremtményei majd’hogy ugyanúgy”szemérmeskednek”.
De lassan lassan rájönnek,hogy a joggal a sok”ferde”lélek vissza él.
Azért néha az az érzésem hogy mentalitásban és viselkedésben,a birodalmi népi amerikai,nincs oly messze a valahai DDR-től.
Még a ruházat is.Ugyan nem bundeszliga séró,meg szandál,de buggyos”rövid gatya”az idióta bézból(ezek már igy jönnek ki az anyjukból?)a galléros T shirt alatta egy másikkal.Mondom DDR….
És tessék mondani, ki a zaklató akkor, amikor a “hölgy” tiszta véletlenül, mélyen dekoltált blúzocskában, szupermini szoknyácskában, v. mélyen “bevágó”, csodásan domborúra tomporított, feszesen símuló nadrágban* libeg a főnök, vagy a férfi kollégák orra előtt.
Javaslom, a t. szüfrazsetteknek, hogy harcolják ki a munkahelyeken a sötétkék munkaköpeny, a fejkendő, nomeg a magasszárú fűzős munkacipő, esetleg bakancs viselését annak érdekében, hogy a zaklatás vádja őket messzire elkerülje…
°
*Az egyes elemek külön-külön, egyenként is szokásosak, illetve értelmezhetők zaklatásként az adott testalkat, testrész kvalitásától függően.
A nők olyanok mint a templom tornyon a szélkakas; csak akkor nyugszanak meg ha berozsdásodnak.
Érdekes! Észre kellene azt is venni itt nem amerika a
lényeg! Ehez koncepciós per sem kell.
Az Amerikában elkezdődöttek alapján új láb alól
eltételi lehetőség nyilt “erkölcsös” hölgyek megfelelő
jövedelmező munkába állitásával. Lefektetés nélkül.
Közel sem arról, amiről csacsognak. No persze
ha valakinek mindenről csak az jut eszébe.
Kit is kell kiadni Svédországnak?
Milyen vád alapján?
Milyen valódi okból?
Hol vannak ott amerikai csajok megerőszakolva?
LÁSS NE CSAK NÉZZ !!!!!!!!!
Amerikai ismerősöm, aki egy nagy new york-i bank középvezetőinek egyike, két baráti férfi kollégájával megegyeztek abban, hogy csak hármasban szállnak be érkezéskor és távozáskor a liftekbe, együtt jönnek, együtt mennek ebédelni is. Férfi titkárt alkalmaz, nő az irodájában csak a titkárjával együtt tartózkodhat.
Az egész irodaház folyosóit és közterületeit nagy értékű videórendszer felügyeli és ez érvényes a legtöbb hasonló intézményre.
Korábban az irodaház minden emeletén olyan illemhelyek voltak, amelyek közös előtérből nyíltak. Az évek során indokolatlanul zaklatással megvádolt férfiak kérésére az immár nemenként szétválasztott illemhelyeket az emeletek két, egymástól távolabbi pontján alakították ki. Ez volt az egyetlen mód arra, hogy a férfiak kivédjék a szép számban nagy összegű, zaklatás címén indított kártérítési perek kreálására szakosodott hölgyikék és ügyvédeik zsaroló támadásait.
A szextudatos amerikai nők jelentős hányada úgygondolja hogy a külseje az egy fegyver.
És nem haboznak használni ezt a fegyvert a nagyobb darab protein , a több anyagi javak , a jobb lakhatóság megszerzésének érdekében !