Bartus László: Vérszerződés 2011. október 14. péntek 4:22

Érdekes jövő elé néz Magyarország. Sokan azt hiszik, hogy az Orbán-rendszer jogtiprása elérte csúcspontját. Nem figyelnek a nemzeti együttműködés vezetőjének szavaira. Most még csak a törvényes keretek kialakítása zajlik. Azok még nem léptek életbe, vagy nem használják őket. Majd január 1-től kezd érdekes lenni a világ.

Néha egy-egy nyilatkozat enged következtetni arra, ami eljövend. Íme:  „Az Alkotmánybíróság hatáskörét ugyan korlátozhatják, de az alkotmány értelmezését nem, jelentette ki Egerben az Universitas Egyesület konferenciáján Stumpf István alkotmánybíró. Stumpf szerint a 2012. január 1-én hatályba lépő új alkotmány szerint az Alkotmánybíróság döntéseit az új alaptörvénnyel, annak preambulumával és a történelmi alkotmánnyal összhangban kell meghoznia, azaz akár a vérszerződésből, az Aranybullából vagy a pragmatica sanctióból is levezetheti döntéseit.”

Nem vagyok jogász, Stumpf ugyan az, de ezt soha nem gyakorolta, alkotmánybíróvá úgy nevezték ki, hogy semmilyen feltételnek nem felelt meg, viszont az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt. Ez teszi őt alkalmassá. És az, hogy az Alkotmánybíróságon majd behajtja, hogy nem a régi módon kell gondolkodni alkotmánybíró testvérek, hanem az új alaptörvény szerint. Ha kell, akkor a vérszerződésből is ki kell mutatni, hogy amit Orbán akar, az egyszersmind törvényes.

Miután január 1-vel megszűnik a polgári demokratikus Alkotmány, és felváltja a Fidesz egypárti alaptörvénye, népszerűbb nevén a Tákolmány, megnyílik az út az eszeveszett jogértelmezések előtt. A Tákolmány preambulumában egy mondatban, mintegy mellékesen hivatkozik a “történelmi alkotmányra”, amelyről egyelőre senki nem tudja, hogy micsoda, mert ilyen pontosan körülhatárolt, kanonizált joggyűjtemény nem létezik. Az viszont ebből a kijelentésből kiderül, hogy visszatér a modern demokratikus gondolkodás helyett a feudális “történelmi” Magyarország jogászkodása.

Maga a kifejezés a húszas években született meg a jelenlegi tartalommal, és a szent korona-tanhoz kapcsolódik, attól elválaszthatatlan. Ezek a különböző korokból származó alkotmányjogi rendelkezések egymással is éles ellentétben állnak, időben az egyik felülírja a másikat. Alapvetően rendi és feudális törvények gyűjteménye, ugyanakkor magában foglalja az 1848-as polgári jogokról szóló rendelkezések egy részét is. Eddig ezeket a tanokat csak futóbolondok által vezetett periférikus szélsőjobboldali szerveződések és monomániás őrültek hirdették. A Magyarok Világszövetsége és a torgyánista kisgazdák körül sündörgő, eszelős tekintetű őrültek tekintették egységes törvénynek. Az egykor liberális Fidesz és a jogvégzett Orbán túltett Ekrem Kemálon és Király B. Izabellán. Emlékszem, amikor 2001-ben megírtam a Jobb magyarok című könyvemet, amelyben azt írtam, hogy Orbán veszélyesebb, mint Torgyán és Csurka, és az antiszemitizmus és a nácizmus nagyobb méreteket ölt majd, mintha Csurka vagy Torgyán kerülne hatalomra, mert kódolva fogja terjeszteni a Mein Kampf ideológiáját, a Világgazdaságban a kollégáim kiborultak ettől.  És mi lett? Január 1-től pedig az új magyar alaptörvény tartalmazza majd azt, amiről korábban csak Potyka bácsi cimboráitől hallottam. Hogy ennek egyes részei biztosan nem illeszkednek az uniós joghoz, az olyan biztos, mint az Orbán gyerek válogatottsága. Még abban is különféle vélekedések vannak, hogy a magyar történelem különböző korszakaiban készült jogi dokumentumok közül melyeket sorolják ide.

Stumpf botcsinálta alkotmánybíró azt a hagyományt követi, amely a vérszerződést is az egységesnek mondott történelmi alkotmány részének tekinti. Ez azt jelenti, hogy ha valamely törvény nincs összhangban a vérszerződéssel, akkor arra hivatkozva azt törölhetik, vagy még inkább, a legesztelenebb törvényt is szentesíteni lehet, ha az alkotmánybíróság a vérszerződéssel vagy az Aranybulla valamelyik pontjával összhangban levőnek találja. Hiába ellenkezik a demokrácia szabályaival, ha az Aranybulla szerint ez rendben van. Ha a történelmi alkotmányra hivatkoznak, abból törvény lesz. Ebből a több mint ezeréves katyvaszból bármit, és az ellenkezőjét is le lehet vezetni. Ha nem tudták volna a fülkeforradalmárok, a feudalizmus visszaállítására is szavaztak.

Az Aranybulla például érdekes törvénykönyv, amelyben ilyen rendelkezések vannak, hogy „izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek”. Simán levezethető belőle egy új numerus clausus, vagy a zsidóknak állami tisztségekből való kizárása. Még akkor is, ha később a zsidók egyenjogúsítása megtörtént. Az egész amúgy a feudalizmus alaptörvénye, a király és a nemesek viszonyát szabályozza, más törvények a jogfosztott jobbágyok helyzetét. Ebből a szempontból kompatibilis az Orbán-rendszerrel, amely szintén feudális viszonyokat teremt a polgári szabadság helyett.

A Vérszerződésben ez áll: „valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák”. Stumpf és a Fidesz új alaptörvénye szerint ez január 1-től alkotmányos. És csak addig röhejes, amíg nem kezdik el használni.

Láttuk őket másfél éven át, hogy semmi nem tartotta őket vissza semmitől. Mer valaki fogadni arra, hogy ez – akárcsak jelképesen is – nem történhet meg?