Ronai and Ronai
AMERIKAI

Bartus László: Búcsú az olvasótól 2011. augusztus 28. vasárnap 8:21

  • Hozzászólások(501)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Bartus László: Búcsú az olvasótól

Egy bejelentést szeretnék tenni. Az Amerikai Népszava szeptember 1-jétől online hírújságként nem működik tovább. Az AN online újságként határozatlan időre leáll, a website viszont nem tűnik el, hanem a nyomtatott újság honlapjaként megmarad. A változás a nyomtatott hetilapot semmilyen formában nem érinti.

Mindenek előtt köszönettel és hálával tartozunk olvasóinknak, különösen pedig azoknak, akik beléptek a Kohányi Társaságba, és tagdíjukkal segítették az Amerikai Népszava fennmaradását. Külön köszönetet mondok azoknak a kedves munkatársainknak, akik kezdettől fogva részt vettek a vállalkozásban, és ingyen vagy jelképes összegért dolgoztak azon, hogy az Amerikai Népszava eredeti koncepciója megvalósuljon. Nem rajtuk múlott, hogy előre nem látható ideig ezt a tervet most felfüggesztjük.

Mi volt ez a koncepció? Mi egy amerikai online újságot szerettünk volna működtetni magyar nyelven. Egy amerikai stílusú és színvonalú online újságot szerettünk volna adni olvasóinknak, amely a magyarországi eseményeket is az amerikai demokrácia szemszögéből láttatja és értékeli. Már két évvel ezelőtt tudtuk azt, hogy Magyarországon diktatúra lesz. Ehhez nem kellett prófétának lenni, ahol a demokratikus kormányzás meggyengül, a gyengekezű kormányzás nem képes a jog erejével a demokráciát megvédeni, a szabadság rendjét megteremteni, ott menthetetlenül diktatúra következik. Méghozzá úgy, hogy a diktátorok demokratikus úton jutnak hatalomra. A személyi feltételek pedig erre készen álltak. Ezért számoltunk azzal a lehetőséggel is, hogy a sajtószabadság szűkülésével szükség lesz ránk. Nyíltan hirdettük azt, hogy ha ez bekövetkezik, az Amerikai Népszava töltheti be az egykori Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja szerepét. Reméltük, hogy ez nem marad magánügyünk, hanem támogatókra találunk, és be tudjuk fogadni a Magyarországon utcára kerülő kollégák egy jelentős részét. Nem akartunk magyar lapot készíteni, amely csak annyiban különbözik a magyarországi újságoktól, hogy amerikai szerveren fut, New Yorkban adják ki, de ugyanolyan, mint a magyar sajtó. Amerikára és a világra sokkal nyitottabb újságot szerettünk volna. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az Amerikai Népszavában ugyanazt olvashatja bárki, mint ami a világsajtóban megjelenik, csak magyar nyelven. A magyar sajtónak ugyanis köze nincs sem a világhoz, sem a világsajtóhoz. Az Amerikai Népszava egy amerikai újság, és ezt akartuk az online kiadásban érvényesíteni. Ehhez szerettünk volna támogatókat, befektetőket találni. Ez nem sikerült, ezért ez a koncepció nem valósult meg.

A magyar sajtóról annyit jegyezzünk meg, még akkor is, ha pénz híján nem tudjuk megvalósítani saját elképzeléseinket, hogy tartalma és színvonala minősíthetetlen, botrányos, balkáni, provinciális, primitív és kártékony. Amikor felmerült a gondolata, hogy mi Amerikából is csak egy ugyanolyan borzalmat tudunk előállítani, mint amilyen a magyar sajtó, azt mondtam, hogy akkor most hagyjuk abba. Annak a világon semmi értelme. Arról nem beszélve, hogy az Index és az ehhez hasonló trágyadombok milyen pusztítást végeztek a magyar közgondolkodásban, segédkezet nyújtottak a demokrácia szétveréséhez. A kereskedelmi tévék primitív rombolásáról nem beszélve. Hogy most kiszolgálói az önkényuralomnak, az csak felteszi az i-re a pontot. Várjuk a napot, amikor mindkettőt úgy vágják ki Magyarországról, hogy írmagja se maradjon. A baj csak az, hogy ha jönne másik csatorna, azt egy év után ugyanezek csinálnák. De a szoclib sajtót is úgy hagytam ott annak idején, hogy soha nem akarok még újságíró sem lenni. Az egész sajtó nem szólt másról, mindkét oldalon csak bérmunkáról. Egy New York-i hirdetőnk, egy gazdag ügyvéd, egyszer hirdetni akart Pesten, és azt mondta, hogy a magyar sajtóban drágább a hirdetés, mint a New York Timesban, amely nem százezres, hanem 300 milliós piacon jelenik meg. Felvilágosítottam, hogy ezek az árak nem olyan hirdetőknek készültek, mint ő, hanem azoknak, akiknek 3-400 millió forintokat kell kilopniuk hirdetés címén, amit csak ilyen bődületes árakkal lehet lefedezni. Ezekből a pénzekből aztán ugyanilyen irreális fizetéseket kaptak a nagyokos megmondó emberek, a szoclib újságírónak nevezett pártkatonák, akiknek nagy szerepük van abban, hogy Magyarországon az emberek megutálták mindazt, ami baloldali, liberális és demokrata. Ezek ma is ennek az oldalnak a „sztárjai”, és most is azzal törődnek, hogy azok a kifizetőhelyek, ahol ebből még valamit felmarkolhatnak, meg ne szűnjenek. Hányinger az egész. Ez már régen nem a sajtóról szól. Ha ezekbe egy kevés erkölcs szorult volna, már régen fellármázták volna az országot, az első nagy hazugságot sem tűrték volna el. De ezeket most is csak a boríték érdekli. Úgy fognak megszűnni, és remélhetőleg eltűnni, hogy még azt sem mondhatják el magukról, hogy egyenesen megálltak a diktatúrával szemben. Sunyi, beszari műsoraikban állandóan csak arra vigyáztak, nehogy valami rosszat mondjanak, aminek hátrányos következménye lehet rájuk nézve. Én nem tartozom azok közé, akik azt szeretnék, hogy a Klubrádió ne szűnjön meg. Szűnjön meg, múljon el az egzisztenciális biztonság, akkor majd talán elkezdenek egyenesen gondolkodni és beszélni. Ne tudják ezzel a sumákolással a demokrácia látszatát fenntartani, csak azért, hogy továbbra is felmarkolhassák az irreális fizetéseket. Vagy azt a „keveset”, amit mostanában kapnak.

Ezért elképzelheti mindenki a lelki világomat, amikor pénzhiány miatt először szembesültem azzal, hogy szakmailag arra a színvonalra süllyedünk, amilyen a magyarországi sajtó, egy idő után még az alá is. Csak azért voltam hajlandó kompromisszumot kötni ezzel, mert tudtam azt, hogy sok embernek még így is fontos, hogy létezünk. Belőlünk ugyanis ez a számítás, megalkuvás, a belterjes helyezkedés, a manipulálás hiányzik. De ha őszinte vagyok, bevallom, hogy amikor már annyi pénz sem áll rendelkezésünkre, hogy ezen a színvonalon fenntartsuk online hírújságként az Amerikai Népszavát, megkönnyebbülést is érzek, hogy nem kell olyasmit csinálni, amihez a pénzhiány miatt már nem szívesen adja a nevét az ember.

Tulajdonképpen csoda volt az is, ami eddig történt. Ennyi pénzből újságot még nem csinált senki. És voltak ennek a lapnak jó időszakai, amikor nem is lehetett látni, hogy néhány olyan ember készíti, akiknek többsége még szerkesztőséget sem látott. De amikor már lehetett látni, hogy ebből pénz soha nem lesz, tíz éven belül biztosan nem, és olyan országban próbáljuk segíteni a demokráciát, amely országnak a demokrácia nem fontos, elfáradtak az emberek, kimerült a lelkesedés. Nem lehet kilátástalanul öt ember munkáját végezni folyamatosan.

Azért kerültünk ebbe a helyzetbe, távol eredeti elképzelésünktől, mert túl hirtelen indultunk el. Amikor kiderült, hogy december 20-án elfogadják az új médiatörvényt, nem tudtuk, hogy a sajtót érintő részét csak július 1-vel léptetik életbe. Ezért azt gondoltuk, hogy a médiatörvénnyel azonos napon el kell elindítani az Amerikai Népszava online újságot, mintegy válaszul arra az aljas törvényre, amelyhez hasonló sehol a világon nincs. Mert ez a törvény nem tiltja be azonnal az ellenzéki sajtót, csak fenyegeti és öncenzúrára kényszeríti. A végeredmény ugyanaz lesz, de mégis megőrzi a demokrácia hamis látszatát. A magyar sajtó boldogan fogadta el ezt a felkínált lehetőséget (tisztelet a néhány kivételnek), és ezzel a törvény elérte célját. A régi reflexek beindultak, mindenki elfogadta az alkut. Mindenkit csak az egyéni, személyes boldogulása érdekli, senkinek nem számít, hogy mi lesz az országgal, a jogállammal, mi lesz a jövővel. Mi nem számítottunk arra, hogy a magyar társadalom, és annak rendkívül öntudatos és önhitt liberális része is, ilyen mértékben korrupt és megalkuvó. Két kezemen megszámolom azokat, akik felemelték valamilyen szinten a szavukat.

De ezt nem nekik rójuk fel, hanem magunknak, hogy ezt nem láttuk előre. Ennél fogva mindenki elfogadta a játékszabályokat, hogy nincsenek hirdetések, megfélemlítik a piacot, hogy nem lesznek bevételek, és nem lesznek befektetők sem, akik ellenzéki hangvételű médiába fektessenek, vagy azok támogatásában részt vegyenek. Fel kellett volna lázadni, de nem ez történt, hanem mindenki próbálja a saját kompromisszumát megkötni, és a helyzetet túlélni. Ez azonban hosszútávon nem működik. Az elkurvulás nem segít. Eljön majd az idő, amikor a közhangulat olyan lesz, hogy a diktatúra a végnapjait éli, akkor mindenki forradalmár lesz. Akkor majd mindenki támogatja az ellenzéki hangvételű orgánumokat, mindenki magának tulajdonítja a forradalmat, és hamar elfelejti, hogy mennyire aljas módon nyalta a seggét a diktatúrának, hogyan próbált kussolni, sumákolni, hogyan válogatta a szavait, hogyan ügyelt arra, hogy a kis motyó és a havi boríték megmaradjon. Ez engem már előre olyan undorral tölt el, hogyha eljön a forradalmi hangulat, kikapcsolom a hírforrásokat. Látom, hogy akik most fontoskodnak, és hülyéznek, például engem, mert keresik a jól fizető helyüket, ahol meghúzhatják magukat, 12 év múlva mekkora nagy forradalmárok lesznek. Mert Orbán Viktor diktatúrája ellen az első komolynak nevezhető megmozdulások mostantól számítva 12 évnél előbb nem kezdődnek el. Forradalmárnak viszont nem tíz év múlva kellene lenni, hanem most. Vagy még inkább akkor kellett volna, amikor Orbán először kiejtette a száján a fülkeforradalmat. Megszokásból a köztévét kellett volna felgyújtani. Most még lenne is miért.

Mindezt nem keserűségből írom, hanem őszinte megvetésből és utálatból. Azt a sunyítást, ami Magyarországon van, azt nem lehet megmagyarázni. Ami ebből a szempontból a mi lapunkat érinti, csupán annyi, hogy ezzel a magatartással, ahogyan a nagyokosok a diktatúrát megpróbálják komfortossá tenni maguk számára, olyan légkört hoztak létre, amelyben megakadt minden lehetőség, minden józan üzleti tárgyalás arra vonatkozóan, hogy egy bármilyen ellenzéki médium, így az Amerikai Népszava az eredeti koncepciójához méltó és szükséges támogatókat, befektetőket találjon. Így maradtunk pénz nélkül, és mivel már elindultunk, leállni nem lehetett. Ezért próbálkoztunk azzal a bűvészmutatvánnyal, hogy pénz nélkül csinálunk újságot. Csakhogy egy újsághoz jó szerkesztők, jó újságírók, jó technikai feltételek kellenek. Nekünk egyetlen szerkesztőnk sem volt. A mi lapunk kalákában készült, amikor arra járt valaki, feltett valamit. Ezek némelyikét én soha nem is láttam, mert eközben egy 32 oldalas hetilapot is előállítok, amit még szállítok is, egyedül. Így nem lehet egy online újságot készíteni. Olyat legalábbis nem, amilyet mi szerettünk volna.

Az olvasóknak ehhez elvileg semmi köze, ez a mi problémánk. Ám ha így lenne, már két hónap után leálltam volna azzal, hogy térjünk vissza az eredeti koncepcióhoz, szerezzünk hozzá pénzt, és ha a feltételek megvannak, akkor induljunk el újra. Ez egy üzleti vállalkozás, amelynek be kell tartani a szabályait, hogy működjön. Normális esetben. Csakhogy ez kezdettől fogva nem üzleti vállalkozás volt számomra, hanem szívügy, és soha nem is úgy tekintettem rá. Nevezzenek hülyének, akik keresik a megélhetést a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, de egy demokratikus, szabad országból néztem Magyarországra, és számomra elképesztő az, ami ott történik. Ezt az Orbán gyereket két héten belül kizavarták volna bármelyik demokratikus országból, ha szerencséje van, akkor nem húzzák fel az első fára. Ha Deutsch Tamás lennék, és nem tartanám gyenge viccnek, akkor most megkérdezném, hogy a ki a f..sz ez az ember, aki azt képzeli, hogy elveheti a szólásszabadságomat, megfenyegethet, betilthatja az egyházamat, az emberi jogaimat elvitathatja. Ki ez, hogy nem lehet elzavarni azonnal? Ezt nem anya szülte? Már elnézést, nem szívesen mond az ember ilyet, de ez az ember olyan buta, mint a föld. Ezt nem lehet szebben mondani. Amiket elmond évente Tusványoson, mint egy gondolkodó, az maga a rádiókabaré. Az egy paródia. Elfogadhatatlan, felháborító, ütés után kiált, amit ez az ember művel. Ordenáré fasiszta-klerikális diktatúrát csinál egy európai országból. A Balkán szintje alá süllyeszti egy primitív falusi futballista Kosztolányi, Babits, Krúdy, Ady Endre országát. Ezt szó nélkül tűri és hagyja az a magyar nép, amely magát olyan nagyra tartja. Arról nem beszélve, hogy milyen alantas gondolkodás húzódik ennek a hallgatásnak a hátterében. Nekem mindenem lázad ez ellen, de azok aljassága ellen is, akik ezt akár számításból, akár gyávaságból, akár antiszemitizmusból (mert ez áll igazán a hallgatás hátterében), nemcsak tűrik, hanem a maguk módján még támogatják is. És becsültem azokat az embereket, akik idejárnak, akik ez ellen lázadnak, akiknek fontos az, hogy az Amerikai Népszaván a hozzájuk hasonlókkal együtt legalább kifejezzék az undorukat. Ez az oka annak, hogy nem zártuk be sokkal hamarabb, és adom a nevem olyan produkcióhoz, amit amúgy – az anyagi nehézségek miatt – nem vállalnék. De azt mondtam, hogy egy olyan népség előtt, mint amilyen a magyar sajtó, tisztelet a kivételnek, nincs ki előtt szégyenkezni. Őket minősíti mindaz, ami Pesten van. Nem ez számít, hanem az, hogy legyen egy hely, ahol megmondjuk az igazságot, ahol nem kell félni, ahol nem sumákolnak, nem manipulálnak, nem hazudnak.

A válság azonban erősen érinti Amerikát, itteni olvasóinkat és hirdetőinket is, azon keresztül a nyomtatott újságot is. Ha Magyarországon egy demokratikus felfogású, szabadság után vágyó nép sínylődne a kemény elnyomás és diktatúra alatt, amelynek szüksége van a segítségünkre (mint ahogy ma is azt gondoljuk, hogy szüksége lenne), minden áldozatot meghoznánk, minden eladósodást vállalnánk, hogy felszabadítsuk szeretett népünket a diktátor csizmája alól. Csakhogy a mi szeretett népünk nem akar felszabadulni, kiválóan érzi magát a diktátor csizmája alatt. Elhitte, hogy a diktátorral szemben állók nem igazi magyarok, idegen érdekeket szolgálnak, és kirabolták őket. Nem az a baj, hogy se dolgozni, se tanulni nem szerettek, hogy száz évvel maradtak le a világtól, hanem őket a magyar nép ellenségei tették tönkre. Ilyen buta népet nem lehet megmenteni, ezeknek egy diktátor való. Pontosan egy színvonalon vannak. Megjegyzem, nekem az sem tetszik, amikor ezek a hasuk miatt hőzöngenek, és mindenem tiltakozik, amikor erre akar valaki demokratikus forradalmat alapozni. Demokratikus forradalmat csak demokraták csinálnak, ezek pedig nem azok. Nekem nem tetszik, amikor ezek prüszkölnek, hogy a gáztámogatás csökkent, ezért nem annyira jó Orbán sem. Normális helyeken egy fillér gáztámogatás nincs, de a szabadság elvétele miatt kitekernék a nyakát bármelyik gazembernek. De a magyarok nem ilyenek, ők a legszentebb dolgokkal is seftelnek, mert ingyen akarnak hozzájutni mindenhez. Eladnák a lelküket egy bagóért. Ezért nem a demokrácia, hanem a diktatúra oldalán állnak. Ha pedig így van, akkor hiába mondjuk mi itt azt, hogy emberek, fasiszta diktatúra van Magyarországon, keljetek föl, verjétek le, gyújtsátok föl, mert azt kéne, mert a magyar ember elégedett. Értelmisége cserbenhagyta, azt keresi, hol sütögethetné a pecsenyéjét, ezért nyomja az ótvaros értelmiségi dumát, ami a mellébeszélés magasiskolája. Az igazság nem kell senkinek.

Akik velünk együtt undorodnak az egésztől, tenni azok sem nagyon akarnak ellene semmit. Hasonlóan gondolják, mint a jó magyar ember. Amíg nem kerül semmibe, hadd jöjjön. De igazából nem döntötték el a mi olvasóink sem, hogy ellene akarnak állni a diktatúrának vagy nem. Meg akarják dönteni vagy nem? Hajlandók-e kockázatot vállalni és áldozatot hozni érte, vagy nem? Attól rettegnek, ki ne derüljön, hogy felmerészkedtek ide kukucskálni, ízlelni a tiltott gyümölcsöt, nehogy valami bajuk legyen. Miközben hatalmas táblákkal kellene vonulniuk az utcákra, megdönteni az önkényuralmat. Amikor ezt látom, nincs kedvem írni. Kinek, minek? Azoknak írjam az igazságot, akiknek tele van a gatyájuk? A magyar társadalom nem fogta fel, hova került. Nem akarja tudomásul venni, hogy nem helyezkednie, hanem harcolnia kell. Itt bizony ingyen kellene dolgozni az újságíró uraknak, nem várni és lesni, hogy van-e még valami eldugott pénze a Puchnak. Ingyen kellene gyújtó hangú cikkeket írni, röplapokat szórni, és akire az méretett, bevonulni a börtönbe. Elmenni akármilyen pocsék munkát végezni, de nem meghunyászkodni, hanem ezt a maffiát elkergetni. Az ilyen embereknek szívesen írok cikkeket, az ilyen olvasóknak bármilyen áldozat árán fenntartok egy újságot. Majd lesz valahogy, majd Isten megsegít. De nyulaknak beszéljek arról, hogy mit kell csinálni az oroszlánoknak? Ezért dolgozzunk? Ingyen? Mert ingyen dolgozunk, majd belegebedünk a munkába, a semmiért. Nemcsak ingyen dolgozunk, hanem még a mi pénzünket is költjük rá, a saját családunk megélhetését veszélyeztetjük. Nem is gondolnánk erre, ha lenne miért. De ha ide csak kukucskálni járnak titokban az Orbán-diktatúra gyáva alattvalói, akkor mi itt csak szórakoztatóipari tevékenységet végzünk. Akkor viszont legyenek kedvesek a szórakoztatásukhoz hozzájárulni. Ezért kértük, legyenek szívesek havi egy sör árával hozzájárulni ahhoz, hogy mi ezt a tevékenységet – legalább ezen a színvonalon – el tudjuk látni. Ennyit viszont nem szánnak erre. Ez mindennél többet elmond az igény őszinteségéről. És ez fontos üzenet számunkra is.

Mi a kapitalizmus hívei vagyunk, hiszünk abban, hogy a piac helyesen ítél, és azt elfogadjuk. Ez a piac úgy ítélt, hogy egyelőre nincs ránk szükség. Ez minket nem tesz boldogtalanná, mert egy csomó munkától, fáradtságtól, pénzügyi veszteségtől szabadulunk meg, és szembe tudunk nézni naiv önmagunkkal. Már majdnem elhittük, hogy bárkinek fontos az, amit csinálunk, amiért mindent feláldozunk. Ez pontosan 125 embernek fontos. Ez nem baj, csak ebben az esetben a drága időnket inkább olyan tevékenységre fordítjuk, aminek valamilyen szellemi vagy anyagi haszna, és bármiféle értelme van. Ezt beláthatja mindenki. Nekem nincsenek semmiféle ambícióim, szándékaim. Ha valamit kérhetek, akkor azt, hogy soha ne kelljen ott élnem, amíg nem üti fel a fejét valami civilizáció Magyarországon. Én csak segíteni akartam azoknak, akik hasonlóképpen gondolkodnak, és elmenekülni sem tudnak. De nem akarok úgy járni a hazaszeretetemmel, mint a Mókus őrs a vak nénivel, amikor át akarta vezetni az utcán, de a néni nem akart átmenni. Sokkal értelmesebb dolgokkal is el tudom tölteni az időt. Ha ez a helyzet változik, az más kérdés.

A Kohányi Társaság ezért nem szűnik meg, mert még szükség lehet rá. Nem vesszük le a tagtoborzó felhívást sem, elfogadjuk továbbra is a támogatásokat, miután ebben a pillanatban 2800 dolláros tartozásunk van, amit valahogyan ki kell majd fizetni. Emellett fenntartjuk azt a lehetőséget is, hogy ha a szabadság hívei és barátai meggondolják magukat, fontosnak tartják egy olyan médium létezését, amely nem tartozik a médiatörvény alá, nem a megélhetése szerint méri az igazságot, amely kész és képes arra, hogy nevén nevezze mindazt az aljasságot, ami Magyarországon történik, akkor mi készen állunk arra, hogy ezt a munkát folytassuk. De nem tudjuk ezt tovább saját erőnkből megtenni. Ha bármikor összejön annyi pénz, hogy meg tudunk fizetni néhány embert, akkor ezt azonnal megtesszük. A Kohányi Társaság pénzét semmi másra nem fordítjuk, csak erre. A KT számlái fölött két tagunknak ellenőrzési lehetőséget biztosítottunk, még aláírási jogot is kaptak. Ha az olvasók úgy gondolják, bármikor újraindíthatjuk az AN hírszolgáltatását. A mi híreink eddig sem voltak újak, mert arra semmi pénzünk nem volt, de igyekeztünk a hírek mögött levő valóságra rámutatni. A hazai híradások legtöbbje ugyanis számunkra már olvashatatlan és vérlázító.

Emellett nyitottak vagyunk arra, hogy olyan befektetők megjelenjenek, akik elfogadják az AN szellemiségét és céljait. Ha a Kohányi Társaságba ömlöttek volna a tömegek, tulajdonrészt is adtunk volna érte. Ha lesz igény, amely a minimális feltételeket biztosítja, az AN újraszervezi az online hírszolgáltatást. Továbbra is készek vagyunk arra, hogy az Amerikai Népszava egyedi és kivételes lehetőségeit a szabadság és a demokrácia szolgálatába állítsuk. Ha a magyar újságíró társadalom rájön arra, hogyha nem lép be Orbán médiabirodalmába, akkor senki nem fogja a megszokott színvonalon eltartani, és rájön arra, hogy nem munkahelyet kell keresni, hanem meg kell dönteni a diktatúrát, akkor itt van a felület, ahol kibontakozhat. Ha nem kell, akkor nem kell, mi megvagyunk enélkül is. Köszönjük szépen.

Félreértés ne essék: nem nekünk van szükségünk Önökre. Mi nagyon jól megvagyunk, és sokkal jobban lennénk, ha az elmúlt nyolc hónapot nem ezzel töltjük, és azt a pénzt, amit erre költöttünk, nem erre fordítjuk. Ami dühít, hogy ez az ország mennyire béna, és még azok is ennyire tehetetlenek, akik legalább tisztában vannak azzal, hogy mi történik. Szerintünk nagy pazarlás egy ilyen lehetőséggel nem élni. A demokratikus sajtó hamarosan meghal, vagy olyan lesz, hogy annál jobb lenne, ha nem lenne. A diktatúra jogi kereteit megteremtik még az ősszel, januártól pedig a NER működni kezd. Nem marad olyan sok felület, amely nem vesz tudomást a diktatúráról. Ebben a helyzetben meg kellene ragadni minden lehetőséget. Olvastam egy hírben, hogy az Orbán-kormány évi 11 millió forintot fizet egy cégnek azért, hogy figyeljen egy portált, nincs-e valami fennakadás. Ez csak a figyelés díja. Mi 11 millió forintból egy évig kétszer ilyen színvonalon tudnánk működni, mint ahogy eddig. A demokratikus oldalnak nincs 11 millió forintja erre, miközben nyolc évig kormányoztak, a demokrácia infrastruktúrájára, ha úgy tetszik, ránk hivatkozva szivattyúztak ki százmilliókat a költségvetésből, de a pénznek nincs nyoma. A világ legkorruptabb kormányai között emlegetik őket, és szegények, mint a templom egere. Hacsak nem ebből a pénzből épült a Fidesz médiabirodalma. Vicces lenne, ha még a demokrácia támogatására kilopott pénz is a diktatúrát építette volna. És nem tenném a nyakamat arra, hogy nem így történt. De senki másnak sem fontos annyira a diktatúra megdöntése, hogy évi 11 millió forinttal támogassa, vagy befektetőként próbáljon életet lehelni ebbe a lehetőségbe. A demokrácia ügye nem lehet csak a magánügyem. Persze, ha ez a lap csak szórakoztatja az idejárókat, és gumicsontot ad az elégedetleneknek, arra ez kidobott pénz. Arra mi is sajnáljuk az időt. De ha valakik meg akarják dönteni a diktatúrát, akkor az Amerikai Népszava jó befektetés.

Köszönöm munkatársainknak, hogy ekkora áldozatot hoztak, és bízom abban, hogy ez nem volt hiábavaló. Köszönjük olvasóink megtisztelő figyelmét, és anyagi támogatását. Szeptember 1-jén egy időre elbúcsúzom. Utána kialszom magam, pihenek, olvasok, nem nézek magyar híreket. Majd valamikor helyezek fel néha egy-egy hírt vagy írást, ha inspirációt érzek. Ha nem kell emberfeletti erőfeszítéseket tenni a website fennmaradásáért, talán még arra is marad időm, hogy néha írjak. Mégiscsak ez lenne a foglalkozásom.

A nyomtatott lap változatlan formában működik tovább. Az AN szeptember 1-jétől csak a hetilap honlapja lesz, amíg nincs pénz. Önöknek pedig rendelkezésre áll a többi magyar média, ahol őszintén reméljük, hogy pótolni tudják azt, amit itt most elveszítenek. Nagyon köszönöm eddigi megtisztelő figyelmüket.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.3/5 (154 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +173 ( 287 szavazatból)
Bartus László: Búcsú az olvasótól, 4.3 out of 5 based on 154 ratings

  • Hozzászólások(501)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

501 Reader’s Comments

  1. Borotai Sándor
    “A diktatúrát megelőző balliberális rezsim a nemzetközi nagytőke érdekei szerint kormányozta az országot. A multinacionális cégek profitja áramlik ki az országból!”
    .
    A multinacionális cégek profitja az Antall-kormány regnálása óta áramlik ki, talán még mindig, adózatlanul az országból. Évente sok-sok milliárd forint hiányzik emiatt a költségvetésből, idestova húsz éve. Legalább két évbe telt, mire ez a hatalmas károkat okozó kormányzati adókedvezmény-turpisság a bennfentes körökön kívül is kiderült. A miértre a válasz az volt: ha a nagytőkéseknek adózniuk is kellene, és nem csak befektetni, nem jönnének befektetők Magyarországra.
    A hivatali korrupció – kormányszinten és – államilag támogatott melegágya innét indulhatott ki, mert a multik tapasztalatból tudták, hogy kapitalizmusban adózni kell. Magyarországon nem kellett. Tiszta haszon, de kinek? A törvényhozók köreinek és a multiknak, az államkassza pedig konghat az ürességtől. Meg is teszi, folyamatosan.
    .
    Európából legalább egy-másfél évtizede minden nagyobb termelési ágazat elhúzott, többnyire Kínába. A kínai kommunista pártnak a magyar kormányokkal szemben ellenben volt annyi magukhoz való eszük, hogy szerződéskötéskor írásba foglalták, bárki bármit beruházhat és termelhet az országban, viszont a megtermelt haszonnak közvetlen részese az állam, a megtermelt javak értékének ca. 30%-a a kínai államot illeti.
    .
    Meg lehet nézni, mekkora állami vagyonfelhalmozódás fölött rendelkezik azóta Kína, és mekkora fölött Magyarország. Az arányokat tekintve is siralmas a két ország közötti állami és egyéni vagyonosodási, valamint életszínvonal emelkedési különbség, erősen a kárunkra.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (24 szavazatból)
  2. gets
    “Ilyen körülmények értelmetlenné teszik a vitát feléje.”
    .
    Ezért igazán kár volt (hacsak nem admin vagy). Honnét tudod, hogy kinek milyen gondolatai lennének olvasás közben? Nem írhatja le, mert neked kifogásod van ellene, mivel “Nem sikerült egységes elméletet felfedezni” benne? Nahát, micsoda dolog, hogy semmi elméleti rendszer, ugye? Van ilyen.
    .
    Az újoncokra miért kell félvállról lövöldözni és elüldözni?
    Ha veszi valaki a fáradságot, hogy ennyit írjon, biztosan nem véletlenül teszi. Miért nem lehet vitázni valakivel, aki talán még nem ismeri annyira az oldalt, mint a “régiek”? A régiek is újoncként kezdték…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (11 szavazatból)
  3. proaktiv
    2011. november 26. szombat
    19:02
    Igazságod vagyon. Mea maxima culpa.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (8 szavazatból)
  4. Tisztelt Bartus László!

    Hozzászólásomban egyetlen szót sem ejtette arról, hogy „a “nemzetközi pénztőke és banktőke” mint egységes, körülhatárolható szerveződés jelenne meg Magyarországgal szemben”. Tulajdonképpen még az Ön által idézőjelbe tett kifejezés sem tőlem származik. Így nem tudom értelmezni a következtetését, hogy a véleményem téveszme volna.

    Ugyanez a helyzet a következő résszel kapcsolatban:„“magyarországnak ellenségei” vannak, amelyek idegenként kívülről próbálják tönkretenni”. Ilyet sem írtam, az idézett kifejezés sem szerepelt a hozzászólásomban. A következtetését ismét csak nem tudom értelmezni, hogy mi az, ami paranoia az írásomban.

    Természetesen tudomásul veszem, hogy a hozzászólásommal érdemben nem kíván foglalkozni. Ebből nincs se sértődés, se harag. Egyáltalán köszönöm, hogy időt és figyelmet szánt rám!

    Tisztelettel
    Borotai Sándor

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (14 szavazatból)
  5. RE: gets 2011.11.26. 18:30

    “Nem sikerült egységes elméletet felfedezni…”
    Egy cikkre válaszoltam annak logikája és sorrendje szerint. Nem egy elmélet felállítása volt a célom.
    Örülnék, ha kifejtené, hogy mi az, amit csúsztatásnak érez a hozzászólásomban!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (10 szavazatból)
  6. Végig olvastam Borotai hsz-ét.
    Sok igazság van benne, de a hozzászólást nehezíti, hogy túl hosszú.
    Talán témakörökre kellett volna osztani.
    A végére, már elfelejtem az elejét.
    Továbbá, valahogy nem egységes, de, tele van fájdalommal, ill. javaslata??
    Az nincs, még hozzávetőleg sem, hogy mit kellene tenni a helyzet megoldásáért.
    Megyünk vissza az időben.
    Talán röplapokat szórni repülőkről? Na, ezt csak úgy írtam. Nem reális.
    Abban igaza van, hogy szűk az a réteg, akihez az itt leírtak eljutnak.
    De, hogyan mikép törjünk ki a világosságra, mikor magáról a fassizmus áldozatairól való megemlékezesekről is szinte semmi sem jelent meg.
    Cenzúra az van!!!
    Hála a média “függetlenségének”.
    Úgy, hogy a kör mondhatnám,bezárul.
    egy másik műszaki értelmiség, mint rupcsi.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (10 szavazatból)
  7. Borotai Sándor 2011. november 26. szombat 22:54
    Tisztelt Borotai Sándor
    Elnézését kérem mint közbeszóló. Mi műszaki menedzser értelmiségiek hajlamosak vagyunk arra, hogy a gyakran kezelt dolgokat magától érthetőnek tartjuk. Bonyolultabb – főleg számitástechnikai problámáknál – gyakran nézünk
    egymásra. Sokszor már egy pillantás is eligazit mindent. Hasonló a helyzet
    politikai ügyekben is. Ugyanis bizonyos pontokon több megoldás kinálkozván
    azonos megoldáshoz logikai lépések öszhangjával lehet azonos irányban
    továbbjutni.
    Javaslom olvassa el újra Bartus úr – egymást logikusan követő – irásait. Valószinűleg tisztulni fog problémája. Legalábbis felvetett kérdései
    egy részének magyarázatára lel. Természetesen jobb lenne a közvetlen
    személyes kapcsolat, mivel minden irásnak lehetnek különféle
    olvasatai föleg belső összefüggések tekintetében.
    Tisztelettel
    Túlavasúti

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (10 szavazatból)
  8. Hosszas kihagyás után a Kohányi társaságnak emelkedett a létszáma. Már és még – csak – 165 tagja, egyben ugyanennyi anyagi támogatója van az Amerikai Népszavának.
    Ki lesz a következő? (és az újabb 165?)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (7 szavazatból)
  9. RE: rupcsi + Túlavasúti

    Mindkét hozzászólótól köszönöm a jóindulatú választ!

    Kezdeném azzal, hogy ma végigolvastam vagy egy tucat cikket Bartus úrtól. Meg is értettem őket és azt kell, hogy mondjam, igazat adok neki abban, hogy ami közeleg, az maga a fasizmus. Abban is egyetértek vele, hogy a Jobbik rasszizmusát minősítve a nácizmussal álltja párhuzamba. Ezt a megközelítést tekinthetjük úgy, hogy vitán felül áll.

    Abban is egyetértek, hogy a diktatúra elleni harc a legszélesebb társadalmi összefogást igényli és ebben a liberális demokrácia az, ami ellenpólusként állítható a diktatúrával szemben.

    Ami a saját nézeteimet illeti, azokról most csak annyiban beszélnék, amennyiben a témához közvetlenül kapcsolódhatok, mert nem akarom a beszélgetés fonalát félrevinni. Én teljesen máshonnan indulok ki és a magyar társadalom problémáinak gyökerét is másban látom és a megoldási lehetőségeket is máshol keresem. De talán éppen ezért egy kissé kívülállóként tudok valami hasznosat hozzátenni ahhoz is, amiről itt a beszélgetésben szó van. Elsősorban természetesen kritikát, de valahol talán megoldási javaslatot is.

    Abból indulnék ki, amit TGM mond: nincs visszatérési lehetőség a liberális demokráciához. A liberális demokrácia szépen lejáratta önmagát. Nem csak Magyarországon, de világviszonylatban is. A nép csalódott benne, a szociális és jóléti ígéretekből nem lett semmi. Ettől függetlenül a fasizmus veszélyére alapozva elképelhető, hogy lehet elérni választási sikereket, de én mindenféleképpen kevésnek tartanám azt a bázist, amit a Fidesz ellen össze lehet hozni. Egy ilyen választási kampány újra csak az ellenfél hibáinak kihangsúlyozásán alapul és nem egy pozitív programon. Csak azért szavaznának a baloldalra, mert a jobboldal ellen kívánnak szavazni. Ebben szkepticizmus van és nem pozitív lelkesedés. A választópolgárok ugyanis élnek a gyanúval, hogy a liberális demokrácia újra csak nem lesz képes kiutat találni a válságból. Ilyen körülmények között a jobboldalnak tág lehetősége van populista jelszavakkal operálni. A tömegek pedig szkeptikusak, azt mondják, a szabadságeszmével nem lehet jóllakni.

    A liberális demokráciának akkor van esélye tömegbázist maga mögé állítani, ha konkrét társadalmi programot tud felmutatni a gazdasági válságból való kilábalásra, egy jobb, egy emberibb, egy élhetőbb társadalom felépítésére. Ha maga a liberális demokrácia meg tud újulni! Például egy új társadalmi konszenzust tud létrehozni a szegények és a gazdagok, a tőkések és a kizsákmányoltak között. Számomra ezek az alapkérdések. Én innen jövök, nekem erre vannak elképzeléseim, ha valakit érdekel egyáltalán.

    Úgy vélem, ha a liberális demokrácia ilyen módon meg tudna újulni, akkor a fasizmus veszélye elleni fellépés sikeres lehet. Tudna pozitív programot felmutatni, azaz nemcsak a fasizmussal való riogatással kampányolna. És a visszatérés sem ugyanahhoz a liberális demokráciához történne, amelyre TGM azt mondta, hogy ahhoz nincs visszatérés.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (15 szavazatból)
  10. Bizonyos értelemben pontosítanom szükséges a tegnap esti utolsó hozzászólásomat. A fasizmus és a nácizmus ellen a munkásosztály harca az, ami sikeres lehet. Persze a munkásosztályt ma nem proletárként kell értelmezni! Ugyanígy amikor globalizációról beszélünk és a globalizáció alatt a globális kapitalizmus negatív jelenségeit értjük, akkor is azt kell látnunk, hogy a globalizáció ellen a munkásosztály internacionalista összefogása az, ami eredményes lehet.

    Vagyis nem a liberális demokrácia az, ami a harcot képes felvenni a fasizmussal. Mégpedig azért nem, mert a liberális demokrácia a céljainak megfelelően ideológia ellenes, mert így tudja az egyén szabadságeszményét előtérbe állítani. Azt hiszem ebből a megfogalmazásból világos, hogy miért van hátrányban a liberális demokrácia a fasizmussal szemben.

    A fasizmus eszméje pedig éppen azért terjedhet Magyarországon, mert nincs munkásmozgalom. Azt éppen a szocialista párt árulta el. Egyre többet gondolok Keresztes Ákosra, aki nyíltan kimondta, hogy őt a baloldal árulása az, ami érdekli és igaza van.

    Gondoljunk csak bele, hogy miért lehet populista jelszavakkal, sőt szélsőjobboldali radikalizmussal olyan embereket megszédíteni, akiknek alapvetően baloldalon volna a helye?! Egyszerűen azért, mert nincs baloldal! Akár a szocialista párt, akár a DK csak annyiból baloldali, hogy annak nevezi magát. Valamihez (a jobboldalhoz) képest baloldali csak. A dolog nem több mint parlamenti ülésrend. És lehet nyugodtan a tükörbe nézni! Most ott tartunk, hogy a szocialista párt (amely csak a nevében szocialista) újra keresi a saját arculatát. A Demokratikus Koalíciónak az arculata pedig Gyurcsány Ferenc, akinek a neve szitokszó az internetes fórumokon.

    A liberális demokrácia a közember szemében a szabad rablást, a koncon való marakodást, a hirdetett elvek árulását és az emberi tisztesség feladását testesíti meg, a farkaskapitalizmust és munkanélküliséget jelent. Így valósulhatott meg, hogy egyszerű dolgozó emberek tömegeit a jobb és szélsőjobb karjaiba löktük. Szinte tálcán kínálta a (névleges) baloldal a 2/3-os többséget az ellenfélnek.

    A fasiszta veszély elleni összefogás nem jöhet létre a baloldaliság fogalmának tisztázása nélkül, mert nem létezhet valódi baloldal nélkül! Kevés hozzá a liberális szabadságeszme mozgósító ereje, mert a liberális szabadságeszme nem jelent szabadságot a munkabérből élő tömegeknek. A liberális demokrácia ebben a kérdésben annyit tehet, hogy újrafogalmazza az általános emberi szabadságjogokat, újraértelmezi az egyenlőség eszméjét és az esélyegyenlőség kérdésében konkrét jogi garanciákat fogalmaz meg. A feladat nem kevesebb, mint az állam és az állampolgár közötti viszonyrendszer újraértelmezése.

    Mindezt pedig azért kell megtennie, mert a polgári demokrácia mellett, a fasizmus ellen a tömegek akkor fognak kiállni, ha érzik, hogy önnön sorsuk a saját kezükben van. Ellenkező esetben a liberális demokrácia vs. fasizmus kérdése megmarad a politikusok belügyének és néhány, a társadalom mellett elkötelezett gondolkodó szívügyének.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (14 szavazatból)
  11. Önmagamat javítom és elnézést kérek a hibáért!
    Bocsánat, Kertész Ákosra akartam hivatkozni, véletlenül tévesztettem.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -6 (8 szavazatból)
  12. Tisztelt Borotai Sándor
    Talán követhetőbb lenne (saját számára is) a gondolatmenete, ha KÉT alapvető témát külön választana: a globalizálódó világot és annak magyar változatát.
    A kapitalizmus (és a világ) globalizálódása tény – és a tények makacs dolgok. Lehet ellenük lázadozni, “occupy” mozgalmakat indítani, de attól még nem fog változni. Ezért éppen olyan értelmetlen az “antiglobalizmus”, mint széllel szemben pisilni. Értelme csakis a globalizáció kritikájának, jobbítására törekvésnek van.
    Ha világszinten nézzük, a kizsákmányolás nemzetközi szintre emelkedett: nem csak a nemzeti tőkések zsákmányolják ki a nemzeti munkásosztályt – hanem az erősebb államok a gyengébbeket. Ez ellen lehet lázadozni (meg “szabadságharcot” folytatni – kb olyan esélyekkel, mint 48-ban a cári birodalom ellen) és lehet megpróbálni a nem túl kedvező szelekben a nemzet érdekeit képviselni – ami nem a “széllel szemben”, hanem a szelek kihasználásával való kormányzást jelenti. Az utóbbira Bajnai volt a példa – az előbbi kontraproduktivítására meg az Orbán kormányzás.
    Világszinten a kapitalizmus elkezdte visszavenni azokat a “jóléti vívmányokat” amelyeket a Szovjet tömb miatt voltak lénytelenek megadni a dolgozóknak.
    Véleményem szerint ezzel elindultak azon az úton, amerre az alkohol erjesztő baktériumok: minél hatékonyabbak – annál hamarabb elpusztulnak. Ugyanis a jelenlegi gazdasági szerkezetben a nemzeti/nemzetközi jövedelem már nem az iparban, hanem a szolgáltatásokban keletkezik, és vásárlóerő nélküli tömegekkel a kapitalizmus nem lesz fenntartható a jelenlegi formájában.
    Ezért teljesen elhibázott volt milliárdokkal megmenteni a BANKOKAT, amikor sokkal kevesebb anyagi eszközzel a CSALÁDOKAT lehetett volna megmenteni. Az ingatlanpiaci lufi ugyanis azért dőlt be, mert 10-20 éves ingatlan hitelek 1 évre eső része (5-10 %-a!) nagy tömegek fizetés képtelensége miatt nem folyt be – ami a másodlagos jelzáloghiteleken alapuló értékpapírok piacát is össze omlasztotta. A bankokat a hitel 100 %-a miatt kellett megmenteni – a családok esetében elég lett volna 5-10 % – és fennmaradt volna a fogyasztásra képesség is – azaz nem került volna a gazdaság is lefelé menő spirálba. Egyébként az Eszközkezelő felállításának elmulasztásával Orbánék ugyanezt a viszonylag olcsó, viszont sokszorosan humánusabb módszert szintén elmulasztották.
    A lejáratott liberalizmussal (főleg annak doktriner fajtájával) kapcsolatos véleményét osztom azzal, hogy maguk az elvek nem kidobni valók, csak azok a módszerek, amiken keresztül megnyilvánultak.
    A hazai helyzetről másik hsz-ben, mert egyszerre túl hosszú lesz!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (9 szavazatból)
  13. folyt – és egyúttal proaktívnak is válasz:
    Ez a “folyik kifelé a profit” szöveg az alábbiak miatt populista és demagóg:
    A tőke MINDIG haszonra törekszik (ezt hívta Marx “bővített újratermelésnek”
    A világban több az eszkimó (azaz tőkehiányos, fejlesztésre és befektetésre váró ország) mint a fóka – azaz befektethető tőke. Ezért az országok VERSENYEZNEK egymással a tőkebefektetés elérése érdekében. Területet adnak (nem cserébe, mint Sukorón, hanem INGYEN) és bizony adókedvezményeket, sőt évekig tartó adómentességet kínálnak. Szlovákia azért áll jobban, mint mi, mert több autógyárat tudtak magukhoz csábítani.
    Ez a “nem fizetnek adót” tehát meghatározott ideig (kb. amíg a gyárépítés megtérül) teljesen természetes gyakorlat, ellenkező esetben az országnak kellene eladósodnia az ipartelepítéshez – ráadásul az nagyrészt a 19 %-os társasági adóra vonatkozik. Mert a munkaerő utáni (kb 50 % adókat és járulékokat) a multik szigorúan megfizetik – egyébként a munkásaikkal együtt: akiknek tehát nem kell segélyt fizetni, hanem inkább adóbevételt generálnak az országnak. A fogyasztásuk meg a szépen növeli a Gdp-t. Mondom: ezért áll
    jobban Szlovákia. És ezért állunk mi szarul: mert Orbánék a visszamenőleges törvénykezéssel, a gátlástalan manyup elvétellel, a horribilis bankadókkal elriasztották a befektetőket.
    Egyébként mit képzeltek, mi a fenét jelent az IMF kamatot majd kétszeresen meghaladó 10-20-30 éves eladósítása az országnak, mint iszonyatos pénzkiszivattyúzást? Szemben a működő tőkével, ami mégis csak fizet másféle adókat is – azaz nem kizárólag kifelé irányul a pénzmozgás.
    Lassan írom, hogy megértsétek: Orbán másfél év alatt évtizedekre ELŐRE eladósította a teljes nemzeti jövedelmet! Ha nagyon sürgősen nem hajtunk végre gazdaságpolitikai irányváltást és nem tudjuk a gazdaságot növekedési pályára állítani: nem fogunk annyit termelni, amennyi a törlesztésekhez kell. Mondom TIZ!!! mondom 20!!! évre előre!
    Egy tisztességes gazdasági tevékenység nettó haszna kb 8 %, még az ingatlanosok is beérik 10-12 éves megtérüléssel a tőkére vetítve. Az ipar átlaga meg nem éri el (normális esetben) az ingatlanokon elérhető hasznot.
    (drogkereskedelemből és leányfuttatásból persze lehet többet is, de egy országnak az nem járható út)
    Ha folytatták volna a Bajnai féle irányvonalat (azaz nem szúrják el) akkor a 8 %-os jövedelemből csak 4-5 % lett volna a törlesztési tehet, a többit lehetett volna fejlődésre fordítani. Na: ezt a különbözetet tapsolták el minden eredmény nélkül másfél év alatt.
    Két eset lehetséges: vagy elkövették azt a hibát, amitől már Sztálin is óvott (bedőltek a saját tévedhetetlenségi propagandájuknak) vagy szándékosan viszik az országot csődbe, mert azt hiszik, hogy akkor gyorsan megszabadulnak a tartozásoktól – aki meg a népből erre rámegy, az nem eléggé “életrevaló”
    Csak ott tévednek, hogy mi ideális méretűek vagyunk a példa statuálásnak — és a külföldi bankok “köszönhetően” a horribilis bankadónak már kimentették innen a tőke nagy részét -tehát mi már nem rántanánk magunkkal Európát: azaz mehetünk a levesbe!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (12 szavazatból)
  14. végezetül meg kedvenc közgazdasági viccem:
    Afrikában a törzsfőnökhöz bányakoncesszióért fordulnak a befektetők, és felajánlják, hogy cserébe ezért felépítenek egy üveggyöngy gyárat.
    A törzsfőnök megkérdezi a varázslót, aki nagy garral nekikezd: Ezek a gaz kapitalisták ki akarják szúrni a szemünket egy marék üveggyönggyel, és azt is a mi homokunkból, velünk akarják elkészíttetni… – mire a törzsfőnök: de hát én el akarom fogadni az ajánlatot.
    Ja? Az más. Akkor ezek a derék befektetők elhozzák nekünk a fejlett technológiájukat, ami helyi nyersanyagokon alapulva, a helyi munkanélküliséget csökkentve világszínvonalú és exportképes terméket állít elő. És mindezért csak a földet akarják túrni. Támogatom!
    Azaz minden csak nézőpont kérdése!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (10 szavazatból)
  15. Borotai Sándor
    “A Demokratikus Koalíciónak az arculata pedig Gyurcsány Ferenc, akinek a neve szitokszó az internetes fórumokon.”
    .
    Az általánosítás az éleslátás megrontója.
    Gyurcsány Ferenc neve szinte csak a fizetett trolloknál – munkaköri kötelességként – szitokszó, a többiek érvelnek. Vagy kormányzása mellett, vagy ellene, de sem a kritikák, sem az értékelések nem képeznek azonos kategóriát a személyes lejáratását célzó, elcsépelt szitokáradat dömpingszavaival.
    .
    A különbség: ismeretek, érvek, vélemények ütköztetése a troll-ipar személy ellen indított lejáratási kampányával szemben. Ha valaki nem ismeri fel a különbséget, annál érdekeltség esete foroghat fenn, vagy inkompetencia, ami a felismerés lényegét tekintve, sajnos nem mentség.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (10 szavazatból)
  16. RE: kekec, 2011.11.27. 15:41
    Örülök a hozzászólásának! Tulajdonképpen mindenben egyetértünk (persze egyenlőre csak az első részt olvasva), kivéve egy dolgot, a következtetést. A következtetést hagyom utoljára. Ahhoz egyébként is illene megvárni a hozzászólás folytatását.

    Helyes a megállapítás, hogy a kizsákmányolás nemzetközi szintre emelkedett. A gyarmatokat eddig is kizsákmányolták, de a globális kapitalizmusban már nincs szükség gyarmatosításra, hiszen a működő tőkén keresztül bármilyen erőforrás – beleértve a munkaerőt is – kiaknázható és a haszon kiszivattyúzható. Az új-gyarmatosítás kézenfekvő eszköze a tőke szabad áramlása (kapcsolódó megjegyzés a hozzászólás végén).

    Egyetértek abban is, hogy a jóléti társadalmak fenntartása éppen a szocialista világrendszer léte miatt volt indokolt. A szocialista világrendszer összeomlása után a jóléti vívmányok egyszerűen feleslegessé váltak. A megszűnésük (felszámolásuk) a Credit Crunch révén befejezett tény.

    Igaz a kijelentés, hogy „vásárlóerő nélküli tömegekkel a kapitalizmus nem lesz fenntartható a jelenlegi formájában”. A szolgáltató ágazat ugyanis nem képes felszívni az iparban (a tőke szabad áramlása révén a Távol-Keletre költőző termelés miatt) feleslegessé vált (felszabaduló) tömegeket. A termelő szolgáltatások zöme egyébként is távozik az iparvállalatokkal együtt. A lakosság egymásnak nyújtott szolgáltatásaiból nem él meg a lakosság. A munkanélküliek pedig milyen szolgáltatást vesznek igénybe? Már eleve az elképzelés is irreális, hiszen a szolgáltató ágazatokban csak nagyon speciális esetben képződik új érték, általában csak a termelő ágazatokban megtermelt érték újraelosztásáról van szó. Új érték képződik például a software fejlesztésben, de nem képződik új érték a kereskedelemben (ez nem is szolgáltató ágazat egyébként), a nemzetközi árufuvarozásban vagy a bankszférában. Azt akarom kiemelni, hogy egy nemzetgazdaság nem élhet meg csupán szolgáltatásokból, ha abban nem képződik új érték. A semmin nincs mit elosztani. A gyarmatokról kiszivattyúzott profit összeszámolásához pedig extra munkaerőre nincs szükség, abból nem lesz, azaz a bankszférából sem él meg egy társadalom.

    A jövedelem tehát nem a szolgáltatásokban keletkezik, hanem oda csoportosul át. Ezzel a pontosítással viszont igaz a levont következtetés, hogy az ebből származó vásárlóerő édeskevés a kapitalista termelési mód jelenlegi formájában való fenntartásához. A kínai fogyasztói kereslet ebből a szempontból szinte elhanyagolható.

    Tökéletesen egyetértek a véleményével, hogy nem a csődbe jutott bankokat kellett volna megmenteni, hanem a családokat (a bebukott lakáshiteleseket). Csakhogy ez pro-aktív gondolkodást és pro-aktív beavatkozást igényelt volna, a pénzügyi rendszer pedig addig görgette maga előtt a hitellufit (addig titkolta a válságjeleket), ameddig csak lehetett, amíg az összeomlás be nem következett. A kapitalizmus elvei szerint pedig ilyenkor a munkaerőt kell „leértékelni” és a tőkét kell menteni, azaz a veszteséget a bérből és fizetésből élőkre kell hárítani! Csak nem képzeljük, hogy precedenst produkál, hogy munkavégzés nélkül is ki lehet fizetni egy adósságot?

    A gondolat egyébként nagyon szimpatikus és örülök a felvetésének!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -5 (9 szavazatból)
  17. Csatlakozom proaktívhoz: a ballib “megmondó emberek” legnagyobb bűne, hogy Gyurcsánnyal kapcsolatban részletezés és cizellálás nélkül UGYANAZT hajtogatták: elqurta.
    Csak éppen azt felejtették el megemlíteni – méghozzá nyomatékosan és kiemelten, hogy szerintük az elqurás az osztogatás volt, ami viszont nagyon is tetszett a népnek és jó és helyeselhető volt viszont az a megszorítás, amellyel fenntartható pályára állította vissza az országot.
    Ezzel szemben a jobbosok által emlegetett elqurás a “felesleges” megszorítás volt, amellyel “a baloldal rárontott a nemzetére”
    Tudomásul kell venni: Gyurcsány a forint rángatásával ugyanolyan kényszerhelyzetbe hozta a külpiac, mint most Orbánt. Csak ő másfél év alatt lezavart egy 6 %-os megszorítást, amibe egyáltalán nem kellett “belerokkanni”, amely ellen nem voltak görög típusú szociális tüntetések, kizárólag a jobboldal által felheccelt balközép vonult az utcára – nem szociális követelésekkel.
    2008 tavaszán már érezhető volt a fellendülés, már az “Új tulajdonosi programmal” az újabb osztogatáson törték a fejüket, amikor beütött a VILÁGválság, amely nálunk erősebb országokat is a padlóra vitt.
    Persze VOLT kockázat a gyorsított megszorításokban – az ennyire állami megrendelésektől függő gazdaság, mint a mienk, már ennyitől is túlhűlt – de az elmúlt 80 év alatt nem volt olyan mértékű válság, amely kizárttá tette volna a lejtő előtti 2-esbe kapcsolás után a felkapaszkodást.
    Az ország (és Gyurcsány) pechje, hogy még csak a lejtő felénél jártunk, amikor a pálya lefagyott.
    DE ettől még tény: jobban kormányzott és demokrata maradt! A megszorításokat is az alsó rétegek lehető kíméletével hajtotta végre. Mert EZ a baloldal jellegzetessége. Nem a felső osztálynak átcsoportosított nemzeti jövedelem, nem az inaktívak tönkretétele: hanem a társadalmi igazságosságra törekvés.
    MINDEN nap, amit Orbán a hatalomban tölt – egy-egy újabb érv és hívő Gyurcsány mellett!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (17 szavazatból)
  18. RE: kekec 2011.11.27. 16:08

    Nem hiszem, hogy a „folyik kifelé a profit” szöveg populista és demagóg volna. A Marxra való hivatkozás igaz, de a profitban lehet olyan rész is, amelynek az országból való kiáramlása nem biztos, hogy jogos. Ilyet tudnék sorolni egy párat, de érzésem szerint ez itt offolás volna és nem akarom elterelni a beszélgetés fonalát sem. Csak annyit mondok, hogy reálisan volna mit nemzetközileg szabályozni ebben a kérdésben. A kérdésnek egy ilyen nemzetközi rendezése után bizonyára más volna az Ön véleménye is.

    Másrészt megemlítem, hogy a profit nem csak legális módon áramlik ki a gyarmatokról. Ezer módja van a profit tetszőleges adózási körülmények közé való telepítésének. Azaz ha úgy tetszik, Magyarországon nem is képződik profit.

    A harmadik, amit megemlítenék, hogy egy tőkeszegény ország nem csak működőtőkét engedhet be az országba, amelynek profitja az idők végezetéig a külföldi tulajdonosokat illeti, hanem külföldi hitelekből is finanszírozhat belföldi beruházásokat, amelyet 10 vagy 20 év alatt letörleszt. De egy jó beruházás már ez idő alatt is képes az aktuális törlesztőrészletnél nagyobb profitot termelni, a hitel visszafizetése után pedig a profit teljes összege belföldön marad. Természetesen tudom, hogy a külföldi működőtőke-tulajdonos hozza magával a megrendelésállományát is, tehát sokkal jobb piaci helyzetben van, de ennek a folyománya a gyarmati helyzet is. Erre a dologra inkább csak azért utaltam, hogy a multinacionális működőtőke szerepe Magyarországon méreteiben, arányaiban és szerkezetében ezer más módon is megvalósulhatott volna, amely a gyarmati függőségnek ezer más változatát jelenthette volna. Azaz véletlenül sem jelenthetjük ki, hogy a dolgoknak pont úgy kellett történniük, ahogy azok történtek. Túl sok rátekintésem nincs erre, de érzésem szerint ezt a kérdést a mindenkori kormányok nem kezelték eléggé jól.

    Elég, ha csak arra utalok, hogy olyan külföldi tőkebefektetések is megvalósultak, amelyek egyértelműen a piacszerzés szándékával történtek, minek következtében magyarországi gyárakat zártak be. Nem csak munkahelyek szűntek meg, nem csak a profit áramlik ki, hanem magát a terméket is úgy kell importálnunk, ha fogyasztani akarjuk. Ilyesmit a mindenkori kormányoknak nem lett volna szabad megengedni!

    Az Orbán-kormányról én egy szót sem szóltam és véletlenül sem vonom kétségbe, hogy az állam fizetőképességének államkötvényekből való finanszírozása rossz politika volt a kormány részéről. Ne vagyok Fidesz-párti, a pártok közötti torzsalkodásoknak én felette állok. Nem érdekel a napi politika, azzal én nem foglalkozom, mert sem a kormány, sem az ellenzék nem tud reális kiutat mutatni a válságból. Csak sodródunk az eseményekkel és egyre mélyebben merülünk el a válságba.

    De ennél többet mondok. A világon egyetlen kormány sem tudja, hogy mit lehetne csinálni. Megyünk az IMF után, de ez a dolog is olyan, hogy vak vezet világtalant. Az IMF sem tudja, hogy mit lehetne tenni. A világon egyetlen olyan közgazdasági elmélet sincs, amely ma helytálló volna. Az elméleteinket kezdhetjük újra építeni egészen Marxtól kiindulva.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (9 szavazatból)
  19. Na ja, és ha Kleopátrának nagy lett volna az orra, másképp alakul a világtörténelem. Szerintem sem voltak ésszerűek sem az erőltetett privatícáció, sem a piacot feladó kiárusítás: de ebben egyik oldal sem vethet a másik szemére semmit. Mind sárosak. Sajnos nekünk évszázadok óta csak ilyen silány elit jutott.
    Az adott helyzetből kell megtalálni a kiutat, ha mindig csak hátra tekergetjük a fejünket, meg “mi lett volna ha2zunk, akkor nem jutunk semmire.
    Nem takarékoskodni kell – hanem keresni: azt pedig nemzetgazdasági szinten csakis a komparatív előnyökre építve lehet elérni.
    De nem ÉSZ és kontroll nélkül: nem többtucat fenntarthatatlan thermál fürdőt támogatva, meg városok dísztereibe ölve a felzárkózásunkhoz adott forrásokat.
    Magyarország komparatív előnyei: termőföld, thermálvíz, tudás-képzettség.
    És ne gyere azzal, hogy a mezőgazdaság a Gdp elenyésző százalékát adja! Megnézném, hogy holland és dán gazdákkal és adófizetési morállal mennyit adna! A szó szoros értelmében! Az országnak az ilyen gazdák sokkal többet használnának, mint a simlis és adókerülő magyar “kisgazdák”
    Na és persze vissza kell építeni a magyar élelmiszer feldolgozást. Az mégiscsak nonszensz, hogy nagyrészt nyersanyagként értékesítünk!
    A thermálfürdőket meg fenntarthatóvá kell tenni: welness centrumokkal, egészségügyi háttérintézményekkel, drog-elvonókkal.
    Na és kell egy nemzeti közmegegyezés – ami ciklusokon keresztül képes irányban tartani az országot.
    Mindehhez “csak” Orbánt kell eltávolítani az útból. Sok szerencsét hozzá!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (11 szavazatból)
  20. RE: 2011.11.27. 1541

    Az ígéretemnek megfelelően a következtetést hagytam az utoljára. Idézek a hozzászólásából: „A kapitalizmus (és a világ) globalizálódása tény – és a tények makacs dolgok. Lehet ellenük lázadozni, “occupy” mozgalmakat indítani, de attól még nem fog változni. Ezért éppen olyan értelmetlen az “antiglobalizmus”, mint széllel szemben pisilni. Értelme csakis a globalizáció kritikájának, jobbítására törekvésnek van.”

    Persze az is elhangzott, hogy minden csak nézőpont kérdése. Jómagam pedig abból indulok ki, ahogyan TGM filozófiai síkon fogalmazott (A polgárháború már elkezdődött), hogy „A kapitalizmus mulandó történeti jelenség, elkezdődött és be fog fejeződni. És bár többször is bizonyította szívósságát, rugalmasságát, belső erőtartalékai mára teljesen kimerültek.” Ez persze nem a mai napon vagy éppen holnap fog megtörténni, hanem előbb-utóbb. Még húzza egy darabig, vergődik mint egy vad a csapdában, de egyszer eljön az a pillanat, amikor a beismerésen nincs mit halogatni és le kell ülni egy nagy kerek asztal köré, hogy megvitassuk azt a kérdést, hogyan tovább. És hozzáteszem, ez a kérdés nem nekünk, magyaroknak a problémánk, hanem a nagyvilágnak.

    Ezért nem foglalkozom én napi politikával, mert az csak kétségbeesett erőlködős, küzdelem az árral, amelynek a pozitív kimenetele lehetetlen.

    Jól látható, hogy világnézeti különbség van közöttünk. Az én világnézetemben a kérdés tehát nem úgy merül föl, ahogyan Ön mondja, hogy a tények makacs dolgok és értelmetlen az „antiglobalizmus”, hanem igenis úgy merül fel, mint a globalizáció kritikája, de nem pusztán jobbító szándékkal, mert én nem a kapitalizmus akarom megmenteni, hanem egy olyan világról álmodom, amely jobb és működőképesebb a jelenkori globális kapitalizmusnál és a létező (a megbukott) szocializmusnál egyaránt. Azaz egy emberibb, egy igazságosabb társadalomról gondolkodom, amelynek a jellemzője a fenntartható fejlődés.

    Az occupay mozgalmak bizonyos értelemben naiv és tiszta szándékokat tükröznek, de hitelesen jelzik a társadalmi igényt a változásra. Hitelesen jelzik, hogy a világot nem a gátlástalan profitérdeknek és nem a banki uzsorának kell működtetnie. Az occupay mozgalmak egyébként nem lázadó mozgalmak, semmiféle erőszakot és törvénytelenséget nem valósítanak meg. Éppen ezért a hatalom világszerte kénytelen tűrni. És egyben alapja egy nemzetközi összefogás lehetőségének is, mert mindenütt a világon ugyanazt követelik. A globális kapitalizmusban képes megvalósítani a globális civil összefogást.

    Senkit nem kell, hogy zavarjon, hogy vannak emberek, akik a világ megváltoztatásán gondolkodnak, ahogyan én sem akadályozom a magyar kormányt, hogy legjobb tudása szerint végezze a maga dolgát. Akár Orbán Viktor a széllel szembe (a gyorsnaszádján), akár Bajnai (ha ő kerül oda) a szelek szárnyán. nem hiszem, hogy a bérből és fizetésből élők jóléte számára túl nagy különbség volna, hogy melyikük a kormányos. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. A fasizmussal szemben, a demokrácia védelmében persze hajlandó vagyok együttműködni, mert nem mindegy, hogy a nyomor mellett még a pofámat is befogják, de tudom, hogy eredményt, gazdasági fellendülést, jólétet nem várhatok egyik féltől sem.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -7 (13 szavazatból)
  21. proaktiv
    2011. november 27. vasárnap
    17:28

    Vannak dolgok, amit azért nem kell indokolni. Nem kell indokolni, ha valaki az öszödi beszéd alapján Gyurcsány Ferenc szerepét negatívan ítéli meg. Joga van hozzá, még akkor is, ha az öszödi beszédben voltak nagyon is értékelhető tartalmi elemek.
    Nem kell indokolni, ha valaki Gyurcsány Ferenc szerepét a 2006-os utcai zavargásokban negatívan ítéli meg.

    Vagyis ha valaki a fentiek alapján elítélően nyilatkozik Gyurcsány Ferencről, akkor miből kellene arra következtetnem, hogy fizetett fórumozó?

    Egyébként meg ha valaki értelmesen érvel és van a szavaiban megfontolni való, akkor megint csak nem érdekel, hogy fizetett ember-e. Megköszönöm az információját ugyanúgy, mint a közúti rendőrnek az útbaigazítást.

    Lehet, hogy én vagyok érzéketlen a bértopikolókra, de valakinek a véleménye vagy figyelemreméltó vagy nem.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -4 (10 szavazatból)
  22. Borotai Sándor – már akkor sikítófrászt kaptam, amikor TGM élőszóban előadta ezt az elméletet. Mert “csak” azt felejtette megemlíteni, hogy arra néhány évtizedet (ha éppen nem évszázadot) kell várni. Szíved joga, hogy te addig elmalmozgatsz – nekem nincs annyi időm, és valószínűleg nem érem meg.
    Nem látok egyébként nagy különbséget a katolikus egyház: majd a mennyekben jobb lesz – és TGM jövőbeli ígérgetései között.
    Én már csak ilyen hitetlen vagyok – a saját földi életemben és belátható időben akarok boldogulni!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (9 szavazatból)
  23. kekec
    2011. november 27. vasárnap
    20:02
    Nem vitatom Gyurcsány Ferenc bemutatott értékelését, de nekem más a véleményem. Egy baloldali politikust nem ilyennek képzelem el. Ne feledjük, hogy Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás után kinevezett új uralkodó (tőkés) osztály prominens figurája! Nagy személyes szerepe van abban, hogy ma nincs valódi baloldal, hogy a szocialista pártnak nincs arculata. Sokan lelkesednek Gyurcsányért, de talán még többen fordultak el a szocialista párttól a személye miatt és az miatt, amit képvisel.

    Számomra Gyurcsány a baloldali értelmiség árulását testesíti meg, amiről Kertész Ákos is beszélt (bár én nem tudom, hogy Kertész Ákos konkrétan kire gondolt).

    Hangsúlyozom, hogy személy szerint Gyurcsány Ferencet én semmilyen privatizációs bűncselekménnyel nem vádolom. De egyszerűen a módot, ahogyan a brancsbeliek egymást hatalmi helyzetbe juttatták, azt politikai értelemben bűncselekménynek tartom. Ne feledjük, hogy a privatizáció során a magyar kormányok 10 millió magyar állampolgár társadalmi tőkéjét herdálták el. Mindnyájan kaphattunk volna belőle annyit, hogy ma ne munkanélküliek legyünk!

    Éppen ezért azt gondolom, ha össze kellene állítani egy listát, hogy ki az, akit diszkvalifikálni kellene a magyar politikai közéletből, akkor az én listámon Gyurcsány Ferenc is rajta lenne.

    Az teljesen más kérdés, hogy az ellene indított koncepciós perben kötelességemnek érzem, hogy kiálljak még Gyurcsány Ferenc mellett is.

    Természetesen ha mindezektől elvonatkoztatok, akkor azt mondom, hogy Gyurcsány Ferenc egy jó képességű reálpolitikus, ráadásul IMF-kompatibilis, akire a fasizmus elleni harcban szükség van.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -4 (12 szavazatból)
  24. A napi politikán “felülemelkedni” – a dohányzásnál, alkoholizmusnál, sőt a drogozásnál is károsabb az ember életvitelére.
    Továbbá, aki beáll értelmetlenül GyF ekézésébe az Ovi szekerét tolja. :((
    TGM elméletei sem kritikán felüliek, a jó meglátások ellenére sem.
    Érdemes másokat is olvasni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (10 szavazatból)
  25. RE: kekec 2011.11.27. 21:16

    „Szerintem sem voltak ésszerűek sem az erőltetett privatizáció, sem a piacot feladó kiárusítás: de ebben egyik oldal sem vethet a másik szemére semmit.”
    A privatizáció tekintetében tehát egyetértünk. Azonban én nem érem be annyival, hogy nincs mit a feleknek egymás szemére vetniük. Ugyanis engem nem az elit érdekel, hanem a nép, a társadalom. A nép lett kisemmizve, a nép szenved a munkanélküliségtől! És ezt igenis az elitnek a szemére kell vetni, bármelyik oldalon is álljanak!

    Ha büntetőjogilag netán el is évültek a privatizációs bűnök és nincs is értelme nyomozni a történtekben, de politikailag nem fognak elévülni soha! A politikai következményeket pedig vállalni kell!

    „Az adott helyzetből kell megtalálni a kiutat…”!
    Ezzel egyetértek. Nyilván értelmetlen hátrafelé tekingetni, az út ugyanis előrefelé kell, hogy vezessen! De ezt a kérdést napirendre kell venni, mert enélkül társadalmi konszenzus nem lesz!

    „Na és kell egy nemzeti közmegegyezés – ami ciklusokon keresztül képes irányban tartani az országot.”
    Amire én gondolok, az nem pusztán nemzeti közmegegyezés, nem pusztán a pártok közötti békekötés. Új társadalmi konszenzusra van szükség! Mégpedig nem olyanra, ami ’89-ben volt, mert abból a nép kimaradt. Ott csak egy kinevezett ellenzék volt jelen a társadalmi kerekasztalnál.
    Társadalmi konszenzus nélkül nincs jövőépítés. Hol, mikor és kinek mondhatja el egy egyszerű dolgozó, hogy milyen feltételek mellett hajlandó beláthatatlanul hosszú ideig éhbérért dolgozni? Hol mondhatja el egy munkanélküli, hogy milyen feltételek mellett vállalja, hogy ebben a társadalomban neki nem jut munka és tisztességes megélhetési lehetőség?

    Amit a termőföldről, termálvízről, az élelmiszer feldolgozóiparról stb. mondott, azzal teljes mértékben egyetértek. A termőföldön előállított termék nem pusztán a GDP része, hanem stratégiai termék (a vízkinccsel együtt). Ráadásul munkahelyeket jelent tömegeknek, akinek ma nem jut munka. Szó sincs róla, hogy ne kellene komolyan venni!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -5 (9 szavazatból)
  26. kekec
    2011. november 27. vasárnap
    23:06

    “Én már csak ilyen hitetlen vagyok – a saját földi életemben és belátható időben akarok boldogulni!”
    Természetesen én is. Nincsen ezzel semmi gond.
    De gondolok a gyerekeimre is! A legkisebb csak éves. Nem hiszem, hogy ez a fajta sodródás még 20 évig fenntartható. Húsz év múlva a kislányom a legszebb korban lesz. Szeretném, ha befolyásom lehetne az ő életére!

    Nonszensznek tartom, hogy a napi politikai aktuális viták mellett a pártoknak nem jut energiája hosszútávú koncepciók kidolgozására, elméleti munkásságra. Ezt jelenti az “ideológiamentesség”? Szerintem ezt…

    Ma nincs olyan párt, aki két értelmes mondatot tudna mondani arról a kérdésről, hogyan értelmezi azt a fogalmat, hogy fenntartható fejlődés. Ez nonszensz!

    Megértem, hogy egy kormánypárt reálpolitikát folytat. Tegye is azt! De érdeklődő emberként tudni szeretném, hogy vajon hogyan képzeli el a jövőt! Ebből többet megtudnék például a szocialisták baloldaliságáról, mint a napi kínkeserves sikereikből megtudhattam. Annak ugyanis ki kell derülnie egy hosszútávú programból, hogy semmi egyébnek nem képzeli a társadalmi jólét növekedését, min évi 1-1,5% reálbér növekedésnek. Számomra nem ez jelenti a perspektívát!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -5 (7 szavazatból)
  27. Borotai Sándor
    Általában kevéssé értek egyet a véleményével – pl. itt a privatizációnak, a nép szerepének vagy Gyurcsány Ferencnek megítélésében – a társadalmi konszenzussal azonban igen. Szerintem is egy új kerekasztalra van szükség, nemcsak pártok, hanem civil szervezetek részvételével. A rendszerváltásból kimaradt értékfolytonosságról való megegyezéssel. (Az ellenzéki kerekasztal anno az volt, ami lehetett, az szerintem rendben volt, csak nem eléggé folytatódott társadalmi vitában.)
    Egyetértek azzal is, hogy ma az egész világ tanácstalan – még előbb a rendszerváltás is példa nélküli volt, nem volt rá minta, tudás. Annál súlyosabb, ha a kormány szakítani akar a demokráciával.
    Nekem a civil szerveződések hálózatában van a reményem, ami földrajzi kistérségeket működtetni tudna, akár a határokon átnyúlva.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (10 szavazatból)
  28. RE: santosh

    Örülök, hogy legalább egy új társadalmi konszenzus szükségességének kérdésében egyetértünk. Bár nem tudom, hogy mit ért Ön „a rendszerváltásból kimaradt értékfolytonosság” fogalma alatt, de úgy vélem, hogy sokkal többről van szó.

    Természetesen mindenkinek joga van arra, hogy saját véleménye legyen például a a privatizációnak, a nép szerepének vagy Gyurcsány Ferencnek megítélésében, hiszen a nézeteimet nem kényszeríthetem másokra, de úgy vélem, ha valaki nem érti, hogyan ítéli meg a nép ezeket a dolgokat, akkor nem is értheti azt sem, hogy miért nem lázad fel a nép a zsarnokság ellen.

    Tessék belelapozni egyik-másik online fórum vitáiba! A privatizáció megítélésében elég sokatmondó, hogy a köznyelv csak rablóprivatizációként emlegeti. Gyurcsány Ferenc szerényen szólva ennek a rablóprivatizációnak a haszonélvezője. A népnek pedig igenis van egy jogos igénye a privatizációs bűnökkel való elszámolásra.

    A liberális demokráciát a nép nem liberalizmusként élte meg, az számára nem a szabadságeszmét és nem az egyenlőséget jelentette. Hanem libertáriánizmust jelentett, a „laissez-faire” politikáját és ha mindezeket a dolgokat meg is próbáljuk enyhíteni, akkor is legfeljebb csak neoliberalizmusról beszélhetünk, de nem liberalizmusról. A nép soha nem jelentett többet a rendszerváltás utáni politikai elitnek, mint választási ígéreteket. Úgy vélem, akik itt a liberalizmus mellett érvelünk a fórumon, saját magunk nem vagyunk tisztában azzal, hogy a meghirdetett törvény előtti egyenlőség csupán papíron létezik. Sőt még ott sem, mert az öröklés jogintézménye minden más elvi egyenlőségi jogot felülír: a vagyonos a vagyont örökíti, a nincstelen pedig a vagyontalanságot. Innentől kezdve puszta formaság, hogy például mindenkinek joga van a tanuláshoz. Csak éppen pénze nincs rá mindenkinek. Nem létezik esélyegyenlőség a liberális jogrendszerben, innentől kezdve az egyenlőség elve puszta szemfényvesztés. Egyenesen kimondom, amit gondolok: az öröklés joga születési előjogot jelent a vagyonosok számára.

    A liberális demokrácia híveinek tisztában kell lenniük azzal, ha önmaga a liberális demokrácia nem képes társadalmi igazságot szolgáltatni a nép számára, akkor önmaga löki a népet szabad prédául a jobboldali és szélsőjobboldali demagóg populizmus számára. Innentől kezdve hiába várjuk, hogy éppen a nép mentse meg a demokráciát a fasizmustól. Ennek esélye csak akkor van, ha maga a nép a saját bőrén megérzi, hogy mit is jelent a fasizmus a számára. Meg fogja tapasztalni, de addigra a fasizmus már létező valóság lesz.

    Ha ebben a huszonnegyedik órában valaki hiába magyarázza mindezt, akkor úgy érzem, hogy reménytelen a helyzet. Bizakodásra csak az ad okot, hogy legalább egy új társadalmi konszenzus szükségességében egyetértünk. Mert az, hogy mi képezze a konszenzus tárgyát, annak meghatározása a nép kompetenciája.

    A civil szerveződések kérdésében egyetértünk, ezért arra külön nem is tértem ki.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -4 (8 szavazatból)
  29. Borotai Sándor – van abban némi báj, hogy egyrészt szemére veted a politikai pártoknak, hogy nincsenek nagyívű, a jövőt érintő elképzeléseik – egyúttal meg természetesnek tartod a közemberek távolmaradását a politikától – különösen a politikai pártoktól.
    Egyébként a “reábér” növekedést az infláció felett kell érteni, azt én nem tartom elvetendőnek, hogy pl a gyermekednek 20-30 %-ot terveznek napjainkhoz képest.
    Az ördög persze a részletekben van.
    Az meg nagyon bugyuta elképzelés, hogy “mindenki” vegyen részt a konszenzus kialakításában (láttál te már Társasházi közgyűlést? EGY elmebeteg, aki betart mindenkinek – mindenhova jut, most szorozd be ezt millióval) Erre valók a pártok és a civil szervezetek.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (6 szavazatból)
  30. kekec
    2011. november 28. hétfő
    17:03

    Az, hogy a közemberek csalódtak a liberális demokráciában, egyáltalán nem azt jelenti, hogy távol maradnak a politikától. Csak esetleg a rivális pártra szavaztak, hogy lehetőséget adjanak annak is. Ideje volna egy kis önkritikát gyakorolni végre!

    A jövőre nézve 20-30 év alatt 20-30% reálbér növekedést én nem neveznék perspektívának, bár ma ez is csak vágyakozásnak tűnik. A reálbéreinkben ugyanis be kellene hozni vagy 100 év lemaradást! Ugyanebben a 20-30 évben a milliárdosaink ugyanis már multimilliárdosok vagy trilliárdosok lesznek.

    Meg kell nézni a gazdasági trendvonalakat! Párhuzamba kell állítani a GDP hosszú távú trendjét a reálbér hasonló trendjével! Jól látható, hogy a kettő között nyílik a jövedelmi olló. Persze azt tudni kell, hogy a reálbérek átlagában benne van a tulajdonos-ügyvezető igazgató és a manager-réteg bére is, ami lehet, hogy az egész növekedést elviszi.

    “Magyarországon a humán tényező jelentősen alulértékelt, a teljesítményéhez képest is. Az egy főre jutó GDP terén az EU-27 átlag 62%-át érjük el, míg a reálbérszínvonal az EU-27 átlag 22%-a. (Ma Bukarestben magasabb a reálbérszínvonal, mint Budapesten.) A 2010-es hazai reálbérszínvonal az 1978-as szintnek felel meg. Csak 30 évvel ezelőtt jóval egyenlőbb volt az elosztás.”
    (Forrás: Gazdag László közgazdász, egyetemi docens, PTE
    http://fn.hir24.hu/gazdasag/2011/08/29/mi_devizahitel_valsag_megoldasa)

    Ennyire lehet komolyan venni a reálbér növekedést.

    Az utolsó bekezdésre válaszolva egy szóval sem mondtam, hogy “mindenki” vegyen részt a konszenzus kialakításában. Viszont aki akarja, az hadd mondja el a véleményét! Ha el sem mondhatja a véleményét, akkor hogyan várhatjuk el tőle, hogy magára nézve elfogadja a többség akaratát?

    Ez a jelenlegi helyzet: a rendszerváltó elit magára maradva küzdhet a szebb és a jobb jövőért, mert a társadalom a füle botját se mozgatja. Nem hallgatták meg a rendszerváltásnál. Kimaradt a figyelemből…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (7 szavazatból)
  31. Bocsesz, de a javaslatod szerint mi is küldjünk ki egy levélkét mindenkinek? Aztán a-b-c variánsokat adjunk meg, vagy lehet egyéb szöveges kifejtés is? És ki fogja feldolgozni, az mennyibe kerül? “Csak” egy egyoldalú levélke most a nyugdíjasok “megnyugtatására” 160 millióba fájt! Vagy milyen egyéb módszert tudsz a “mindenki” vélemény-nyilvánítására. És akkor még ott állunk, hogy mi a fenét csinálunk a szélsőséges véleményekkel.?
    Mondom: aki aktív, az elmegy egy civil szervezet vagy egy péárt gyűlésére. A passzívak meg tesznek az egészre.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (6 szavazatból)
  32. Bocsi a régi fim cime: “Amiről nem beszélünk!”
    (nem remélek sikert, de feltétlenűl szükséges az alábbiakat is szóba hozni!)
    “Új érték képződik például a software fejlesztésben, de nem képződik új érték a kereskedelemben (ez nem is szolgáltató ágazat egyébként), a nemzetközi
    árufuvarozásban vagy a bankszférában.” ?????????????
    Ugyan beszél itt valaki olyan “lényegtelen” dolgokról mint pl termelés,logisztika vagy hozzáadott-érték és mindezek gyakorlása. Felesleges lenne mélyebben
    belemenni, de csak néhány példa. A vidéken előállitot tejet városi feldolgozóba szállitják, feldolgozzák és egy részét zacskoba visszaviszik.
    Ma már néhol a falusi gyerekek azt hiszik, hogy a tej a kis nejlontehéntől van. Próbáld az X-helyen termesztett gabonát tőle akár többezer kilométerre
    változatlan formában megenni. De ha közben megsemmisül valami feldolgozásban nélkülözhetetlen valami, károd van, pénzed nincs, bank nélkül mi lenne?
    Ha valamiből fölösleg keletkezik azt talán meg kell semmisiteni, ha nem hol tárolod további feldolgozásig és/vagy végső felhasználásig. Mi lesz az
    elhasználódott, vagy hulladék sorsa. Nem ragozom tovább. De a természetesen, önmagától globalizálódó világunkban beszélt erről a témáról itt valaki?
    Szerintem itt az ABC! Mert ugye semmiből nem lesz semmi, márpedig az élethez rengeteg dolog újratermelődik. Ha a lekvárosfazékba nem pótoljuk legalább a fogyasztást, miből osztjuk tovább.
    Az újraelosztáson aztán igazán de alaposan működketünk. Kinek, miből, mennyit, milyen arányban, miért, jár vagy nemjár….
    .
    LEGLÉNYEGESEBB JELENLEG: KI OSSZA EL! Ezért megy a nagy politikai
    tolongás. A többi smafu. Egy termelés-elosztási lánc tönkretételére elég egy pillanat, újjáfejlesztésére évtizedekre van szükség (mezőgazdaság,cukorgyártás, étolajgyártás, élelmiszerfeldolgozás, klf ipari tevékenység……….)
    .
    „Na és kell egy nemzeti közmegegyezés – ami ciklusokon keresztül képes irányban tartani az országot.” (igen ,úgy emlékszem Horn Gyula is ezzel kezdte, abba is hagyta valamiért, mindaddig amig bokrosodó gondjában Bokrosra lett szükség)
    .
    “Az meg nagyon bugyuta elképzelés, hogy “mindenki” vegyen részt a konszenzus kialakításában (láttál te már Társasházi közgyűlést? EGY elmebeteg, aki betart mindenkinek – mindenhova jut, most szorozd be ezt millióval) Erre valók a pártok és a civil szervezetek.”
    .
    Ez mind igaz! Kell(ene) nemzeti közmegegyezés. Határozottan mondom, hogy
    .
    TALÁN lesz.
    .
    DE ADDIG MI LESZ?
    .
    Mert közben a család is élni akar.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (5 szavazatból)
  33. RE: Túlivasúti, 2011.11.29. 01:04

    „Ha valamiből fölösleg keletkezik azt talán meg kell semmisíteni, ha nem hol tárolod további feldolgozásig és/vagy végső felhasználásig.”

    Kezdjük mindjárt a munkaerővel! Fölösleg van belőle. Keletkezett, mert reproduktívak voltunk. Keletkezett, mert kreatívak voltunk és a termelési technológiákat olyan tökélyre fejlesztettük, hogy ma már töredéke munkáskéz elég ugyanazon termékmennyiség előállításához. Keletkezett azért, mert a profitelv jószerivel a munkabéren tud egyedül megtakarítani, más költségcsökkentési lehetőségét már régen kimerítette.

    Vajon a fölöslegessé vált munkaerő tekintetében is az a megoldás, hogy meg kell semmisíteni? Vagy el kell tárolni valami raktárban, amíg igény nem keletkezik a foglalkoztatására?

    „LEGLÉNYEGESEBB JELENLEG: KI OSSZA EL! Ezért megy a nagy politikai tolongás. A többi smafu.”

    Valóban az egyik leglényegesebb kérdés ma, hogy ki ossza el a munkát és egyáltalán a munkalehetőségeket? A másik pedig az, hogy ki állapítja meg a munkabéreket? Mert miért is van szükség újraelosztásra?

    Ma már ott tartunk, hogy kiváltság munkával rendelkezni. Az pedig eszünkben sem jut, hogy megkérdőjelezzük a munkabérünket, hisz azt a piaci automatizmus nap mint nap leértékeli. Meg se merünk nyikkanni. A sztrájkjogot és a szakszervezetek jogait pedig éppen most készül korlátozni a diktatúra a Munka Törvénykönyvének szigorításával összekapcsolva.

    A társadalom megosztása és az ellenségteremtés rohamléptekkel halad előre. Tanúi lehetünk annak, hogyan lett a teljes cigány népesség munkakerülőnek, naplopónak, megélhetési bűnözőnek és ellenségnek kikiáltva. Előbb-utóbb ellenséggé válik általában a munkanélküli, mert a szolidaritás terhes az életszínvonal csökkenést elszenvedő aktív népességnek. A populista jobboldali és a rasszista szélsőjobboldali uszításra pedig vevő a társadalom. Így lesz népszerű a fasizmus eszméje is.

    Az idézett mondatokban valóban benne vannak a lényegi kérdések, de el kell jutni a gyökerekig, az okokig! Feltette már a liberális demokrácia önmagának azt a kérdést, hogy mit kezd a kapitalizmus a feleslegessé váló munkaerővel? Sehol a világon nem tette fel! Sokkal egyszerűbb az újraelosztással enyhíteni a társadalmi feszültségeket. A liberális demokráciában ugyanis nem cél a munkanélküliség megszüntetése. A kapitalizmusnak létérdeke a munkaerő túlkínálat, mert a profit így maximális.

    Hogy mit kezdjenek a munkanélküli népességgel, ez a kérdés legkevésbé a fejlett nyugati társadalmakban merült fel. Ők beérik azzal, hogy a saját modelljüket kényszerítik rá az egész világra, hisze amíg a profit kiszivattyúzható a gyarmatokról, addig ők a saját relatíve magasabb életszínvonalukat fenn tudják tartani és viszonylag jobb szociális hálót tudnak működtetni. Ezzel együtt a válság jelei, az állam eladósodása a vezető tőkés hatalmaknál is egyre erősebben jelentkeznek, mert a tőke szabad áramlása révén egyre kevesebb a munkahely és egyre zsugorodnak az állami adóbevételek.

    Ha a polgári demokrácia őszintén szembenéz azzal a kérdéssel, hogy a kapitalizmus nem képes (vagy nem akar) annyi munkahelyet biztosítani, ami a teljes (vagy egyszerűen csak egy sokkal magasabb szintű) foglalkoztatáshoz szükséges volna, akkor a pártoknak és a kormányoknak el kell jutniuk ahhoz a következtetéshez, hogy a heti munkaidőalapot kell leszállítani! Mindenkinek joga van ugyanis a munkához és a tisztességes megélhetéshez! És nem tíz vagy húsz év múlva, hanem MOST azonnal! Senkinek nem segélyre van szüksége, amiből ráadásul megélni sem lehet.

    Egyszerűen megdöbbentő, hogy a politikai szféra ilyen egyszerű következtetés levonására nem képes!

    Tisztában vagyok vele, hogy egy ilyen felvetés nagy vitákat kavar, de ki lehet számolni, hogy mennyibe kerülne. Ki lehet számolni a társadalom hasznát. Nem kell munkanélküli segélyeket fizetni és helyette megjelenik a jelenlegi aktív népességen felül egymillió adófizető állampolgár. Ez egymillió fogyasztót is jelent. Egy társadalmi vitában pedig el lehet dönteni, hogyan lehet finanszírozni ennek a költségeit.

    A társadalmi igazságosság szempontjából járulékos haszon, hogy a munkabérek közelíteni fognak a teljes foglalkoztatottság egyensúlyi béreihez, azaz mérséklődik a kizsákmányolás foka. Gyakorlatilag egy lényeges problémával kell számolni azonban! Érdemi bevándorlási politikát kell megvalósítani legalább is egy átmeneti időre, amíg a környező országok is meg nem valósítják a teljes foglalkoztatottságot.

    Véleményem szerint rajtunk múlik, hogy a pártok, akikre a voksunkat adjuk, mikor kezdenek el érdemben a valós társadalmi problémákkal foglalkozni és valós megoldásokat keresni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (7 szavazatból)
  34. Tisztelt
    Borotai Sándor 2011. november 29. kedd 03:3
    .
    1. Hol van ilyen párt? (milyen is?)
    2. A lehetetlent előbb, utóbb megoldjuk.
    3. Sajnos a csodára még kissé várni kell.
    .
    DE ADDIG MI LESZ?
    .
    Mi akartuk a rendszerváltozást, mert a régi nem volt jó.
    Ami van az…………..?
    De próbálj meg egy vakot átvezetni a túlsó oldalra, ha
    ő nem akar menni sem. (próbáld csak valamelyik helyi
    médiában közzétenni itt leirt véleményedet)
    Nézz szét a NET-en. Láthatóak az AN mellett klf egymást
    hülyitő megoldások is. Ez a kinálat. Ma ez van!!!
    A helyi multimédia kinálat mellet mindenki ebből válogathat,
    ha akar. Szerintem sajnos igy néz ki a közakarat?
    .
    Ez valóban rajtunk múlik nem Bartus úron!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  35. Borotai Sándor, 2011. november 29. kedd, 03:31
    Sajnos nagyon messze vagyunk attól, hogy ezekre a kérdésekre érdemleges megoldást tudjunk kínálni.
    Ahhoz, hogy a munka- és jövedelemelosztás méltányosabb legyen, és ugyanakkor megmaradjon a fejlődés hajtóereje (némi verseny, akár nagyobb jövedelemért / fogyaszthatójavakért, akár dicsőségért, elismerésért, vagy csak élvezetből), előbb arra lenne szükség, hogy a konkurens szereplők ugyanazon közös államba tömörülve elfogadjanak egy erről szóló, általáno érvényű szabályozást, és azt be is lehessen tartani.
    Vagyis ehhez előbb egységes világrendnek kellene kialakulnia. Amíg a nagyobb erejű vagy kiterjedésű államok (USA, Ausztrália, Oroszország, Európa, népi Kina, Japán, India stb) egymás szuverén versenytársai, és akár katonai erővel is hadakoznak az erőforrásokért meg a jövedelemért, addig ez utópia.
    Az első lépés csakis a globalizáció lehet, vagyis a tőkés gazdaság és a vele kompatibilis politikai rendszer uralkodóvá válása az egész Földön.
    Utána úgyis sürgetővé válik a világállam létrehozása, mert a multik már most erősebbek egy-két kisebb államnál.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (6 szavazatból)
  36. Decemberre 1800 Ft utalás volt hó elején.
    Úgy látszik hiába nő az olvasók száma – sokan közülük nem olvassák az előzményeket és csak iderittyentik a közmédiából tanult hazugságokat és várják, hogy századszor, ezredszer is vitassuk meg velük – elszomorító, hogy nem nő a támogatottság. :((

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  37. gets 16:13
    Ilyen szivélyes welcome-drink után, mint a tied is, egyáltalán nem csodálkozom, hogy nem nő a támogatók száma.
    Miért vagy szomorú?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (8 szavazatból)
  38. Tényleg rossz a helyzet. Egy elkeseredett ember nyilvános helyen akart végezni magával:
    http://index.hu/bulvar/2011/12/14/sziven_szurta_magat_mert_csokkentettek_a_nyugdijat/

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (7 szavazatból)
  39. gets, ugye nem először beszélünk? Emlékszel még Bartus L. Gyurcsányról írt első cikkére, aztán a “kiherélt” változatra? Na azóta fejeztem be az érdemi hozzászólást az AN-en.
    Meg azt hiszem, egyébként is.
    A helyzet sokkal komolyabb, minthogy Gyurcsány elvetélt ötleteivel foglalkozzam.
    Azt nem is kell mondanom, hogy sem Orbánt, sem Gyurcsányt nem vagyok hajlandó támogatni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (6 szavazatból)
  40. Gonoszka
    2011. december 15. csütörtök
    19:24
    Azért ez már valami: (olvasásra ajánlom, de van más is)
    http://www.dkp.hu/news/details/945

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  41. Gonoszka!
    Nem baj, hogy hiányoztál?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (6 szavazatból)
  42. Borotai Sándor: érdekes szempontú a probléma felvetésed – azonban nagyon kár, hogy megoldásként “feltalálod” a szocializmust, ami a gazdasági versenyben megbukott. Ez a “kapun belüli munkanélküliség” versenyképtelenné teszi a duplára növekvő bérterhekkel az azt megvalósító országot, és a módszer ráadásul figyelmen kívül hagyja, hogy a kizsákmányolás már nemzetközi szinten zajlik: azaz az erősebb országok zsákmányolják ki a gyengébbeket.
    Persze elképzelhető a VILÁGON általános 4-6 órás munkaidő, azaz dupla foglalkoztatás: dupla közlekedési környezetszennyezéssel, növekvő fogyasztással – amikor az “emberiség lábnyoma” már most is meghaladja a föld eltartó képességét.
    Röviden: ahogy azt a Móricka elképzeli!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (7 szavazatból)
  43. Gonoszka – egy dolog a személyes ellenszenv – más dolog, ha képtelen vagy felismerni, hogy a választás nem személyek, hanem a viktatúra és a demokrácia közötti. TALÁN (mondom: talán) 3 év múlva az Árok Kornél – Kónya Péter duóból lesznek jó és demokratikus politikusok, de 3 évig szilenciumra vannak ítélve a törvények miatt. Addig meg nem igazán nagy a választék baloldalon.
    Hogy világos legyen: inkább Schiffer? Na ne!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (7 szavazatból)
  44. Gonoszka
    .
    Ez nem Gyurcsány és nem Orbán oldala, hanem Bartus szellemi vezérlete alatt a miénk. Vagy tévedek?
    .
    Más:
    Tartós megbízáson keresztüli a rendszeres havi átutalással minden további intézkedés nélkül hosszabb távon megoldható az oldal támogatása. Van, aki másképpen utal?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (8 szavazatból)
  45. Kedves Bartus László!Meghatódva olvasrtam,hogy szeptember 1-től megszünik az Amerikai Népszaszava Online ujság.A szemem könybeázott az irását olvasva.Higyje el nekem,hogy a magam faajta “egyszerü embererk”körében aaz Önök lapja a legolvasottab.Ugy olvastuk,mint régen az Amerika Hajngja c.rádiót és a Szabad Europai Rádiót hallgatták Magyarosrszágon.Különösen kedvelt irás vólt az,ami az Ön tollából jött ki>A szivem méjén sajnálom,hogy ezután nem lesz mit olvasnom.Mert a mai magyar sajtó,köztük a “legolvasottabbat is”nem olvasom.Beléjük sem nézek,mertnem vagyok kiváncsi a bértollnokok hazugsságaira.Kedves Bartus Ur!Nagyon fog hiányozni ez a lap a mai Magyarorságon az orszűgért aggódó olvasók körében.Kifog ezek után a hazai viszonyokat öszintén feltáró modon leirni?Ki fogja a hazugságokat leleplezni,öszintén,nyiltan leirni?Ön anyagi nehézségre hivatkozik.Én egy kis nyugdijas magyar vagyok,a demokrácia hive,a diktatura utáloja.A nyyugdijam a minimál bér alatt van,de flajánlok ebből 10.000,azaz Tizeuuer forintot az ujságjának.Többet sajnos nem tudok,de ezt szivesen adom.Kérem fogadja el és mondja meg hogy juttathatom el Önhöz.Ha tud várni,akkor julius ban kitudom küldeni.Juliusban haza látogat az Amerikában éő lányom és töle elküldöm.Remélem nem sokáig kelle nélkülözni ezt a szinvonalas és öszinte ujságot.
    Kivánok Önnek jó erőt és egészséget.Kérem ne adja fel.Ne hagyjon cserben minket.Várjuk irásait a jövőben is.
    Tisztelettel:Berecz István,Magyarország,Eger.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -6 (8 szavazatból)
  46. Bartus úr. Nagyon sajnálom, hogy megszüntette a hozzászólási lehetőségeket a saját cikkeinél. Mert ezzel mások véleményének változását nem lehet elérni – legfeljebb nem veszünk azokról tudomást.
    és kénytelen vagyok Tóta W-t idézni, mert nálam világosabban fogalmaz:
    “Annak, hogy Gyurcsány saját párttal jelent meg a színpadon, az a legfőbb oka, hogy a mai napig nem mászott fel oda senki nála feltűnőbb, érdekesebb, potensebb figura. Igaz, ő is csak azért tűnik ilyennek, mert volt már miniszterelnök, de a többi kihívó meg semmitől. Tetszettek volna ellenzéket csinálni.

    A Demokratikus Koalíció – amelynek jelenleg már a neve is hazugság, viszont izgalmas tárgyalásokat sejtet – senki elől nem zárja el az érvényesülés útját, feltéve, hogy képes Gyurcsánynál vonzóbb alternatívaként megjelenni. Ha ő valóban annyira alávaló, tehetségtelen, undorító alak, akkor gyerekjáték lesz felülmúlni.

    Ha pedig ez nem sikerül, akkor sem történik semmi szokatlan két és fél év múlva. Csak az egyes pártok legbetegebb drukkerei hiszik azt, hogy az angyalok karára szavaznak a választásokon. A többiek kezdettől tudják, hogy a legkisebb rosszat kell kiválasztaniuk, ebben az egy döntésben összegezve az erkölcsi, gazdasági, filozófiai véleményüket. Aztán ixelnek arra, akiből kinézik a minimális profizmust, és kisebb gazembernek tartják a másiknál. Gyurcsány valószínűleg úgy gondolja, egy ilyen versenyben nem is olyan rossz esélyekkel indul ő Orbán Viktor ellen. Kicsit savanyú, kicsit sárga, de legalább nem narancs.”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  47. “tapis32 2012. január 16. hétfő 12:37″
    2011.09hó!!!!
    “kekec 2012. január 29. vasárnap 15:50″
    “hogy megszüntette a hozzászólási lehetőségeket a saját cikkeinél. ”
    Nem szünt meg!!!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (2 szavazatból)
  48. Kedves Kekec,

    Ön még mindig nem érti. Nem arról van szó, hogy bárkinek a véleményét meg kellene változtatni. Teljesen mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc kicsoda, micsoda, jobb vagy rosszabb másoknál. Itt azt a jogot vitatják el saját politikai megfontolásaik alapján a fanatikusai, hogy bírálni lehessen. Olyan hivatkozásokkal, mint amilyeneket Ön is feltesz ide, és hogy ez nem használ a nagy demokratikus összefogásnak, aminek egyébként nyoma sincs. Kizárólag arról van szó, hogy a gyurcsányisták az orbánistákhoz hasonlóan támadják azt, ha valaki a vezetőjük bármely cselekedetét bírálni merészeli. Erről kellene lemondanunk, de nem fogunk. Tévednek, akik azt hiszik, hogy ez a lap kiszolgálja Gyurcsányt és híveit, és lemond a szabad bírálat jogáról. Orbánistákat emiatt moderáljuk, és nem engedjük őket itt gyalázkodni. Gyurcsányistákkal szemben csak így tudunk védekezni. De idővel egyenként fogjkuk őket kimoderálni. Azt ajánlottam nekik, amit Gyurcsány a vállalkozóknak: menjenek el. Ez nem a DK honlapja, nem is lesz az. Felesleges itt gyalázkodniuk, keressenek maguknak olyan fórumot, ahol Gyurcsányt nem szabad kritizálni, ez nem az. Egyébként a viselkedésük nemcsak taszító, hanem alátámasztja mindazt, amit Gyurcsánnal kapcsolatban bírálunk, és jól illusztrálja, hogy nem egy, hanem két demagóg populistája van Magyarországnak, egyik sem demokrata. Demokrata személyisége és vak követése nem szabadít fel ilyen gyűlöletet és indulatokat, mint amit ide a gyurcsányisták behoztak. Az egyik populista fasiszta retorikával, a másik populista doktriner liberális retorikával operál, a motívumok ugyanazok. Hetente leplezzük le, hogy megint hazudott Gyurcsány, amiről nem mi tehetünk, hanem ő, aki meghazudtolja egy héten belül saját magát. Fanatikusai nem ezzel néznek szembe, hanem bennünket gyaláznak, pedig a hazugságot nem mi követtük el, hanem az ő bálványuk. Azt várnák tőlünk, hogy erről hallgassunk, az ő céljaik érdekében. Minden romlás így kezdődik.
    Ezért itt is felszólítom Gyurcsány Ferenc fanatikus híveit, hogy távozzzanak, ne terrorizáljanak egy demokratikus lapot azért, mert Gyurcsányről is merészel bírálatot mondani. Ez nem pártújság. Ott van a Demokratikus Koalíció honlapja, az az ő helyük, ott nem találkoznak olyan jelenséggel, hogy Gyurcsányt kritizálják. Felesleges itt sértegetni bennünket és az újságot. Eltévesztették a házszámot.
    Ha nem szabadulunk meg a gyurcsányisták támadásaitól, akkor minden hozzászólási lehetőséget bezárunk örökre. Én nem gyűjtök olvasókat, egy olyan szabad lapot szeretnék működtetni, ahol nincsenek tabuk, nincsenek “szent tehenek”. Az orbánizmusnál semmivel nem jobb a gyurcsányizmus, ha éppen olyan sérthetetlenséget és misztikus tiszteletet követelnek meg saját vezetőjüknek. A magyar sajtó már elkövette az elmúlt időszakokban azt a hibát, hogy kritikátlanul támogatta a baloldalt, hogy Orbán ne tudjon érvényesülni. Nálam jobban senki nem undorodik Orbán diktatúrájától, de azt tévútnak látom, hogy az önkényuralom megdöntéséhez a sajtónak le kellene mondania a baloldallal szembeni kritika jogáról.
    És most itt is bezárom a hozzászólási lehetőségeket, erről nem nyitunk vitát, amit itt leírtam, azok a demokratikus és szabad sajtó alapvető követelményei. És ennek semmi köze ahhoz, hogy Gyurcsány Ferencnek joga van résztvenni a politikai életben és megméretni magát, mert ezt senki nem kérdőjelezte meg, a vita nálunk pedig nem erről szól. Az Ön idézete viszont erre reagál.
    Üdvözlettel, Bartus László

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (17 szavazatból)
  49. Egyébként még annyit, hogy nem könnyen, de tudomásul vettem, hogy a Gyurcsány-hívek intoleranciájukkal és a kritikával szembeni tűrésképtelenségükkel, félremagyarázásaikkal, gyűlölködésükkel szétverték a demokratáknak az Amerikai Népszavában működő közösségét. A közösség megszűnt, a lap marad. Cikkeket továbbra is teszünk fel, de védekezünk Gyurcsány fanatikusainak támadásaitól. Ha egyszer megszűnik a veszélyeztetetettségünk a gyurcsányista terrortól, akkor majd újra megnyitjuk a lehetőséget arra, hogy egy demokratákból és nem fanatikusokból álló közösség épüljön.
    Köszönöm a megértést,
    Bartus László

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -5 (15 szavazatból)
KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos