Budapest – A napokban elfogadott új egyházi törvény ellen, a vallásszabadság védelmében tartott félnapos virrasztást csütörtök estétől az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai központjuk udvarában. A törvényt több más egyház sem fogadja kitörő örömmel. A demonstrációt számos közéleti személyiség is fölkereste.
Az új törvény értelmében a jövőben 14 felekezetnek lesz egyházi státusza, míg az összes többi vallási közösségnek kérvényt kell benyújtania az illetékes miniszterhez, ha a jövőben egyházként szeretne működni. Amennyiben a miniszter megalapozottnak találja a kérelmet, akkor a parlament kétharmados többsége, vagyis a Fidesz-KDNP mondja ki a döntő szót. Jogorvoslati lehetőség nincs és az sem világos, hogy az elutasított szervezetek a későbbiekben újra próbálkozhatnak-e és ha igen, mennyi idő múlva.
Az egyházak jogállásáról szóló 2011.évi C. törvény következtében sérül az állam és egyház elválasztásának elve, a felekezetek közötti egyenlőség elve – indokolja demonstrációjuk okait Iványi Gábor metodista lelkész, a testvérközösség vezetője. Sérelmezi, hogy nem volt egyeztetés az érintettekkel a törvény megszavazása előtt. A lelkész szerint méltatlan az egész eljárás, hiszen például az egyházuk, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség már a rendszerváltás előtt is sokat hadakozva kivívta a függetlenségét és most, éppen a rendszerváltó Fidesz veszi el azt, amit 30 éve kivívtak. A fennállásának harmincéves évfordulóját idén ünneplő egyház hajléktalanokat ellátó, idősgondozó, gyermekvédelmi intézmények, óvodák és iskolák sorát tartja fenn. Az ellátottak és a diákok száma mintegy hatezerre tehető: az egyház túlnyomó többségében rendkívül szegény, jórészt cigány gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozik. Az ősztől kezdődő tanévtől Felsődobszán, Hernádszentandráson, Nagykinizsben, Tiszaszentmártonban készül óvodákat és iskolákat indítani. Azzal, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem került be az elismert egyházak közé, bizonytalanná vált az állami támogatás – és ezzel az intézmények sorsa is.
Más egyházak is kezdenek felébredni. A Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közössége közleményben fejezte ki megdöbbenését, amiért a keleti világvallások képviselői egyáltalán nem szerepelnek az automatikusan elismert egyházak listáján. Kifogásolják azt is, hogy az egyházi státusz elbírálása a parlamentre van bízva és nem a független bíróságokra.
Érdekes, hogy a nagy keresztény egyházak sem mutatnak elsöprő lelkesedést. Mohos Gábor, a katolikus püspöki kar titkára óvatosan nyilatkozott: a törvény alkalmazása során, a gyakorlatban válik majd egyértelművé.
A reformátusok mérsékelt véleménye, hogy remélik: a törvény „új és tiszta alapot teremt” az állam és az egyház együttműködésében. Bölcskei Gusztáv püspök megjegyezte, hogy az eredeti KDNP-s koncepciót még megismerhették, véleményezhették, de az utolsó napon benyújtott fideszes módosítók meglepetésként érték őket.
A Magyar Iszlám Közösség sem került be az elismert egyházak közé. Ettől függetlenül figyelmet érdemel a szervezet honlapján, a trianoni évfordulóra megjelent bejegyzés: „Nekünk nem jutott Musztafa Kemal. Nekünk egy hazaáruló gróf, Károlyi Mihály jutott, aki leszerelte a magyar hadsereget, és átjátszotta a hatalmat a sátán szolgáinak, a kommunistáknak, akik vérbe borították Hazánkat. Isten bocsássa meg, de ennek a sátán fattyának még mindig állnak a szobrai szerte az országban… Sorsunk megpecsételődött hát, de Isten mégis megenyhült kissé felénk: ha hadseregünk nem is maradt, de volt egy maroknyi ember, igaz hazafi, akik a Prónay Pál vezette Rongyos Gárdában nem tették le a fegyvert.”
Aggályosnak tartja az egyházi törvényt Thomas Melia, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára is. A kormánypárti politikusokról egyelőre leperegnek a bírálatok. A fideszes Deutsch Tamás alpári stílusban utasította vissza a kritikát.
A virrasztással egybekötött demonstrációra sokan gyűltek össze szolidaritásukat kifejezni. Sok idős és fiatal, utóbbiak zömmel a Wesley János lelkészképző főiskola hallgatói voltak, leendő szociális munkások. A szónokok között volt Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke, részt vett a demonstráción Kuncze Gábor egykori belügyminiszter és SZDSZ-es képviselő és Lendvai Ildikó MSZP-képviselő, a párt volt elnöke is.
Valamikor a fidesz tagok a kereszténydemokraták láttán “térdre imára”,általuk viccesnek szánt megjegyzésre ragadtatták magukat.
Most nagyon úgy néz ki, hogy a katolikus egyház, meg a Hit gyüli szólítja fel M.ország lakosságát erre nemsokára.
Megy a szemfényvesztés 1000-el,és a hívőket kihasználva fogják mindenhatóságukat kiterjeszteni az egész országra.
A hívőket nem tudják kihasználni, csak a vallásosokat.
Ez a virrasztás kb. pont annyit ér mintha valaki fingással akarná szétoszlatni a tornádót..
“sokan gyűltek össze szolidaritásukat kifejezni.”
Ezt azért nem mondanám!
Voltunk kb 100-200-an.
A kiválasztott egyházak képviselői meg sunnyognak.
Nem emlékszem, hogy egy is ott volt-e, hogy felermelje a szavát ez ellen a disznó egyházi törvén ellen.
Egy református nyugdíjas papp , mint magánember beszélt a törvény diszkriminalizációjáról.
Nekem is ott Geyza véleménye jutott eszembe ott.
Aztán átfogalmaztam bolhaköhögésre.
Szégyelje magát mind a 14 kiválasztott. Most hajtanak más által felépített koncra.
Sajnos mivel a média ippen, hogy említést tett a virrasztásról, és kevesen neteznek a hívők között, talán ez is közrejátszott a látszólagos érdektelenséghez.
Persze, a kimaradt egyházak miért nem mozgósították a híveiket, legalább Bp-en.
Több SZDSZ-es személyt véltem felismerni.
Szebb napokat, mert nagyon borúl be az ég.
Lassan ránkszakad az orbáni ég!!!!