Budapest – Az Alkotmánybíróság július 11-12-i teljes ülésén elutasította azokat az indítványokat, amelyek az Alkotmánynak az Alkotmánybíróság hatáskörét, illetve a közteherviselés szabályozását érintő rendelkezéseinek 2010. novemberi módosítását támadták. Napirendjén szerepelt még többek között a magánnyugdíj-pénztárak ügyében készült határozat-tervezet is. Ez utóbbi ügyben azonban határozatot még nem hozott, a tárgyalást a következő ülésen folytatja.
A Lázár János és Balsai István fideszes képviselők által beterjesztett alkotmánymódosító jogszabály az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentette úgy, hogy a költségvetésről, az adókról, a járulékokról és a vámokról szóló törvényeket akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló beadvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag alapjog sérelmére hivatkozik. A két fideszes képviselő azután kívánta a hatályos Alkotmány módosítását és az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálását, miután a testület hatályon kívül helyezte a Fidesznek a végkielégítések 98 százalékos megadóztatására vonatkozó elképzelését.
A testület a keddi határozatában megállapította, hogy nincs hatásköre az Alkotmány vagy az Alkotmányt módosító törvény alkotmányossági felülvizsgálatára és megsemmisítésére. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság feladata az Alkotmány és az alkotmányos alapjogok védelme, és ezzel ellentétes lenne, “ha a védelem tárgyát és az eljárása során alkalmazott mércét, az Alkotmányt saját maga alakítaná. Az Alkotmány módosítására kizárólag az alkotmányozó hatalom jogosult”.
Az Alkotmánybíróság áttekintette az alkotmányozó hatalom elmúlt tizenhárom hónapban az Alkotmány módosításával kapcsolatban folytatott gyakorlatát. A vizsgált időszak tíz alkotmánymódosítása a formai követelményeknek megfelelt, ezért az Alkotmánybíróság nem állapította meg a módosítások közjogi érvénytelenségét. Ugyanakkor „felhívta az Országgyűlés, az alkotmányozó hatalom figyelmét arra, hogy az egyéni képviselői indítványra, sürgős eljárásban történő sorozatos alkotmánymódosítás gyakorlata a demokratikus jogállam alkotmányi értéke szempontjából rendkívül aggályos.”
A határozathoz dr. Bihari Mihály, dr. Holló András, dr. Kovács Péter, dr. Paczolay Péter és dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Bragyova András, dr. Kiss László és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményt csatoltak. A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírák szerint az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna állapítania a hatáskörét az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára.
Hú de megtanultak csűrni!
Kíváncsi lennék rá mennyi jogászt sikerült megtanítani csavarni?
Nekünk tényleg ennyi! Akkor mé vannak?
AB-nk se lesz jövőre?! Oszt Jó napot.
“Az Alkotmány módosítására kizárólag az alkotmányozó hatalom jogosult”.”
Nem is ezt a jogosultságot vonták kétségbe az ellenvéleményben, hanem a különvéleményben megfogalmazottak szerinti alkotmánybíráskodást:
“az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna állapítania a hatáskörét az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára.”
Összekeverik és egybemossák a módosítást, a felülvizsgálatot és a megsemmisítést? Direkt?
Indoklásuk:
“nincs hatásköre az Alkotmány vagy az Alkotmányt módosító törvény alkotmányossági felülvizsgálatára és megsemmisítésére.”
Mire van, ha “az Alkotmányt módosító törvény alkotmányossági felülvizsgálatára” nincs hatáskörük? Ha az alkotmányellenes, akkor sem tehetnek semmit ellene? Minden kormány azt csinál, amit akar, és nincs ellenpontozás?
A testület tagjai félreértelmezik az alkotmányos jogaikat, ezzel semmissé teszik a megbízatásukat.
“A vizsgált időszak tíz alkotmánymódosítása a formai követelményeknek megfelelt, ezért az Alkotmánybíróság nem állapította meg a módosítások közjogi érvénytelenségét.”
.
A forma – a formai követelmények – a minden? Bármilyen alkotmánymódosításnak az alkotmányosság tartalmi értékeinek és az alkotmányosság szellemét tükrözô követelményeknek nem kell megfelelni? Európa visítana, ha hallaná, miket írnak, ill. mondanak a magyar alkotmánybírák.
(Lásd még: az írott és az íratlan alkotmányról Sólyom László, az Ab korább elnöke véleményét.)
Miért mást vártatok???????????Ezek az anyjukat eladnák egy tál lencséért……………A csuti nyugodtam folytathatja az ámokfutását, ezek az alkotmánybírák nem fogják megsemmisíteni érdemben soha egyet se!!!!!!!!!!!!!!
Kíváncsi lennék a Velencei Bizottság véleményére a tegnap vizsgált témákban!
Még szép !
Hogynézne az ki ha a beteg sajátmaga szedné ki a rákfenét a hasából ?
Azt hiszem ezek után , az AB-re sincs szükség!
Már annyira leszűkült a hatáskörük, hogy nem látom azt, hogy a közeljövőben valamiben is döntést tudnak hozni!
Hihetetlen mennyire átalakul az ország, lassan rá se fogok tudni ismerni !
Jövőre, ha minden igaz, már nem lesz KÖztársaság!
Hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy totális káosz lesz és a végét, még nem is látjuk!
Pedig a magánnyugdíjak is az Alkotmánybíróság előtt voltak, de azt is félresöpörték, szépen csendben!
Az új alkotmányt , már el sem olvasom, minek, úgyis az lesz amit OV és kis csapata akar!
Innentől kezdve, értelmét veszti minden, ami ezidáig működött az már történelem !
tehát a saját hatáskörük ellen hozott törvényt azt megtudták semmisíteni, a nép ellen hozott törvényeket azt nem,
Ma reggel a magyar TV tudósítását nézve eltátottam a számat. Az új média szóhasználat miatt. ” Három alkotmánybító különvéleményt fogalmazott meg “. Aki tisztában van a döntések magyar szóhasználattal való értékelésével az tudja, hogy négy varáció van. 1/. IGEN 2/. NEM 3/. Tartózkodás 4/. NEM VESZ RÉSZT a SZAVAZÁSBAN. Ennek van egy radikálisabb változata amikor tiltakozásképpen kivonul a teremből. Ha NEMMEL szavaz valaki akkor hozzáértő körökben illik indokolni. Hogy miért NEM. Örülök, hogy néhányan ezt tették.
Ebből az állásfoglalásból csak jól lehet kijönni:
1:) Jövöre a Hitvallás szerint viszaáll a Történelmi alkotmány.
2.) Olyan szerv nincs amelyik a fideszes törvényeket összevetné az történelmi alkotmánnyal,hogy az adott törvény alkotmányos-e, megfelel e a jogaiba visszaállított Történelmi Alkotmánynak. Ez persze a jogállam felszámolása a kontroll nélküli jogalkotás lehetősége!!
3.) Alaptörvényünk van, az nem alkotmány csak alaptörvény.
4.) Ebből következik, hogy az Alaptörvényt (mivel nem alkotmány)vizsgálhatja az Alkotmány bíróság.
5.) Már most be kell adni január 1-re előkészítve az Alaptörvény vizsgálatára vonatkozó beadványokat.
Hátha marad még némi becsület ezekben az emberekben a különvéleményt megfogalmazókon kívül is.
jaja49 ” Három alkotmánybító különvéleményt fogalmazott meg “
Egyáltalán nem ritka, az Ab eddigi pályafutása során az alkotmánybírák gyakran éltek különvéleménnyel, ami a tárgyalt ügy befejezése után az akta csatolt része lesz. A különvélemények részben személyes jogszemlélet, jogi kételyek, ellenvetések összegzése, részben elkiismereti megfontolás eredménye.
Jav.: lelkiismereti megfontolás eredménye.