Washington/Bagram – Az ENSZ jelentése szerint húsz százalékkal nőtt a civil áldozatok száma Afganisztánban 2010 tavasza és 2011 tavasza között. A „járulékos kár” jelentősen megváltoztatta az amerikai hadviselést, úgy a kiképzés, mint a technológia terén.
A civilek szándékolatlan megölése Afganisztánban már több alkalommal veszélybe sodorta az amerikai stratégiát. Egyre több parancsnok ismeri ezt fel, s olyan szabályokat alkotnak, amelyek alkalmazásával minimálisra csökkenthető a gyermekek vagy ártatlan arra járók veszélyeztetése.
Van is ennek némi eredménye, de az ENSZ nemrég napvilágot látott jelentése mégis katasztrofális adatokat tartalmaz. Afganisztánban húsz százalékkal nőtt a polgári halálesetek és sérülések száma 2010 és 2011 tavasza között, amikor 1090 civil vesztette életét, s 1800-nál többen sebesültek meg.
A jelentés azt is tartalmazza, hogy a hadsereg által megölt polgári személyek aránya csökken. Az afgán civilek halála zöméért a terrorszervezetek voltak mindig is a felelősek. Az amerikai és a szövetséges NATO-csapatok korábban a polgári veszteségek 16 százalékát okozták, ma már csak 10 százalékáért tehetők felelőssé.
A parancsnokok tisztában vannak azzal, hogy minden hiba következményekkel jár egy olyan érzékeny időszakban, amikor az országnak stabilizálódnia kéne és arra készülnie, hogy a szövetséges erők nélkül is megálljon a lábán. Márpedig ha ártatlanok vesznek oda, az korántsem segíti a stabilizálódást.
A kiképzés és eligazítás során a parancsnokok igyekeznek ezt minél jobban tudatosítani a legénységben, külön felhíva a figyelmet az olyan, rendre visszatérő hibákra, mint terroristák rejtekéül szolgáló ház tűz alá vétele ötszáz fontos lézervezérelt bombával anélkül, hogy meggyőződtek volna róla, vannak-e bent nők és gyerekek.
Polgári személyek természetesen akkor is megjelenhetnek a közelben, ha már meggyőződtek arról, hogy a házban nincsenek civilek, a bomba viszont már elindult. Ilyenkor lép színre a technológia: ma már lehetőség van arra, hogy a küldeményt átirányítsák valami kietlen területre, ahol ártalmatlanul robbanhat fel.
Tökéletesen mindegy, hogy mennyire vigyáznak a civilekre. Az afgánok szemében akkor is büdös idegen megszállók maradnak, és akár kétszer-háromszor vagy még ennél is többszörös áldozatot okozó tálib támadások, merényletek után se fognak megmukkanni velük szemben, hiszen ők a saját vérük, akik ugye megtorolnák, ha felmernének háborodni. Különben is veszett fejsze nyele az egész, jobb lenne már holnap elhagyni az egész átkozott földet, aztán jól bekeríteni a határt, hagyj boldogítsák csak egymást, míg a világ forog tovább. Mert igen, ezek a szerencsétlen, törzsi népek amúgy se tudnánk értékelni semmiféle nyugati vívmányt, csak saját elmaradott dimenziójukat képesek okkal-ok nélkül értékelni, akörül mozogni.
Ezek az emberek akkor hol vannak amikor a talibok nyirjak oket ? Csak akkor nagy a pofajuk ha az emberi jogokat elismero USA a hibas. Amikor persze jonnek a fegyveresek fuluket farkukat behuzzak, rosszab esetben a Talibokkal tartanak. Allatomos sunyi, gyava banda.
Nem veszik eszre ahogy ahol ok elnek az a sotet kozepkor ?
Az afganisztáni törzsi társadalom valóban nem alkalmas a nyugatiak által elvárt módon élni. De Afganisztán az ő hazájuk, és évszázadok óta eredményesen védik. Nem volt szükségük, és ma sincs arra, hogy hódítók igényei szerint hagyják fel hagyományaikat. Nem lettek uraikká sem az a ngolok, sem az oroszok, és jelenleg az amerikaiak sem. Hagyni kell őket a maguk módján élni,mert úgysem hódolnak meg. A világot nem az elmaradott afgánok, hanem a fejlett ipari államok környezetrombolása veszélyezteti.
Nem tudja valaki, kb hány magyar katona van Afganisztánban? Az jelent valamit magyar katonák szempontjából, hogy amikor nemrég itt volt Hillary Clinton, azt nyilatkozták Orbánnal közösen, hogy megállapodtak, hogy Magyaro még hangsúlyosabban fogja támogatni Amerikát Afganisztánban?