Budapest – Újabb szakaszához érkezett a dicsőséges szabadságharc. Az IMF kipaterolása (copyright by Matolcsy György miniszter) után a nemrégiben még Tibet szabadságáért kiálló és a kínai kormány politikáját bíráló fideszes vezetők egyezséget kötöttek a Nagyon Nagy Testvérrel. Az államadóssággal is háborúban álló magyar kormány egymilliárd eurós különhitelt kap Kínától, valamint, a távol-keleti ország megfogalmazása szerint, bizonyos összegű államkötvényt is vásárolnak. Ven Csia-pao látogatásakor nem voltak razziák a kínai piacokon, az itt élő tibetieket, valamint a velük szimpatizáló aktivistákat a rendőrség eltüntette az utcákról. Az ördög a részletekben.
Most pedig mindez, ahogyan az MTI láttatja:
Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről Ven Csia-pao kínai kormányfő kétnapos hivatalos budapesti látogatásának alkalmából. Az átalakulás sikerességéhez új típusú szövetségesekre van szükség, és az országnak a Kína nyújtotta biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjon menni a gazdaság újjászervezésének útján – mondta Orbán Viktor tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor miniszterelnök a megállapodásokat rendkívül fontos mérföldkőként és sikerként értékelte Magyarország megújulása szempontjából. Orbán Viktor kijelentette: ahhoz, hogy a Magyarországon most zajló átalakulás sikeres legyen, végre lehessen hajtani a teljes gazdasági fordulatot, az országnak új típusú szövetségekre és szövetségesekre is szüksége van. “Ma úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak” – mondta a miniszterelnök. “Történelmi segítséget kaptunk Kínától” – mondta Orbán Viktor, és kiemelte: Magyarország számára fontos, hogy Kína hajlandó magyar államkötvényeket vásárolni. Magyarország képes finanszírozni magát a pénzügyi piacokról – szögezte le, a kínai kötvényvásárlással kapcsolatban pedig megjegyezte: “ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”. Azt mondta, Magyarországnak ez a biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjon menni a gazdaság újjászervezésének útján.
Ven Csia-pao azt mondta: Kína hajlandó “bizonyos összegű” magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, kitűzték azt a célt, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik.
A magyar és a kínai kormányfő jelenlétében tizenkét, főként gazdasági jellegű kétoldalú megállapodást írtak alá szombaton.
Schmitt Pál köztársasági elnök támogatásáról biztosította a kétoldalú egyezményeket; meggyőződése, hogy ez az együttműködés mindkét fél számára jelentős előnyökkel jár.Az államfő udvariassági látogatáson fogadta Ven Csia-pao miniszterelnököt a Sándor-palotában. Schmitt Pál a találkozó után az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a gazdasági együttműködés mellett fejleszteni kell a két ország közötti kulturális, oktatási, tudományos és sportkapcsolatokat is, ezért különösen üdvözli a kínai és magyar fővárosba szánt kulturális intézet, továbbá a több száz tanulmányi ösztöndíj tervét. Az államfő az udvariassági látogatáson rendkívül szorgalmas és vállalkozó szellemű közösségnek nevezte a Magyarországon élő kínai nemzetiségű polgárokat, akik – mint mondta – értékteremtő munkát végeznek, és kiválóan integrálódtak a magyar társadalomba.
Ven Csia-pao szombaton részt vett a Kína-Kelet-Közép-Európa Gazdasági és Üzleti Fórumon, a Magyar Tudományos Akadémián, ahol azt mondta: Kelet-Közép-Európa hídfőszerepet játszik Kína és Európa gazdasági-kereskedelmi együttműködésében. Hangsúlyozta, hogy Kína nagyra értékeli a kelet-közép-európai országokhoz fűződő hagyományos baráti viszonyt, és fontos partnereknek tekinti a térség országait. Kijelentette, a kínai kormány támogatja a kínai nagyvállalatok kelet-közép-európai befektetéseit, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a régió enyhíti a piaci korlátozásokat, és politikai támogatást nyújt a kínai vállalatok megjelenéséhez.
A fórum levezető elnöke, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kijelentette: a kínai tőke magyarországi megjelenése eddig még nem tapasztalt lendületet adhat a magyar gazdaságnak. A kínai-magyar kapcsolattartásért felelős kormánybiztos azt mondta, a kormány továbbra is eltökélt abban, hogy a kínai beruházások erőteljes ösztönzésével, valamint a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztésével több ezer új munkahely jöhessen létre. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint most először reális esély nyílik arra, hogy a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túl Magyarország Kína gazdasági, pénzügyi és logisztikai-stratégiai partnerévé váljon Európában és Közép-Európa térségében.
Ven Csia-pao az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Kína őszinte eszmecserét akar folytatni Európával az adósságválság megoldásáról, és bízik az európai gazdaság fejlődésében. Kifejezte meggyőződését, hogy Európa leküzdi az adósságproblémákat, egyúttal közölte, Kína hosszú távon is jelen kíván maradni befektetőként az európai adósságpiacon. “Következetesen támogatjuk Európát és az eurót” – jelentette ki, és elmondta, hogy országa az utóbbi években jelentős mennyiségű eurokötvényt vásárolt.
Az országnak minden pénzre szűksége van. Kína tisztában van a kiszolgáltatottságunkkal és ennek megfelelően csicskáztat-hatja a mindenhonnan kirúgott Orbánt. Szerintem a jónak tűnő kimenekülést még az EU elnökség lehányásával fűszerezték.
Oké, az egész világ együttműködik Kínával, ez normális, én is örülök, ha együttműködünk. De mi lesz a kommunistázással? Az idegen tőke elleni, a globalizáció elleni szabadságharccal? Kiárusítják ezek a hazaárulók az országot a külföldi tőkének?Újra hitelt vesznek fel és eladósítják az országot? Hogy van ez? Most már akár a Gyurcsánnyal meg az MSZP-vel is együtt lehet működni, hiszen ők is “kommunisták.”Legalábbis utódpárt., de hát a Kínai kommunista párt is utódpárt.Gyurcsány különösen megbízható kommunista, mert az Apró Antal unokáját vette feleségül, ennek most az előnyére kellene válnia.Az oroszokkal már nem működünk együtt, ezek szerint ők már nem kommunisták, csak addig voltak azok, míg Gyurcsány tárgyalt velük. Össze vagyok zavarodva.
Majd jönnek a kis ügyesek, állampolgárosodnak, szavaznak, és ellepik az Uniót.. Csodás lesz amikor újra határőrök állják körbe kicsi országunkat.
Gondolom addig még olvashatunk néhány ehhez hasonló “csodás” hírt.
Orbán elment az oroszokhoz bepucsítani nekik, akik gyakorlatilag kirúgták és diszkréten lehányták. A kínaiak moslyognak, pénzt és barátságot ígérnek. Őszinte barátság ebből nem lesz. Mindkét fél ki akarja használni a másikat. A kínaiak sem becsülik többre orbánt, mint az oroszok. Ez a nyálcsorgatós dörgölődzés az ő szemükben is undorító. Csak ők nem hányják le, hanem majd jól átverik és kihasználják. Ebben nagyon jók. Tudjátok. Rengeteg a közmondás a kíníi bölcsességekről. Mi pedig ismét megszégyenülünk a demokratikus világ szemében és nem értjük, miért bűntetnek állandóan?
Erre szavatak 2010-ben a fülkeforradalmárokat hatalomba emelők?
Kici, occó, 93ezer km2 eladó!
Orban eladta a csaladi ezustot, hogy egyszer megvacsorazhasson a Gundelben. Roviden, tomoren ennyi tortent egy ev alatt.
Ennek az orszagnak az osszvagyona a nep, aki lakja, az meg jo olcso lesz. Akarcsak Kinaban.
Kína leginkább az USA és a többi nyugati nagyhatalom kegyéből vált azzá ami .
Odavitték a gyártásaikat
( Finánctőke..talán még emlékszik valaki erre a fogalomra , nyolcadikos tanagyag volt )
Kína ipara példanélküli fejlődésnek indult ezáltal és jól forgatták államilag a befolyt hasznot is.
Mondok egy példát , a napi tevékenységemből :
A Vodkafon , ( Amerikai távközlési óráscég ) nemtudni miért , miértnem , a Huawei elnevezésű kínai akármilyen céggel kötött szerződést a rádiós internet-modémok gyártására és világszerte ezt adják ha Vodafon előfizetést vásárol az áldozat.
Ennél szarabb idegesítőbb undorítóbb rádiós-linket én még nemláttam mint áramkörileg , mind software szempontból. Nehézkes , bizonytalan működésű , lassú , felhasználó-ellenes felületű.
De ez még semmi.
Mikor a kínai nagyüzemekben fájront van , akkor a bérrabszolgák továbbra is ontják a francia meg német tervek alapján készülő ketyeréket csak épp már meó nélkül , más címkékkel. ezekaztán mennek a nemzetközi feketekereskedelembe, mint kínai bówlik.
Nemtudom meddig lehet ezt az állami csalást folytatni , de előbb utóbb súlyos kereskedelmi háború fog kitörni a normális világ és Kína között.
És még jó ha nem torkollik fegyveres konfliktusba !
Akik ebben Kína mellett állnak éppen , azokat fogják legelőször elsöpörni.
Natessék…most olvasom Népszava.hu .-n :
Már lövöldöznek hébe-hóba…
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=443613&referer_id=friss
2010.09.04.
Kína kilóra felvásárolja a világot
A sikeres fejlődés érdekében a kínai gazdaság mindazt megvásárolja külföldön, amire szüksége van. Fejlett országokban technológiát (esetenként komplett cégeket), fejlődő országokban nyersanyagokat szerez be milliárdos nagyságrendben.
A legutóbbi példa az amerikai Auctiva szoftvergyártó vállalat, amely augusztusban került a kínai Alibaba tulajdonába – hasonlóan egy másik amerikai céghez, a Vendióhoz, amelyet júniusban vásárolt fel a kínai vetélytárs. Közismert példa az IBM személyiszámítógép-ágazatának a sorsa, amelyet néhány évvel ezelőtt a kínai Lenovo szerzett meg, vagy a svéd Volvo autógyáré, amelyet idén vásárolt meg a többségi tulajdonos Fordtól a Zhejiang Geely Holding Company.
Egy német hetilap nemrég elképesztő számadatokkal megtűzdelt statisztikát közölt kínai cégek világméretű befektetéseiről. Eszerint 2005 és 2010 között az egyes földrészeken, illetve régiókban eszközölt tranzakciók értéke a következőképpen alakul:
Egyesült Államok és Kanada: 33,7 milliárd dollár
Közép- és Dél-Amerika: 43,9 milliárd dollár
Európa: 36,7 milliárd dollár
Fekete-Afrika (Szaharától délre): 31 milliárd dollár
Arab világ (Észak-Afrikával együtt): 32,9 milliárd dollár
Észak- és Nyugat-Ázsia (Oroszországgal és Indiával együtt): 35,8 milliárd dollár
Délkelet-Ázsia: 29,7 milliárd dollár
Ausztrália: 33,3 milliárd dollár
A globális befektetések értéke öt év alatt meghaladja a 266 milliárd dollárt.
A nyugati országokban meghonosodott fejlett technológiák vásárlása elengedhetetlen Kína számára ahhoz, hogy följebb kerüljön a hozzáadottérték-rangsorban. Peking is tudatában van annak, hogy olcsó tömegtermékekkel nem lehet hosszú távon jólétet, magasabb életszínvonalat biztosítani a lakosságnak. Ennek jegyében adott az állami vállalatokat irányító hatóság (SASAC) 2009-ben a utasítást a világméretű terjeszkedésre és “bevásárlásra”.
Míg Nyugaton korszerű technológiákra vetnek szemet kínai cégek, addig a harmadik világ országaiban nyersanyagok, ásványi kincsek jelentik a beszerző körút célpontját, mégpedig már a 90-es évek óta. Jó példa erre Angola, amely idén Kína első számú olajszállítójává vált, megelőzve Szaúd-Arábiát. A dél-afrikai országból március óta napi 640 ezer hordó kőolaj indul útnak tankhajókon Kínába.
Peking a fekete aranyért milliárdos hitelekkel fizet, a kamatszint (1,5%) igen nagylelkűnek számít a nemzetközi pénzpiacon. Az idei év elején Angola által rendezett labdarúgó Afrika Kupa küzdelmei Luandától Huambóig, Benguelától Lubangóig mind kínaiak által épített stadionokban zajlottak.
A sportlétesítmények február óta nagyrészt kihasználatlanul állnak. Mint Luis Oliveira Gonçalves, az angolai futballválogatott korábbi szövetségi kapitánya fogalmazott, olyanok, mint a “fehér elefántok”: rossz helyen álló, funkció nélküli monstrumok.
A lakosság azon háborgott, hogy a jelentős beruházásokból szinte alig profitált. A kínai cégek ugyanis a stadionok építésekor (miként más projektek megvalósításakor is) főleg kínai munkaerőt foglalkoztattak. A benguelai stadiont például 700 kínai munkás építette – mellettük mindössze 250 angolai dolgozott a nagy beruházáson. Ez persze nem véletlen: Peking a “nagylelkű” hiteleket ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az állami megrendelések 70 százalékát kínai cégeknek kell kapniuk. Ezek pedig előszeretettel dolgoztatnak kínai munkaerővel.
Az angolaiakat nem csak ez bosszantja. Általában is úgy vélik, hogy a kínai beruházásokból valójában csak egy szűk elit húz hasznot, és gazdagodik belőlük. Bár Angolában az egy főre jutó nemzeti jövedelem (4832 dollár) afrikai mércével mérve viszonylag magas, az eloszlás roppant egyenlőtlen. Három angolai közül kettő a szegénységi küszöb alatti jövedelemből él, a várható élettartam mindössze 41 év. A gazdasági fellendülés haszonélvezői ráadásul gyakran piszkos módszerekkel biztosítják részesedésüket a húsos fazékból. A korrupciót vizsgáló Transparency International kimutatásában Angola a 162. helyet foglalja el.
A rezsim kemény kézzel fojt el minden elégedetlenkedést – ezért a helyi lakosság dühe a kínaiak ellen irányul. Az ázsiai munkások elleni támadások tavaly ősszel olyan mértéket öltöttek, hogy Kína amúgy hallgatag luandai nagykövetsége kénytelen volt reagálni. Akadtak munkahelyek, ahol a helybéliek lobogó forró vízzel öntötték le kínai “kollégáikat”. Ennek nyomán a kínai gazdasági tanács (CBC), amely mintegy 40 kínai vállalatot képvisel Angolában, közölte: a kínai alkalmazottak készek elhagyni Angolát.
Azóta sem a CBC, sem a nagykövetség nem nyilatkozik támadásokról, atrocitásokról. Feltehetően azért, nehogy veszélyeztessék az Angolához fűződő fontos gazdasági kapcsolatokat – no meg azért is, mert a helyi hatóságok rendre cáfolták a kínai munkások elleni támadások hírét…
________________________
Ugy látszik,az Orbán- diktatura megmentéséhez elég volt 1 MD dollárnyi hitel.
Hát ez tényleg kevés Magyarországnak.
a történelmünk mindig megmutatta,hogy gyakorlatilag állandóan rossz oldalra álltunk….de a mostani a lehető legnagyobb baki,ezért keményen fizetni fogunk,mind a kb 10 millióan!!!!!!gyomorgörcsöm van ettől az egésztől!!!
Valószínűleg háború fog kitörni a Kínai tengeren , a kőolajban gazdag kis szigetek körül. ( Vietnam , Fülöpszigetek , Kína érdekelt a kérdésben )
Egy elmebeteg kínai admirális véletlenül eldurrant egy nukit és kezdetét veszi a probléma…
Tibor!
Ébredj fel.
Görögország, Spanyolország, Portugália.
És majdnem Magyarország.
Az Unió már régen nem arról szól amire szavasztunk.
Kíváncsi vagyok képes vagy e megérteni?
A 60 éves szoros kínai-magyar barátságból 40-et a kommunisták építették ,már várom hogy fogja ezt viszonozni Viktor a Mestrerházyéknak.:-)
A kínai kapcsolat, csak úgy lehetne gyümölcsöző, ha nem haragítaná Ovi csapata ránk a világ normális részét.