Ankara – A Kurd Munkapárt magára vállalta a szerdai törökországi merénylet elkövetését, egyben újabb támadásokat helyezett kilátásba.
A kurdok szeparatista pártja vállalta a felelősséget azért a merényletért, melyet Erdogan miniszterelnök kampánykörútjának egy észak-törökországi állomásán követtek el. A támadásban a kormányfőnek nem esett baja, mivel a helyszínt már elhagyta, ugyanakkor egy rendőr meghalt az incidensben.
A Kurd Munkapárt (PKK) közleményben tudatta, hogy az ő katonájuk volt a felelős a támadásért, ám nem állt szándékában a kormányfőt megölni, mint ahogy arra is figyelt, hogy civilek se essenek áldozatul. A célpontok kizárólag rendőrök voltak.
Abdullah Ocalan, a szervezet jelenleg börtönben ülő vezetője súlyos következményeket helyezett kilátásba, amennyiben Ankara nem kezd tárgyalásba a kurd szervezetekkel hat héten belül. Június 12-én parlamenti választásokat tartanak Törökországban, ezután elvárják a PKK részéről, hogy foglalkozzon a kormány ügyükkel. „Június 15-e a végső határidő, ha eddig nem történnek jelentős előrelépések a tárgyalásokat illetően, akkor nagy háború veszi kezdetét.”- üzente Ocalan.
Pénteken a rendőrség nyolc embert vett őrizetbe, akiknek köze lehet a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) busza elleni merénylethez. Recep Tayyip Edrogan már az akciót követően közvetlenül hangot adott azon vélekedésének, hogy a merénylet mögött kurd szeparatisták állhatnak.
A PKK februárban féléves fegyverszünetnek vetett véget, így félő, hogy a jövő hónapban esedékes választások közeledtével ismét elszaporodnak a véres merényletek az országban.
40 000-nél is több ember halt meg, főleg Törökország dél-keleti részein, mióta 1984-ben a PKK felfegyverezte tagjait és erőszakos módszerekkel kívánt érvényt szerezni törekvéseinek.
A világ nagyjából 30-40 millió kurdja közül csaknem 15 millió él Törökország területén.
Érdekes módon a világ nem áll ki a kurdok jogaiért, miközben a palesztin terroristákat pénzzel és politikailag is segítik!
A kurdoknak ( kb 25milliós nagy országalapító NEM iszlám és nem arab nép )
vot egy szép hazájuk.
Ezt egyszerűen széjjelcincálták az oroszok , angolok és törökök.
Minden szimpátiám a kurd népé !!!
nekem volt egy kurd ismerősöm. tudom, h. szanaszét élnek a világban, mert eredeti hazájukban ellehetetlenitik őket. nagyon inteligens, okos emberek. jó lenne, ha az ensz rájuk is szentelne egy kis figyelmet!!!
egységes kurdisztánt a kurd népnek!
Törökország a 20. század elején tudatosan likvidálta nemzeti kisebbségeit. (Törökország a törököké). Az arabok, örmények zsidók és görögök után a kurdok most kerültek sorra.
Ami velük történik, az Törökország nemzetiségi politikájának része.
Valóban nem arab, indoeurópai nép, de Törökországban, úgy tudom, muzulmán vallásúak.
Ha olaj lenne az általuk lakott – korábban Örményországhoz tartozó – területen, már régen figyelmet fordított volna rájuk az ENSZ – és nemcsak az ENSZ.
Hat ezt az egeszet nem ugazan ertem mivel nekem van kurd ismerosom sot a parom iraqi kurd es egy szavam se lehet roluk es nagyon is rendes emberek es tisztele tudoke na meg az ineteligenciajuktol nem is beszelve. Szerintem csak a kormany tehet erol az egeszrol
A kurdok Torokorszagban hasonloak a romanokhoz illetve szlovakokhoz a tortenelmi MO-t tekintve. Azzal ellentetben amit itt mondtak egy paran, a kurd ugy igenis fel van kapva, Amerika es Izrael egyarant tamogatja oket, termeszetesen azert, hogy ezzel Torokorszagot gyengitsek. A kurdok mint egy szent es elnyomott nem van beallitva a koztudba, mikozben az elso vilaghaboruban rendkivul aktiv szerepet jatszottak az ormenyek irtasaban es elhurcolasaban. A kurdok oldalan harcolo terrorista szervezet, PKK, valoszinuleg Izrealbol elvez tamogatast- legalabbis a torok szerint. Ami felhaborito, az az, hogy Amerika, Izrael es Europa mi alapon biralja Torokorszagot. Amerikabn az indianokat irtottak ki, Europaban a nemetek akit ertek, Izrael pedig a palesztinokat appritja. Az angolszasz terjeszkedes jellemzoje a kisebbsegek felbujtasa az adott orszagban. Kit erdekelnenek a kurdok, ha nem lenne a kozel-keleten annyi olaj? A kurdok ha osszehoznak maguknak egy allamot, az lelkes katonai bazisa es tamogatoja lesz Amerikanak, Izrael-nek. Errol szol az egesz.
Egy kis adalék a kurdkérdéshez. A lengyel származású Bem apó, aki 1848-49-ben részt vett a magyar szabadságharcban, a fegyverletétel után Törökországba menekült. Áttért az iszlámvallásra és tevékenyen részt vett az 1850. kurd felkelés leverésében. Mindezek nem kisebbitik magyar szabadságharcban vállalt szerepét. Egy ember megítéléséhez ez is hozzá tartozok. A kurd nép régi vágya, hogy egy önálló Kurdisztánt hozzanak létre. Az önálló ország létrehozását nehezíti, hogy a nép több állam területén él a határok mellett, így Törökország, Irak, Irán, Szíria és Örményországban. Az iraki kurdoknak talán most jobb soruk lesz, mert jelentős kőolaj és földgázkincset tártak fel az általuk lakott területen. Ebben a MOL is jelentős részt vállalt.