Az oktatáson spórolnak, kevesebb egyetem maradna 2011. május 5. csütörtök 18:32 | AN Forrás: Index, Origo

Budapest – Az eddigi 29 helyett 12 állami egyetem, tízből pedig négy főiskola maradna – ez derül ki az [origo] birtokába került koncepcióból. A portál szerint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a megmaradó egyetemek vezetőivel egyeztetett csak, a megszüntetni tervezett Corvinus Egyetem rektora a sajtóból értesült az elképzelésekről. A kormány úgy tesz, mintha ez nem megszorítás lenne, mert nem érzékelik közvetlenül a polgárok. Csak tíz év múlva, de akkor nagyon.

Az origo.hu hírportál által szerdán ismertetett  dokumentum szerint a jelenlegi 29 állami egyetem és főiskola helyett csak tizenhatot működtetne tovább a kormány. A dokumentum az átdolgozott felsőoktatási koncepcióhoz készült és az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítását célozza a Széll Kálmán-terv megvalósítása érdekében. A reformcsomag három év alatt, összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból.

Megvalósítására Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a múlt héten már egyeztetésre hívta annak a 12 egyetemnek a rektorát, amelyek megmaradnának. Részt vett a találkozón a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi, a Debreceni, a Miskolci és a Szegedi Tudományegyetem, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a SOTE és a gödöllői Szent István Egyetem vezetője. Nem volt a meghívottak között – vagyis a jelenlegi elképzelés szerint nem tartja meg önállóságát – a közgazdászképzésben legtekintélyesebbnek számító budapesti Corvinus Egyetem.

A beszélgetésen az hangzott el, hogy a keretszámok az idei csaknem 54-ről jövőre 40 ezerre, 2014-ig pedig 30 ezerre csökkennének. A tíz mostani állami főiskolából négy maradhatna: a tanár- és tanítóképzés centrumává váló Egri és a Nyíregyházi, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A megmaradó intézmények listáján nem szereplő egyetemek, illetve főiskolák karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A Corvinus karait például az ELTE, a Szent István Egyetem és a Műegyetem venné át. Azokat az intézményeket, amelyek az integrált struktúrába nem férnek bele, az állam nem finanszírozza tovább a terv szerint. Beolvadhatnak valamelyik megmaradó intézménybe, vagy magánegyetemként működhetnek tovább, vagy megszűnnek.

Az egyeztetésen résztvevő és más egyetemi vezetők szerint is kezelhetetlen méretű konglomerátumok jönnek létre, sokkal inkább az intézmények profilját kellene letisztítani, illetve egyértelműsíteni. Szerintük túl gyorsan vonná ki a kormány a forrásokat a felsőoktatásból, még az előtt, hogy meg lehetne lépni az egyébként is szükséges strukturális ésszerűsítéseket. Hosszú távú finanszírozási problémákat még soha nem oldottak meg összevonással. Sőt, néhány évig sokkal inkább viszi a pénzt, mint hozza a kényszerű telephelyváltás, az összebútorozás, a költözés vagy épp a feleslegessé váló alkalmazottak végkielégítése. Sokkal egyszerűbb, és a felelősséget is lerázza magáról a kormány, ha piaci folyamatokra hivatkozva elengedi a kezüket.  És sajnos a következő hetekben az intézmények lobbypotenciáljának lesz  meghatározó szerepe.

Közben persze a szaktárca és a Fidesz politikusai hárítanak, szokás szerint úgy fogalmaznak, hogy abból kevés konkrétum érhető tetten. Lázár János Fidesz frakcióvezető szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a felsőoktatásban a tervezetek tömegével találkozik, és inkább az ötletbörze kategóriájába tartozónak tartja a napvilágot látott elképzeléseket. Ha a kormánynak lesz elfogadott álláspontja, akkor a frakció el fogja mondani a véleményét. Hasonlóan, a konkrétumokat mellőzve nyilatkozott ma reggel Hoffmann Rózsa az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva: az “nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen”, erre a kérdésre egy-két hónapon belül születhet válasz.

Hiller István az MSZP frakció humánpolitikai kabinetvezetője szintén csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta: a felsőoktatás szétverésének, a rektorok és professzorok megalázásának szándékát tükrözi a szerdán az origo.hu hírportál által ismertetett koncepció. A volt oktatási miniszter hangsúlyozta: ez újabb bizonyítéka annak, hogy a kereszténydemokrata oktatásirányítás tevékenységét meggondolatlan, előkészítetlen tervek jellemzik, így a felsőoktatás átalakításakor szakmai szempontok helyett a pénzkivonás szándéka a döntő, ami a hallgatói létszám radikális csökkentéséhez és a tandíj átlagos összegének a megduplázásához vezet. Elmondta, csak remélni lehet, hogy a miniszterelnök a felsőoktatási törvény koncepciójához hasonlóan az oktatási államtitkárság legújabb javaslatát is “kidobja az ablakon”.

Az Index információi szerint is a leendő áldozatok sorába kerül tehát az egyik legmagasabban jegyzett hazai egyetem, a közgazdászképzés eddigi fellegvára, a Budapesti Corvinus Egyetem is. Az intézmény évről évre a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmények Felvi-rangsorának élén szerepel. Az összesített rangsorban a negyedik, a gazdasági képzési terület rangsorában pedig 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben is az első helyen szerepelt az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján – megelőzve a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karát, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát. Úgy tudni, már kari szintre lebontott szétosztási terv is készült a Közgáz felszámolására. Ha ez igaz lenne, akkor ennek a Corvinus lenne az egyik legnagyobb vesztese – mondta az Indexnek Mészáros Tamás, a Corvinus rektora.

Az egyetemek megszüntetéséről szóló információ önmagában nem érte váratlanul, pletykák már korábban is keringtek erről, de hogy a Corvinus is a megszüntetendő körbe kerülne, az meglepte. Hivatalosan senki nem értesítette őt erről. Abban bízik, hogy az államtitkári javaslat csak egy fázis a felsőoktatási koncepció alakításának folyamatában, amelynek koránt sincs vége. A rektor szerint ha mégis megszűnés fenyegetné a Corvinust, mindent megtennének, hogy megmaradhassanak. Észérveket próbálnának felsorakoztatni, többek közt azt, hogy nemzetközi tagságok, akkreditációk vesznének el az intézmény önállóságának megszűnésével.

A Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott mai közleménye a következőképpen fogalmaz: az intézmény szétdarabolásával a közgazdászképzés fellegvára szűnne meg, a magánfinanszírozásból történő fennmaradásra pedig nem látnak esélyt. A kormány tervei szerint az ország egyik legjobb egyetemét zárhatják be. Az egyetem vezetője szerint intézményükről már “szétosztási terv” is készült, így a közigazgatási szakok a közszolgálati egyetemhez kerülnének, míg a többit az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szent István Egyetem között osztanák el.

Hát ennyi a történet, a Fidesz felsőoktatási reformjának lényege, amely minden józan szakmai érvnek ellentmond, hallgató-, oktató- és országellenes. De miért éppen a Corvinus, az egyik legsikeresebb magyar egyetem van az érintettek listáján? Hiszen ezt a döntést vele kapcsolatban semmi nem indokolná. Sem a tanulólétszám, sem a diákok, sem az intézmény teljesítménye, a diploma értéke, sem egyéb körülmény nem indokolná ezt. Akkor mégis miért?

Politikai, ideológiai okokból. A keresztény-konzervatív oktatásirányítás nem tűri a szabad szellem fellegvárát, csak a hozzájuk ideológiailag köthető intézmények maradhatnak fenn. Matolcsy György szerint új közgazdaságtan szükségeltetik, ehhez pedig új fidesz-privát közgazdaságtudományi egyetem engedélyeztetik, ideológiailag Fideszhez köthető, az egyetemi tanulmányokat finanszírozni képes felső középosztálybeli hallgatókkal. Bezárva a kaput a szegény és az átlagjövedelmű családok gyerekei előtt. De biztosítva nekik a szabad pálinkafőzés jogát.