Budapest - A végletesen centralizált, akarnok kormányzati rendszer nem kedvez a szakpolitikai elképzeléseknek, félnek a szakemberek olyan reformokat letenni az asztalra, ami esetleg nem találkozik a főnök változó ízlésével – mondta Bokros Lajos közgazdász, európai parlamenti képviselő a privatbankar.hu-nak adott interjújában. A politikus szerint a kormány programja vasvillával összehányt düledező szénaboglya, ami a legelemibb szakmai követelményeknek sem felel meg.
Igaz ugyan, hogy a kormány egyes területeken most elkezdett konkrét intézkedéseket hozni, de azok nem illeszkednek egy komplex és a hatásokat erősen kifejteni képes csomagba. A célok között az egyik legfontosabb, amivel egyet lehet érteni, hogy többen dolgozzanak, hogy minél több embert alkalmassá tegyünk arra, hogy fenntartható, jövedelmező, versenyképes munkahelyeken olyan béreket kapjanak, amiből egyrészt megélnek, másrészt adót fizetnek. Ezzel szemben a kormány programjában munkahelyteremtés címén szinte kizárólag közmunkáról esik szó, közmunkával viszont nem lehet fenntartható, versenyképes termékeket előállító, a költségvetésnek adójövedelmet eredményező munkahelyeket teremteni. Pont fordítva igaz. Ezzel költségvetési pluszkiadás keletkezik, alacsony szakképzettségű, alacsony hozzáadott értékű munkahely jön létre, amivel szociális problémát orvosolunk, nem pedig a munkaerőpiac feszültségeit oldjuk.
A kormány összekeveri a külön-külön feladatokat képviselő területeket, amelyeknél egyszerre kellene reformot csinálni. Szükség van szociális, munkaerőpiaci reformra, adóreformra, de arra nincs, hogy a szociális problémát áttoljuk a munkaerőpiacra, a gyerektámogatási rendszert betoljuk az adórendszerbe, és mondjuk az oktatási reform keretén belül fejszével nekiinduljunk azoknak az intézményeknek, amelyek éppen a legjobb színvonalúak az országban.
A Széll Kálmán-tervben semmilyen célhierarchia nincs kidolgozva, azok május 1-jei jelszavak: növekedés, munkahely, alacsony infláció stb. A probléma ott van, hogy a konkrét intézkedések jelentős része ellentmond a céloknak, és még azokon a területeken is, ahol a célokkal nagyjából egyet lehet érteni, a megoldás annyira silány, annyira erőszakos, hogy nem valószínű, hogy ezzel ebben a formában sokáig együtt fog tudni élni a magyar társadalom. Nem csak arról van szó például, hogy meg akarnak szüntetni mindenféle korkedvezményes nyugdíjat, amivel alapvetően egyet lehet érteni – de tarthatatlan, hogy mindezt visszamenőleges hatállyal teszik. Ez példátlan a reformok történetében. A konvergenciaprogram a Széll Kálmán-tervnél valamivel konkrétabb, ott kirajzolódik a kormány két alapvető célja, de azt már nem döntötték el, hogy ezek közül melyik a fontosabb, és ráadásul teletűzdelték a javaslatokat olyan eszközökkel, amelyek egymásnak ellentmondanak.
Késlekedő program
A Fideszben részben hozzá nem értésből, részben tudatos taktikai megfontolásból nem készítették el azokat a programokat, amelyekre most szükség lenne. Egyszerűen nem értik a problémák jellegét és súlyát, ha ugyanis értették volna, akkor nyolc év alatt felkészülnek a kormányzásra. Másrészt a Fidesz választási programjából egyértelműen kiderült, hogy úgy gondolták, ezekkel nem szabad „megbolondítani” a népek fejét, mert akkor nem szavaznak rájuk. Pedig tudniuk kell, hogy nincs olyan reform, ami mindenkinek használ, kárvallottja minden intézkedésnek van.
A jelenlegi kormányzati berendezkedés nem kedvez a szakpolitikai elképzeléseknek. Végletesen centralizált, akarnoki irányításról van szó, ami egy központból történik, és minden egyes minisztérium próbálja előre kitalálni, hogy mit gondol a vezér. Csakhogy a vezér álláspontja sajnos változik, akár reggeltől estig is. Ezért fordulhat elő, hogy Hoffmann Rózsa tervei egyik nap pozitív, a másik nap negatív visszahngot keltenek, attól függően, hogy éppen milyen lábbal kelt fel a főnök. Egyszerűen félnek a kormányzat szakemberei olyan reformokat letenni az asztalra, ami esetleg nem találkozik Orbán naponta változó hangulatával. Mozgó célpontra lőnek. Ez a káosz az egész kormányzati munkára rányomja a bélyegét.
Az államadósság csökkentéséről
A kormány optimista számításai 2014-re 5,5 százalékos gazdasági növekedést várnak, a pesszimisták pedig 3,5 százalékosat. Ehhez képest minden józan elemzés, sőt a kormány által a program mellékletébe szerkesztett elemzés is legfeljebb 3,5 százalékos növekedést jósol. 5,5 százalékos bővülést kizárólag úgy lehet előállítani, ha mesterséges módon túlkeresletet támasztanak, elsősorban költségvetési túlköltekezéssel. De ez ellentmond a másik célnak, a költségvetési egyensúlynak és a még markánsabban megfogalmazott államadósság-csökkentésnek.
Ha viszont nem akarják felborítani a költségvetési egyensúlyt, akkor nem lehet mesterséges keresletbővítő intézkedésekkel a hazai gazdasági növekedést fokozni. Marad az exportvezérelt növekedés. De ha Németországban nem megy a növekedés 3,5 százalék fölé, akkor nálunk mitől menne? Ez csak akkor történhetne meg, ha a magyar export minősége olyan látványosan javulna, hogy a Nyugat elkezdene kapkodni a magyar termékek iránt. Erről egyelőre szó sincs. Tehát világosan látszik, hogy vasvillával összehányt düledező szénaboglyáról van szó, ami a legelemibb szakmai követelményeknek sem felel meg.
A kormány egészségügyi reformterveiről
A legfontosabb az lenne, hogy versenyt hozzunk létre a szolgáltató intézmények között, mert csak az lehet biztosítéka a minőségi javulásnak. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a finanszírozásban is verseny van. Ezért kell a kötelező magánbiztosítás az egészségügyben, mert az állami monopóliumként fellépő társadalombiztosítás képtelen eldönteni, hogy melyik kórház vagy rendelőintézet maradjon életben. Ezt csak a fogyasztó, a beteg tudná megmondani. Bizonyos területeken egyébként a szolgáltatás már teljesen elment a magánszektor irányába, gondoljunk csak a fogorvosokra. Ez a fajta privatizáció éppen az emberek választása alapján ment végbe. A kormány ezt a problémahalmazt fel sem veti, tehát teljesen reménytelen az egészségügy minőségi javulása, hiszen nem képesek a probléma gyökerét még megérteni sem.
Egy későbbi kormány helyreállítási feladatai
Két terület van, ahol meg kell kísérelni helyreállítani az eredeti állapotot a későbbiekben, akár egy következő kormánynak. A nyugdíjrendszer az egyik terület, ahol már nem biztos, hogy helyre lehet állítani az eredeti állapotot, mert ha a kormány elherdálja a 3000 milliárd felhalmozott nyugdíjvagyont, akkor nem lesz miből. Amit helyette ígér, az értelmezhetetlen és kivihetetlen. Nagyon fontos, hogy visszanyúljunk az önérdekhez, és következetesen érvényesítsük azt az elvet, hogy mindenki annak arányában kap majd nyugdíjat, amilyen arányban aktív korában hozzájárult a közteherviseléshez.
Az eredeti állapothoz való visszatérés másik területe a személyi jövedelemadó rendszere. Tarthatatlan, hogy a gyermektámogatási rendszer össze van tolva a személyi jövedelemadó rendszerével, mert ez kizárólag a magas jövedelműeknek kedvez. A munkára való ösztönzést nem a gyerekeken kell kezdeni, mert a szegény szülők családjába születő gyermek nem tehet arról, hogy a szülei szakképzetlenek és ezáltal keveset keresnek. A családi pótlékot kellett volna emelni, miközben a magasabb jövedelműeknek nem fizetnek ilyet, illetve megadóztatják azt.
A táppénz gyakorlatilag megszűnik, a munkanélküli segély rövidebb ideig jár, tehát az eddigi intézkedésekkel sikerült a társadalom szétszakítottságát jelentősen növelni. Lesznek olyanok, akik minden lehetőséghez hozzájutnak, és lesznek, akik örök leszakadásra és szegénységre ítéltetnek. Ez pedig erőszakot szül, és éppen azt a jelenséget fogja kitermelni, amelyre rémséges válaszként már meg is született a Jobbik.
A Jobbikról, a roma integrációról
A büntető törvénykönyv módosítása ebben a tekintetben szükséges, de nem ez fogja megoldani a Jobbikkal kapcsolatos problémát. A jelentős részben a kormány által is gerjesztett gazdasági és társadalmi feszültségeket kellene enyhíteni, és ezáltal kihúzni a masírozás lába alól a talajt.
A roma fiatalok gondját csak az fogja megoldani, ha szakmát szereznek. Szakmunkásképző intézetek és kollégiumok hálózatára lenne szükség, mert 14 évesen a cigány fiatalnak már nem kell otthon laknia. kerüljön olyan környezetbe, ahol megtanulja azokat a viselkedési normákat, azt a mentalitást, értékrendet és elsajátítja azokat a készségeket, amelyek birtokában ő később eltartja saját magát és a családját, és nem szorul folyamatos szociális támogatásra, sem közmunkára vagy kegyelemkenyérre.
Hihetetlen feszültségteremtő tényező lesz, ha a szociális támogatáson lévők zöme roma származású. Az integráció Magyarország létérdeke. Ez az oktatással kezdődik, a munkával folytatódik, és akkor lehet, hogy húsz év múlva nem lesz talaja a társadalom előítéletességének. Ezt valamikor el kell kezdeni. A közmunkára kiegészítő jelleggel szükség van, akár sokáig is, de nem lehet ez a fő csapásirány, márpedig most ezt látjuk. A közmunka nem alkalmas a munka világába való tartós visszatérésre. Azonnali megoldások viszont nincsenek.
Az oktatás reformjáról
Oktatási reform nincs. Ugyan benne van a konvergenciaprogramban, de amit konkrétan hallani lehetett, az az, hogy bezárnák a Corvinust. Az oktatási reform ott kezdődne, hogy világosan lássuk: a közoktatás állami feladat, önkormányzati feladat marad-e, illetve központi fennhatóság alá kerül. El kell dönteni, mekkora és milyen szerkezetű legyen az iskolahálózat. Nem mindegy továbbá, hogy ezt milyen alapon finanszírozzuk, netán fejkvóta vagy valami más rendszer alapján. Ezek a gondolatok elő sem jönnek ebben a témában. Felmerült, hogy szállítsuk le a kötelező iskolalátogatási korhatárt. Éppen ellenkezőleg, azt emelni kellene. Nem a fiatalkori munkanélküliség elfedésére, hanem azért, mert ma már egy szakmunkás sem ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt. Egy funkcionálisan írástudatlan ember ma már segédmunkára sem alkalmas, nemhogy Németországban, de itthon sem.
A felsőoktatást nézve sem merült fel a kormányban, hogy mondjuk minőségi rangsort készítsen, és az eredmények alapján a leggyengébb húsz intézményt szüntesse meg. Helyette az alapján válogatnak, hogy hol szimpatikus a rektor és hol nem. Versenyt kell létrehozni a felsőoktatásban, ugyanúgy, mint az egészségügyben. Úgy viszont nem lehet, hogy fejkvóta alapján finanszírozok. Ami jó a közoktatásban, sőt a legjobb, mert mindenki csak egy meghatározott korig jár iskolába, ráadásul egyszerre csak egy iskolába, tehát nem támaszt indokolatlan túlkeresletet, az az egyetemek esetében kifejezetten káros. A fejkvóta-rendszerben abban érdekeltek az egyetemek, hogy minél több embert felvegyenek, így elmarad a minőségi szelekció. A minőségi versenyhez továbbá szükséges a tandíj is. Tandíjat mindenki fizessen, és aki jó képességű, de szegény, annak kell támogatást adni. Ehelyett a kormány szűkíti az államilag finanszírozott keretet, amit kizárólag a jómódúak fognak majd betölteni, és a többiek, akik nem annyira jómódúak, de okosak, azok nem kapnak semmit.
A devizahitelesek megsegítéséről
Minden olyan megoldás, amely érzékelhető segítséget jelent azok számára, akik ezen az árfolyamon nem bírják fizetni a devizahiteleiket, azt jelenti, hogy valaki másnak kell fizetnie a különbséget. Nagyon kell vigyázni, hogy ne állítsuk a feje tetejére a piacgazdaság és a kapitalizmus alaptörvényeit, mert azt úgy hívják, hogy szocializmus. Ha uralkodó felfogássá válik, hogy a nyereséget lehet privatizálni, a veszteséget pedig automatikusan társadalmasítjuk, akkor ez teljesen szétveri a közösség értéktudatát. Ha valaki hoz egy rossz döntést, viseljen is a következményeiből annyit, amennyit csak tud. Nem lenne igazságos, ha a lejárt lakáshitelek törlesztésébe beszállnának olyanok is, akik rendesen fizetik a sajátjukat, vagy azért nem fizetnek lakáshitelt, mert nincs lakásuk. Ha valaki nem tudja fizetni a hitelét, akkor az ő lakása a banké. Kérdés, hogy a bankok megelégszenek-e azzal, hogy mondjuk alacsonyabb bérért ugyanazt a lakást bérbeadják, mert akkor még mindig termelődik nekik valami bevétel – ami persze azt jelenti, hogy a hitel egy részét veszteségként le kell írni. Ebből nem feltétlenül következik a kilakoltatás, vagy ha nagy lakásról van szó, akkor fel lehet ajánlani egy kisebbet. Aki bebukta a lakáshitelét, annak összébb kell húznia magát. Ez a kapitalizmus.
Az árfolyamrögzítés teljesen értelmetlen elképzelés, hiszen ez azt jelenti, hogy minden egyes svájci frank lakáshitelhez 30 vagy 50 forint állami támogatás kell. Hogyan osztható szét az így keletkezett veszteség vagy költségvetési többletteher a társadalom tagjai között?
Hazánk megítélése az Európai Parlamentből nézve
A Fidesz alkotmányozási folyamatát és eredményét az Európai Néppárt hallgatólagosan tudomásul vette. Nem kritizálták, de nem is támogatták. Az összes többi frakció élesen bírálta, pontosan azért, mert ez az alkotmány súlyos visszalépés a jogállami intézményrendszertől. A mértéktartó európai erők egész egyszerűen nevetségesnek tartják az új alkotmányt, amit a következő kormánynak majd meg kell változtatnia, mert ez nem egy európai értékeket tükröző alaptörvény.
Az alaptörvény tekintélye itthon is a porba hullott. Noha a régi alkotmányért nem fognak utcára menni a tömegek, az alkotmány szétveréséből következő jogbizonytalanság szülhet majd olyan helyzetet, amikor alapvető érdekek sérülnek (ilyen például a visszamenőleges törvénykezés), és ha ez netán együtt jár majd a gazdaság hanyatlásával, ami a dilettáns és akarnoki kormányzás következtében nem kizárt, akkor az kihúzza majd a talajt a jelenlegi kormányzat alól.
Na Matolcsy!
A tanító bácsi feladta a házi feladatot!
Hibázott is! Megadta a megoldásokat!
ÍGY KÖNNYEN LEHETNE FELKÉSZÜLNI!
IDEJE LENNE KICSIT TANULNI, VAGY NAGYOT BUKTOK!
NEM OSZTÁLYISMÉTLÉS LESZ, KIZÁRNAK AZ ISKOLÁBÓL!!!!!
Meg kell szuntetni a partokat es a sok lehutot bevonni a munka frontjaba.Semmi szukseg partokra,csak megosztjak a lakossagot es egy hatalmas osszegbe kerul az orszagnak hogy ingyen elnek a nyakunkon es meg raadasul tonkre is teszik az orszagot mert fogalmuk sincs rola hogy is kell vezetni.A szakertoi kormany nyagyon bevallt es csak arra lenne szukseg,nincs partideologiajuk es csak a szakterulettel foglalkoznak.Ugyanugy a papokat is be kell vonni a munkaba es munkaidon tul hobbibol predikalhatnak ha akarnak.Ne a munkanelkulin a betegen a nyugdijason sporoljanak hanem a partokon es az egyhazon.Mindketto egy szelhamos tarsulat es a sok hulyeseggel szeditik az embereket
Őszintén szólva nem kedveltem Bokros Lajost, de most az utolsó szóig egyetértek vele. Ez általában rossz ómen…
Hát ezaz ! A politikusokat nem szimpátia alapján kell megítélni , hanem a tetteik miatt !
-
A Vezér-imádás keleti csökevény. Személyikultusznak is nevezik.
Geyza!
Bocsika, egy kis kiegészítés, mivel (szerintem!) a németek, nem túlzottan “tekinthetők” keletinek!
Szerintem, az ilyen “vezzzííír” típusok, akkor jönnek elő, időről időre, a történelem során, amikor felbukkan egy-egy ilyen rendkvívűl öntelt, nagyképű, zsarnoki hajlamú “népszónok” típusú egyén, és körülötte, hirtelen és nagyobb tömegben, összesűrüsönek a gondolkozni képtelen, vagy nem akaró, lusta, ámde beképzelt, rendkívűl becsvágyó, ostoba emberek, ” egy kupacban”!!!!
Kedves “kikirics”!
Bocsánatodat kérem, de bjegyzésedet muszáj volt “mínuszolnom”!
Ugyanis az Ország gondjai nem a pártok és az egyházak létezéséből ered, hanem abból, hogy ILYEN pártjaink és ILYEN egyházaink vannak!
Persze ezen véleményem is egy túlzottan sommás megállapítás, hiszen IGENIS vannak normális, a társadalom hasznára tevékenykedő egyházaink! Ha mást nem is tudok megemlíteni, de Iványi Gábor Methodista Egyháza pontosan ilyen (szegényeket és hajléktalanokat támogatnak – hamarosan már csupán saját tagjai adakozásaiból, mivel a Főhatalom éppen most veszi el tőlük a minimális állami támogatást is!). De említhetném még a “krisnásokat” is, akik az Iványi-féle gyülekezethez hasonlóan, nem saját papjaikat hízlalják, hanem ételt osztanak a rászorulóknak! Igaz, nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a magyar katolikus és református egyház erősen “jobbra dől”, különösebb skrupulus nélkül támogat testületileg hypokritákat és nácikat, de ezen berkeken belül is vannak rendkívül tisztességes, hovatovább “szentéletű” emberek, akik nem felejtették el Jézus általános szeretetről szóló tanítását!
Azért, mert nem csak magukról megfeledkezett és parazita egyházfiaink, de ugyanilyen politikusaink is vannak, még nem tekinteném feleslegesnek és betiltandóknak a pártokat (volt már erre próbálkozás úgy a XX. század közepe tájékán és lásd, mi lett belőle!). Igaz, hogy a Magyarországon létező, befolyásos pártok jelentős többsége az Államot kirabolni akaró hazai oligarchia megvásárolt “intézményei”, de ez csupán a hazai választók mélységes nemtörődömségét, önsorsrontásra való képességét, felülről mannát váró köldöknézését és gyakori ostobaságát jelzi, nem pedig a többpártrendszerű demokrácia feleslegességét!
A demokrácia éppen azért nagyszerű, mert ha itt valami el van b@szva, azt mi b@sztuk el, mert az éppen aktuális Főnök/Banda azért lehet csupán kártékony, mert mi MEGENGEDTÜK neki/nekik!
Maradjunk ennyiben! Jó?
A “mínuszt” kompenzálandó pedig máris le fogom mínuszolni a magam bejegyzését is!
szendam
Szíved “joga!
Ezt úgy hívják “szólásszabadság”!!
Én, nem minuszoltalak, noha nem értek egyet, mindenben!!
szendam
Csak azt nem értem, hogy én, noha nem “szeretem őket”, 1 árva szót sem szóltam az “Egyázakról”…..(????)
Az általam nagyra becsült Bokros úr most alapvető tévedésben van. A NAGY ÁPRILISI FÜLKEFORRADALOM KÉRDŐÍVES KORMÁNYÁNAK ugyanis nincs kormányprogramja. Akcióterve volt, amelynek fű attrakciója a szabad pálikafőzés forradalmasítása volt. A zseniális orbáni tervet az angol Reuters hírügynökség “Orbán akcióterve egyensúlyi bravúr!” címmel ismertette.
Bokros úrnak egyébként minden másban igaza van.
Kikirics!
Ezt ugye Te sem gondoltad komolyan? A fityisznek sikerült oda zülleszteni a politikai életet, hogy mára már abban sem lehet egyetérteni, hogy délben nappal vagy éjszaka van-e, mert a választ a párt hovatartozás szabja meg…
Ezért aztán (elsődlegesen a fityiszre jellemző ez) csakis az lehet szakértő, aki a mi kutyánk kölyke, a másik nemzetére rontó mocskos, rohadt megélhetési politikus a beosztása még akkor is, ha olyan nemzetközileg elismert szakember, mint pl. Bokros. Következésképpen a jól hangzó “szakértői” kormány felállítása egy hatalmas szkander lenne, ahol megint csak Matolcsy csodarabbi, ifjú kegyelmes urunk balabbik jobbkeze, meg társai foglalnának helyet és vinnék az országot tovább, a szakadék felé.
Geyza (2011. május 25. szerda, 08:52)!
Tökéletesen igazad van. Bokros bajusza hegyében sokkal több tudás van, mint a teljes fityisz kormányban együttvéve.
Egy gondolatban vitatjoznék, pontosabban kiegészíteném Bokrost:
“A legfontosabb az lenne, hogy versenyt hozzunk létre a szolgáltató intézmények között, mert csak az lehet biztosítéka a minőségi javulásnak. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a finanszírozásban is verseny van.”
Nos, ez is igaz, de nem csak az árban lehet versenyezni! Az csak az önköltségek csökkentése érdekében (a legkönnyebb utat választva) a silány alapanyagok, szakképzetlen munkaerő alkalmazásához vezet. (Lehetne persze a termelékenységet is növelni, de az beruházásokat és netán munkaintenzitás növekedést igényel. Mindkettőnek vannak korlátai. Ha csak az árakban versenyeznek a piac résztvevői, akkor az ország gyorsan egy gagyi kínai piac színvonalára züllik.
A másik lehetséges út a minőségi, lehetőleg egyedi termék előállítása, mert akkor a gyártó szabja meg az árat! Csak hát ehhez megint csak komoly beruházások kellenek. Úgy a kutatás-fejlesztésbe, a tervekbe, a gyártástechnológiába, mint a munkaerőbe. Ma már lézergravírozva sem igen lehet eladni nagy mennyiségben kaszát, számítógépes irógépdiagnosztikára sincsen kereslet, mert manapság szinte senki sem használ írógépet! Tehát újdonság erejű, kiemelkedő minőségű termékek kellenek.
A hagyományokra hivatkozva, száz évvel ezelőtti gondolkozáson alapuló oktatásban is lehetnek kiugró tehetségek, de bizony jó esély van rá, hogy a Prokrüktész ágyában ellustul, eltompul az agyam lesz belőle középszerű valaki… Ezért bűn szétverni a tehetséggondozást a zászlajára tűző alternatív oktatást.
Kedves “kibic”!
Nem lehet, hogy félreolvastál valamit?!
Én “kikirics”-nek válaszoltam!
Egyébként fenntartom minden egyes fentebb leírt szavamat!
“Bokros bajusza hegyében sokkal több tudás van, mint a teljes fityisz kormányban együttvéve.” – mondta Gugyerák, és ezzel 100 %-ig egyetértek.
El szoktam olvasni Bokros cikkeit az ÉS-ben, s bár be kell vallanom, elsőre nem mindig értem őket, de Bokros az az ember, aki eligazodik a gazdaság szövevényes útvesztőjében, átlátja a helyzetet, tudja, merre és hogyan kéne elindulni. Őrá nem hallgatni, tavaly nem őt választani nagy hiba volt.
Sajnos a zemberek nem a higgadt szakembert, hanem a behízelgően handabandázó “olajos képű bonvivánt ” óhajtották.
Megkaptuk a Nagy Magyarbasit, nyöghetjük négy évig. Miért nem okultunk az előző uralkodásából, amikor ránk szabadította a logomán mezőgazdasági kártevőt, Doktorgyánt?
8 éven keresztül “csak” lőtték a várat, miután bevették, földig rombolják!!
Ez..és mindösszesen EZ az orbáni koncepció.
Ez van amikor jogászok vezetik az országot, ráadásul olyan jogászok, akik életükben sosem dolgoztak, mivel az egyetemről egyből politikusi státuszba kerültek. (Elnézést kérek a jogászoktól! Aki viszont tényleg jogász, az nem is akarja az ország vezetését a közgazdászoktól elbitorolni.)
“…a szegény szülők családjába születő gyermek nem tehet arról, hogy a szülei szakképzetlenek és ezáltal keveset keresnek” Ezzel azért nem értek egyet, mert az orvosokat, tanárokat, mérnököket nem nevezném szakképzetlennek, annak ellenére, hogy nem keresnek sokat, kvázi szegénynek mondhatóak. A gyermek viszont tényleg nem tehet róla, hogy hová születik.
Termeszetesen,mindenhol es mindenben vannak kivetelek,mindenhol elofordulnak segitokesz es odaado emberek is,de ugy gondolom,hogy az helytelen hogy az allami penzen elnek a partok es az egyhazak.Tartsak el oket a tamogatoik.Hiaba nem ertek egyet valamelyik part,vagy egyhaz eszmeivel,akkor is megkapjak az allamtol a tamogatast,marpedig az allam a tolem levont adobol el,tehat vegul is fizetek mindegyik partnak es egyhaznak.Hol van itt a verseny igy?Bizzak ram hogy en kit akarok tamogatni,vagy kiben bizk meg,vagy kinek az amitasat veszem be.
“Nagyon kell vigyázni, hogy ne állítsuk a feje tetejére a piacgazdaság és a kapitalizmus alaptörvényeit, mert azt úgy hívják, hogy szocializmus” Bokros Lajos
—-
Az integrécióhoz az is szükséges, hogy az érintettek akarjanak integrálódni, a társadalomban ez ne okozzon további feszültségeket, és az, hogy az érintettek képesek legyenek az integrációra.
—–
Felül kell vizsgálni a pártok és egyházak finanszirozását is.
Kormányprogram nincs és nem is volt.Azért titkolták olyan nagyon mert nem volt mit titkolni.A szavazóik bianco csekket töltöttek ki nekik.Most meg elégedetlenkednek bár még nem elegen sajnos.
Még volt képük azt mondani azért nem mondanak semmit mert a szocialisták lenyúlják.Mit? hát a nagy semmit.
Kollektív hülyítés na ahhoz értenek úgy tűnik.
Kedveljük vagy nem kedveljük ez magán ügy,de ha a realitásokat nézzük Bokros úr mindig a földön járt és reálisan értékelte a gazdasági helyzetet.(lásd Horn kormány) De a politikusok mindig a saját önös érdekeit nézték a hatalomban maradás érdekében, semmi haladás lubickolunk a politika langyos posványában,ez a közelmúlt.
De most a kedves vezető első orbán viktor mind azt a problémát melyet az előző nyolc évben ő okozott a együtt működés teljes hiányával,(kivonulás,népszavazás stb) Most diktatórikus hatalommal, ha kell az ORSZÁGUNKAT NÉPÜNKET nyomorba döntő intézkedésekkel próbálja megoldani.
Mikor fogunk már fellázadni? Mert ha nem igaz lesz vagy már igaz is Tiborc Panasza (Bánk Bán) “Ki száz meg százezreket rabol.Bírája lészen annak kit a nyomor,garast rabolni kényszerít.NEM EZT AKARJUK!
Remélem a háttérben alakul a Csapat és Bokros Lajos az egyik biztos résztvevője a bal-lib-centrum nyitott összefogásnak!
Szerintem a dolgok alapjaiban vannak elrontva. Kis hazánkban minden hatalomra került kormány ki akarja találni a tutit (tyuxarban az ütőeret). Erre persze semmi szükség. A világ “műveltebb részén” ahol a demokráciának hagyományai vannak, ki van találva, többnyire jól működik.
Én úgy látom, hogy a mindenkori kormánynak elsődleges célja, hogy az ott élő EMBEREKNEK JÓ LEGYEN. Csak ezt kellene lemásolni, persze komplexen. Nem csak közgazdaságilag, meg emberjogilag, meg ki tudja még hány szakterület szerint, hanem összességében.
Jó, hogy több embert be akarnak vonni a munkaerőpiac aktív tagjai közé. De hol fognak dolgozni??? Mert munkahely nem nagyon van!
Hogyan jöjjön létre a “bővített újratermelés” ha nincs piac? Már nem csak a benzin fogyasztása csökkent tetemesen, hanem az alapvető élelmiszereké is.
És talán nem azért, mer nem vagyunk éhesek…