La Jolla, Kalifornia – Nem igazán tudja az Egyesült Államok, mihez kezdjen a havannai rendszerrel szemben hozott embargóval most, amikor Kuba a spanyoloktól bérel kínai fúrótornyot, és norvég–indiai koprodukcióban akar olaj után kutatni a Karib-tengeren.
A Repsol YPF spanyol multi még az idén elviszi Kubának a kínai gyártmányú Scarabeo–9 olajfúró tornyot, amellyel a kommunista szigetország – a norvég Statoil és az indiai ONGC szíves közreműködésével – legalább egy kutat nyit partjai mentén.
„Azt hiszem, ennek sokkal nagyobb hatása lesz az amerikai belpolitikára, mint magára Kubára”, vélte Jorge Pinon, a Floridai Nemzetközi Egyetem latin-amerikai intézetének munkatársa. Az amerikai belpolitikára gyakorolt hatás fő oka az, hogy a Repsol a floridai partoktól mintegy ötven mérföldre fogja üzembe helyezni a legutolsó technológia szerint készült, félig süllyeszthető Scarabeo–9-et.
A létesítmény tehát nem messze attól a helytől működik majd, ahol az Obama-adminisztráció az amerikai fúrásokat betiltotta a British Petrol platformja, a Deepwater Horizon felrobbanása után. „Jó néhányan kopogtatnak majd a washingtoni ajtókon, mondván: hogy is van ez, a kubaiak fúrnak, mi meg nem fúrhatunk az Öböl keleti felében?”, közölte Pinon a kaliforniai La Jollában tartott konferencián, amelynek témája a latin-amerikai energetika helyzete volt.
A Scarabeo–9 attól egyedülálló, hogy szinte semmilyen amerikai alkatrészt, fejlesztést vagy technológiát nem tartalmaz, aki tehát továbbadja a 750 millió dolláros, 12 ezer láb mély vízben is működőképes szerkezetet, nem sérti meg a jövőre ötven éves amerikai embargós előírásokat.
Az egyetlen kivétel a kitörésgátló, ez amerikai gyártmány; ilyen mondott csődöt a Deepwater Horizonon is, ami azonnal felveti a kérdést, mi lesz akkor, ha a műszaki hiba megismétlődik? „Az amerikai embargó azt jelenti, hogy a Repsol nem hívhatja fel Washingtont”, jelentette ki Pinon. „Minden olyan felszerelésnek, amivel a problémát megoldják, Nagy-Britanniából, Norvégiából vagy valahonnan máshonnét kell érkeznie.”
Pinon véleménye szerint az amerikai kormánynak létre kellene hoznia az Egy öböl stratégiát a Kubában dolgozó olajmultikkal, ahogyan azt megpróbálta Mexikó esetében is, így egy esetleges vészhelyzetben lehetne kérni amerikai segítséget is. Az amerikai kormány bejelentette, hogy egy esetleges környezeti katasztrófa esetén nem érvényes az embargó, annak elhárításában amerikai cégek és szervezetek is közreműködhetnek a kubai felségvizeken.
A fúrótorony júniusban indul el Szingapúrból, és szeptember végére, október elejére érheti el a kubai felségvizeket.
A kubai vizek alatt havannai becslés szerint húszmilliárd hordónyi nyersolaj található; az amerikai szakemberek azonban csak ennek negyedéről beszélnek.
Talán esetleg normalizálni kellene az USA .-nak a Kuba-politikáját.
Most mifenét állnak már bosszút azon a kis országon ?
ENNÉL azért sokkal több nagylelküséget várna el az ember Amerikától !
( Az üzleti haszonról nemisbeszélve.)
Igen, ilyen az élet. Felülírja az idiotizmust. :-)
A hetvenes években Nixon a pinpong diplomácia után ellátogatott Pekingbe.
Art Buchwald megkérdezte “Miér többet? Nixon pekingi látogatása vagy egy kubai szivar? “.
Egy ilyen olajfúró platformról sok minden indítható! És egyéb technikai eszközök is elhelyezhetőek. Nem lennék meglepve, ha szállítás során „viharba” kerül és elsüllyed. A kitermelt olaját meg egyébként is hol finomitanák. Amerika nyomására egyik ország sem vállalná, hacsak nem Venezuela.
Kuba nem az olajiparáról volt híres, ha lett volna tapasztalatuk Castró meg az oroszok már rég kihasználták volna. Így maradt a cukornád meg a szivar.
stefán
A kis népi kohók vagy a kulturális forradalom idején Kínát is lenézték- hol tart most?
Sándor.
Ha a kínai kulturális forradalmát veszem alapul, ami állítólag 1966-1976. tartott és közel félmillió ember életébe került, akkor Kubának kell még jó pár év, míg kifejleszti olajiparát. De az igaz valahol el kell kezdeni. Minden kezdet nehéz. Egy kis olajkitörés, tengerszennyezés is belefér? De mint írtam szerintem az a gond, hogy az USA partjaitól 50 mérföldre egy ellenséges ország létesítménye épül.
Senkinek nem tűnik fel, mi a cikk lényege? Hogy mennyire nincs értelme betiltani a fúrást az amerikai cégeknek, mikor a tiltott zóna közvetlen szomszédságában Kuba vígan fúr? Hatástalan az ilyen környezetvédelem, de politikai pontokat azért lehet vele gyűjteni. Ez is a fő cél, nem más.