A Le Monde a preambulumról 2011. április 19. kedd 14:39 Forrás: AN/MTI

Párizs – Az új magyar alkotmány nemzeti hitvallásának történelemfelfogásáról közölt elemzést kedd délután megjelent számában a Le Monde.

A mértékadó francia baloldali liberális újság kiküldött tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kizárólag a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP által hétfőn elfogadott „ultrakonzervatív alkotmány” nemzeti hitvallásra keresztelt preambuluma egyszer sem említi meg az Európai Uniót, de Magyarországot „a náci és a kommunista diktatúra áldozataként” mutatja be, annak a kockázatával, hogy ezzel a minimálisra csökkenti az országot 1920 és 1944 között kormányzó Horthy Miklós rezsimjének a szerepét. A kormányzó Hitler és Mussolini oldalára állt abban a reményben, hogy Magyarország visszaszerezheti az I. világháborút követően elvesztett területeit – emlékeztetett a lap.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette” – idéz a lap a szövegből, amely „a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásait” is dicséri, mielőtt elítélné „a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnöket” – mutat rá a cikk szerzője.

Joelle Stolz szerint a történészek megrökönyödését elsősorban az a mondat váltotta ki, amely kimondja, hogy a magyar állam 1944. március 19-én (azaz a német megszállás napján) elveszítette állami önrendelkezését, s azt csak 1990. május 2-án, az első szabadon választott népképviselet megalakulásakor szerezte vissza.

A lap szerint ez röviden azt jelenti, hogy 46 év zárójelbe kerül, s ezen időszak alatt Magyarország nem tekinthető felelősnek azért, amit a külföldi hatalmak (Németország, majd a Szovjetunió) ráerőszakoltak. Ez a felelőtlenségi időszak magába foglalja a zsidó és a cigány lakosság, mintegy 430 ezer ember tömeges deportálását 1944. április 16-tól, miközben a magyar parlament már 1930-tól sorra fogadta el az antiszemita törvényeket – mutat rá a Le Monde.

A lap idézi Karsai László történészt, aki szerint a nemzeti hitvallásban foglaltak azt jelentik, hogy a bűnösök vagy külföldiek voltak, vagy egy olyan szélsőséges törpe kisebbség, mint a nyilasok, akiket a németek 1944 októberétől hagytak zsarnokoskodni Magyarországon. Szálasi Ferenc politikai életrajza szerzőjeként a történész arra is emlékeztet, hogy a rendszerváltás előtt a tízmillió lakosú Magyarországon 800 ezer párttag volt, valamint a Horthy által 1940-ben visszacsatolt Észak-Erdélyből akkor deportálták a magyar zsidókat, amikor Erdély déli, román részén nem történt efféle embertelenség.

Karsai szerint – mint írja a lap – az új alkotmány bevezetője ezen részének az a célja, hogy felmentse a szélsőjobboldal által tisztelt személyiségnek számító Horthy nevéhez fűződő rezsimet. „Ez azt is jelenti, hogy 1945-ben nem felszabadulás, hanem a kommunisták általi megszállás történt, azaz tagadjuk a kommunisták szerepét a nácizmus bukásában” – tette hozzá a történész.

A Le Monde arra is kitért, hogy nagy felzúdulást váltott ki, amikor márciusban Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára bejelentette, hogy a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának egy részét egy új kuratóriumnak át kell értékelnie, mert abban a Horthy-rezsimet illetően „történelmi csúsztatás” történt. A kutatók munkájába történő állami beavatkozás miatt azonnal megszületett egy petíció, majd – mint a lap hangsúlyozza – Gál visszakozott, és jelezte, hogy csak személyes véleményét fogalmazta meg.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke – aki mások mellett szintén elítélte „a múlt átírását” – arra hívta fel a figyelmet, hogy Gál a múzeumot felügyelő hatóságot képviseli. Feldmájer ennek ellenére nem gondolja, hogy az Orbán-kormány meg meri majd kérdőjelezni azokat az 1946–47-es törvényeket, amelyek az új alkotmány értelmében semmisnek tekintendők, s amelyek kimondják Magyarország felelősségét a holokausztban – zárta írását a Le Monde.