Újabb német-magyar konfliktus: Románia schengeni csatlakozása 2011. január 20. csütörtök 15:48 | MTI

Gödöllő – Egyelőre korai lenne Románia és Bulgária csatlakozása az Európai Unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezethez – erősítette meg a berlini kormány álláspontját Thomas de Maiziere német belügyminiszter csütörtökön Gödöllőn. A magyar kormány a soros elnökség egyik fontos feladatának tekinti, hogy a két ország csatlakozzon Schengenhez.

A politikus – aki az EU-tagállamok belügyi tárcavezetőinek nem hivatalos tanácskozásán vesz részt a magyar városban, s ennek keretében nyilatkozott néhány újságírónak – elismerte, hogy mind a bukaresti, mind a szófiai kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz a belépéshez szükséges technikai követelmények teljesítésére. Azonban még mindig nagy problémát jelent a korrupció, valamint az igazságügyi rendszer megfelelő működtetése, márpedig nemcsak a technikai felkészültség a lényeges, hanem a politikai is – mutatott rá. Fontos, hogy a schengeni övezet többi tagállama mindenben bizalommal hagyatkozhasson a két országra. Thomas de Maiziere szerint a végleges döntésnél az EU-bizottság monitoring-jelentése lesz a mérvadó. A következő ilyen beszámoló idén júniusban esedékes.
Franciaország és Németország belügyminisztere, Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere tavaly decemberben közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, közölve, hogy kormányaik túl korainak tartják, s nem értenek egyet Románia és Bulgária márciusra tervezett schengeni csatlakozásával. Mivel pedig ehhez a lépéshez az összes többi tagállam egyetértésére szükség van, a francia-német közös álláspont egyszersmind egyértelművé tette: a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia  kell a csatlakozással.
Néhány napja nyilvánosságra kerültek olyan új, európai uniós jelentések, melyek megállapították: Szófia és Bukarest nem áll még készen arra, hogy csatlakozzon a zóna biztonságos működtetéséhez tartozó információs rendszerhez (SIS), Bulgária esetében pedig még a török határ ellenőrzésével is vannak további tennivalók. Traian-Constantin Igas román belügyminiszter viszont csütörtökön, a gödöllői tanácskozáson úgy vélte: országa készen állna a márciusi csatlakozásra.
Pintér Sándor belügyminiszter szerdán egy budapesti háttértájékoztatón azt mondta: Románia közelebb áll a csatlakozási feltételek teljesítéséhez, mint Bulgária, de az kizárt, hogy a két ország külön-külön csatlakozzon.
A német belügyminiszter szólt még a görög-török határon az illegális bevándorlás megnehezítésére tervezett 12,5 kilométeres kerítésről is. Azt mondta: ha ez megoldást jelent, akkor támogatja az elképzelést. Besir Atalay török belügyminiszter Gödöllőn az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: Ankara és Athén baráti kapcsolatokat ápol egymással, s török részről nem tartják problémának a kerítés megépítését.

Pintér Sándor belügyminiszter azt kérte német kollégájától csütörtökön Gödöllőn, hogy Németország fogalmazza meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatos politikai aggályait. A magyar tárcavezető az EU informális tanácsülése után az újságíróknak azt mondta, reméli, hogy ez megtörténik, és még a magyar elnökség alatt tárgyalhatnak erről. Pintér Sándor elmondta, hogy az uniós belügyminiszterek ülésének szünetében folytatott megbeszélést Thomas de Maiziere német belügyminiszterrel, a kétoldalú kapcsolatok mellett természetesen szót ejtettek a két állam schengeni csatlakozásáról is.
A német miniszter a tanácskozás előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: Németország számára Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának nemcsak technikai, hanem politikai feltételei is vannak. Megismételte a német és francia álláspontot: a két ország csak akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha előrelép a korrupció elleni harcban és az igazságügyi rendszer reformjában.
Pintér Sándor a sajtónak elmondta, csütörtökön még kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, hogy áttekintsék a lehetőségeket és az uniós szakértői véleményt. Kijelentette: a szakértők szerint Románia technikailag felkészült a schengeni csatlakozásra, és szeretné, hogy ez a magyar elnökség alatt megtörténjen.
Még túl korai megmondani, hogy lezárható-e a magyar elnökség végéig Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez, a kérdést nem vitatták meg tanácskozásukon az uniós belügyminiszterek – mondta Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa a zárt ajtók mögötti tanácskozás után.
A svéd biztos elmondta, hogy a két ország csatlakozásával kapcsolatos szakértői értékelést most véglegesítik. Úgy fogalmazott, “remélhetőleg a magyar EU-elnökség megoldást talál ebben a kérdésben”.
A magyar EU-elnökség hivatalos honlapja szerint a magyar belügyminiszter és német kollégája kétoldalú találkozóján a magyar médiatörvényről is szó volt. “Remélem, sikerült meggyőznöm a német miniszter urat, hogy a magyar médiatörvény kiállja az európai uniós előírások próbáját” – mondta Pintér Sándor.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: az informális ülésen a résztvevők azt is megvitatták, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az Európai Unió határait.
A miniszter hozzátette: a szervezett bűnözés elleni erőfeszítések összehangolásáról, a belügyi terület 2014 utáni finanszírozásáról, valamint az integrált határigazgatásról tárgyaltak. Elmondta, az eseményen az unióhoz csatlakozni szándékozó országok delegációi is jelen voltak.
Az Európai Bizottság képviseletében Stefano Manservisi belügyi főigazgató különösen jól szervezettnek és konstruktívnak nevezte az informális tanácsülést.
A magyar elnökség – amely lendületet kíván adni a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek – az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén arról kérte ki a tagállamok véleményét: milyen új tendenciák tapasztalhatók a szervezett bűnözésben, hogyan lehetne a bűnözés vagyoni alapjait gyengíteni és hatékonyabbá tenni a lopott vagyonok visszaszerzését, illetve milyen együttműködésre van lehetőség a szervezett bűnözés elleni fellépésben. Az EU-nak 2000 óta van stratégiája a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, de a magyar elnökség szerint érdemes újra foglalkozni a kérdéssel – olvasható az elnökségi honlapon.
A tanácskozáson több miniszter is hangsúlyozta: nem hagyományos, hanem fantáziadús, illetve integrált megközelítésre van szükség. Felhívták a figyelmet: a szervezett bűnözés kezd behatolni az ügyvédi szakmába a törvénytelenül szerzett vagyonok legalizálásához.
Az ülésen szó esett a kiberbűnözésről is, amelyet azonban eltérőképpen ítéltek meg. Egyes miniszterek szerint ez a bűnözési forma csak technikájában új, mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az internetes bűnözésben a tettesek nemcsak egyének, hanem államok is lehetnek.
A miniszterek megállapították: nincs szükség új jogszabályokra, a meglévők alapján kell erősíteni az együttműködést a bűnözés elleni fellépésben. A magyar elnökség – a hivatalos elnökségi honlap tájékoztatása szerint – folyamatosan napirenden kívánja tartani a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítését. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés főbb pontjait.