Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak, Lázár Jánosnak, Rogán Antalnak, Boross Péternek és Schmidt Máriának
Én – a zsidó – nem hetven évenként egyszer, hanem naponta emlékezem a történtekre. Számomra egy évforduló, egy választási kampány nem különleges esemény – nekem naponta kell gondolnom egykori szeretteimre, felmenőimre. Én nem ismerhettem meg nagyapámat, nagybátyámat és nagynéném egész családját – de tudom, hogy kik voltak és hogy kik nem lehetnek már sohasem. Ma már teljesen egyedül élek egy népes családból – és ti nem tudjátok, nem is érthetitek, mit jelent a családi ünnep. Hiánya.
Úgy voltak ők, hogy nekem még ma is vannak.
Számomra érdektelen, hogy ki érez velem, vagy marad érzéketlen a történtek miatt. Ez nem befolyásol engem, mert ami a népünkkel történt azt kívülálló legfeljebb megértheti, de át nem érezheti.
Kívülállók számára a történtek megértése – helyeslése, elutasítása vagy éppen zajos és költséges megünneplése – nem az én dolgom. Azt persze pontosan érzem, hogy ti nem hozzám akartok közelebb kerülni, legfeljebb magatokat akarjátok mentegetni, ünnepelni és mellesleg egy alkalomra szavazatokat szerezni. De igazából sem tanulni, sem emlékezni, sem együtt érezni nem akartok – nem is akartatok soha. Hazudtatok és hazudtok – és most újabb hazugságokra készültök.
Nektek fontosabb az ország teljes erkölcsi kudarcának letagadása, a csendőrtollak és a vitézek fényezése mint a valóság. Ti arra akartok emlékezni, ami sohasem volt. Ti azt akarjátok méltatni és ünnepelni, ami sohasem történt meg. Erre nekem nincs szükségem és ez nekem nem is tetszik.
Legyen nektek nagy ünnep 2014. március 19-e – csináljátok ezt úgy, ahogy tudjátok, vagy ahogy akarjátok. Amennyi tőletek kitelik. Képzeljétek magatokat angyalnak – magatokat magatoknál úgysem tudjátok jobban felülmúlni. Ahogy ezt egyikőtök éppen a napokban említette volt.
De ha időt tudtok szánni rá, gondoljatok a Szózat első négy sorára:
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar-.
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
Azért ne feledjétek azokat a magyarokat, akiknek sírját mégsem a magyar föld ápolja és takarja! Akiket hőseitek és barátaitok kizártak a nemzetből. Akiknek még sírjuk sincs. Akiknek a sírja csak az őszinte emlékezet lehet.
Ne temessétek újra a halottakat!
Ha a címzettekben más emberi érzésk is munkálkodnának, mint a cinizmus, kapzsiság, és a hatalomvágy, akkor e levél célba érhetne. Gyanítom, így csak a levél írójának emberi mivoltára mutat rá. Köszönöm neki, hogy a túlélők és csládtagjaik érzéseit ily szépen összefoglalta.
Mélyen együttérzek Hámori Jánossal. Sajnos, van rá okom bőven. De ha nem lenne, az emberség akkor is ezt diktálná számomra.
Családi ünnep hiánya. Fájdalmasan őszinte szavak. Ilyenkor nagyon szégyellem magyarságomat, melyre nagyon büszke vagyok ezen a csodálatos bolygón ahol mindennapjaimat élem. Ideje lenne már rendesen szembenézni a múltunkkal. Múltunk meghatározza Jelenünk. Jelenünk Jövőnk alapja Szerencsére az idő homokszemeiből előbb vagy utóbb minden napvilágra kerül.
Majd azt mondják és kikérik maguknak a címzettek, hogy hogy’ mer minket ez a büdös zsidó antiszemitázni…..
A nyilas mínuszolók úgylátszik nem tudnak mit kezdeni az előbbi hozzászólásommal…….na, talán erre csak reagálnak.
Ez a levél nem a nemzeti hatoknak szólt hanem nekünk és mi értünk belőle, ami a nemzeti hatoknak szól azt meg is fogják kapni amiből értenek. Mert van olyan is de azok nem szavak lesznek.
Én nem vagyok zsidó, de velük érzek.
Szégyenletesnek tartok mindennemű kussolást az egyházak, és a pártok képviselőitől.
Ez a demokrácia?
Így vigyázunk a jelenünkre, így gyalázzuk a múltunkat, és így tesszük semmivé a jövőnket?
Hol van ebben az országban bűnbánat az elmúlt gyalázatért?Hol van a szégyenérzet?
A kormány szélsebesen át akarja írni a történelmünket, mert a múlt, amit ők most isteníteni akarnak szégyennel teljes.Minden törekvésük arra irányul, hogy kimosdassák Horthyit és korát a gyalázatos antiszemitizmusukból.
.
Jelentem nem tudják! Hiába erőlködnek, ez a bélyeg letörölhetetlen!
Hamis mítoszt akarnak a jövő nemzedékével tanítani, de élnek még túlélők és leszármazottaik, akiknek soha el nem múló fájdalom az emlékezés!
Szégyellje magát a kormány, hogy így szétteríti az országon a saját gyalázatos mesterkedését ez ügyben.
Szégyelljék magukat azok is, akik bár van szavuk, mégis némán szemlélik ennek a kormánynak az ámokfutását!
Aki ebben az ügyben kompromisszumra hajlandó a zsidó szervezetek közül, az meg bujdosson el, hogy a bosszú utol ne érje!
Kedves Hámori János,
Nyílt levele pontos, szép, tömör. Ezek nagyon fontos jelzők!
Nagy öröm és nagy megtiszteltetés, hogy itt az AN-en olvashattam.
Épp ezért azt gondolom róla, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosságot kéne kapnia, ezért tisztelettel arra kérem, juttassa el nyílt levelét olyan mediumokhoz is, amiken keresztül többekhez eljut, mint itt. Esetleg HVG, Magyar Narancs, Élet és Irodalom, Népszabadság?
Üdvözlettel,
gret49
Drága Jánosom.
Mi nem vagyunk magyarok.
Ma az a magyar aki háromnegyed méteres árvalányhajat tűz a pörgekalapja mellé és így vonul a Nagykőrúton.
Nekünk -ugye- nincs ilyenünk.
Kedves Hámori János!
Nagyon megrendített okos és érző, érzékeny írása.
Akiknek címezte, nem fognak megrendülni.
Hányingerem van a “nemzeti” szó hallatán. “Nemzeti érzelmű vagyok.” jelenti ki az ökör magyarja. Azért tetszi, hogy kizárja magát a hazafiak köréből, mert aki nemzeti érzelmű az kirekesztő gazember, és nem lehet hazafi.
“Nemzeti bútor és lakberendezés készítő” olvasom a táblát az üzlet bejáratánál. Csak remélni szeretném, hogy csak viccből írta ki a tulajdonos. Félek, hogy nem, de reménykedem azért. Kezdem úgy érezni, hogy hazánkban mindenki hülye. Lehet, én vagyok a hülye, mert nem tartozom a mindenki közé. Lehet én nem vagyok a normális, hiszen csak a többség lehet a normális.
Segít a nemzetközi összehasonlítás, mert úgy már látszik a magyar valóság, Látszik a sok ocsmány gazember, a sok gyalázatos eszme melyet követ ez a félázsiai népség. A horty korszak, a nyilas hordák áldozatai vagyonának lenyúlása élvezettel történt. Hát lehet egy ilyen népre büszkének lenni, amely mai is megtenné és megteszi (nyugdíj, rokkant nyugdíj, trafik, föld, közpénz) ma is, és csak közvetve gyilkol, halálba kerget?
Lehetsz így az őseidre büszke, nagyapádra, apádra, arra aki hullarabló és gyalázatos ember volt, a nemzet része, a nemzeti érzelmű?
Nem lehetsz büszke rájuk,és ez fáj a q-va lelkednek!!!!! Ilyen érzéssel inkább maradsz náci, hogy büszke lehess mégis! Te büszke nemzeti magyar, jobb lenne ha elmennél a Csernushoz. (Na ide minuszoljatok nemzeti …k.)
Hogyan tud nyugodtan aludni, a hat , Megszólitott . Akik annyit érnek amennyiük van.
Lézer blokkoló, földek, pénzvagyon, ingatlanok, hatalom, kolbászok, töpörtyük, blabla szövegük, szőlők, bányák…stb… de kérem lelkiismeretük van-e? Mi lesz életük végén? Hat fekete mén húzza a halotti szekeret végig a körúton? Aztán hol lesz a szobra, Lázárnak? A kisvároskája fő terén, vagy már a Kossuth téren? Rogán hol véseti be nevét az aszfaltba? Ja , és Orbán, Felcsúton biztos utca őrzi majd nevét. Megérte ? Ezért megérte? Elveszteni a lélek nyugalmát? Boldog-e az ifjú nagy lány? Boldog-e , h van traktor, föld, kastély? Boldog-e Orbán felesége , h van földtulajdona? Jelent-e valamit az NB-I ben focizni hazánkban?
Anyai ágon családom élete úgy alakult, hogy nagyapámat is elvitték meghalni a Kaukázus tövébe. Anyám soha nem bocsátotta meg anyjának, amit az emlékével és ővele tett. Eltaszította, majd látszólag visszafogadta, egyben elidegenítette apja családjának megmaradt tagjaitól, segítség, támasz, gyökerek, család nélkül hagyva anyámat.
Háború nélkül is elkeserítő a család hiánya. Hát még ha erőszakkal szakítják szét a családokat, közönséges tömeggyilkossággal, népirtással!
Sok-sok csonka családtag, nemzedék fogja még őrizni szívében a múlt eme szégyenteljes darabkáját, fogja átkozni azokat, akik megengedték és megcselekedték ezen történéseket.
Az életben maradtak sokszor inkább a részt, mint a magányt vállalták volna.
Gazemberek, akik ma felszakították ismét a sebeket! Lelketlen gazemberek!
Nem tudom, nem is akarom megérteni azokat, akik hivatalnokként, közreműködőként “csak tették amit parancsoltak”! Elfogadhatatlan!
Ha megnevezhetnénk a gyilkosokat, meg lehetne nevezni azokat is, akik emberek maradtak. Talán nem hősök – de emberek.
Megnevezhetném azt az asszonyt, aki nem adott át a nyilasoknak, mint gettószökevényt, viszont adott egy tányér krumplis tésztát decemberben. A szökött katona férje pedig azt javasolta, bújjunk együtt az ágy alá a földszinti lakásukban a bombák ellen, mert az óvóhelyre egyikünk sem mehetett le.
Ha megnevezhetném a gyilkosokat, ennek a házaspárnak az embersége is fölragyogna, mint hamuban a gyémánt.
De így róluk sem emlékezhetek meg az emlékezés évében.
Kár.
http://nepszava.hu/cikk/1010244-visszautasitja-a-zsido-szinhaz-a-kormany-tamogatasat
Ötlet (ha mégaz; elnézést, ha nyitott ajtón döngetek) : A magyarországi történelemhamisítás elleni fellépés igényét megfogalmazhatná egy Charta, s látnánk legalább, mely személyek, mely szervezetek írnák azt alá … s kik tartanák azt is “komcsi” trükknek.
Ki fogalmazná meg ?
A magyar társadalom immár bűnös enerváltságba zuhant. Nem tudok elképzelni olyan gaztettet, ami felrázná. Orbán ismeri a hunok lelkét és garázdálkodását erre építi. Hogy lehetne ennek véget vetni? Nekünk valóban Mohácsra lenne szükségünk.
Nekem a Nagymamámat és Nagybátyáimat, Nagynénémet és unokatestvéreimet gyilkolták meg a Nácik. Nyolc ártatlan embert Őket sohasem ismerhettem meg.
Az írás megrendítő és igaz. A magyar emberek hallgatnak a robbanás előtt.
Az üldözöttek (zsidók, romák stb.) kiirtásában a nácikkal együttműködő magyar állampolgárok hazaárulók voltak, mert gaztetteikkel belegázoltak a magyar nemzet becsületébe. Akik életüket is kockáztatva mentették az üldözötteket, azt is igazolták, hogy a magyar nemzet soriban igaz hazafiak is szép számmal voltak. Akik már a német megszállás előtt is megbélyegezték, jogaik egy részétől megfosztották honfitársaikat, még súlyosabban vétkeztek, mert nem kényszerből lettek gazemberré. Sokan közülük az aljas propaganda hatására úgy vélték, hogy a nemzet érdekében cselekszik, ezért erkölcsileg kisebb a felelősségük, mint a propaganda kiagyalóinak és terjesztőinek.
Arra hogy valaki azt írja hogy neki hány családtagját ölték meg, és nem is politizál a kommentárjában, arra hogy lehet mínuszt adni? Aki adja, annak: te egyáltalán felfogod hogy mit csinálsz?
Mélységes, nagy fájdalommal együttérzek, feldolgozhatatlan, örök tragédia ez a borzalom. Megbocsájthatatlan bűn. Örök gyász.
GaborNYC
2014. február 7. péntek
21:03
Bár nem tartozom közéjük, engedd meg, hogy megválaszoljam kérdésed!
.
Az evolúció tudományosan elfogadott tény.
Az embernek és a főemlősöknek közös ősük volt.
A mínuszolók különbek, mint mi, hiszen sokkal korábban váltak emberszabásúvá: az ők ősei a meduzák.
Köztudott, hogy azoknak gerincük és gondolatuk nincsenek!
A zsidóellenesek figyelmébe meg ajánlom:
.
“First they came for the Socialists, and I did not speak out–
Because I was not a Socialist.
Then they came for the Trade Unionists, and I did not speak out–
Because I was not a Trade Unionist.
Then they came for the Jews, and I did not speak out–
Because I was not a Jew.
Then they came for me–and there was no one left to speak for me.”
[Martin Niemöller]
Először jöttek a szocialistákért, és én nem tiltakoztam,
Mert nem vagyok szocialista.
Aztán jöttek a gyári munkásokért, és én nem tiltakoztam,
Mert nem vagyok gyári munkás.
Aztán jöttek a zsidókért, és én nem tiltakoztam,
Mert nem vagyok zsidó.
Aztán jöttek értem – és nem volt senki már, aki tiltakozhatott volna.
Tökéletes az írás, sajnos 4 nagyszülőmet nem ismerhettem meg, és a 4 éves nagynénimet sem.Családunkból Édesanyám tudott visszatérni,mert fiatal erős volt, és kibírta a borzalmakat.Azért a gettóba volt olyan keresztény asszony, aki vitt be( életét veszélyeztetve) gyümölcsöt, főzelékfélét a 4 éves nagynénim részére-sajnos nem tudtam megköszönni neki az emberségét,mert már Ő is meghalt azóta.Egy levelezőlap örökítette meg nagymamám köszönetét ennek a jó embernek,amit még Auschwitz előtt írt.Ezt a levelezőlapot fogom továbbítani helyi fényképkiállításra, ami az elhurcoltakról készül majd.Gyermekeim anyám kezébe tetovált szám miatt tudták meg, hogy mi zsidók vagyunk, mert kérdezték Anyukámtól, hogy mi az a szám.
Az írást csak jóérzésű emberek, és az érintettek tudják megérteni, és átérezni.
Kis falumban összeírtam annak a 22 magyar zsidónak a nevét, akiket ‘44 tavaszán feltuszkoltak egy teherautóra, gettóba szállítottak, majd pedig bevagoníroztak és útnak indítottak Auschwitz felé… Közülük ketten élték túl a haláltábor szörnyűségeit: egy anya és a lánya…
—–
Kb. 20 éve a község önkormányzata az egykori zsidó temetőt elplanírozta, területét leaszfaltozta – helyén gépkocsi parkolót létesített. Három kőből készült, héber feliratos síremléket mentetettek meg a pusztulástól – ma már senki sem tudja, kinek az emlékére állították őket.
Manapság csupán ezek a magányos, lassan pusztuló, porladozó sírkövek émlékeztetnek arra, hogy a falumban egykoron zsidók is éltek.
No meg egy rövid irományom, amely egy regionális folyóiratban látott napvilágot.
Üdvözlettel mindenkinek.
nekem, papírforma szerint, nem szabadna élnem.
ezzel a tudattal élek, de nem félek.
csak nézek és borzadok: ha ezeken múlt volna, akkor talán nem is élnék.
http://www.atv.hu/videok/video-20140207-tiltakozas-a-kitores-tura-ellen
Gilice,
egyetértek.
Magyarországon kb.egy dolog lehetne Nemzeti: a Színház.
Facebook bejegyzésem:
„A zsidóság számíthat a magyar kormányra, és számíthat minden jóakaratú, nemcsak nemzeti érzelmű, hanem nemzeti értelmű magyar ember együttérzésére és támogatására – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter… „
Micsoda képmutatás és álságosság rejlik e mondatban! A zsidóság és a magyar emberek? Hogy is van ez? KI A MAGYAR? – kérdezte Illyés Gyula 1939 – ben. „Lengyelföldön már dübörögtek a német páncélosok, Bécsben cvikkeres német tisztek masíroztak, Budapesten országolt a lovas tengerész, s politikai meggyőződésükért, származásukért, szabadságuktól, életüktől fosztottak meg embereket.”
És a tapasztalat: http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/354051_a_holokauszt_egy_kisiskolas_emlekeiben
‘Több szélsőséges, neonáci rendezvényt tarthatnak országszerte a hétvégén az 1945-ös budavári német és nyilas kitörés emlékére, holott ezeket a rendőrség nem engedélyezte. Mégis várható a Várban vonulás és éjszakai emléktúra is. A rendőrség csak akkor léphet fel, ha tiltott önkényuralmi jelképeket lát. ‘
Na most, akkor tárgyalunk a zsidó szervezetek képviselőivel, közben engedjük a náci parádézást? Érdekes.
Kár, hogy nem lehet 100 “like”-t nyomni.
újabb szervezet utasította vissza a támogatást
http://www.atv.hu/belfold/20140208-holokauszt-emlekev-ujabb-szervezet-utasitotta-vissza-a-tamogatast/hirkereso
Engedtessék meg nekem – a nem zsidónak – hogy nekem ne kelljen megemlékeznem. Már megtettem. Emlékezni nem tudok, mert nekem, személy szerint nincs mire emlékezzek a vészkorszak kapcsán és ennek egyszerű biológiai okai vannak, t.i. a kor. Mindamellett teljesen megértem és együttérzek azokkal, akiknek e megemlékezések saját hozzátartozóik emlékét idézik, felmenőkét, oldalágiakét, horribile dictu leszármazottakét. Osztozom gyászukban, tisztelem kegyeletteljes kötődésüket, de ne várják el, hogy hamut magamra szórva gyászoljak és magamat bűnösként tetemre hívjam, mert ez egyszerűen nonszensz. Megértem a cikkíró csöndes dühét az elmaradt családi ünnepek okán (csak e páldát kiragadva most), de nekem nincs és nem is lehet bűntudatom amiatt, hogy nekem nem maradtak el ezek.
Hiszik vagy nem, ezzel a legtöbb ember így van szerte e hazában. Csöndben önökkel gyászol, de ha rá akarják verni, hogy bűnös, akkor horgad és visszaszól. Tudom, hogy nem szép dolog visszafeleselni, de azért tegyük hozzá, vétleneket bűnökkel vádolni szintúgy nem szép dolog.
Kedves Hamori Janos!
Kerlek huzd ki magad es legy nagyon buszke a zsido gyokereidre.
Az egyik legtokosebb es legerossebb nemzet vere csorgedezik az ereidben, en mint magyar mondom ezt.
Ha ezen felul te magyarnak is vallod magad az szamomra es az osszes normalisan gondolkozo magyarnak csak megtiszteltetes lehet.
Mindig mondtam a felesegem nagyamajanak ( holocaust tolelo, egyetlen a csaladban ), hogy inkabb tanulni kellene a zsidoktol.
udv
Hogy van bőr a pofájukon a mínuszolóknak még erre az oldalra is belépni. Innen látszik, hogy tulajdonképpen kicsodák: azok utódai, akiknek köszönheti Hámori János, és sokan mások a csonka családokat. Mondhatnám, hogy szégyelljék magukat: de ahogy egy k@rva sem érez szemérmet, ugyanúgy ezek sem.