Megjelent PuPu blogján.
A szocializmus vérben tocsogó esztendeiben, az elnyomott emberek nyaralócskáinak bográcsai mellett, sörösüveggel a kézben volt az elnyomottak kedvenc vicce, hogy a világon három abszolút felesleges dolog van: a férfiak csöcse, a pápa pöcse meg a szakszervezet.
Növelte a vicc sikerét az, ha a hallgatók között ott volt valamelyik szakszervezeti bizalmi, neadjisten maga a vállalati SZB-titkár, aki nem mert nem röhögni együtt a többiekkel, hiszen ha felhúzza az orrát, akkor oda a tömegtámogatás, ami egy szakszervezeti funkcionáriusnál életveszélyes tud lenni.
Hát, a fene tudja, hogy mi ennek a magvas megállapításnak az igazságtartalma, mindenesetre a magyar társadalom az elmúlt negyedszázadban kipróbálta, hogy mire megy szakszervezetek nélkül.
Hát tönkrement, de a mai magyar szakszervezeti vezetőket látva az sem kizárt, hogy a szakszervezetekkel együtt harcolva már fele idő alatt is tönkrement volna, amilyen tehetségdömping árasztotta el a szakszervezeti apparátust.
A sokat próbált szervezet pedig a munkásság és az alkalmazottak érdekvédelmében eltöltött évei, a múltja alapján dicsőségesebb jelenre lehetett volna predesztinálva.
A magyar szakszervezeti mozgalom bő másfél évszázados múltra tekinthet vissza, hiszen már 1848-ban bérharcot folytattak, megkötötték az első, mai fogalmak szerinti ágazati kollektív szerződést, utána pedig – egészen 1946-ig – a munkavállalók érdekképviseletében tették dolgukat.
Rengeteget tettek a szervezett munkásságért a gazdasági követeléseken túl is, aki erről szeretne hiteles képet látni maga előtt, az olvassa el Marosán Györgytől a Tüzes kemence című könyvét, abban plasztikus képet láthat a két világháború közötti munkásmozgalomról, a célokról és a módszerekről.
Olvashat a könyvtárakról, dalárdákról, színjátszó körökről, önképzésről – hihetetlenül érdekes világra nyit ablakot a kor felettébb népszerű Buci Gyurija, aki számára a sors különös kegyetlensége lehetett, hogy még megláthatta a rendszerváltás rémálmát.
Ha fiatalabb, ő is olyan lehetett volna, mint a feltámadt Lenin, aki az Auróráról üzent Brezsnyevnek: Itt állok a fedélzeten, kezdhetjük!
De hát a rendszerváltás akkor is tönkretette volna a szakszervezeti mozgalmat, ha nem hordozza magában a szocializmus visszásságait, a sztálini szakszervezeti modell maradványait, mely a szervezetet csak transzmissziós szíjnak tekintette a Párt és a munkásság között.
A nemzetközi tőke a rendszerváltás éveiben Magyarországban elsősorban piacot és olcsó, képzett munkaerőt látott, ez a szemlélet aztán együtt járt a magyar nagyüzemi szervezett munkásság szétverésével, a nagyüzemek és munkahelyeik megszűntetésével, és aki ezt nem értette első szóra, annak is el kellett jutnia az agyáig, legkésőbb akkor, mikor a Csepel Művekben kinyitott az első marcipánkészítő manufaktúra.
Ahol sokan dolgoznak egy helyen, ott van esélye a szerveződésnek, főként, ha a gazdasági követelések indokoltak, de műkörmös szakszervezetet szervezni macerásabb, sok szaladgálással jár és nincs ki ellen harcolni, legfeljebb egy másik műkörmös ellen.
A világ egyébként is megváltozott, a súlypontok eltolódtak, a termelés és a szolgáltatások aránya megváltozott, ezt Orbán Viktoron kívül már szinte mindenki tudja, ő meg elakadt az ipari-technikai forradalomnál, de lehet, már a géprombolásoknál tart.
Mindegy, majd Széles Gábor felvirágoztatja a hazai ipart, az ő perpetuum mobile-je rá lesz kötve a az Orbán Viktor Művek csatabárd és nyílpuskagyárának gépeire, forognak a tengelyek, csattognak a transzmissziós szíjak, csak úgy ömlik a sok nyílpuska és csatabárd, ipari világhatalom leszünk!
A Négycsöcsű söntés mögötti két különtermében meg ott ülésezik majd a két szakszervezet két sztrájkbizottsága, ennyi kell legalább ahhoz, hogy legyen kivel összeveszni, hadd röhögjön Orrnicska Lajos Mihály, a Csatabárd és Nyílpuska ZRt. elnök-vezérigazgatója a sok marhán…
A világ már csak ilyen, elültetjük a magot, kikel a növény, virágot bont, büdösködik kicsinyt majd vagy termést hoz, vagy menet közben lelegeli a liba.
De, ha termést hozna is, jön ősszel valaki ekével-tárcsával-boronával és a növénynek annyi, tavasszal lehet újra vetni.
Nálunk évelő növény nem létezik, itt mindig mindent újra kell kezdeni.
Itt a rendszerkonform szakszervezeti vezető azzal kezdi karrierjét, hogy elolvassa a Jimmy Hoffával foglalkozó szakirodalmat, elmélkedik egy sort azon, hogy harmincnyolc évi nyomozás után máig sem lehetett fellelni a kissé anyagias munkásvezér földi maradványait, majd ehhez képest szabályozza harcos kiállását.
Aki ebben a szabályozásban eléri a mester fokozatot, az szervezetére is áldást hoz – most például a vasutasok kaptak fejenként harmincötezret – és megkapja a Gaskó István díjat, mely egy kortárs magyar művész kinetikus szobra lesz, mely egy monumentális, hungarocellből megszobort segg előtt lengedező nyelvet ábrázol, titánból és krómacélból.
Természetesen a szocreál szabályainak megfelelően, hadd értse még akár a Tarlós-Wittner képzőművészeti szakértői team is…
Szóval, meg kell kezdeni az érdekvédelmi szervezetek megteremtését a semmiből, ami nem lesz könnyű, egyrészt, mert a hatalom a bátraknak rojtosra rugdalja a fenekét, és nem mindenki mazochista milliomos, másrészt meg a bátor vállalkozó körülnéz, elhúzza a száját, és maga elé dünnyögi: ezeknek? Így aztán maradnak a jelenlegi szervezetek, melyek közül kettő most egyesül, gondolom, hogy érdemes legyen kibérelni egy fürdőszobát, ha kongresszust tartani támadna kedvük, de még ez sem biztos, hiszen adtak maguknak egy év türelmi időt.
Hogy ezeknek emberek ezért a tevékenységért még tagdíjat is fizetnek – ez felfoghatatlan.
Régen is volt szakszervezeti tagdíj, de akkor legalább volt üdültetés, segély, támogatás, fityfene, de ma mi van?
Nagy jövő előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom, a mai szakszervezeti vezetőkhöz képest Nagy Sándor hajdani MSZOSZ elnök maga volt a kétlábon járó harcos munkásmozgalom.
Ma félnek a kormánytól, félnek a multitól, félnek a magyar vállalkozótól és félnek a munkástól, de legeslegjobban a munkától félnek.
Jelzem, a magyar vállalkozó általában rosszabb, mint a multi, mert míg a multi kizsákmányolásának áldozatává válni nem egy ok az öngyilokra, addig egy helyiérdekű kócerájban kizsákmányoltnak lenni és naponta háromszor kezet csókolni a büdöstalpú tulajnak – nem egy örömünnep.
Na, ott próbáljon meg szakszervezeti vezér lenni Gaskó, az a kunszt, nem a csutkásokat hülyíteni.
Mindenesetre egységben az erő, Gaskó meg jelenleg az Erős Pista, habár vörösnek nem mondható.
Már csak arra leszek kíváncsi, mikor a vasutasok szakszervezeti dalárdája egy esetleges kormányváltás után felveszi a repertoárra a „Mátészalka gyászban van, Gaskó Pista szarban van” című világslágert.
Szívesen hallgatnám.
.
.
A Gaskó Pesta szegény ?
Az már biz azt is elfelejtette, mi is az a sztrájk. Utóljára nem a dolgozók, hanem a Hűség [azaz Fidesz] mozgalom érdekében szervezett sztrájkokat – évente nem is egyet. Volt, hogy leállt az ország.
Most meg, hogy a dolgozó embereket három év alatt sikerült az általa gyakorlatilag is támogatott maffiának tökéletesen kisemmizni, most teljes amnéziába esett, sőt közvetlenül is bekapcsolódott a szó szerint népnyúzó kormányzat munkájába felcsapva Vezérközvetlen tanácsadónak, ha nem is titulusban, de gyakorlatban és rendszeres gyakorisággal. Szegény, nemcsak a tekintete sötét, de az egész ember maga is…
.
:DDD PuPu, mint mindig! Big like, így smiley-k híján!
Én is megnéznék egy gördülő sztrájkot az Orbán-bányáknál, vagy a Közgép Zrt-nél!
„Mátészalka gyászban van, Gaskó Pista szarban van”
-
Amikor Bajnai regisztrációs jegyet váltatott a kedvezményezett utazókkal, akkora volt a felháborodás, hogy a jegyért sorba kell állni, pedig ingyen azer még ingyen utazhattak, hogy hangzott az ország!
Nem értették meg, hogy felmérés készült, mennyien utaznak naponta ingyen – ez igazolta volna, hogy mennyi pénzt adjon a MÁV-nak a kormány és ne bemondásra, puszira fizessenek hatalmas összegeket!
-
Most, miután 100 km-en felül már nincs ingyen utazás, valamennyit fizetni kell, most csend van – a nyugdíjasok azt, hogy fizetniük kell most lenyelték, de az ingyenes regisztrációs jegy miatt háborogtak!
-
Ez mutatja, hogy kik álltak a háborgók mögött és ez is olyan, mint a 300 forintos vizitdíj esete, mely maga lett volna a népnyúzás, a mostani milliárdos lopások azok rendben vannak!
Furcsa egy nép vagyunk az már biztos!
Az a szakszervezet, aki egyesül ezzel a gőrdöllő tengelyen született disznó Gaskóval az egyenlő a belépési nyilatkozattal a fideszbe.mert ennek a pacáknak
akkora a nyelve mint egy szopós borjúnak,amit a Viktor szépen honorál.
Gaskó eladta a képviseltjeit a gördülő sztrájkjával a fidesznek.
Ugyanazt csinálja, mint a kormány. Szépen lassan hagyta elvenni a jogokat, de úgy, hogy az érdekérvényesítés névleg megmaradt.
Orbánék is ezt csinálják. Kifelé még demokrácia van, befelé meg kuss van.
A szakszervezeti tagok meg csak áll báván, ugyanúgy mint a társadalom nem fideszhez tartozó része.
Mi lenne a megoldás?
A kormányt is,meg a szakszervezeti vezetőket is el KÉNE zavarni!
Nem ám választással, hogy még utána tisztességesnek tűnjenek a világ szemében, hanem s..rúgással, hogy arról kolduljanak, és ne tudják tisztára mosni magukat az életbe.
.
Ehhez szükségeltetne egy gondolkodó társadalom. Akik nem bólogatnak, nem meghunyászkodnak, és nem választásra készülnek,hanem a gonosz,aljas emberek elűzésére!
.
Csakhogy ez képtelenség ebben a helyzetben. Az akaratot nagyon sok helyről fékezik. A pártok, a szakszervezetek, és minden nemű és rangú kormányhoz tartozó gazemberek.
Ki kéne rázni a nyakunkból ezeket, mert ha nem térünk észre, nekünk marad a nyomor, és megaláztatás, nekik meg a jólét.
Akár kormányon, akár ellenzékben.
Mert egymásra azért vigyáznak!
Lehet itt gaskózni (megérdemli!), de a többiek mennyivel különbek? A pedagógusok szakszervezetei, vagy éppen a közfoglalkoztatottaké? Ahogy történelemből tanultuk, ők a tipikus munkásárulók. Mindent előlről kell kezdeni, de ahhoz úgy látszik minden téren le kell menni a nullára. Gyanús nekem, hogy a mai szakszervezetek nem a tagdíjakból léteznek, hanem valamilyen állami támogatásból, és a vezetők pontosan tudják, kinek tartoznak ezért engedelmességgel. Különben nem lennének ilyen tehetetlenek. (Utóbbi jelzőnél moderáltam magam.)
A 3 éves Fidesz uralom elég volt arra, hogy beleégjen minden szolgalelkűbe a megfelelni akarás, s ha csak észrevesznek egy kacsintást, már késztetést érezzenek a megfelelésre.
(Gáti László újságíró)
A bronx-i vonatbalesettel vannak tele az itteni hirek. A vonat vezetojet elkiseri a kihallgatasokra a szakszervezeti vezeto es ugyvedek, akiket a szakszervezet fizet. Jimmy Hoffat meg lehet kicsit reszletesebben tanulmanyozni Gasko elvtars!
Bumburi:
.
“A kormányt is, meg a szakszervezeti vezetőket is el KÉNE zavarni!”
.
Van ennél jobb ötletem. Az országot TELJESEN ki kellene üríteni, majd egyenként beengedni a jelentkezőket – de csak azokat, akik sikeresen átmennek az ötödik osztály év végi vizsgáin. Lehet, hogy nem is jelentkeznének olyan sokan…
.
Amíg ez meg nem valósul, nincs értelme sem kormányt, sem szakszervezetet váltani.
A szakszervezet vezetőit a tagok válasszák,amíg az emberek nem képesek tenni a sorsuk alakulásáért,addig nem lesz változás.Nagyon sok embertől hallottam, nem megy el szavazni,mert ő egy szavazata nem változtat semmit,de nem is tett semmit,hogy mások is úgy szavazzanak ami a többség érdekét szolgálná.
„Mátészalka gyászban van, …”
Ez a nóta a Lúdas Matyi c. filmben szerepelt. Általában az után, amikor Döbrögit Matyi elverte, mint a tavaszi zápor a friss libaszart. De megtanulnám ezt a nótát énekelni!
Aki a Gaskóval tárgyaló asztalhoz ül ,az nem különb nála.
Ő nem dolgozókat képvisel hanem zsebét,és ez a megnyilatkozásaiból kiviláglik .
Orbán bérenc,
Megismétlem!
Mostanság az jár a fejemben, hogy Bokros lenne legalkalmasabb kormányfő jelöltnek.
.
Nagy hülyeség ilyent gondolni?
oldster
Nem hülyeség és minden párt mögé sorakozik akkor talán volna esély
oldster: Jó ötlet, tehát esélytelen.
ateista
“,amíg az emberek nem képesek tenni a sorsuk alakulásáért, addig nem lesz változás.”
-
A pedagógusok szakszervezeti vezetője, Mendrey László már egy éve nem tud összehozni egy sztrájkot, egy tüntetést – csak lebegtetni tudja, hogy majd lesz!
És ez nem az ő hibája, ha nem akarnak menni a pedagógusok, akkor ő mit tehet?!
-
Amikor a diákok tüntettek, ők nem kértek a pártokból, azok nem is mentek, de hol voltak a pedagógusok és hol voltak a szülők, nagyszülők?!
Mindenki másra vár, télen hideg van, nyáron meleg van, meg nem is róla szól a történet, ez őt most nem érinti, na akkor ezt most így hogy?!
ateista
Addig amíg magukért sem lépnek fel az emberek, akkor naponta halljuk, látjuk, hogy másokért pláne nem!
-
http://szeged.hir24.hu/bulvar/2013/12/09/osszevertek-egy-fiut-a-szegedi-villamoson/
-
Ez van nagyban is – ehhez semmi köze pártnak, szakszervezetnek, ehhez csak az embereknek lenne közük ott és abban a pillanatban, de mindenki félrenéz!
.
.
Csakén !
.
Csillag Ádám liberális-demokrata krónikás filmoperatőrt is a többi utas szeme láttára ütötte le egy beöltözött náci. Oly korban élünk e földön…
.
A Kabaré című művészfilm hiába figyelmezetett erre a tovább leskelődő náci veszélyre… Az ember – úgy látszik – nem változik.
.
A pedagógusok és pipogya szakszervezetik most kezdenek önérzeteskedni és kapkodni a levegőhöz, amikor kiderül, hogy a magasabb fizetési kategóriába lépésükhöz központi kontroll, vizsga és a főnéni hozzájárulása fog kelleni?
Ezek az emberek olyan kiváltságos helyzetben éltek eddig, hogy halovány fogalmuk sincs arról, milyen minősítési eljárásban kell részt venni évek óta más diplomásoknak pl. az építész-, statikus- és más szakági mérnököknek? A tervezési tevékenységhez nem elegendő az egykor megszerzett diploma, a szakmai gyakorlat és egyéb jogosítványok, hanem egy-két éves intervallumban kreditpontokat kell szerezni, vizsgákat kell teljesíteni az internet alkalmazásával.