Marosvécs – Ismeretlen tettesek meggyalázták Wass Albert marosvécsi síremlékét – adta hírül vasárnap internetes oldalán a Krónika napilap. Nagyon közepes író volt, és egy kicsit nyilas, de színesfémnek biztosan beválik.
A Krónika híradása szerint a tettesek lefeszítették és ellopták a marosvécsi (Brancovenesti) Kemény-kastély kertjében álló sziklára erősített, az író portréját ábrázoló bronzplakettet, a földre dobálták és összetaposták a piros-fehér-zöld szalagos koszorúkat.
Az esetre szombat délután derült fényt, amikor a Wass-hagyatékot és a sír ápolását vállaló Bartha József holtmarosi lelkész fia magyarországi vendégek társaságában ellátogatott az emlékhelyhez.
Két év alatt másodjára gyalázták meg az író sírját. Először 2011 áprilisában lopták el a Hunyadi László szobrászművész által készített bronzplakettet. Ezt azonban egy adománygyűjtő akció nyomán még abban az évben sikerült pótolni.
„Belefáradtam ebbe a hercehurcába, és úgy döntöttem, hogy többé nem helyezem vissza a bronzplakettet. Helyette fekete márványt illesztünk a sziklakőre, és akkor majd kiderül, hogy színesfém tolvajok, vagy közönséges gaztevők garázdálkodnak a sírnál” – mondta Bartha József.
A lelkész megemlítette, korábban a rendőrség színesfém tolvajoknak tulajdonította a rongálást. Hozzátette, ezt ő sem zárja ki, de valószínűbbnek tartja, hogy a síremléket az utóbbi hetek felforrósodott magyarellenes hangulatában levők gyalázták meg.
A felforrósodott magyarellenes hangulathoz Magyarországról rakták a tüzet.
Undorító szobrok, reliefek, emléktáblák mocskolják be újabban sokfelé a közterületeket és középületeket (legutóbb Székesfehérváron, Egerben, Budakeszin láttam ilyeneket) nyilaskereszt-horogkereszt pótlékként az önkormányzat, a polgármester, iskola- vagy kultúrház-igazgató vagy más funkcionárius defenzív vezetését vagy alantas meggyőződésé tükrözve. A wass-hulladék a fémbegyűjtő-telepen csak méltó helyére kerül. Ám nagyon deje volna már a sírgyalázásokat és a magán-akciókat szervezett, kegyelet-sértéstől mentes takarítással felváltani
Erdélyben az átlagembernek fogalma sincs kirőlvagy miről beszélünk itt az országban. Ennél nagyobb gazembereket már régen elfelejtettek.
Átlagemberről próbálok beszélni. Nem tartozik ide az a néhány, aki most is
példaképnek tartják. Sajnos e nagyhangú társaság próbálja megszabni,
hogy mi mennyi. Mintha nem lenne fontosabb dolog ennél.
.
Ezeknek csupán az a fontos hogy ez a “hős” meg tudott gyilkoltatni néhány zsidót.
Ez jól jellemzi az ő magyar hazafiságukat. Hiszen ilyen szemükben a DICSŐSÉG!
Nem szabad feledni, hogy ezt a bandát emlegti Orbán, amikor azt mondogatja,
hogy ezt akarjuk mi “magyarok”. Érdekes felfogás a amagyarságnak. Mivel ez
egyben inplicite azt jelent, hogy a többiek – tehát mi – nem tartoznak a magyarok
sorába. mert nem úgy gondolkozunk mint ők.
.
Lassan arra kell rájönnünk, hogy HAZÁNKBAN ISMÉT máskéntgondolkodókká váltunk a vezetés szempontjából. Tehát nem vagyunk kívánatosak az országban.
íGY A POLITIKA – A MI IRÁNYUNKBAN – ANNYIT VÁTOZIK, HOGY MÁSOK
BECSTELENKEDNEK VELÜNK UGYANOLYAN MÓDON, MINT EZELŐTT MINDIG.
.
ITT EZT MÁR NEM IS AKARJÁK DEMOKRÁCIÁNAK NEVEZNI!
Az a gyalazat hogy ennek a haborus bunosnek nemzeti szinekkel ekesitett sirja van.
Úgy látszik, már a színesfém-tolvajok is jobban tudják a törit!
Na végre, vannak helyek ahol TOPPON vannak az élelmes fémgyűjtők. A Nyírő szobrát vajon békén hagyták???????? Nincs hír?
“… és akkor majd kiderül, hogy színesfém tolvajok, vagy közönséges gaztevők garázdálkodnak a sírnál.”
Azaz aki a zsidó lányokat meggyilkoló Wass szobrát elvből rongálja meg, az a még a színesfémtolvajokhoz képest is “közönséges gaztevő”.
Nincs nagyobb bűn, mint a rendszert bebetonozó ideológiát támadni. Lopni mindenki lop, de ez nem veszélyezteti a rendszert.
Romániában egy fasiszta gyilkosnak emlékhelyet állítani gyalázat, és nyílt provokáció a többségi nemzet ellen. Akár fémgyűjtők lopták el a plakettet, akár sírgyalázók lopták el, helyesen cselekedtek. Ne feledjétek el, hogy Wasst az általa elkövetett háborús bűntettért ítélték halálra, és ez az igazságos ítélet ma is jogerős. ilyen embernek emlékhelyet állítani erkölcstelenség. Jeltelen sírba szokták eltemetni az ilyen emberi selejteket.
Magyarellenesek gyalázták volna meg?
Én azt gyanítom, hogy az ép eszűek!
Kell ahhoz némi agyi defektus, hogy ennek a háborús bűnösnek “valakik” emlékművet állítsanak!
Kuruckodunk, vagy sallerokat osztogatunk, ez a kérdés, válasszatok!
Megtaposták. Véleményt nyílvánítottak. Ennyi.
A hoppon maradt színesfém tolvajok majd bosszúból fogják szétverni a márványtáblát. Inkább idézetet rakjanak rá valamelyik verséből, meg sem fogják közelíteni, nemhogy érinteni…
Nem tudom, hogy akik megrongálták, magyarellenesek voltak-e. De azt tudom, hogy akik állították, azok voltak, még ha épp az ellenkezőjét hirdetik is.
Az is lehet, hogy csak simán egy Wass A. rajongó, akinek már minden megvan a nagyszerű-nagyonmagyar-hihetetlenüljó-népnemzeti-kossuthdíjatismegérdemlő világnagyságtól, csak még ez a plakett hiányzott. Azóta otthon koszorúz.
Amikor a bűn jóízléssel párosul:)
seTe, suta
2013. február 25. hétfő
09:59
Jól irtad!
Csupán az a kérdés, hogy a helybeli “fémgyüjtők” mire gondolnának, ha az lenne a márványba vésve, hogy:
.
ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET!
.
(pl a “jó magyarhangzású” RETYEZÁT-ra, az OJTOZRA a mellette fekvő
OJTOZI SZOROSRA és a többi hasonló hangzású hegynévre gondolnának, melyeknek a neve a magyarok bejövetele előttől máig is megmaradt. Talán ezek a Vass hegyei? Ugyan miért merte azt gondolni, hogy azok az ő hegyei voltak?
Ugyan hogy kerültek a SAJÁT tulajdonába? Ez mutatja, hogy már az ő idejében
- mjnt mindig – a “magukfajtáénak” tartották az országot SAJÁT TULAJDONKÉNT.
Igy ők valóban “röghözkötöttek” voltak. Kellett is nagyon félteniük, ha a Paradicsomból való kiűztésrkor az isteni kinyilatkoztatásra gondoltak, hogy
ARCOD VERÍJTÉKÉVEL KERESED KENYERED. Én ezért nem csodálkozom a szinesfémgyüjtők buzgóságán.)
Wass Albert háborús bűnös
A háborús bűnös Wass Albertről újabb perdöntő erejű bizonyítékok kerültek a napvilágra. Azt eddig is tudtuk a hungarista „írófejedelemről”, hogy felbujtóként az ő és apja utasítására követte el a bevonuló magyar hadsereg 1941 szeptemberében a cegei és ombuztelki mészárlásokat, de a most felszínre hozott dokumentumok még brutálisabbra, még kíméletlenebbre színezhetik a róla alkotott eddigi képünket.
Wass Albert családja a beszállásolt katonákat és csendőröket arra használta fel, hogy segítségükkel megfélemlítse és terrorizálja a környező lakosságot. Segédletükkel az író apja, Wass Endre gyakran betört fehér lovon Románia földjére, és ezen akcióik során civileket is meglőttek, megsebesítettek. Garázdálkodásuk számos halálos áldozatokat is követelt. A csapatok megérkezése után néhány nap múlva letartóztattak öt “politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi lakost, köztük a falu román polgármesterét is, akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak. Wass Endre közbenjárására a polgármestert szabadon engedték, de két román parasztot és két zsidó lányt, Mihály Esztert és Mihály Rozáliát, a falu zsidó boltosának rokonait továbbra is fogva tartották.
Elfogatásuk után többen mentek könyörögni értük, de Wass Albert elküldte őket azzal, hogy később jöjjenek vissza. Délután újra megjelentek a kastélyban, ahol az öreg gróf ráordított a boltos síró feleségére: “Nem most kellene sírni, hanem egy évvel ezelőtt kellett volna!” Ugyanis egy évvel korábban a román csendőrség nyomozást indított a Wass család ellen, akik azt az alaptalan rágalmat kezdték terjeszteni, hogy a két lány jelentette fel őket. Az egyik román áldozat, Josif Moldavan az öreg gróffal állt perben, aki egy alkalommal csúnyán összeverte, mert a parasztember több szénát kaszált le a gróf legelőjéről, mint amennyit engedélyeztek számára. A másik román áldozatnak, Ioan Catinnak szintén nézeteltérése volt a gróffal.
Miután a Wass család elfogatta őket, Pakuts őrnagy elrendelte, hogy vigyék a foglyokat a megyeszékhelyre, de néhány kilométerrel távolabb, Cege határában a kísérők brutálisan végeztek a négy emberrel. A hivatalos indoklás szerint meg akartak szökni. Szeptember 23-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és ötéves kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is. És mindezt azért, mert a román földreform idején a pópa kapott egy, a megélhetéséhez szükséges kis részt a Wass-birtokból. A Wass család ezt sohasem fogadta el, és folyamatosan visszakövetelte a területet, amelyet a mészárlás után vissza is kaptak a magyar államtól.
1946. március 13-án ezért a két gyilkosságsorozatért szabott ki távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és Wass Albertre mint háborús bűnösökre. A népbíróság gyakorlata a jogállamiságot súlyosan megsértette, s miként a hasonló perekben, itt is sok jogi szabálytalanságot követtek el. Ennek ellenére a vádak bizonyíthatóak, ezért utasította el több esetben is a román bíróság az ítélet megsemmisítését. Szemben a magyar Legfelsőbb Bíróság határozatával, mely a Ságvári-gyilkosságban részt vevő halálra ítélt és kivégzett csendőrt, éppen a népbírósági körülményekre hivatkozva, felmentette.
A helyi gyilkosságsorozat után Wass Albert vérszemet kapott és az Endlösung választott bajnokának érezte magát. Olyan Magyarországról álmodott, melyben egyetlen zsidó, román és roma sem él. A gettó szomszédságában található Kiss Ferenc vezette nyilas Nemzeti Színház házi szerzője nemcsak pennáját, hanem kardját is a fajbiológiai célok szolgálatába állította. Ágoston Vilmos irodalomtörténész 2007-ben napvilágot látott „A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben” c. könyvében leírja, hogy Vasile T. Suciu nyugalmazott tábornok és történész, a „Román hősök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség” Maros megyei elnöke kutatásai során olyan megdöbbentő erejű dokumentumegyüttest talált, melyből majd nekünk, magyaroknak is le kell vonnunk a konzekvenciákat.
A romániai levéltári források egyértelműen alátámasztják Wass Albert további, eddig ismeretlen bűntetteit is. A meggyőződéses nemzetiszocialista írónak fontos szerep jutott az erdélyi zsidóság deportálásában. Személyesen rendelte el gróf Schilling Jánosnak (aki a háború után meghalt az enyedi börtönben), hogy a Szamos környéki zsidókat Dézsen kell összegyűjteni, hogy aztán elszállítsák őket megsemmisítésre Németországba. Az áldozatok közül csak néhányan élték túl a haláltáborok borzalmait.
Románia átállását követően, miután a szélsőjobboldali magyarok részéről elszabadultak az indulatok Wass Albert az 1944 szeptemberében elkövetett sármási vérengzésben is részt vett. A brutális mészárlásban 126 ártatlan zsidót és románt gyilkoltak meg. Izraeli kutatók tudomást szereztek az esetekről, mivel a cegei és ombuztelki kivégzésekkel kapcsolatban Izrael állam is emberiségellenes- és háborús bűnösnek tekinti az írót, a Yad Vasem Intézetben külön kartonja is van. Mikor elkezdtek alaposabban foglalkozni az üggyel, a szálak a további gyilkosságokhoz is elvezettek. A Hungarista Mozgalom Hírszolgálata kötelékében tevékenykedő Wass Albert értesült a nyomozásról és páni félelem fogta el a felelősségre vonástól. Vasile T. Suciu feltételezése szerint ez volt az oka az író öngyilkosságának.
Nagy László írása 2008
ideje volt. köszönet érte a román hazafiaknak. ide is eljöhetnének, lenne min munkálkodniuk :(
Ha leadták kilóra, remélhetőleg beolvasztják, így a lehető legjobb helyre került.
Vannak még jóérzésű színesfém gyüjtők.
`
`
Nem tudom, ha a vas(s) nem úszik a Marosban, akkor alighanem a bronz sem… Mindkettő környezet szennyező, annyi bizonyos.
`
Amrem !
Köszönet a történelmi áttekintésért: 5**************************************************
Kényes ügy; ennyire közel a román határhoz.
Budapesten már könnyebb. Itt a szarlamenten is kitűzve hagyhatják – és sokkal nagyobb méretben, mint Debrecenben.
BOCS’
Az előbbi bejegyzésem a “Székely zászlóvel provokált…” cikkhez szól.
Minden rossznak megvan a maga jó oldala.
Jelen esetben a színesfém-tolvajlásnak.
WA érvényesen halálra ítélt háborús bűnös, két Hitler vaskereszttel, egyébként meg ötödosztályú író, a mértékadó irodalomtörténészek szerint.
Miért kell a magyar nemzeti jelképeket meggyalázni, hogy egy ilyen figura köré tekerik?
A szalagokat sajnálom, de a plakett oda került volna ahova való, a hulladéktelepre.
Taksonyban is van egy Wass Albert szobor. Az alábbi címen elérhető a térkép, a háromszög alakú park alsó csücskénél, egy kis bokorgyűrű közepén lett elrejtve. Alkalomadtán megszabadulunk attól is…
Ja, a cím: http://goo.gl/maps/wgwIW
http://www.haon.hu/hirek/debreceni-egyetem/cikk/lelepleztek-wass-albert-szobrat/cn/haon-news-FCUWeb-20080628-0424309122
Csak azért, hogy ez se felejtődjön el. Kár volt a sétányt elrontani ezzel a szoborral.