Budapest – Akár a hűtlen kezelés, a közpénzek elherdálásának bűntettét is felveti, hogy a kormány a Magyar Hírlapban pazarolja el az adófizetők nehezen megkeresett forintjait.
Nemrégiben huszonnégy civil szervezet arra szólította fel a Magyar Hírlapban és annak online felületén hirdető vállalatokat, hogy vonják vissza a reklámjaikat a Bayer Zsolt rasszista cikkét közlő lapból, amíg a szerkesztőség el nem ítéli a szerző cikkét. A 15 érintett cég közül csupán 8 cég válaszolt. A felszólítást a Magyar Hírlap a vélemény-, szólás- és sajtószabadság megsértésének tartotta.
Az IKEA a Kreatív Online-nak elküldött válaszában kiemeli, hogy korábban sem hirdettek a Magyar Hírlapban, és a továbbiakban sem fognak, függetlenül a jelenlegi helyzettől. A Vodafone pedig azt írta, hogy a leghatározottabban elutasítják a rasszizmust, „a Vodafone nem hirdet olyan orgánumokban, amely helyt ad rasszista megnyilvánulásoknak”.
A Magyar Telekom Christopher Mattheisen vezérigazgató aláírásával közölte a civileknek, hogy nem tűrik sem a közvetlen, sem a közvetett diszkriminációt, és megnyugtatják a szervezeteket, hogy a Magyar Hírlap jelenleg nem szerepel a termékhirdetési porfoliójukban.
Az Erste kivette a hirdetési felületei közül, és ígérik, a jövőben odafigyelnek, a CIB pedig azt írta, hogy elhatárolódnak, és a jövőben tartózkodni fognak a hirdetésektől addig, amíg a lap nyilvánosan el nem ítéli Bayer Zsolt cikkét.
Az OTP Csányi Sándor vezérigazgató aláírásával szignózott levelében arról ír, hogy a bank kiemelten ügyel az esélyegyenlőség és a tolerancia érvényesítésére, és erre kiterjedt szponzorációs és jótékonysági tevékenységüket hozzák fel példaként. Hozzáteszik ugyanakkor: „sem a múltban nem tudjuk, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk.”
A leghosszabban az NFÜ válaszolt a Kreatív Online-nak: a levelet Petykó Zoltán elnök jegyzi aláíróként. Az NFÜ válaszában kiemelte, hogy „ahogy a Magyar Hírlap esetében, úgy más médiumok kiválasztásánál sem a tartalom, hanem a független médiapiaci mérőszámok a mérvadóak”.
Ennek azért igencsak ellentmond, hogy a Magyar Hírlap példányszáma zuhanórepülésben van: a legutóbbi, 2012 harmadik negyedévi gyorsjelentés szerint a lapot 18578 nyomtatott példány mellett már csak 8842-en vásárolták, az első féléves 9941 eladott példányhoz képest. Nemrég a lap kiadója is bejelentette: csökkentik az áruspéldányok számát.
A Magyar Hírlap csupán a negyedik legtöbb példányban elkelt politikai napilap. Ehhez képest a Kantar Media listaáras reklámköltési adatai szerint a Népszabadságba és a Népszavába az egész 2012-es évben nem ment az NFÜ-től hirdetési pénz. A Magyar Hírlapban ellenben 23 millió, míg a Magyar Nemzetben 75 millió forintért hirdetett listaáron az NFÜ tavaly.
Az NFÜ Kreatívnak küldött válaszából az következik, hogy nem változtat a hirdetési gyakorlatán. Mint írják, elsődleges feladatuk az uniós fejlesztések koordinálása mellett az elért eredmények bemutatása is. „Intézményünk a lapokban nem reklámtevékenységet folytat, hanem tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget” – áll a válaszban.
Ha az NFÜ a tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget, akkor legyen olyan jó, és tájékoztassa a Népszava, és a Népszabadság olvasóit is!
Ilyen ecccccerű!
.
Ha ennyire csökken a kinyomtatott lapok száma a MN-nél, akkor TALÁN a szája is kisebb lesz az 5-ös számú tagkönyv tulajdonosának.
“…elsődleges feladatuk az uniós fejlesztések koordinálása mellett az elért eredmények bemutatása is. „Intézményünk a lapokban nem reklámtevékenységet folytat, hanem tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget” – áll a válaszban.”
.
Vagy ahogy szegény Hofi mondta volt arról, aki ilyent nyilatkozik:
Az a borzasztó, ez az úr holnaptól kezdve ugyanott még mindig vezető…
na nehogy az adóimból tömjék széleshájas náci szennylapját!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Azt mégsem írhatták, hogy oda adunk, ahonnan üvegzsebünkbe visszacsurog.
Ilyen egyszerű!.
Olvtársak ideje van a sorok közötti olvasásnak az újratanulására.
Vagyis elismerte a Állami NFÜ,hogy ezt a szennylapot továbbra is tömi pénzzel.
És ezzel azt is elismerték,hogy maga az ÁLLAM támogatja a rasszizmust!
Vannak ilyen fizetségek is.
A Magyar Nemzet elnevezésű FidSS förmedvény szerkesztősége egy FidSS stróman birtokában lévő – azelőtt jó nevű – vállalkozás központi épületét birtokolja. Ingyen.
Fellegi Tamás pedig Washingtonban tanúskodik, hogy a demokrata erők egybehangzóan szemben állnak az antiszemitizmussal.
Meséli ezt ott, ahol tudnak a Nyírő hamvakkal futkorászásról, a Horthy-kultuszról, a cigányok levadászásáról, nem utolsó sorban pedig, a 2002-ben megalakult Polgári Körök létrehozásáról, a kis Vonat Gáborka felcseperedéséről – a haza nem lehet ellenzékben kijelentőjének féltő tekintete mellett.
Nem kell aggódnia a jövőért szélesnek! Majd fog hirdetni nála a VODAFONE, és más jelenleg külföldi kézben lévő vállalatok is, ha megveszik őket orbánék.
A Fidesz egy nagy média.birodalom is, amelynek rlsze a Szélesen keresztül pénzelt Magyar Hírlap is. Tulajdonképpen az törénik, hogy, mint sok más területen, az adóforintokat az államkincstárból a Fidesz-kincstárba teszik át, s közben tovább butitják a lakosságot, hogy majd a választási kampány-üzeneteik megfelelő számú szavazóhoz jussanak el.A hatalom megtartásához szüükséges, megfelelő számú szavazó csak a szélsőjobb békemenetelőivel és rasszistáival biztosítható.
Eddig eljutottunk. Most az a kérdés, hogy civileink világgá kürtölik e azok nevét, akik válaszra sem méltatták őket, illetve világgá kürtölik e hogy a magyar állam kis példányszámú rasszista lapban kötelességének tartja a tájékoztatást, a jóval nagyobb példányszámú demokratikus lap esetén nem érzi ezt a kötelességet.
Nemzeti katasztrófa, hogy a tisztességes cégek orbanisztánban mind külföldiek. A “pusztítsátok el a büdös cigányokat” felhívás ma nálunk dicsérendő és kormánytámogatást élvez.
Nyul György
“a tisztességes cégek orbanisztánban mind külföldiek”
Mint korábban már írtam, a tisztesség kis hazánkban importcikk.
.
.
Kordon Blőd! 9,56
Tedd hozzá azt is, hogy az a “jónevű cég” azelőtt világhírű állami vállalat volt, és az akkori neve, még mindig kint van a magyarnemzet székházán csupán a fénycsövek égtek ki a reklámtestből…
.
A Szerencsejáték Zrt. reagálása kimaradt ebből a cikkből, ebből egy mondat pontosan idézve: “A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében” , tehát, hogy ők ezért továbbra is hirdetnek a Magyar Hírlapban, TERMÉSZETESEN. Akkor viszont már csak azt nem értem, hogy a baloldali orgánumokban miért nem hirdet ez az esélyegyenlőségre ennyire finnyás cég?