Budapest – Sólyom László most lett okos, amikor már késő. Az ő ideje lejárt, a köztársaság halott. Pedig, amikor még lett volna rá lehetősége, megállíthatta volna ezt a mostani, számára is kínos ámokfutást. Sólyom azonban sértődött ember, s bár sok tekintetben igaza van, mostani megszólalásai nyomán joggal gondolhatjuk, hogy akkor kellett volna megszólalnia, amikor mondandójának lett volna még tétje. Még az is felmerül, hogy újra helyezkedik, mert megint valami pozícióra vágyik. De a jellemét megismertük, amikor kiszolgálta Orbánt, és előkészítette a mostani helyzetet.
Mert köztársasági elnökként bizony Sólyom is sokat tett azért, hogy a mostani kétharmad szárba szökkenhessen. Bízott bennük, amikor mégis átlátta, hogy mi készül, diszkréten elfordult. Ahelyett, hogy a pártoktól egyenlő távolságot tartó elnöke lett volna a köztársaságnak, mind hallgatásaival, mind megszólalásaival rendre a Fidesznek kedvezett. Sólyom mindenért felelős, ami történt.
A 89-es magyar alkotmány – amelyet a Fidesz tavaly mint egy használt papírzsebkendőt eldobott, s helyette az azóta számtalanszor átdolgozott, szégyenletes Alaptörvényt állította – kidolgozásában oroszlánrészt vállaló Sólyom mostanában mind gyakrabban bírálja a demokratikus viszonyokat.
Amit mond, abban igaza van. Hogy csak ma mondja mindezt, és nem akkor, amikor Orbán rendpárti állama még csak a Vezér lázálmaiban létezett – jellemtelenség, de lelke rajta.
A volt államfő most megint megszólalt, mert úgy látja, hogy fontos döntések előtt áll az Alkotmánybíróság. Sólyom László, aki szerint, ha a testület átengedi a választási regisztrációt, nincs sok értelme a létezésének. Ezen kívül sem sok van, pláne, ha a Fidesz pártkatonái hamarosan létszámfölényben is lesznek.
A volt köztársasági elnök szerint az országban hanyatlik az alkotmányos kultúra, mivel a kormánytöbbség “szinte naponta változtatja az alkotmányt, és rendeletekbe illő apróságokkal, rendelkezésekkel tölti fel azt”.
Sólyom László az Origónak nyilatkozva bírálta az egyszínű alkotmánybíró-jelölést, annak kapcsán, hogy a Fideszes Balsai István után, a KDNP-s Salamon Lászlót is a testületbe küldi a kormánytöbbség. Az alkotmánybíróság első elnöke szerint elvi rendcsinálásra volna szükség a testület részéről, és ez ügyben meghatározóak lesznek még az alaptörvény átmeneti rendelkezésekről szóló döntések is.
Szili Katalin az LMP-t támogatva az ellenzéki összefogás ellen dolgozik: http://hvg.hu/itthon/20121119_A_kozepero_bolcsessege__Szili_Katalin_az_
Szili Katalin Gyurcsány ellen uszított: http://fn.hir24.hu/itthon/2011/09/13/szili_katali
Ha annak idején Sólyom helyett Szilit választják meg, az biztosan jobb lett volna?
Szili Katalin saját nyilatkozatai szerint a római katolikus egyház oszlopos tagja. No comment!
Az egész “politikai elitet” el kell távolítani. Nem lehet apelláta. És nincs mit sajnálkozni. Ezek átjáróházat csináltak a pártokból. Olyanok mint a szemfényvesztés. Egyáltalán nem érdekli őket a démosz. Csak a saját pecsejéjük , ehhez annyiszor váltanak köpönyeget ahányszor csak tudnak.
Olvassák el pl. dr Szabó Erika életrajzát. Próbálják visszatartani a hányingert.Nem lesz könnyű.
#
valaki
2012. december 26. szerda
01:46 Dr. Szabó Erika
területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár korábban az SZDSZ színeiben politizált, azonban időközben átment a Fideszbe!
A NÉP NEVÉBEN
Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
isten kezét el nem kerűlheti.
S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere…
S e kéznek nincsen semmi érdeme?
S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?
Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!
Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz… ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
Pest, 1847. március
Tölgy
Szili dolgozott a kotmányozáson, beadta, bevették, olvasatlanul kidobták, oszt jónapot! De addig fontosnak érezhette a képviselőségét, egyebet mit is csinál?! Ja, tudom már, felveszi a bérét, – a Júdás-pénzt….mer’ azer ami jár, az ugyi jár, hogy idézzem a klasszikust, az ohnedottorét, a bukott ke-t!