A háborús bűnös Csatáry László letartóztatása hatalmas szenzáció ugyan, de azok számára, akik saját bőrükön tapasztalták a kegyetlenségét, nem jelent elégtételt, írja a felvidéki Új Szóban Vrabec Mária. Ellenkezőleg. Szándékosan eltemetett fájó emléket hozott elő, régi sebet szakított fel. Két kassai idős hölgy, Gáti Anna és Salamon Edit mégis hajlandó volt beszélni az átélt borzalmakról. Úgy érzik, ez a tanúk kötelessége.
.
Gáti Anna 1924-ben született a neves kassai fogorvos, Gáti Mór és felesége, Neuwirth Vilma egyetlen lányaként. Édesapja nagy bohém és lelkes műgyűjtő volt, nem véletlen, hogy a fiatal Anna művészettörténésznek készült. A terveiből azonban nem lett semmi, mert az érettségi után családjával együtt elhurcolták.
.
Azt hittük, Magyarország megvéd
.
„Soha azelőtt nem tapasztaltunk Kassán gyűlöletet, ezért is ért váratlanul a dolog. Tudnunk kellett volna, mi vár ránk, hiszen Szlovákiából már 1942-ben elmentek az első transzportok, de senki nem szólt. Talán aki hallott róla, az se hitte el. Meg aztán Kassa Magyarországhoz tartozott, mi azt hittük, védettek vagyunk. Egyszerűen csak hülyék voltunk, nem tudtuk elképzelni, hogy létezhet ekkora gonoszság. 1944 áprilisában kellett bevonulnunk a gettóba, a volt Jakab téglagyárba. Apám vitte a matracokat, dunyhákat, anyám néhány edényt, az ékszereinket bevarrtuk a kabátunk bélésébe. Felesleges volt, mert mindent elszedtek. Hetekig a gettóban voltunk, leginkább a félelemre emlékszem. Ott láttam Csatáryt is, magas, fess ember volt, az idősebbek mondták, hogy ő a gettóparancsnok. Mindig korbácsot tartott a kezében és gyakran használta. Módszeresen kivallatta a zsidókat, hová rejtették otthon a pénzüket, ékszereiket, és aki nem akarta elmondani, azt ütötte. Néhány rabra ráparancsolt, hogy kézzel kaparjon gödröket a kerítésoszlopoknak, aki nem bírta, annak szintén verés volt az osztályrésze. Még a nevétől is féltünk, ha ellenőrzésre jött, fel sem mertünk nézni.”
.
Dögöljenek meg, mind ahányan vannak!
.
Annát, szüleit és apai nagyanyját az utolsó négy transzport egyikével, 1944. június 2-án vitték Auschwitzba. A bevagonírozást Csatáry irányította. „Jókorákat rúgott azokba, akik nem bírtak felszállni. Egy orvos, Jónap Sámuel megkérdezte tőle, nem lehetne-e az idős, beteg embereknek priccseket betenni. Azt felelte neki, dögöljenek meg mind ahányan vannak! Ezzel a kívánsággal bocsátott útra és csaknem mindegyikünkön be is teljesedett. Borzasztó út volt, negyven ember egy vödörbe végezte a szükségét, vizet nem adtak. Akkor már sejtettük, hogy halálra vagyunk ítélve. Nagyanyám arra kérte apámat, adjon be neki valamit, amitől meghal. Apám nem adott neki semmit, mert még akkor is bízott abban, amit az állomáson egy obersturmführer mondott, akinek megmutatta az első világháborús kitüntetéseit. A katona azzal hitegette, hogy ezeket majd akkor mutassa meg, amikor megérkezünk, mert ott is lesz kórház, és azt fogja vezetni. Persze, nem volt ott senki kíváncsi sem az érdemeire, sem a tudására. Ahogy kiszálltunk a vagonokból, az öregeket, köztük nagyanyámat is, rögtön a krematóriumba küldték, apámat is elválasztották tőlünk. Engem és édesanyámat Stutthofba vittek, ahol hatalmas farönköket hordtunk az erdőből. Nekem külön feladatom is volt, az emberi ürüléket szedtem össze, amit azok hagytak maguk után, akik már nem értek oda a latrinákhoz. Mindenkinek hasmenése volt a híg koszttól. Naponta egyszer kaptunk levest, de a kápó, aki osztotta, sokszor ránk parancsolt, hogy fél lábon ugrálva vigyük. Mire a helyünkre értünk, kilötykölődött a csajkából, és éhen maradtunk. Anyám torokgyíkot kapott, elvitték a betegek számára fenntartott barakkba, és amikor továbbindultunk, már nem jött velünk. Soha többé nem láttam, azt sem tudom, hol halt meg.”
.
Soha nem voltam boldog
.
Hosszú menetelés kezdődött a front elől, a hideg télben. Gáti Anna végignézte, ahogy sokan menet közben dőltek ki a sorból a kimerültségtől és meghaltak, másokat a németek lőttek agyon. A kérdésre, hogy benne mi tartotta a lelket, csak annyit mond, az, hogy már nem gondolkozott. „Csak tettem, amit mondtak, mint egy gép. Sokáig a felszabadulás után is így éltem, nem tudtam örülni semminek, nem terveztem, csak elvégeztem, amit kellett. Apám visszajött Auschwitzból, az orvosi szolgálati lakásában találtam meg, mert a házunkban idegenek voltak. Ő újra dolgozni kezdett, én pedig nemsokára férjhez mentem egy sorstársamhoz, és megszülettek a gyerekeim. Még akkor is próbáltam egyetemre menni, de nem sikerült, végül röntgenterapeutának tanultam ki. Apám nagyon korán meghalt, 1951-ben 53 évesen, infarktust kapott. Még győzte leírni, min mentünk keresztül, de azt már nem élte meg, hogy kiadják. Ma már nem is tudom, hol van a kézirat, sok mindent elfelejtettem. Talán jobb is így. Csak azt a zsigerig ható félelmet nem tudom elfelejteni. Az egész életemet végigkíséri. Soha nem voltam maradéktalanul boldog, akkor sem, amikor a gyerekeim megszülettek, mert folyton attól rettegtem, mi vár rájuk. Mi nem voltunk vallásos zsidók, az ünnepeket sem tartottuk, mégis elvittek. A gyerekeimet sem neveltem zsidóként, mindig azt mondtam nekik, az a fontos, milyen emberek és mit tudnak. Mindketten egyetemet végeztek, sokra vitték, mégis találkozniuk kellett azzal, hogy felhánytorgatják a származásukat. Ma már úgy látom, nagyobb hangsúlyt kellett volna helyeznünk a zsidó identitásra, mert a valahová tartozás érzése megvéd. Így az ember folyton menekül valami elől, amihez semmi köze, mégsem kerülheti el.”
.
Csatáry mindig korbáccsal járt
.
Salamon Edit a kassai gettóban ismerte meg Gáti Annát, egyszerre vitték őket Auschwitzba, Stutthofig együtt meneteltek. Utána elváltak útjaik, csak a háború után találkoztak újra Kassán. Vagy hatszázan jöttek vissza a tizenötezer-hétszázból, ma már csupán tízen élnek közülük. „Április 18-án jöttek értünk, hogy csomagoljunk, menni kell a gettóba. Még a megfőtt ételt is magunkkal vittük egy tejeskannában a Kazinczy utcai zsinagógába – a szüleim, én, Katalin húgom, és özvegy Nándor bátyám a kilencéves kislányával, Judittal. Az evangélikus iskolában nyilvántartásba vettek bennünket, elvették az ékszereinket, azzal, hogy ha visszajövünk, visszakapjuk. Egy éjszakát töltöttünk ott, másnap reggel hosszú menetben tereltek a téglagyári gettóba. Csatáry Lászlót mindennap láttuk, amint fényes fekete csizmában, korbáccsal a kezében végigjárta a gettót. Azt, hogy valakit megvert volna, nem láttam, mert ha megjelent, jobb volt elbújni. Olvastam, hogy most azzal védekezik, ő nem volt gettóparancsnok, csak rendőrségi fogalmazó. De hiszen láttuk, ismertük, még régi iratokat is találtak, amelyeket gettóparancsnokként írt alá. Az 1944. május 1-jei hirdetményében az áll, hogy „minden zsidó fajú egyén köteles állandóan a lakásában tartózkodni és az ablakát zárva tartani, gettó területén lakó keresztények zsidót be nem fogadhatnak, a boltjaikban ki nem szolgálhatnak. Tudtuk, hogy akik menekülni próbáltak vagy ellenszegültek, azokat megölték, ez is csak az ő parancsára történhetett. Az osztálytársnőmet, Szeiler Gizit a szögesdrótnál lőtték le az őrök, a holtteste napokig ott volt. A családjából senki nem maradt életben, ma nincs, aki a sírját gondozza. Voltak, akik öngyilkosságot követtek el, az orvosok, Fényes doktor, Zipser doktor és mások is, az egész családjuknak erős gyógyszert adtak, hogy örökre elaludjanak. Később sokszor eszembe jutott, hogy ők tették jól. Amikor az állomásra vonultunk, ahol a marhavagonok vártak ránk, az utca két oldalán kassaiak százai álltak. Nem igaz, hogy örültek, én csak szomorúságot és irtózatot láttam az arcokon. Akkor még nagyon összetartó város volt Kassa, nem az számított, ki milyen nyelven beszél és milyen felekezethez tartozik, mert együttéreztek egymással az emberek.”
.
A karjaimban halt meg a húgom
.
Salamon Edit Auschwitz-Birkenauban látta utoljára a szüleit. „Három napig voltunk ott összezsúfolva, étel-ital nélkül. Éjszak esett, az ablakon kinyújtottuk a tenyerünket és a felfogott esővizet szürcsöltük. Egy cseh asszony, aki már régebben ott volt, a füstölő kéményre mutatott és a fülembe súgta: ott vannak a mieink. Még akkor sem hittem el, folyton azt ismételgettem, hogy ez lehetetlen, pedig láttam, hogyan lőtték le az anyákat, akik nem akarták elengedni a gyerekeiket. Három nap múltán Rigába vittek, egy erdőben bunkereket ástunk a teherautóknak. Onnan Stutthofba kerültünk, ahol a revírbe, a tábori kórházba kerültem. Egy kő esett a lábamra, alig tudtam járni. Amikor a németek azt mondták, hogy másnap továbbmegyünk, mert közelednek az oroszok, a húgommal és két barátnőmmel, elbújtunk a barakkban. Másnap előmerészkedtünk, és elindultunk a szörnyű januári hidegben a jeges földeken át. A messzeségből utánunk kiáltott valaki, elsütötte a fegyverét, és eltalálta a barátnőmet, meg engem is, ahogy átkaroltam a húgomat, hogy megvédjem. A golyó átment a karomon és Kati tüdejébe fúródott, a karjaimban halt meg. Engem és a másik életben maradt lányt a kommandóra vittek. Nagyon rendesek voltak hozzánk, adtak enni, ellátták a sebemet. Másnap elvittek egy néptelen faluba, ahonnan már mindenkit evakuáltak. A barátnőm ennivalót keresett, én a fájdalomtól mozdulni sem tudtam. Mégis mennünk kellett tovább, mert egy német tiszt ránk rivallt, hogy jelentkezzünk a parancsnokságon a legközelebbi városban. A többiek húztak, így értünk el a város határába, ahol másnap orosz katonákkal találkoztunk. Ők hívtak orvost, aki le akarta vágni a karomat, aztán inkább kórházba küldött. Hónapokig feküdtem ott, ötször operáltak, de végig csak a húgomra tudtam gondolni. Ma sem tudom, hol van a sírja, mert amíg el tudtam volna menni, hogy megkeressem, nem volt pénzem az útra, most meg már öreg vagyok.”
.
A szeretteimet nem adja vissza senki
.
Kilenc hónapi kórházi tartózkodás után Edit néni Katovicén és Zsolnán keresztül 1945. szeptember 29-én ért haza Kassára. A nagy családból csak Nándor bátyja és Zsuzsanna unokahúga maradt életben, a házukban idegenek laktak, barátok fogadták be őket. „A beteg karommal nem tudtam munkát vállalni, a bátyám tartott el mindhármunkat. Egy kenyérkéért 100 koronát adunk, semmi másra nem tellett. Később visszakaptuk a házunkat, nagy nehezen új életet kezdtünk. Férjhez mentem, a férjem is túlélő volt, hitsorsos, megszülettek a gyerekeim. Valami csoda folytán volt erőm ahhoz, hogy felneveljem őket, pedig folyamatosan aggódtam, és ma is attól félek, mi lesz, ha velük is ugyanazt teszik, amit velünk. Sok keresztény barátom van, gyakran mondják, tegyem túl magam a múlton, de ettől nem lehet szabadulni. Azt sem tudom, hogyan lehetett kibírni, csak az Istenbe vetett hitem segített. Most, hogy Csatáryt letartóztatták, újra felszakadt ez a seb, megrohantak a rossz emlékek. Nem tudom, megélem-e, hogy elítélik, de nem is érdekel. A szeretteimet már nem adja vissza senki, azt a sok szenvedést nem lehet jóvátenni. Sőt, az fáj a legjobban, hogy valakik lehetővé tették, hogy bujkáljon. Tizenöt évig élt Pesten, a hivatalok tudták, hogy kicsoda, miért toloncolták haza Kanadából, mégsem tettek semmit. Három nevet használt, Csatáry, Csízsek és Schmitt, több lakása volt, ezt csak befolyásos támogatókkal lehetett megcsinálni. Az én szememben azok, akik védik, ugyanolyan bűnözők, mint ő. Tőlük félek, mert ma ők jelentenek veszélyt. Nem csak ránk, zsidókra. Mindenkire. Nem az a fontos, hogy Csatáryt elítélik-e, hanem az, hogy az emberek elítélik-e, amit tett. Sajnos, úgy látom, nem sokat tanult a világ abból, ami velünk történt.”
Azokat a borzalmakat amiket ezek az emberek átéltek biztos nem lehet elfelejteni.
Látni azt a kínzóik meg nyugodtan éldegélnek nem is akárhogy akár száz évig is leírhatatlan nagy fájdalom lehet. És a mai Csatári utódokat nincs aki megállítsa? A múlt is de a jelen is borzalom!
Iszonyat ezeket a történeteket olvasni.Hát még átélni…
Ez a majom Orbán meg szabad kezet ad ezeknek a falkáknak. Nem tanult a történelemből. Tanulta egyáltalán?
Mint tudjuk, nem csak a Csatáry van személyesen feljelentve, hanem közvetve, rajta keresztül, az anti-szemita, a történelmet elferdítő, a nyilasokat tisztára mosó, fasiszta magyar társadalom és kormány. Tisztelet a nagy többségnek, akik nem anti-szemiták, akik demokráciát szeretnének, de sajnos egyenlőre csendben vannak, mert most a kormány által támogatott kisebbség, a csőcselék, a Fidesz/KDNP/Jobbik fasiszta, náci bűnözői vannak uralmon.
Általános iskolában volt egy történelem tanárnőm, akinek az alkarján volt a tetovált száma. Visszatért a borzalomból. Lehet, hogy alkatilag is aszkétikus volt, de valószínűleg az átélt kínok nyomot hagytak a szervezetében. Volt férje, volt egy lánya. Amikor a II. Világháborút kellett (volna) tanulnunk, azt mondta, nem érdekli a tankönyv anyaga, nem kér tőlünk vissza semmit ebből a részből, csak ült a tanári asztal szélén és mesélt. Eleinte szenvtelenül, majd egyre hevesebben, aztán elfojtva, majd magába roskadva. Ott ültünk némán, szólni nem tudott az osztály. Nekem ő volt a TÖRTÉNELEM!
Én
2012. augusztus 16. csütörtök
17:53
És akkor, gyerek fejjel fogalmad sem lehetett róla, hogy a hallgatásoddal gyógyítottál!:)))
Igaza van Kati néninek. Nem a háborús bűnös a lénye, hanem az ahogyan az emberek, a politika viszonyul a kérdéshez. Bár ismerjük az orbáni politikát és retorikát, így valójában nem meglepő az azonosulás és időhúzás Csatárival. Viszont a túlélő szavait továbbgondolva, azt hiszem, az is egyértelmű ennek fényében merre tart, vagy mit takar az orbán-rendszer.
Az, hogy mindent megtesznek az időhúzással, hogy ne állhasson a bűneiért bíróság elé, nyílt állásfoglalás a fasisztoid eszmék mellet.
Úgy húszévente egyszer írom le az “élve nyúzás” kifejezést.
Lehar!
Valóban, a döbbenettől hallgattunk. Ez egész életemet végigkísérte, főleg a hallgatás. A szüleim is hallgattak. Sok mindenről. Apám fényképész volt. Egyszer Angliából érkezett hozzánk egy fiatalkori barátja, akitől véletlenül tudtam meg, hogy apám hamisított neki papírokat, valamint még 12 embernek a kerületben, akik mind-mind apám nevével, adataival jutottak ki külföldre, így megmenekülve ettől a borzalomtól. Ebben a hallgatásban telt az életem.
“Gáti Anna: „Csatáry kivallatta a zsidókat, hová rejtették otthon a pénzüket, ékszereiket, és aki nem akarta elmondani, azt ütötte”
.
Gáti Anna szavait hitelesíti, hogy Csatáry László Kanadában műkereskedelemől étt, láthatóan nem is rosszul. Az elrabolt zsidó vagyon kanadai és más tengerentúli műgyűjtőkhöz vándorolt Csatáryn és az Európában beszervezett megbízottjain keresztül, akik a háború alatt ellopott műkincseket folyamatosan Csatáry kanadai címére továbbították.
Azt nem értem Orbán hogy tűrheti el a jobbiktól az antiszemitizmust, amikor ő is érintett benne.
Egyébként végiglehet nézni rajtuk, kilométerekről lerí róluk, hogy primitív, bűnöző egyének alkotják a jobbikosok összetételét.
Olvasom, és azon vagyok megdöbbenve, hogy van 5-6 primitív disznó, aki az értelmes és együttérző hozzászólásokat lehúzza.
Nekem mondjuk mindegy, de aki ebben örömét leli – hát ne legyen neki soha jobb.
A Jobbik is tele van zsidókkal….. Ha Vona tudná, hogy kik, valószhínűleg t@kön szúrná magát.
De a háború után sok zsidó – hogy a családját megvédje – eltitkolta a származását, sőt biztos olyan is volt, aki beilleszkedett a környezetében lévő antiszemitizmusba – így a gyerekei soha nem is tudták meg, hogy honnan jöttek.
Szégyen! Az ami hazánkban jelenleg történik. Ezt az írást minden magyar embernek kötelező lenne elolvasni.Katolikusként 14 éves lányomnak Lengyelországban megmutattam a borzalmak színhelyét, hogy lásson. Kötelezővé tenném, hogy Vass Albert és Nyíró, Horthy helyett a túlélők emlékeit olvassák, ismerjék meg a mai fiatalok, és mindazok akik a magyar gárdában és a jobboldal igazságosságában bíznak. Az országunkra soha nem a baloldal rontott rá, hanem a jobboldali politika eredményezte az ország rombolását, romlását. Ezt bizonyítja napjaink történései is.Szégyen amit Orbán és bandája tesz a demokrácia ellen. Szégyen, hogy védi, védhetik a védhetetlent, Csatáryt. Szégyen, hogy a Horthy rendszer legálissá tételét erőltetik, s hamisítják a történelmet.
Vajon a gulágon elpusztított ártatlan fiatalokról ki fog így megemlékezni,nincs filmstúdiójuk nincsenek honlapjaik,és nincsenek gazdag túlélők sem.
Valamikor a hatvanas években – középiskolás koromban – az iskola szervezésében kötelezően megnéztük a “Hétköznapi fasizmus” című filmet. Ebből a filmből – eredeti dokumentumfilmek felhasználásával készült – megismerhettük, hogyan működött a náci megsemmisítő gépezet, milyenek voltak és hogyan működtek a haláltáborok. Most vajon miért nem kötelező ennek a filmnek a megnézése? Ha ezt mindenki látná, akkor keveseket lehetne félrevezetni a fasiszta-náci valóságról. Ha rajtam múlna, akkor minden olyan személlyel, aki megkérdőjelezi a holokausztot, napszámban nézetném ezt a filmet éveken keresztül, ahol eredeti felvételeken lehet követni hogyan tolják tolólapos járművekkel a csontsovány emberi holtestek tömegeit a tömegsírokba, mert a gyilkolás meghaladta a krematóriumok teljesítményét. Ez a kép örökre megmaradt bennem évtizedeken át és szégyen, hogy ma Magyarországon ez a fasiszta újnyilas banda a hatalom részese lehet!
Zsigmond
“Azt nem értem Orbán hogy tűrheti el a jobbiktól az antiszemitizmust, amikor ő is érintett benne.”
.
Kifejtenéd bővebben?
neroka:
A német kereskedelmi ( nem fizetős ) műholdas csatornák legtöbbjén HETENTE mennek olyan jellegű dokumentum-filmek , mint a Hétköznapi fasizmus.
NEM HAGYJÁK elaludni a fiatalokban a nácizmus gyűlöletét és elutasítását !!
Vidéki Bunkó, a Gulagnak vannak túlélői, gazdag túlélői is, de ettől függetlenül minimum egy hatalmas ország népe és remek irodalma, filmművészete emlékszik rájuk, gyászolja őket állít nekik emléket folyamatosan. Moszkvában még a brezsnyevi időkben is akárki megmutatta azt a házat, ahol Szolzsenyicin parkettázott, és mindenki szégyenkezett miatta. A Gulagot nem Neked kell felvállalni, vállalják és szégyenkeznek miatta azok, akik akkor hallgattak. Te nyugodtan töprenghetsz azon, ami Magyarországon történt a háború idején, és most konkrétan Csatáry múltján és békés öregségén is….
Én pedig felháborítónak tartom a mínuszos szavazókat, mert ők lesznek majd azok, – lehet hogy várni kell arra még egy kis időt -, akiknek “nyakát szegik” majd, mert ők azok, akik semmit, de semmit nem tanultak.
Ovi és bandája az iskolázatlan, tapasztalatlan tömegeknek viszi a mamlasz szövegét, hazug szövegét, mert csak a kulturálatlan, iskolázatlan, műveletlen emberek hisznek nekik.
Azért építi le a felső- és középoktatást, hogy senki semmiben ne tudjon kételkedni. A diktatórikus hatalom a célja, ez a Csatáry “megmentésének” a körülményeit is mutatja.
Egy év van még a választásokig, látni a félelmüket, lásd a rendőrség 1000 fős állományának átszervezését, a vezetői állomány teljes lefejezését. Így a TEK veheti át a teljes irányítást, mert mire kialakul majd a belső rend, ahhoz sok idő kell és mint a hvg.hu írta, akkor most “a maffia lubickol”.
“Az evangélikus iskolában le kellett adni az ékszereinket. Azt mondták, ha visszajövünk visszakapjuk…”
Tununk kell, hogy az akkor érvényben lévő magyar törvények értelmében a “zsidó fajú” állampolgároknak közelező volt leadni az értékeiket, melyeket magyar bankokban helyeztek letétbe – ha éppen a nem a csendőrök, rendőrök és a nyilasok tették azokat zsebre – melyek végülis a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát képezték még jóval a felszabadulás után is…
Egy barátom kb. 10 éve a Fővárosi Bíróságnál megpróbálta visszaperelni a Szegeden szabályosan leadott, listán szereplő ékszereit. Mondanom sem kell, formai okokra hivatkozva úgy vágták vissza az ügyet, hogy csak úgy nyekkent.
Valakinek – például egy oknyomozó riporternek – számszakilag is fel kellene göngyölíteni a magyar holokausztnak ezt a szegmensét. (A kiürített, kifosztott lakásokról itt, most nem is beszélve.)
*
ui.
Szirtes Ádám, nagyszerű színművészünk önéletrajzi művéban ír le egy jelenetet a Tisza Kálmán térről (amikor 44-ben süldő parasztgyerekként feljött Pestre dolgozni), amint a lakásaikból összeszedett zsidóknak egy leterített pokrócba kellett dobálniuk óráikat, ékszereiket és természetesen a pénzüket is. Aztán vitték őket tovább…
Ui.
Tisza Kálmán tér = évtizedeken át, Köztársaság tér, ma pedig VI.János Pál Tér
Geyza!
*
Magyarországon nem,hogy a Hétköznapi fasizmust, de már a Mephysto-t és a Hannibál tanárúr-at sem vetítik egyik csatornán sem…
Mert hát visszatért a hétköznapi fasizmus.
ITT és MOST tényleg a NÁCIK minuszolnak !
te vidéki bunkó!
.
Az Arbat gyermekeit nem olvastad, mint az orosz társadalom lelkiismeretét?
te vidéki bunkó!
.
A régi, cári Oroszországban is ítélkezési büntetési mód volt a száműzetés. Nem gyermekeket és öregeket száműztek Szibériába, hanem elítélteket.
Bárki legyen is és bármely hatalom, aki véd ekkora gonoszságot,
Átkozott, és el fog veszni!
Mert a történelemben egyetlen példát senki fel nem tud hozni, hogy jól végezte az, aki a zsidóságot bántotta!
Ez ezután sem fog megváltozni!
Ja, és még egy filmet kihagytam a tökéletesen aktuális alkotások sorából:
a Kabaré -t.
1Móz 12:1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok neked.
1Móz 12:2 És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
1Móz 12:3 És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
.
Ha ez a derék „keresztény” kurzus valóban keresztény lenne, akkor rohanna megtérni a bűneiből, bocsánatot kérni Istentől, izrael népétől (akit Isten a magáénak mond), no meg a saját (félrevezetett) népétől is.
De ebbe a pogány-sosemvolt kereszténységbe minden belefér a fasizmustól a nácizmusig, a szegények fosztogatásától a ki tudja még miig. Egyetlen dolog nem a Bibliában leírt ige.
Zsigmond
2012. augusztus 16. csütörtök
21:10
“Azt nem értem Orbán hogy tűrheti el a jobbiktól az antiszemitizmust, amikor ő is érintett benne.” Úgy , hogy azt hiszi ő oly magasan van a létra fokán már nem tudják elérni.
Ne felejtkezzünk el Chaplin: A diktátor c. filmjéről sem, nagyon aktuális…..
Miért nem adja le az ATV, a többi csatornán nem csodálkozom.
Vidéki Bunkó
2012. augusztus 16. csütörtök
22:46
“Vajon a gulágon elpusztított ártatlan fiatalokról ki fog így megemlékezni,nincs filmstúdiójuk nincsenek honlapjaik,és nincsenek gazdag túlélők sem.”
Vidéki Bunkó!
Ne hasonlítsd a gulágot, egy gyáriasitott gyilkoláshoz,csupán faji megkülönböztetekkel!
Ezt a borzalmat soha többé nem engedhetjük, hogy megtörténjen!
A rohadt életbe,ki az akinek van pofája ide beminuszolni? Ki az aki meg meri kérdőjelezni a gázkamrák emberek kiírtására kitalált, nagyüzemi változatát? Ki az a kegyetlen sötét állat,aki a gulágot,egy lapra hozza az emberek kiírtására létrehozott gépezettel? A Qurva annyát,beledugnám a fejét,az oszló hullahegyekbe,hogy érezze amíg él,mivel hasonlít össze,és mit?
Az ilyen sötét állatok,ismétlik meg a történelmet és hozzák létre az új fasizmust! Lelkük rajta,de legyenek ők az áldozatai annak a borzalomnak,amit minuszaikkal hozsannáznak!
kormorán
2012. augusztus 17. péntek
11:47
te vidéki bunkó!
.
“A régi, cári Oroszországban is ítélkezési büntetési mód volt a száműzetés. Nem gyermekeket és öregeket száműztek Szibériába, hanem elítélteket.”
Kormorán! Ne foglalkozz vele! Sötét,mint az éjszaka! Az ilyen hülyéket használják eszközként mindenki ellen,és nem fogja fel,hogy lihegéséért semmire sem becsülik,mert a sakk táblát hozva hasonlatként,a parasztok hullanak először!
Az ilyen ” bunkók ” az képzelik magukról hogy oly kristálytiszta a tudatuk és az értelmük , hogy megengedhetnek maguknak egy kis ” öniróniát ”
De csak annyit érnek el vele hogy írásaik láttán rábólintunk :
” Ez nem hazudott. Valóban egy bunkó. “
ten
“Azt nem értem Orbán hogy tűrheti el a jobbiktól az antiszemitizmust, amikor ő is érintett benne.”
“Úgy , hogy azt hiszi ő oly magasan van a létra fokán már nem tudják elérni.”.
.
Mire megy ki a célozgatás? Orbán zsidó? Orbán – a TEK által – védett zsidónak képzeli magát?
Másutt is írtam már: én Csatáryt nem zárnám börtönbe. Sőt. Arra kötelezném, hogy minden áldott nap kiálljon a nagy nyilvánosság elé, és válaszoljon a kérdésekre. Mit vitte rá arra, hogy a front helyett fegyvertelen civilek megalázásával vélje a haza védelmét a maga részéről letudni. Ez a magyar virtus? Ez a hazafias katona? A honvédő?
A bunkó meg ne feledkezzen meg arról sem, hogy az egyik nácivezető kijelentette: Azt, hogy ki a zsidó, én mondom meg.! Úgyhogy a holokauszt nem “zsidókérdés”
proaktiv
Sajnállak, hogy olvasol és nem érted .
Ezt nem így és nem ilyen pancser módon kellett volna csinálni.
Zuroff akciója arra kiváló példa, hogyan nem szabad/lehet akciózni.
Karsai -szvsz.- előre látta e szánalmas nyomulás következményeit, nem csupán Holocaust kutatóként kivételes, Zuroff vaktában lövöldöző ámokfutásának következményeit is tökéletesen felmérte már jó előre:
http://www.mult-kor.hu/20120712_karsai_zuroff_visszael_wiesenthal_nevevel
Borzalom,ami történt.Ez a két idös hölgy elmondta hitelesen,hogy min
mentek keresztül,és hogy soha nem tudtak többé boldogok lenni.
ten
Ne engem sajnálj, hogy nem értem, mert biztosan nem vagyok egyedül. Eddig sem te, sem más nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza a talányos megfogalmazás értelmét.
Itt nem a sajnálkozás dívik, hanem a kétes értelmû kijelentések megvilágítása. Hol van?
Minél több a mínusszal szavazók száma, annál több a hozzászólás. Ebből is látni, hogy a mínusszal “dolgozók” még jobban segítik a plusz szavazókat, így lesz jobb a portál.
Hiszen a “mínuszos szavazással dolgozók” kényszerítik ki a pluszos hozzászólásokat. De látni, hogy már a mínuszos nem tudja, hogy mire üti a mínuszos szavazatot.
Nevetséges a negatív gondolkodású, nem olvasók (csak mínuszolók szavazat), akik még jobban segítik a nepszava.com portálját. Egyre jobbak a hozzászólások.
A két idős hölgy életútja szinte tragikus, hogyan is tudtak idáig élni, mennyi gyötrelmen mentek keresztül.
Azok, akik leszavazzák a hozzászólókat, lehetséges, hogy egyszer hasonló helyzetbe kerülnek, amely végzetes lehet számukra, ha továbbra is megmarad a gondolkodások.
A Magyarországon élők tudják, hogy már az emberek többsége nehezen bírja ezt a kormányozhatatlan Kormányt.
A Holokauszt . t a g a d á s . bűnén túl van egy még szörnyűbb, még mindig tapasztalható magatartás, a Holokauszt . i g e n l é s e .
Például, akik itt kb. tíz-tizenöten szinte folyamatosan végig minuszolták a hozzászólásokat, azok a holokauszt igenlők táborába tartozó jobboldali söpredékek…
Mindezt azért kell itt, egy régebbi, de teljesen egyértelmű cikk után most elmondani, mert . n y u g a t o n . az efajta vérnáci létezését már szinte . e l .
s e m . t u d j á k . k é p z e l n i . Úgy gondolják, hogy a mai nácik már csak a genocidium tagadásában érdekeltek, pedig dehogy… !
Megjegyezném még azt is, hogy már a rendszerváltás kezdetétől felütötte a fejét ez a tömegmészárlást relativizáló törekvéssel együtt.
Kedves Edit néni! Én elítélem!
fentebb biztosan orbán roma származására utalt valaki.
—-
bennem olyan erős indulatokat gerjeszt a holokauszt és az antiszemitizmus, hogy képes lennék zsidó hitre térni, ha nem lennék ateista.
—
összefogdosnám a tagadókat, az itt minuszolókat, rongyokba öltöztetném őket, horogkeresztet festetnék a homlokukra, marhavagonokban Auschwitz-Birkenauba szállítanám őket és megmutatnám a múlt megmaradt darabjait nekik. és aki még akkor is tagadná azt tarkón lőném. oszt jónapot.