Buenos Aires/Mexikóváros – Gazdasági megtorlást helyezett kilátásba egykori gyarmatával szemben Spanyolország arra az esetre, ha Argentína államosítani akarná az ország legnagyobb olajvállalatát, az YPF-et, amelyet jelenleg a spanyol Repsol ellenőriz.
.
Madridban a külügyminisztériumba kérették Argentína spanyolországi nagykövetét a latin-amerikai ország államfője, Cristina Fernandez Kirchner hétfői államosítási utasítása miatt. A Világgazdasági Fórumon Mexikóvárosban tartózkodó Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is megszólalt, „mélységes nyugtalanságáról” és arról beszélt, hogy szerinte „a döntés mindenki számára negatív”; „igazolhatatlan”, hogy a Repsolt kiebrudalják Argentínából. Ez a legnagyobb nacionalizálás a világon azóta, hogy Oroszország tíz éve államosította a Jukoszty céget.
.
„Következményeket” ígért José Manuel Soria spanyol gazdasági miniszter, mégpedig az elkövetkezendő napokban, „diplomáciai, ipari és energetikai területen egyaránt”. Madridban ma, pénteken ül össze a kabinet, az viszont valószínűtlen, hogy nyomást tudnának gyakorolni az argentin gazdaságpolitikára. Ez a múltban sem sikerült soha, ráadásul Spanyolországnak egy sor más problémával kell szembenéznie – egyebek mellett azzal, hogy az eurozóna válságának következő áldozata lehet.
.
A Repsol szerint az YPF összértéke 18 milliárd dollár, így ennek az összegnek az alapján tartanak számot kártérítésre. A keddi zárásnál az YPF piaci tőkeértéke a Reuters adatai szerint 10.4 milliárd dollárra rúgott.
,
Axel Kicillof argentin gazdasági miniszterhelyettes vitatta a Rapsol értékbecslését. „Nem fogjuk azt kifizetni, amit ők mondanak”, közölte a nacionalizálás megvitatásakor a szenátusi szakbizottsággal. „Argentína céljainak eléréséhez szükségünk van az YPF-re… Az állam a megoldás”. A miniszterhelyettes rámutatott arra, hogy az olajtársaság feletti ellenőrzés megszerzése Fernandez választási kampányának egyik legfontosabb pontja volt.
.
A Repsol, amelynek részvényei a bejelentés hírére 7,5 százalékot estek, el van szánva arra, hogy érdekeit megvédelmezze. „Ez a harc még nem ért véget”, szögezte le Antonio Brufau, a multi vezérigazgatója. „Az államosításnak semmi más célja nincs, mint hogy elpalástolja azt a társadalmi és gazdasági válságot, amellyel Argentína jelenleg szembenéz.”
.
A Moody’s Investors Service leminősítette az YPF-et. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel Argentínát, hogy az üzletvédelemre vonatkozó nemzetközi megállapodásokat spanyol viszonylatban is tartsa be. „Rendkívül kiábrándítónak találom a tegnapi bejelentést”, tette hozzá Barroso. Hasonlóan fogalmazott William Hague brit külügyminiszter is, aki szerint Argentína megszegi a G20 értekezleten tett valamennyi, a protekcionizmus leépítésre és az átláthatóság növelésére tett ígéretét.
.
.
A spanyol média uniszónó és kemény szavakkal ítéli el az államosítást. A La Razon című lap odáig megy, hogy az argentin elnök asszony nem különösebben előnyös montázsképét egy olajfoltból kibontakozva ábrázolja, ezzel a címmel: „Kirchner mocskos háborúja.” A durva sértésnek szánt „La guerra suica” kitétel az argentin katonai diktatúra időszakára utal, amikor ellenzékiek ezreit gyilkolta meg a junta. A lap ezzel azt kívánta érzékeltetni, hogy semmivel sem tartja különbnek Cristina Fernandez Kirchnert Videla tábornoknál. Ugyancsak történelmi párhuzamot von az El Periodico, amely viszont „új Evitának” nevezi az argentin államfőt, és tudatja olvasóival: az államosítást Kirchner egy olyan teremben jelentette be, ahol Eva Peron, az ország 1946 és 1952 közötti First Ladyje, a szegények „bajnoka” szobra áll.
.
A spanyol sajtó érvelése szerint ha az YPF-re ráteszi a kezét az argentin állam, akkor már semmilyen spanyol beruházás nincs biztonságban. Ezek értéke igen nagy, mivel a gazdasági „reconquistának”, újra-meghódítás időszakának nevezett kilencvenes években hatalmas mennyiségű spanyol tőke áramlott latin-amerikai bankokba, telefontársaságokba és más területekre. Másfelől az országnak szüksége van a külföldi tőke bizalmára, főleg most, hogy hatalmas olaj- és gázmezőket fedeztek fel Vaca Muerta térségben.
Vajon a mi VEZÉRLŐFÉNYÜNK mikor szánja rá magát ilyen lépésre ?
Tegnap írtam, hogy mi lesz, ha mások is kedvet kapnak Orbán követésére.
Tudjátok, mit fognak az Argentínok válaszolni Barrosonak? Azt. Azt, azt. Szóval lassan kiderül, hogy Barroso annyit ér, mint a pápa pöcse.
Argentína igazolja Orbán politikáját. Ennyi!
Ki gondolta volna, hogy ez a Viktor ilyen fas*a gyerek!
Felfedezte a nemzetállamot. :))))
2012. április 18. szerda
22:47
Csak ülök és csodálkozom. Még nem döntöttem el, hogy Orbán zsenialitását,
vagy az EU tehetetlenségét csodáljam jobban. Legyetek reálisak, egy kis pörsenés mérgezi az egész EU-t, vagy észre sem veszik?
Mi lesz, ha mások is kedvet kapnak a renitenskedésre? Egyszóval, nem értem.
___
Ezt tegnap írtam, az Orbán összerúgja a port… c. posztban
Mára bejött. És Európa tehetetlen. Argentína egyszer eljátszott már egy darabot. Emlékeztek? Úgy tűnik, csak az EU. nem emlékszik. Miért is , hiszen az ottani politikusoknak ez lenne a dolguk, – a pénzfelvételen kívül.-
Felmerül a kérdés: Orbánt kell elzavarnunk, vagy az EU-t ?
Mindkettő megoldható, csak tudjuk, mit akarunk.
Ha meglepi argentina ezt egyik EU -s tagallammal es az EU nem tudja megvedeni az erdekeit. ( es nem lesz kepes ra ) akkor elindul egy lancreakcio es az egyik allamositas fogja erni a masikat kontinens szerte. Egyben a nacionalizmus megerosodese is rohamtempokba fog vegbemenni.
dr Ducar140, Gonoszka, ubul, Amikor a nagy vezir ,,államosítást végzet a magánnyugdíji pénztárókat akkor” a nagy világ közösség mintha nem lett volna ennyire ingerült: Vagy én nem emlékszem jól?
Bocs: azt akartam mondani hogy ,,kirabolta”
Ha így haladnak az események, kérdése, hogy hétfőn Orbán fogadja-e Barrosot? Mert miről is kellene tárgyalni?
Igen, annak idején az EU. meg se mukkant. 3 000 milliárd Ft. a néptől, bagatell.
Az EU lépéskényszerbe került. Ha egy kis Magyarországgal nem bír el, akkor mit
akar ? :))) Kac, kac, kac,
A nagyvezir a sajat allampolgarait rabolta ki, mig argentina egy masik orszag ceget akarja kirabolni.
/
/
Ugyan az de meg is mas.
Ubul, Argentínában is lerabolták a nyugdíjpénztárakat, mégpedig a mostani hölgy férje, az előző elnök, aki már elhunyt. Viktátorék elég sok mindent koppintottak az argentinoktól. Remélem, Videla tábornokig nem akarnak visszanyúlni.
Nálunk a Rába többségi részvényeinek megszerzése lesz a lakmusz papír. Nem az osztalék a lényeg, amit fizetnek( vagy nem ), hanem van egy olyan cég, amelyik úgy működtethető, mint a régi világban az állami vállalatok.Teljes beleszólás a cég ügyeibe, csókosok jutalmazása magas pozíciókkal, amiért egyszer majd valamit kérni fognak a megbízók. Ilyennel már találkoztunk, a szocializmusban. Most tette rá az állam a kezét az iskolákra és az egészségügyi intézményekre. Ott ugyanaz a cél, mindenhová saját embereket. Ilyen volt a nyolcvanas évek elején az iskolákban. Aztán 86-tól már lehetett az iskolákban valóságos választást rendezni , amit most megint megszüntettek. Hoffmannt nem zavarja, hogy annak idején őt is választották.