Washington/Bagdad – Január elsejétől, amikor nem lesznek többé harcoló amerikai kontingensek Irakban, félő, hogy az al-Kaida teret nyer az ország egyes északi és nyugati tartományaiban, jelentette ki egy iraki illetékes.
Kilenc évvel a Szaddám Huszein rendszerét megdöntő invázió után az Egyesült Államok hadserege átadta az iraki kormánynak az ország legtöbb katonai bázisát, laktanyáját, repülőterét és más objektumát. Jelenleg 23 ezer amerikai katona állomásozik Irakban; ők az év végéig távoznak.
Irak azt állítja, immár képes önállóan is fenntartani a rendet és megfékezni az iszlamista felkelőket; ám az amerikai csapatok távozásával kiderülhet az iraki erők gyengesége, különösen az olyan puskaporos levegőjű helyeken, mint Dijála tartomány, valamint Moszul és környéke – jelentette ki Adnán al-Ászádi, a belügyminisztérium államtitkára.
Ászádi szerint az ország északi és nyugati részében, egy stratégiai háromszögben felsorakoztatott amerikai haderő számbelileg nem volt ugyan nagy, de légierejük és más képességeik miatt alapvetően kézben tudták tartani a felkelők által hagyományosan fertőzött környéket.
„Amikor az Egyesült Államok visszavonul ebből a háromszögből, amely Dijála, Száláhuddín, Ánbár és Moszul között terül el… űr marad utána”, mondta a belügyi államtitkár. „Az al-Kaida máris felfejlődött a térségben… Az al-Kaida jelen van, hol megjelenik, hol eltűnik, műveleteket visz végbe, támad és visszavonul. Gerillaháború ez, de immár nem képesek arra, hogy területet tartsanak meg.”
Irakban az erőszak 2006-2007 táján érte el a csúcspontját, azután drámaian visszaesett, ám a robbantások és a gyilkosságok ma is mindennaposak, s az al-Kaidával szövetséges elszánt szunnita muzulmán felkelő csoportok, de síita milíciák továbbra is képesek halálos csapások kivitelezésére.
Ászádi azt állítja, hírszerzési források tanúsítják, hogy az al-Kaida szervezkedik Dijálában, Abárban és a déli Ninive sivatagban, egyes vezetőik pedig Szalahúddínban tartózkodnak. A terrorszervezet három-négy fős sejtekre oszlik, kecske- vagy tevepásztoroknak álcázzák magukat.
Az államtitkár beszélt arról, hogy az iraki hadsereg és a szövetségi rendőrség három héttel ezelőtt nagyszabású razziát hajtott végre egy távoli területen, ahol ugyancsak működik az al-Kaida, és sok terroristát sikerült kiszorítani onnan, míg többeket letartóztattak Moszulban.
A szunnita Szaddám 2003. évi megbuktatása óta feljövőben Irakban a síita többség csillaga, a szunnita kisebbség ugyanakkor azt állítja, háttérbe szorul Núri ál-Máliki iraki kormányfő kabinetjében – ahol egyébként többen panaszkodnak arra, hogy a volt állampárt, az invázió után betiltott Baath számos tagja csak az amerikaiak távozására vár, utána nekiesik a jelenlegi hatalomnak.
A núlt hónapban a Baath párt több száz szimpatizánsát tartóztatták le, köztük katonatiszteket is. Vannak, akik szerint összeesküvést sikerült leleplezni, mások azonban úgy tartják, csak elővigyázatossági intézkedésről van szó: a hatalom nem akarja, hogy ezek az emberek szabadlábon legyenek, ha az amerikaiak már nem lesznek az országban.
Ászádi szerint az al-Kaidához köthető Iraki Iszlám Állam nevű terrorszervezet, valamint a betiltott baathisták jelentik a legnagyobb veszélyt az új rezsim biztonságára. Az Iraki Baath, amelynek egyes menekült erőinek Szíria adott otthont, számos, az elmúlt hetekben meghiúsított öngyilkos merényletet tervelt ki, pénzelt és támogatott logisztikailag. A végrehajtást minden esetben al-Kaida tagokra bízták.
„A Baath párt használja az al-Kaidát, használja az Iraki Iszlám Államot, s a logisztika, a finanszírozás és a hírszerzés feladata a Baath pártra hárul”, fogalmazott Ászádi, aki szerint a kormány feketelistáján 800 baathista lehet, ezek közül 620 főt tartóztattak le a múlt hónapban. Zömükben síitákról van szó, akiket demonstrációk, robbantások, szabotázscselekmények és terrorgyilkosságok megszervezésével bíztak meg. Nem szerveztek puccsot a szó klasszikus értelmében, de mindenképp a központi hatalom meggyengítésére és a politikai kibontakozás kiiktatására tettek kísérletet, mondta a belügyi államtitkár.
Arab- iszlamista államokban ha csak egy kicsit is lazul a kontroll, azonnal elkezdik a népek egymást halomra ölni.
…
Sokan ezt tévesen a zusákokra fogják, de hát ahol a zusákok mutatóban sem voltak, ott is ugyanezt történt és történik a mai napig…
…
Mintha ez nem az átlag iszlámhitű beteg ideológiájából, és egyéni hitványságából adódna…
A témát fűszerezi, hogy török repülőgépek támadtak iraki kurd területeket néhány nappal ezelőtt és erről a média nagy része hallgatott.
Akárki akármit is ír, Amerika felelőssége az al-Kaida iraki térhódítása, hiszen az állami terrort képviselő Szaddám-rezsim alatt képtelenség lett volna ilyen szintű fenyegetettséget elérni az ország. Igaz, George Bush eleve átakarta helyezni a frontvonalakat az arab világba, ezzel védve meg saját országát, és kényszerítve az akkor még jelentékeny erejű terroristaszervezetet arra, hogy az általa létrehozandó demokratikus kormányzás ellen lépjen fel, így rontva meg saját nevét azok körébe, akiknek nevében elméletileg harcba szállt a Nyugattal szemben. Nem hiszem, hogy a kivonulás után az iraki vezetésnek sikerülne felszámolni a lázadókat, hiszen ha az USA erejével sem sikerült, egyedül mégis mit kezdenek, főleg ha a síiták oldalán beszáll még Irán is.
Ha ez a lépés most szükségszerű, akkor már 8 évvel ez előtt, közvetlenül a támadás után kellet volna meglépni; hadd öljék egymást önállóan.
Világosan látszik hogy az ilyeneket csak vaskézzel lehet kordában tartani , ahogyan a bagdadi hentes , bizonyos Szaddám is csinálta.
Nem államalapító népek ezek. Vad törzsek és nemzetségek országa csak , melyet a lélektelen angolok szorítottak annó határok közé, figyelmen kívül hagyva a hagyományos törzsi területeket.
Öljék egymást, maguk baja.
Lehetőséget megkapták, magukra vessenek.
Gezya:
…
Talán azt hiszed, hogy mi magyarok jobbak vagyunk az irakiaknál? Magyarországon a politikai kötélhúzáson, hatalmi játszáson túl is széthúzó a társadalom anélkül, hogy ehhez évszázadokra visszanyúló ellentétek kelljenek. Kétségtelen, hogy az arab világban a törzsiség máig fontosabb az államiságnál, de ez nem feltétlenül jár borzalmas, megosztó hátrányokkal és nem biztos, hogy ne találnának közös érdeket a együttélésben. 2006 után valóban polgárháborús helyzet alakult ki, miután biztosra vették az etnikumok, hogy a Szaddám-rezsim alatt uralkodó szunnita kisebbség nem lesz képes visszaszerezni igazságtalan hatalmi fölényét nemcsak az azóta részleges autonómiát szerző kurdok, de az ország többségét adó síiták felett, és ehhez nagyon jól jött az iszlám két legfőbb irányzatának egyikét való terroristák aknamunkája, akiken keresztül egymás közösségét fenyegethették. A vészterhes időknek azonban maguk a civilek vettettek véget, hiszen elborzadtak a merényletek könyörtelensége láttán, sőt egyes korábban az amerikaiakkal harcoló lázadók is szembefordultak a terroristákkal, ezzel pedig nagyban segítve a polgárháborús viszonyok rendezését.
…
Az egykori Oszmán Birodalomban 2-3 különálló részre volt osztva a mai Irak. Ezt csak az európai, pontosabban brit gyarmatosítók váltották fel, mivel tisztában voltak azzal, hogy egymás gyűlölő népek nem képesek szembeszállni velük, a megszállókat kiszolgáló hazaárulóknak(?!) pedig nem marad más választásuk, mint a távoli nagyhatalmak érdekeinek helyi kiszolgálása.
Hát majd ők eldöntik ,ki a legény a gáton, ezért felesleges meghalni, több száz ,fiatalembernek.