Bartus László: A helyreigazítás helyreigazítása 2011. szeptember 14. szerda 0:26

Nem szokás helyreigazításokat helyreigazítani, de ezt most mégis megtesszük Kertész Ákos helyreigazításával.

1. Szeretnénk tisztázni, hogy a holokauszttal kapcsolatban az a szembenézés és bocsánatkérés, amelyet Kertész Ákos az Amerikai Népszavához írt levelében hiányolt, soha nem történt meg. A helyreigazítás nem erre vonatkozik.

Kertész Ákos ugyanis azt írta, hogy „a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amely se be nem vallotta, se meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”

A magyar népre ez a megállapítás igaz, mindez a mai napig nem történt meg. Ezért van annyi antiszemita és náci nézeteket valló magyar ember. Ahogyan az egyik nyugateurópai lap írta, Budapest Európa antiszemita fővárosa, ami így is van.

A Kertész Ákosra nehezedő pszichikai nyomásnak és lelki terrornak tulajdonítjuk azt, hogy a helyreigazítása e tekintetben pontatlanságot tartalmaz. Helyreigazításának szövege ugyanis kizárólag Görgey Gábor volt kulturális miniszter bocsánatkérésére utal, amely a magyar kormány nevében a Dohány utcai Zsinagógában hangzott el. Kertész Ákos azonban nyilvánvalóan nem az efféle kormányzati protokolláris bocsánatkérést hiányolta az eredeti levelében, noha ez is fontos. Ám e tekintetben bocsánatkérésben nem volt hiány: Horn Gyula is bocsánatot kért a magyar kormány nevében, Jeruzsálemben saját fülemmel hallottam, amikor Szentiványi István akkori külügyi államtitkár is bocsánatot kért. A legutóbbi kormányfői hivatalos bocsánatkérésen is személyesen jelen voltam, amikor az Egyesült Államokban hivatalos látogatáson tartózkodó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a washingtoni holokauszt-múzeum megtekintése után a könnyeivel küszködve kért bocsánatot Magyarország nevében a holokauszt során elkövetett bűnökért.

A hivatalos bocsánatkérések, amelyek nagyon fontosak, elhangzottak. Több is annál, mint amiről Kertész Ákos tud. De a magyar nép szembenézése a holokauszt során elkövetett bűnökkel nem történt meg. Mindezt azért szeretnénk leszögezni, nehogy valaki abban a tévedésben legyen, hogy Kertész Ákos helyreigazítása erre vonatkozna.

2. Kertész Ákos helyreigazította azt a kifogásolt mondatát, amely miatt durva támadások érték, és amelyet – kizárólag a „genetikusan” szó szerencsétlen használata miatt – mi sem tartottunk helyénvalónak.

Szeretnénk azonban leszögezni, hogy normális esetben egy ilyen téves szóhasználat esetén a következő történik: barátai vagy az olvasók szólnak az írónak, hogy „kedves Ákos, talán nem vetted észre, hogy ez a kifejezés nem egészen azt jelenti, amit mondani akarsz, nem beszélve arról, hogy eléggé félreérthető.” Erre Kertész Ákos megnézi, homlokára csap, és azt mondja, hogy „jaj, de jó, hogy mondjátok, erre nem is gondoltam, hát persze, hogy nem ezt akarom mondani”, és kicseréli ezt a szót. Ennyi a történet. De Magyarország nem egy normális ország. E kifejezés okán dühöngő antiszemita és náci hecckampány indult, a kormánysajtó hathatós támogatásával, a szerző zsidó származását állítva a középpontba. Mindezzel igazolva Kertész Ákos állításait, amelyek a magyar nép holokauszttal kapcsolatos adósságaira és antiszemita fertőzöttségének mértékére utalnak.

Az Amerikai Népszava Szerkesztősége nevében elismerjük a felelősségünket abban, hogy erre a szóra (a barátok és az olvasók helyett) nem mi hívtuk fel a szerző figyelmét, aminek egyetlen oka az, hogy nem vagyunk fajgyűlölők, akiknek ez a kifejezés azonnal feltűnik. Mi egészen más jelentést tulajdonítottunk a szónak, pontosan azt, amit a szerző is szánt neki.

Helyesnek tartjuk, hogy Kertész Ákos világossá tette, hogy ezt a szót nem az őt támadó nácik észjárása szerinti tartalommal használta.

3. Visszautasítjuk azokat a jobb- és baloldalról történő interpretációkat, miszerint az Amerikai Népszava és Kertész Ákos lapunknak írott levele „gerjeszti az antiszemitizmust”. Egy írás esetében csak fajgyűlölők tartják nyilván a szerző származását. Egy zsidó származású szerzőnek bármilyen gondolata, amellyel a közönség nem ért egyet, nem támaszt vagy gerjeszt antiszemitizmust, kizárólag antiszemiták körében. Így csak antiszemita gondolkodik. Egyetlen ember bármely véleményét kizárólag antiszemiták tulajdoníthatják az egész zsidóságnak. Ebből következik, hogy Kertész Ákos gondolatai semmiféle antiszemitizmust nem gerjesztettek, ezektől az antiszemiták száma nem lett több (de kevesebb sem). E levél csupán alkalmat adott arra, hogy a már létező antiszemiták kiokádják magukból azt a mocskot, amely beteg szívüket és lelküket fogságban tartja. Ha nem így lenne, bármilyen néphez tartozó művész akármelyik megnyilvánulása azzal fenyegetne, hogy azok körében, akiknek nem tetszik a produkció, a művész egész népére vonatkozó rasszista érzeteket kelt. Méghozzá – e logika alapján – jogosan. Visszautasítjuk ezt a beteg gondolkodást, a neurotikus paranoiát, és sérelmezzük azt, hogy a nem antiszemiták nem léptek fel kellő eréllyel a Kertész Ákos ellen támadt antiszemita mocsokkal szemben, és nemcsak magárahagyták, hanem egyesek még be is álltak a vádlók sorába. Szégyelljék magukat. Tisztelet a kevés számú kivételnek.

4. Az Amerikai Népszava továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, miszerint Kertész Ákos levele a szólásszabadság és az írói szabadság körébe tartozik. Felháborítónak tartja, hogy az Orbán-kormány a náci szellemiségű Jobbikkal karöltve elvitatja az író szabadságához való jogát, és állami szintre emelte az antiszemitizmust. Kikéri magának, hogy egy nyíltan gyilkos náci nézeteket valló párt a szájára vegye bárkivel kapcsolatban a „fajgyűlölet” kifejezést. Felszólítja az Orbán-kormányt és a fideszes többségű magyar parlamentet, hogy először a saját soraikat tisztítsák meg a fajgyűlölőktől, először a Parlament falain belül vonják felelősségre a nyíltan antiszemita és cigánygyűlölő megnyilvánulásokat, utána kezdjenek irodalmi levelek esztétikai elemzésébe, és művészek szabadságának korlátozásába.

5. Kertész Ákos levelének többi részével továbbra is egyetértünk, és ajánljuk sorait megfontolásra.

6. Ezzel az Amerikai Népszava is lezártnak tekinti a Kertész Ákos-ügyet.