Szent és Szeretett Hazánk, Drága Magyarország! Féltérden állok Előtted, lesütött szemmel a meghatódástól, és a büszkeségtől, hogy amit vállaltam, azt véghezvittem, máris látom, hogy megemelkedtél kicsinyt, és mindenkinek jobb lett, de főleg a zembereknek, mert még nem volt időnk, hogy a törpenyulak és hangyászsünök életét is jobbá tegyük.
De lesz.
Szent Hazánk egyre erősebb és tökéletesebb vagy!
Lenne még itt egy alig használt, három éves Toyota Corolla eladó, minden extrával és alig 12 000 kilométerrel az órájában, de esküszöm, hogy nem pörgettem vissza!
Ím-ígyen szólott a miniszterelnök.
Én meg csak vakarom a fejem, hogy most ez a trópusi hőségtől van-e (a Mecsekben megfigyeltek egy egyáltalán nem honos, melegebb égövből érkezett lepkefajt, ami akkora, mint egy denevér, és eddig Afrikánál északabbra még soha sem találkoztak vele), vagy idáig romlott a színvonal, de tulajdonképpen mindegy is, nekünk mostantól még pár évig ezzel kell együtt élnünk, hacsak nem megyünk mi is északabbra a megszokott területünknél.
Látom nemzedékem egyik legjobbját az őrület romjaiban. Lábon hordja ki az agyhalált (remélem, húsz év múltával frissnek hat ez a poén, amit a Narancsban követtünk el, egy egészen más helyzetben, egy egészen más emberrel kapcsolatban).
Valahogy elvesztette valóságtartalmát ez a politikai hurrikán, amitől hiába várjuk, hogy szimpla trópusi viharrá csöndesedjen. Egyszerűen nem tűnik valóságosnak, mintha az egésznek nem lenne értelme, hiányzott volna a dramaturg, amikor elkezdődött az előadás, és a színészek csak téblábolnának a színpadon, miközben a rendező üvölt. De folyamatosan, és hülyeségeket.
Mert az rendben van, hogy léteznek rossz politikusok, hatalomra kerülhetnek rossz miniszterelnökök, hibázni is lehet, rossz politikát folytatni, és marhaságokat beszélni, de hogy egy kurzus elkövessen minden létező hibát, majd a lehető legnyeglébb és primitívebb módon hazudozzon folyamatosan, azt még nem tapasztaltam, pedig már bőven éltem a Kádár-korszakban, és volt szerencsém megtapasztalni annak álságosságát és dilettantizmusát.
A szómágia folyamatos. Minden rendben van, minden a tervek szerint halad. A miniszterelnök nagyszerűen érzi magát, és szépült is valamit, amióta ő a főnök. Az éhezők jóllaktak, a hajléktalanok fölé fedél került, a munkanélküliek dolgoznak, a haza fényre derült, de nem csak pislákol, hanem úgy világít, mint egy megveszett fáklya, még az eszkimók is kérdezgetik a sarkkörön, hogy mi lehet ez a baromi nagy világosság ott, Kelet-Európa fölött.
Mi lenne? A magyar tehetség, szorgalom és szerencse beizzott, és most megmutatja a betegeskedő Nyugatnak, hogyan is kell ezt csinálni. (Az eszkimókat egyébként tényleg nem értem. Nemrégiben beszélgettem egy barátommal, aki Los Angelesben élt, és megegyeztünk annak abszurditásában, hogy az eszkimók északon élnek, ahol rohadt hideg van, ahelyett, hogy Floridába költöznének, de legalább New Jersey-be, ahol kellemesebb az időjárás. Őt is izgatta ez a probléma, de annyira, hogy amikor északon járt, megkérdezte az eszkimókat erről, és ők azt állították, hogy azért élnek a fagypont körül, mert ott jó nekik és szeretik. Erre nem tudott mit válaszolni.)
Az persze nem újdonság, hogy a lakosság jelentős része hülye.
Minden országban így van ez, csak vannak olyan szerencsés államok, ahol a biztonsági rendszer jobban működik, a fékek és ellensúlyok rendszere lehetetlenné teszi, vagy megnehezíti, hogy valami bődületes ostobaság és taplóság áldozatául essen az egész nemzet, mert vannak relék, amik kiolvadnak, és vannak vészzárak, amik becsuknak bizonyos kiskapukat.
Magyarországon erről szó sincs, itt kétharmaddal mindent meg lehet csinálni, és azok a kedves hülyék, akik Orbánék önkorlátozására számítottak, mostanában mintha csöndben lennének, sehol egy „várjunk még kicsit, hátha minden visszatér a normális kerékvágásba” megszólalás, csak mélyfekete kussolás, és a többiek velőtrázó publicisztikái, amiket bizony el is olvasnak pár ezren, aztán jót dörmögnek az orruk alá, hogy milyen kutya is ez az Orbán, fúj, többé nem szavazunk rá.
A csöndes többség azonban örül: elvették a végkielégítéseket?, úgy kell nekik, nekünk úgy sem lesz soha ilyenünk. Vissza kell menni a nyugdíjas rendőröknek dolgozni?, nagyszerű, nekünk is 62 éves korunkig kell, szívjanak ők is! Letartóztatják a hajléktalanokat? Hajrá, nem kellett volna elinni a lakást! Három hónapig lesz munkanélküli segély?, naná, hogy jó, dolgozzanak a lusta disznók!
Mindig akad valaki, akit nem érint a kaszálás, mindig lesznek, akik kimaradnak a buliból, és mindig lesznek gyöngék, akiket gyűlölni lehet.
Ez a kormány a legalantasabb ösztönökre épít, és számítása természetesen be is válik, mert a legalantasabb ösztönök a legerősebbek. Káröröm, irigység, bosszúvágy, kisebbrendűségi érzés, gyávaság és butaság – ezek a Nemzeti Ügyek Kormányának legfőbb támaszai.
Még bujtogatni sem kell, csak hagyni, hogy a csőcselék élvezze a helyzetet. Mindig lesz elég ember a zászló körül, csak tartani kell.
Megint jót írt Para-Kovács, rémesen rossz dolgokról. A humora is meg-megcsillan, de csak úgy, mint eszkimóknak a fény Kelet-Európa fölött. Nem lehet igazán nevetni, de még csak mosolyogni sincs okunk. Semmi, de semmi okunk.
Fantasztikus!!
éééés BORZASZTÓ!!!!
köszönöm a reggeli mosolyt!
Gratula, vigyorogtam kínomban egy jót, köszönöm! :)
Kedves Para-Kovács Imre!
Olyan Önt olvasni, mint ha magammal beszélgetnék :)
“Káröröm, irigység, bosszúvágy, kisebbrendűségi érzés, gyávaság és butaság – ezek a Nemzeti Ügyek Kormányának legfőbb támaszai.”
Igen. Meg a nemzet megtartó ereje.
.
“Lábon hordja ki az agyhalált” — Ez valami gyönyörű. Öl az irigység, hogy nem én találtam ki.
Ego
“Öl az irigység, hogy nem én találtam ki.”
Engem is. Innét tudom, hogy Magyar vagyok.
Köszönöm Para-Kovács Imrének ezt a másik super cikket (az egyik az Andrassew : KÍnkeserv volt ma).
Örülök, hogy két ilyen nagy művész írásait olvashatom (még).
Üdv.
Gábor
Az aurora borealis menedékjogot kért az országban az eszkimók bánatára.
De akkor is,
dö-göl-jön meg a szom-széd te-he-ne is !
dö-göl-jön meg!
Döbbenetesen pontos helyzetjelentés. Gratula.
Az Allen Ginsberg klasszikusából nyert “ferdítés” ma is ül, csak az nem érti akiről szól!
Az eszkimok melyen sertve erzik magukat ha igy hivjak oket. Ez az o nyelvukon nyers halat jelent, ugyanolyan sertes mintha a romakat ciganyozzak vagy a feketeket niggerezik. Az eszkimok hivatalos neve az Inuit.
“Még bujtogatni sem kell, csak hagyni, hogy a csőcselék élvezze a helyzetet. Mindig lesz elég ember a zászló körül, csak tartani kell.”
Nagy hagyománya van ennek, nemzeti…
ilyenkor nem tudja az ember, sírjon-e v. nevessen… Zseniális írás
Csatlakozom az előttem szólókhoz! Gratulálok a cikkhez! Én is, hasonlóképpen, “lábon hordom ki az agyhalált”, dicső hazánkban. Már feldobtam volna a papucsot, ha nem lennének ilyen cikkek, karcok, fantasztikus magyar nyelvű mondatfüzérek, melyek mögött más is van, amit értünk, amin nevetni lehet fuldokolva, vagy éppen sírni, vagy csak egyszerűen azt mondani, hogy tökéletes diagnózis, tökéletes diagnoszta a Szerző! – “Ez a kormány a legalantasabb ösztönökre épít…”, igen, még nem volt kormány, már akkor is ilyen volt; már több mint egy évtizede ilyen – ez az új, orbánista embertípus tulajdonsága: képmutatás, manipulálás, népbutítás. Jaj nekünk!
ehhez nincs mit hozzátenni, Para, nagy vagy, mindig keresem az irásaidat és küldöm tovább az arra érdemeseknek. Tartsd bennünk a lelket …
“Ez a kormány a legalantasabb ösztönökre épít, és számítása természetesen be is válik, mert a legalantasabb ösztönök a legerősebbek. Káröröm, irigység, bosszúvágy, kisebbrendűségi érzés, gyávaság és butaság – ezek a Nemzeti Ügyek Kormányának legfőbb támaszai.”
Unnye! Hát ha valakinek ez a színvonal jelenti a szellemi táplálékot, vagy a tökéletes diagnózist… Ja, hogy mit keresek én itt? Gondoltam benézek. És úgy látom, gyújtanom kell majd egy kis világosságot is….ne féljetek, majd meglátjátok: a Bádogember mindenkit szeret!
Kedves Para! Téged olvasni olyan, mint egyeseknek bedobni a reggeli feketét – felturbóz -, legurítani a ebéd utáni felest – megpezsdít -, és bekapni az esti dilibogyót – lenyugtat! Vagyis reggel, délben, este mindhalálig zene füleinknek, végestelen-végig éljen a fekete humor!