“E-mail cím csatolt egy jegy száma az első kategóriában a promóció. Nyertesek szedték a számítógépes rendszer, levonni a vállalatok és a magánszemélyek az e-mail címek világszerte.
Az felhívja voltak hivatalosan is bejelentette, augusztus 12-én, 2011. Ön ezért kapta egyösszegű € 1.000.000.00 (Egymillió euró), amely a nyertes fizeti ki kategória győztesei.
Kérjük, forduljon Sponsorlotterij állítják részleg azonnal esedékes feldolgozása és utalványozása pénzdíj:
Üdvözlettel,
Mrs.Joyce Louis
www.sponsorloterij.nl”
Bár talán nem épp az ilyen típusú “reklámoknak” örülnek, de felmérések szerint a magyarok igenis kedvezőbben ítélik meg a közvetlenül címükre kapott online reklámokat, mint az európai átlag. Ha egy cég vagy intézmény információkat e-mailben, névre szólóan küld, akkor azáltal értékesebbé válik a reklám a magyarországi címzettek többségének szemében. Többek között ezt tárta fel a Nielsen 55 országban végzett felmérése az élelmiszerek vásárlásának fő céljairól, idén az első félévben.
Ha valamilyen honlapra látogat vagy interneten keresztül vásárol valamit, és utána ilyen alapon e-mailben kap hirdetést, akkor tízből hat magyar (58 százalék) számára fontosabbá válik a reklám, mert személyesen neki szól. Azon kívül úgy véli 53 százalék, hogy így ingyen juthat olyan információkhoz, amelyekért máshol esetleg fizetnie kellene. „Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyar válaszadók 49 százaléka.
Azok aránya 62 százalék, akik akkor veszik örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatják, és a küldő cég törli őket a címlistájáról.
Ettől eltérően, a vizsgált 28 európai ország internet-használói visszafogottabban viszonyulnak az online reklámokhoz. Leginkább pozitívan abban az esetben nyilatkoznak az online hirdetésekről, – földrészünkön a megkérdezettek átlag 46 százaléka – ha fennáll a lehetősége, hogy lemondják őket, címüket pedig leveszik a címlistáról.
Az európai átlag egyharmada (35 százaléka) véleménye szerint értékelődik fel a hirdetés azáltal, hogy névre szól. Az életét pedig csak 41 százalék számára könnyíti meg. Az informálódás ingyenes voltát földrészünk vizsgált országaiban a válaszadók 43 százaléka tartja előnyösnek.
Ha valamilyen honlapra látogat vagy interneten keresztül vásárol valamit, és utána ilyen alapon e-mailben kap hirdetést, akkor tízből hat magyar (58 százalék) számára fontosabbá válik a reklám, mert személyesen neki szól. Azon kívül úgy véli 53 százalék, hogy így ingyen juthat olyan információkhoz, amelyekért máshol esetleg fizetnie kellene. „Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyar válaszadók 49 százaléka.
Azok aránya 62 százalék, akik akkor veszik örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatják, és a küldő cég törli őket a címlistájáról.
Ettől eltérően, a vizsgált 28 európai ország internet-használói visszafogottabban viszonyulnak az online reklámokhoz. Leginkább pozitívan abban az esetben nyilatkoznak az online hirdetésekről, – földrészünkön a megkérdezettek átlag 46 százaléka – ha fennáll a lehetősége, hogy lemondják őket, címüket pedig leveszik a címlistáról.
Az európai átlag egyharmada (35 százaléka) véleménye szerint értékelődik fel a hirdetés azáltal, hogy névre szól. Az életét pedig csak 41 százalék számára könnyíti meg. Az informálódás ingyenes voltát földrészünk vizsgált országaiban a válaszadók 43 százaléka tartja előnyösnek.
Ha valamilyen honlapra látogat vagy Interneten keresztül vásárol valamit, és utána ilyen alapon e-mailben kap hirdetést, akkor tízből hat magyar (58 százalék) számára fontosabbá válik a reklám, mert személyesen neki szól. Azon kívül úgy véli 53 százalék, hogy így ingyen juthat olyan információkhoz, amelyekért máshol esetleg fizetnie kellene. „Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyar válaszadók 49 százaléka.
Azok aránya 62 százalék, akik akkor veszik örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatják, és a küldő cég törli őket a címlistájáról.
Ettől eltérően, a vizsgált 28 európai ország Internet-használói visszafogottabban viszonyulnak az online reklámokhoz. Leginkább pozitívan abban az esetben nyilatkoznak az online hirdetésekről, – földrészünkön a megkérdezettek átlag 46 százaléka – ha fennáll a lehetősége, hogy lemondják őket, címüket pedig leveszik a címlistáról.
Az európai átlag egyharmada (35 százaléka) véleménye szerint értékelődik fel a hirdetés azáltal, hogy névre szól. Az életét pedig csak 41 százalék számára könnyíti meg. Az informálódás ingyenes voltát földrészünk vizsgált országaiban a válaszadók 43 százaléka tartja előnyösnek.
Az interneten számtalan úgynevezett robot ténykedik, mely átfésüli a weboldalakat, és begyűjti az azokon fellelhető nyilvános e-mail címeket. Az adatokat aztán jó pénzért adják-veszik, egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, ami lehet ártalmatlan reklám vagy akár a banki adataink megszerzésére irányuló rafinált csalás is. Az adathalász szélhámosok a nagy számok törvényére és a nem elég körültekintő felhasználókra utaznak. Ha csak páran bedőlnek, a levélszemét máris hasznot hoz a feladónak. Mára egész földalatti iparággá nőtte ki magát az adatbázisok gyűjtése. Az amerikai spamkirály, Alan Ralsky például egyes feltételezések szerint több millió dolláros üzletet csinált a kéretlen e-mail hirdetésekből. Igaz, ezért 2009 végén több mint négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
Ha betartunk néhány alapvető szabályt, megvédhetjük postafiókunkat ezektől az üzenetektől. Lehetőleg kerüljük e-mail címünk pontos megadását. Ne tegyük fel közösségi oldalakra, és ne adjuk meg a regisztrációhoz kétes biztonságú weblapokon. Már az is elég ahhoz, hogy illetéktelenek kezébe kerüljön a címünk, ha megadjuk egy űrlapon. Ha mégis szerepeltetni akarjuk, használjuk például a „felhasználó kukac szolgáltató pont hu” formátumot a felhasználó@szolgáltató.hu helyett.
Loading ...
Figyu!!!!!!
Az is hülye aki egy ilyen levélre válaszol.
Szerintem a kormány ha kapna, válaszolna.
Nekem egységes válasz-üzenetem van arra , ha makacsul küldözgetnek valamiket egyesek , ( persze hangzatos női névvel aláírva )
Ugyan elolvasás előtt törlöm az ilyesmit , mégis vannak elszántak akik nemhagynak békén.
Ilyenkor jószándékúlag azt szoktam neki tanácsolni :
” Kisanyám szakaggyá’ le rólam , merha nem akkó wazze felkereslek és szerteszéjjel rúgom a zrittyódat. “
erre valók a spam blogok. Aki spammel az szopjon… előbb utóbb kitárgyalja a majmokat net világa. Névvel címmel telkefonszámmal nem jó sokáig negatív manyusznak lenni :D
Palimadárság ellen a megoldás: több e-mail cím. Egy teljesen privát, egy másik az internetes oldalakon a regisztráláshoz.
Palimadár? Palimadár? Ki is jut erről eszembe?
Jajjj, hát ki más, mint a mi hőn szeretett köztásrsasági elnökünk.
Nem tudom miről beszéltek, mert tök hülye vagyok ehhez az egészhez, fél éve, hogy van egyáltalán gépem. Amennyi szívatászt kaptam már az nem igaz.
Én is megprobáltam azt a primitív dolgot, hogy más email cím, jött is rögtön a felszólítás, hogy nemjó. Az itteni regisztrációmhoz is megadtam egyet, tulajdomnképen ami a valódi, de véletlenül az emai címnél felcseréltem a név sorredjét. Elfogadták. Majd mikkor legközelebb idétlenkedtem szépen sorban az összes megnevezést kiírta a cím, még azt is amit én le sem írtam ide. Most meg nézek mint a moziban, hogy miért nem kommentelhetek. Se moderálás, sem figyelmeztetés, semmi, csak ép a kommentem nem ment el. Egy biztos aki tőlem becsületesebb az már hülye, senkinek nem óhajtok ártalmára lenni, csupán a véleményemet szeretném elmondani egy olyan közösségben ahol hozzám hasonló emberrek szintén megosztják a véleményüket. Ma viszont nagyon kiborultam, mert rettenetesen igazságtalanságnak tartom bárki, vagy bárkik részéről a megnyilvánulásom akadályoztatását.
De Zsóka, hiszen kommentelsz!? :)