Budapest -Aláírásgyűjtést kezdeményezett Iványi Gábor, az Evangéliumi Testvérközösség metodista egyházelnöke a vallászabadságért az emberi jogokat sértő egyházi törtvénnyel szemben. A kezdeményezők kérik, minél többen írják alá a tiltakozást. Az alábbiakban közöljük a felhívás teljes szövegét.
“Kedves Virrasztó Barátaink és Testvéreink!
A mellékelt, 2011. augusztus 25-én készített tiltakozást a mai napon a kibocsátók útjára indítják. Szívesen vesszük a csatlakozást, és a szervező segítséget abban, hogy minél többen, legalább ezren megerősíthessük azt a szándékunkat, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság ügye, valamint az egyházak helyzete a demokratikus jogállam világszerte elismert és ez ideig a Magyar Köztársaság által is tiszteletben tartott alapelvei szerint rendeződjék.
Tiltakozni a www.vallasszabadsag.atw.hu oldalon, postai úton (MET, 1410 Budapest, Pf. 200) vagy aláíróíven munkatársainknál, illetve központunkban (1086 Budapest, Dankó utca 11.) lehet.
Baráti üdvözlettel:
Iványi Gábor
A VALLÁS SZABADSÁGÁÉRT – TILTAKOZÁS KIBOCSÁTÁSA ALÁÍRÁSRA
Mi, magyar demokraták felemeljük szavunkat A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, 2011. július 12-én elfogadott 2011. évi C. törvény ellen.
A törvény
- felhatalmazza az államot, hogy vizsgálat alá vonja az egyházi státusra igényt tartó vallásfelekezetek hitelveit, ezzel durván megsérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét;
- politikai döntéssel különböző jogállású osztályokba sorolja a vallási közösségeket, sértve a felekezeti egyenlőség elvét és a diszkrimináció tilalmát;
- az egyházként korábban már elismert vallásfelekezetek törvényes egyházi státuszának el nem ismerésével szerzett jogot sért;
- a bírósági bejegyzés helyett a törvényhozásra bízza valamely közösség egyházként való elismerését, ezzel megsérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, és azt az alapvető jogelvet, mely szerint a törvényhozó egyedi ügyekben nem dönthet, az általa alkotott törvény alkalmazásáról;
- elutasító döntés esetén nem biztosít jogorvoslatot, sértve a jogállamiság alapelveit.
A demokratikus jogállam világszerte elismert és ez ideig a Magyar Köztársaság által is tiszteletben tartott alapelvei olyan törvényt kívánnak, mely
- az egyházak nyilvántartásba vételét a bíróság hatáskörébe utalja;
- nem köti sem húsz év egyesületként való megelőző működéséhez, sem ezer tag személyi adatokkal igazolt meglétéhez az egyházként való bejegyzést, mivel (utóbbi esetében különösen is) ezzel veszélyeztetné a hit és meggyőződés kinyilvánításának és az attól való tartózkodásnak az alapvető jogát;
- valamennyi korábban már elismert egyház státuszát érintetlenül hagyja, illetve megerősíti;
- a végrehajtó hatalom által egyházi minőségükben megkérdőjelezett közösségek, felekezetek helyzetének tisztázását tisztességes és a jogorvoslathoz való jogot maradéktalanul biztosító bírói eljáráshoz köti;
- nemcsak általános frázisokban ismeri el, hanem rendelkezéseiben is tiszteletben tartja az egyházakhoz és felekezetekhez nem kötődő, de hívő, valamint a vallásos hitet elutasító polgártársaink lelkiismereti szabadságát.
Budapesten, 2011. augusztus 25-én
A tiltakozás kibocsátói az aláírás sorrendjében:
Iványi Gábor, lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházelnöke, Kis János filozófus, Dr. Majsai Tamás református lelkész, theológiai tanár, Donáth László a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség lelkésze, Dr. Raj Ferenc rabbi, történész, Dés László zeneszerző, előadóművész, Vásárhelyi Mária szociológus, Fellegi Ádám zongoraművész, Tarr Béla filmrendező, Ludassy Mária filozófiatörténész, Karafiáth Orsolya költő, publicista, Majtényi László jogász, Parti Nagy Lajos író, Radnóti Sándor filozófus, Wildmann János, rk. teológus, az Egyházfórum főszerkesztője, Závada Pál író, Dr. Samu István orvos, Mink Júlia jogász, Halmai Gábor egyetemi tanár, Jeney Zoltán zeneszerző, egyetemi tanár, Fekete László főkántor.”
Csatlakoztam! kb. 1333. ként :)
Na amikor megmondják hogy miben higgyünk, mit együnk, mit olvassunk, hová mehetünk ezt felénk diktatúrának hívják!!!!!!!!!!!!!!
1402. csatlakozó vagyok!
Én is csatlakoztam, a nemtelen szelektálás végett! Nehogy ők mondják már meg, hogy ki, miben higgyen,és főleg ne ők mondják meg, hogy a vallást mint olyant ők határozzák meg!
1490. Nem akartam meg 10 varni.
A sorszam alapjan be lehet azonositani minket. Aki fél az ne irja ide a sorszamat.
Én a szabadságot ismerem és azért kiállok. A szabadságon belül a vallásszabadság egy alkotó elem. Az én szememben nincs katolikus, református, vagy bármilyen vallásszabadság. A szabadságon belül viszont nem lehet korlátozó vallás.
Én tehát az embercsoportokat jogaikban korlátozó Törvény(ek) ellen tiltakozom!
Amit leírnak kifogásként az jogos, de szerintem sokkal jobb és hitelesebb lenne, ha azt követelnék, hogy a maradék 14 egyházat is helyezzék a többivel azonos státuszba. Iván Gábor elemér – valláskritikus
http://www.facebook.com/pages/Sz%C3%B3rakoztat%C3%B3-Vall%C3%A1skritika/122713367809424
Ezen kifogásom mellett nagy töprengés után, de még is a nevemet adtam és csatlakoztam. (mondjuk az eddigi csatlakozók némelyikének a személye nem túl vonzó a számomra)
1474,1473 elmujáskodtam, hiába, a nagy magyar éjszakába 2x sikerült.
Az aláírók között Orbán Viktor miniszterelnök megjelöléssel van egy aláíró! Ez szerintetek vicc?
Kata234!
A telefonkönyvben a vezetékes listán 10 Orbán Viktor van nem felcsúti vagy budapesti címmel, de lehet hogy valaki nem tudta, hogy ezzel nem kellene ökörködni – rossz vicc is lehet!
én is csatlakoztam. Nyul György után néhánnyal :)
Pörög a csatlakozás.
Beregisztráltam, utána frissítettem, már 3-mal többen voltunk.
Csak így tovább!
Az igen illusztris személyiségekből álló kibocsátó csapatot illető tisztelet hangsúlyozása mellett is:
Önmagában az, hogy „felhatalmazza az államot, hogy vizsgálat alá vonja az egyházi státusra igényt tartó vallásfelekezetek hitelveit,…” talán nem olyan nagy vétek. Gondolni kell az esetleg rosszhiszemű vagy cinikus „egyházalapítókra” is. Lehetek én esetleg olyan bizonyos „kamatos cigány”, aki egyházat alapítok, a hitelveinkbe belefoglalom a híveim fizetési kötelezettségét (mert e nélkül nem nyerhetik el a nagybötót), aztán próbáljon valaki fogást találni rajtam. A hitelvek közé tartozna az is, hogy a híveknek nagyon hosszú időbe telik az egyházhoz tartozásuk felismerése, és amíg ez be nem következik náluk, addig a sátán befolyásának engedve, azt hiszik, hogy zsarolás áldozatai. Ami persze egyáltalán nem igaz, de ez esetben a megigazuláshoz vezető út, hát istenem, ilyen rögös. Nagy ára van ám az üdvösségnek, máshol is.
A hitelvek vizsgálhatóságának az elve szerintem helyes. Az a nem helyes, ha ezt pl. az országgyűlésre bízzák. Vannak olyan kifogástalanul korrekt vallástörténészek, filozófusok, teológusok, akik kiállíthatnák az erre alkalmas testületet. Hogy aztán ez mennyire sikerülne egy olyan országban, amely képtelen pl. egy korrekt összetételű médiahatóság vagy alkotmánybíróság kiállítására, az bizony kérdés, de egy másik kérdés. Nem pedig az, hogy vizsgálhatók vagy vizsgálhatatlanok-e egy egyházi státuszra pályázó közösség hitelvei.
Nekem maradéktalanul tetszik a szöveg – csatlakozom is izibe!
És végre a kommentek is tetszettek, egészen az utolsóig, Marcus Aureliuséig. Ott rosszkedvem lett. Tudom, csak példa volt, és paranoias vagyok, vagy mifene, de: mi a jó francért kell a cigányokat berángatni, ha negatív forgatókönyvet akar valaki illusztrálni? És egyáltalán: hogy engedhet meg magának sok, magát liberálisnak valló ember rendszeres, bár “szoft” cigányozást???
Most csatlakoztam: már több mint 3000! :D
Én is csatlakozom!!
csatlakozom, de nem látom az aláírás lehetőségét. Elég annyi, hogy egyetértek?
dilem-mama
2011. szeptember 2. péntek
02:45
Ez a “kamatszedés” jellemzően a roma közöségekben dívik. Ez szomorú tény, de tény.Talán ott van a legtöbb olyan elesett sorsú ember, aki könnyen áldozattá válik. Ezért őket sajnálom, de ezt a típusú bűncselekményt velük összefüggésbe hozni, ez nem értékelő, hanem ténymegállapító lépés. Még egyszer mondom, egy ilyen esetben van egy kamatszedő, és mondjuk harminc károsult. A harminc károsult iránt részvétet érzek, ha roma, ha nem. (Sajnos többször az, mint ahányszor nem.) A kamatszedőt elítélem (ezt inkább nem is részletezem), ha roma, ha nem. (Sajnos többször az, mint ahányszor nem.)
Ha az előbbi sorokban jólesően nyugtáztad, hogy itt már nem “cigányoztam”, mert ugye a roma szót használtam, akkor akaratlanul is beismerted, hogy benned a “cigány” szóhoz kapásból negatív értékelés kapcsolódik. Ejnye.
Elismerem, hogy néha nehéz elválasztani egy állításban a ténymegállapító (értéksemleges) tartalmat az esetleges előítélettől. Nem mindenki tudja, nem mindenki akarja, de az akarat önmagában még kevés is, bizonyos tényismeret, szemlélet, értelmezési stílus is kell hozzá. Nem könnyű és nem egyszerű. Itt jut eszembe az, hogy a demokrata nem fél. És nem mászik bele valami gyötrelmes és nevetséges polkorrekt-őrültségbe, hogy az étlapon romapecsenye, az operettszínház (ÚÚÚtálom az operettet) plakátján meg romabáró legyen.
Mindenféle faji eredetű teóriát elvetek, és igyekszem tudni is, hogy miért. A primer statisztikai tényeket elhallgatni vagy kifacsarni, nehogy rasszisták legyünk, azt megint nem szeretem. Ráadásul (remélem), én még meg is engedhetem magamnak, hogy ne facsarjam ki azokat, mivelhogy nem vagyok rasszista. Tehát nem a tiltott gyümölcs titkolt édessége vezet, csak a tárgyszerűség.
De: miért nem a beterjesztett hitelvek vizsgálhatósága-vizsgálhatatlansága mint elvi kérdés fölött folyik az eszmecsere? Afölött, hogy adhat-e a tartalomtól teljesen függetlenül totális felmentést az általános normákkal, és a törvényekkel való egybevetés alól az, hogy valamit éppen mint “hitelvet” terjesztenek elő?
(HA egy új vallás bevezetné az emberáldozatot, mint az új hit alappillérét, akkor is tilos volna vizsgálni?)