Budapest – A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kidolgozta “Az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló törvény tervezetét, amelyet július 11-ig lehetett véleményezni. A vélemények finoman szólva is megoszlanak. A Nemzeti Együttműködés Rendszere az egyházak és a szakszervezetek után a civil szféra bedarálására és kinyírására készül.
A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület egy szakmai véleményt dolgozott ki a tervezetről, amelyhez még 415 szervezet csatlakozott, és támogatásukat fejezték ki magánszemélyek is. Javaslataikat a csatlakozók listájával együtt eljuttatták a KIM-be, de további csatlakozásra van lehetőség, hisz addig, amíg egy új tervezet nem születik, és/vagy a parlament elé nem kerül az, továbbra is várják a szervezetek támogatását. csatlakozását.
A civilek most azért aggódnak – talán nem teljesen alaptalanul -, hogy szervezetek ezrei veszíthetik el közhasznúsági fokozataikat és állami támogatásaikat; csökken a civil kontroll és erősödhet a mindenkori kormány politikai befolyása a szektorban; továbbá összességében csökkenhetnek a civil szervezetekhez jutó állami források.
A tervezet a közhasznúságot olyan számviteli, pénzügyi mutatókhoz köti, amelyeknek semmi köze a valós társadalmi hasznossághoz. Például szerepel mutatóként a legalább egymillió forintos bevétel, a nyereségesség, a legalább 10% bérjellegű kiadás. Ezekkel a mutatókkal főleg a kicsi és önkéntes szervezeteket fosztják meg a közhasznúságtól, de a működő szervezet jelentős többségének is lehetnek megfelelési gondjai.
A szakmai állami pályázatokon csak – az előző módon jelentősen megszűrt – közhasznú szervezetek indulhatnak.
Az NCA utódjában a civilek által választott delegáltak számaránya egyharmadra csökken – szemben a kormány által delegált kétharmaddal. A döntéshozókat négy évre betonozza be a rendszer.
A civil alapban a nyílt pályázatok aránya csökken, egy szervezet csak két egymás utáni évben pályázhat, és az öt millió forint feletti szervezetek nem kaphatnak vissza-nem-térítendő működési támogatást. Ezzel szemben a Parlament által kiemelt szervezetek folyamatosan, költségvetési soron kaphatnak akár több százmilliós működési támogatást pályázat nélkül.
A jogalkotók szerint viszont ideje ésszerűbbé tenni a támogatási rendszert. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly 400 millió forintnyi civil támogatás útját vizsgálta, és minden ötödik szervezetnél szabálytalanságra lelt. Az átvilágítás kiderítette, hogy a pénzosztó Nemzeti Civil Alap (NCA) döntnökeinek maguk felé hajlott a keze, vagyis a saját szervezeteiknek bővebben mérték a pénzt. Akadtak „kalóz” szerveződések, melyek az állami pénzek megsarcolásából élnek. A tervek szerint jövőre az NCA helyére a Nemzeti Együttműködés Tanácsa lép.
– Egy ország fejlettségét mutatja, milyen a civil szféra, s milyen közösségteremtő erővel bír – magyarázza dr. Lukács Tamás, a parlament emberei jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. – Az azonban még sincs rendjén, hogy olyan fontos szervezetek, mint például a vakok egyesületei, vetekedjenek a pénzekért, mondjuk, a bélyeggyűjtőkkel. Ahogy az sem járja, hogy egyes alapítványok feléljék, azaz nagyvonalúan saját működési költségeikre fordíthassák a közpénzt. A változások célja, hogy a szabálytalanságokat kiszűrje a rendszerből. Ha megszabadulunk a dudvától, a búza jobban nőhet.
Hazánkban viszonylag sok, mintegy 93 ezer civil szervezetet számlálnak, ám ezeknek csak mintegy fele végez valós tevékenységet. Akadnak köztük szép számmal „holt lelkek”, véli a képviselő, amelyek a támogatások megcsapolására jöttek létre…
Az Ökotárs Alapítvány véleménye és javaslatai civil kerettörvénnyel kapcsolatban
A jelenlegi tervezet elkészítésével a magyar civiljogi szabályozás új mérföldkőhöz érkezett.
A tervezet előkészítő folyamatainak értékeléseként kijelenthető, hogy előremutató volt a Kormány eljárása, amellyel a civil szervezetek köréből is bevont szakértőket a Kormány a nyilvános tervezet előtt a tartalmi elemek kialakításába. Javasoljuk ezt a jó gyakorlatot kibővítve, konzultációkkal kiegészítve folytatni a továbbiakban is.
A tervezet tartalmi értékeléseként meg kell jegyezni, hogy a szabályozás egyes – az utóbbi években a civil szervezetek által több alkalommal, több fórumon szorgalmazott – elemei pozitív irányú változást mutatnak, ami egyértelműen jelzi, hogy a kodifikáció során a civil szervezetek véleménye is részben meghallgatásra került. Ugyanakkor olyan új elemek is bekerültek a tervezetbe, amelyek vagy rendszerszintű további gondolkodást vagy apróbb módosításokat igényelnek. Olyan jogintézmények rendszerszintű újragondolására van feltétlenül szükség, mint a civil társulás vagy a közhasznúság.
Az Ökotárs Alapítvány mindig is elkötelezett volt abban, hogy a civiljogi szabályozást figyelemmel kísérje, jobbító szándékú javaslatait megtegye. Az Ökotárs Alapítvány a tervezet előkészítése óta következetes javaslatai tartalmi lényegét illetően, tehát e helyütt régóta ismert javaslataink éppúgy szerepelnek, mint az új elemekre adott reakciók.
Hangsúlyozandó, hogy a tervezet összességében előremutató, modern, a civil szféra szempontjából helyes irányú: véleményünk szerint az itt, általunk is bemutatott problémák kezelésével a jelenlegi helyzethez illeszkedő, valódi pozitívumként értékelhető új civil törvény születhet.
Móra Veronika
Ökotárs Alapítvány
move@okotars.hu
Dr. Aradszky Zsolt, ügyvéd szakértői véleménye az új civil kerettörvény tervezetéről
1. A 2. § g) pontjában a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalma kerül meghatározásra. A definíció szerint a gazdasági-vállalkozási tevékenység olyan gazdasági tevékenység, amely jövedelem – illetőleg vagyonszerzésre irányul vagy ezt eredményezi, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti vagy közhasznú tevékenységet.
a. Felvetődik a kérdés, hogy mi a pontos definíciója a gazdasági tevékenységnek, ha a bevétel olyan többlet elemnek minősül, amely a gazdasági tevékenységet gazdasági-vállalkozási tevékenységgé minősíti.
b. Gazdasági tevékenység végezhető tehát bevétel nélkül is? Ebben az esetben mi határolja el a gazdasági tevékenységet és a bevétellel nem járó cél szerinti tevékenységet?
c. Milyen ismérvek alapján lehet különbséget tenni továbbá a gazdasági-vállalkozási tevékenység és a bevétellel járó cél szerinti/közhasznú tevékenység között? Például: az ellenszolgáltatásért végzett oktatási tevékenység (amely oktatási tevékenység a Ksztv. jelenleg hatályos rendelkezései szerint közhasznú tevékenységnek minősül) gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősítendő, vagy pedig bevétellel járó cél szerinti tevékenységnek?
d. Ha például ruhaneműk értékesítését jelölöm meg a létesítő okiratban cél szerinti tevékenységnek, akkor ezen tevékenység pusztán azon az alapon, hogy a létesítő okiratban ekként határoztam meg, cél szerinti tevékenységnek minősül (l. Tervezet szövege, amelyből ez az értelmezés vezethető le), vagy valamilyen ismérvrendszer alapján a bíróság/ügyészség jogosult ezt a cél szerintinek megjelölt tevékenységet gazdasági (gazdasági-vállalkozási) tevékenységnek (át)minősíteni?
2. A 2. § k) pontjában a közhasznú tevékenység fogalma kerül meghatározásra. A meghatározásból számomra egyértelműen úgy tűnik, hogy a jövőben a közhasznú jogállást kizárólag olyan szervezet nyerheti el, amely már-már közfeladatot lát el. A jelenlegi kétszintű közhasznúsági rendszer helyett marad tehát egy egyszintű rendszer, amely megmaradó szint inkább a jelenlegi „kiemelkedően közhasznú” szinthez közelít. Ennek következtében a szervezetek több mint 95%-a nem fogja tudni az jogszabályi környezetben megtartani a közhasznú jogállását.
3. A 2. § l) pontjában meghivatkozott „pártpolitikai tevékenység” definíciója jelenleg is hiányzik a jogrendszerünkből és a Tervezetben sem szerepel. Üdvözítőnek tartanám a pontos meghatározás megalkotását annak érdekében, hogy a pártpolitika nem pártpolitikainak nyilvánított módszerekkel se hatolhasson be a civil szektorba, civil szervezetekbe.
6. Az 5. § (1) bekezdése szerint az egyesület alapításához változatlanul legalább 10 alapító tag szükséges annak ellenére, hogy a nonprofit szektor és a szakirodalom évek óta azon az állásponton van, hogy ez a szám kirívóan magas, jelentősen csökkenteni kellene.
12. Hatalmas visszalépés az 57. § (3) és 58. § (2) bekezdésében található azon törvényi feltétel, mely szerint a közhasznú jogállás kizárólag két sikeres üzleti év lezárását követően kezdeményezhető. A „megfelelő erőforrások” és „megfelelő támogatottság” feltételek olyan szigorúan kerültek meghatározásra, hogy bátran merem állítani, hogy ezen feltételeknek a szervezetek túlnyomó többsége nem tud majd megfelelni.
13. A 60. § (2) bekezdése pontosan hogyan értelmezhető? Lesznek külön törvény által megalapított közhasznúsági kritériumok, vagy a külön törvény által szabályozott szervezetek esetében a közhasznúság vonatkozásában az e törvény (Tervezet) rendelkezéseit kell figyelembe venni?
14. Vajon melyek lehetnek azon a külön jogszabályi rendelkezések, melyek által említett esetekben a közhasznú szervezet nyilvános működése a 62. § (1) bekezdése által hivatkozottak szerint korlátozható?
19. A 79. § (2) bekezdésében álláspontom szerint el van rejtve egy csalafintaság, ugyanis a Ptk. szabályai szerint gazdálkodó szervezetek közötti késedelmes fizetés esetén valójában a jegybanki alapkamat egyszerese + 7% késedelmi kamat járna. A Tervezet szövegével ezt a plusz 7%-ot veszítik el a késedelmesen támogatott szervezetek.
dr. Aradszky Zsolt
ügyvéd
Ezek szerint a már nem egyház még csak közhasznú szervezetként sem funkcionálhat, ha nem nyereséges.
Persze miért kell a nyereség a közhaszonhoz? Csakis azért, hogy a köz javára hasznosítsa, vagyis befizesse a közkasszába, ahonnan esetleg visszakapja egy-két százalékát.
Ügyes.
A demokrácia legeslegutolsó mechanizácóját is el akarják tüntetni ezek a klerikálfasiszták!
A diktatúrák nem tűrik a civil kezdeményezéseket, a hasonlóan gondolkodok egyesülési lehetőségétől pedig kimondottan irtóznak. A civil szervezetek újra-regisztrálási kötelezettsége egyben a fülkeforradalmárok listázási mániájának e szervezetekre való kiterjesztése is. Az egyházak, a civil szervezetek megregulázása , illetve a nekik nem tetsző szervezetek ellehetetlenítése jól beleillik a demokrácia felszámolásának folyamatába. A valóban civil szervezetek ugyanis jelentős szerepet játszanak a társadalom tagjainak polgárosodásában és a hasonlóan gondolkodók – diktátorok egyeduralmát kikezdő – összefogásában. A Vezénylő tárbonok és az őt körülvevő mamelukok viszont csak az általuk szervezett, de civilszervezet álcákat preferálják, hasonlóan a bolsevikok felülről szervezett baráti társaságaihoz.