New York – A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kilenc olyan gólfelismerő rendszert tesztel az ősztől, amely százszázalékos pontossággal képes lehet eldönteni, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon.
A FIFA beszámolója szerint a kísérleteket az zürichi bázisú EMPA anyagtudományi és technológiai kutatóintézet végzi majd szeptembertől decemberig, a pályázók adatait viszont nem hozták nyilvánosságra.
A követelmények között szerepel, hogy a játékvezetőnek egy másodpercen belül értesülnie kell arról, ha a labda áthaladt a gólvonalon. Ennek az üzenetnek rezgő-és vizuális jelzés formájában el kell jutnia a bíró karórájára, függetlenül attól, hogy a pálya melyik részén tartózkodik, illetve, hogy nappali vagy villanyfényes körülmények között játszanak.
Az eredményeket a FIFA szabályalkotó testülete fogja kiértékelni márciusi ülésén Londonban, majd a legjobb pályázókat felkérik, hogy vegyenek részt a tesztelések második fordulójában.
A Sony tulajdonában lévő sólyomszem (Hawk-Eye) technológiát, melyet a teniszben és a krikettben is eredményesen alkalmaznak, nem veszik számításba. Ennek oka, hogy mindenképpen kamera nélküli rendszert akarnak kiépíteni, hogy a labdarúgás továbbra is egyszerű szabályok és minimális felszerelések mellett játszható sport legyen.
Sepp Blatter FIFA-elnök – aki a tavalyi angol-német vb-meccs óta szorgalmazza a góltechnológiát – már a 2014-es brazíliai világbajnokságon alkalmazná az új fejlesztéseket, ellentétben az Európai Labdarúgó-szövetség első emberével, Michel Platinivel, aki a plusz bírókat preferálja.
Krikettben a sólyomszem technológia nem működik 100%-ban megbízhatóan, igaz ott nemcsak azt vizsgálja, hogy hol ért földet a labda, hanem a labda tovahaladtával a labda leverte volna a kaput. Mivel a sólyomszem nem 100%-os, érvényben van az ún 2,5m-es szabály. Kicsit bonyolult, de azért nem ördöngösség:
Ha egy csapat visszanézet egy LBW ítéletet, ahol az eredeti ítélet, hogy az ütő nem esett ki (not out), az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie a videóbírónak:
A kapu és a lábvédő eltalálása közti távolság nagyobb-e, mint 2,5 méter? A modellezés során kiderült, hogy a sólyomszem 2,5 méteren túl nem ad megbízható képet arról, hogy a labda vajon eltalálja-e a kaput, vagy nem? Ezért további tényezőket kell meg megvizsgálni: a földet érés és a lábvédő távolságát. Amennyiben a labda földet érése és a lábvédő közti távolság kisebb, mint 40 cm, akkor marad az eredeti ítélet, vagyis nincs kiesés (not out). Ez azonban még nem minden, ugyanis akad egy kivétel:
Ha a kapu és az eltalált lábvédő közti távolság nagyobb, mint 2,5m, de kisebb, mint 3,5m, a labda földet érése és a lábvédő közti távolság nagyobb, mint 40cm, akkor meg kell vizsgálni, hogy a labda eltalálta volna a középső kapufát (middle stump). Ha a számítógépes modellezés azt mutatja, hogy a labda bármely része érintkezik a középső fával és a labda egésze a kapu teteje alatt van, kiesést (out) lehet ítélni. Pontosabban vissza lehet vonni, a nincs kiesés ítéletét. Ha kiesést (out) néznek vissza, akkor könnyebb a helyzet, mert csak azt kell megvizsgálni, hogy a labda eltalálta volna, vagy elkerülte volna a kaput.
Futballban és teniszben ennél jóval egyszerűbb a helyzet. Mindenesetre a sólyomszem hiányosságai miatt krikettben nem kötelező az alkalmazása csak opcionális. A világverseny előtt a játék tudorai eldöntik, hogy alkalmazzák-e. Egyéb esetekben a mérkőző felek szakszövetségeire van bízva a döntés. Krikettben az egyéb esetek teszik ki a 90%-ot.
Ideje már bevezetni, mert lassan nézhetetlen egy tétre menő meccs, annyi csalás van benne. Csapatokat tesznek tönkre egy egy rossz birói itélettel, ami pillanatokon belül vissaznézhető vagy korrigálható lenne. A bíró is ember, tévedhet, de senkinek az érdeke nem sérülne ha rögtön korrigálnák. Az utolsó két vb-on, olyan egyértelmű tévedések voltak, hogy a birókat örök életre el kellett volna tiltani a biráskodástól. Utána még azt se mondták fapapucs.