Budapest - Megmenekülhet a média az ijesztő mértékű, több tízmilliós bírságoktól, amit a médiatörvény kilátásba helyezett. A kulcsszó a társszabályozás. Lényege, hogy a médiahatóság helyett a médiatörvény megsértését – a hatósággal kötött szerződés alapján – az adott szakmai szervezet bírálja el. A megoldásnak kritizálható pontja, hogy a kivizsgálások díját a Médiatanács vállalja magára. Kérdés, ilyen helyzetben mennyire dönthet függetlenül az adott szakmai szervezet?
A médiatörvényt megszületése óta folyamatosan példátlan hazai és nemzetközi kritika éri. Egyesek sajtócenzúrát emlegetnek, sokan kifogásolják a Médiatanács kilencéves időtartamra kinevezett, Fidesz-hívekkel feltöltött tagságát, a legtöbb kritika azonban a kilátásba helyezett bénítóan nagy bírságok miatt érte Magyarországot. Most úgy tűnik, hogy a hatalmas bírságok elkerülhetők, mert a szakmai szervezeteknek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött megállapodása kihúzza a médiatörvény méregfogát.
Ehhez maga a törvény adja meg a keretet, ugyanis lehetővé teszi a társszabályozás modelljét. Lényege, hogy a médiahatóság közigazgatási szerződést köt a szakmai testületekkel és néhány szabályozási ágat átad nekik. A négy szakmai testület (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Elektronikus Médiaszolgáltatók Egyesülete , illetve Önszabályozó Reklámtestület) közül a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (vagyis az online portálok önszabályozó testülete) szerződött elsőként és társszabályozási megállapodást kötött az NMHH-val. A szerződés szerint a médiatörvény megsértését nem a médiahatóság, hanem az MTE bírálja el.
Az NMHH ezzel mintegy „kiszervezte” a szankcionálást a szakmai testületnek: az MTE szava a döntő első- és másodfokon is, ha ezek után fellebbez valaki, akkor az NMHH-nak van ugyan felülvizsgálati joga, de csak akkor változtathat a döntésen, ha valamilyen formai vagy eljárásjogi hibát észlel. „Az MTE-tagokat ezzel kivették a büntetések alól, mi ugyanis nem fogunk pénzbírságot kivetni” – magyarázza Nádori Péter, az MTE elnöke, az Origo.hu főszerkesztője. Ha akarnának, sem vethetnének ki egyébként, a társszabályozó szerv ugyanis nem hatóság, nem bírságolhat. Az MTE tagjainak nem kötelező a testület bírálatának alávetnie magukat, ha úgy kívánják, a hatóság is dönthet felettük. Az NMHH a többi szakmai testülettel is egyeztet, küszöbön áll a Lapkiadók egyesületével a közigazgatási szerződés aláírása.
A média társszabályozási modellje számos nyugat-európai országban és a tengerentúlon is ismert és jól működő gyakorlat. Amiben különbözik a magyar társszabályozási modell a többitől, hogy ennek finanszírozását az NMHH vállalja magára, és nem a kiadók dobják össze. Ez a magyar modell egyik kritizálható pontja, felvetődhet ugyanis, mennyire dönt függetlenül a testület, ha az egyes ügyek kivizsgálásának díját a Médiatanács fizeti.
Többen egyetértenek abban, hogy a januári állapothoz képest jelentős előrelépés az MTE mostani és a többi testület küszöbön álló megállapodása. Mások szerint a szabályozás kizárólag a média dolga lenne és egyáltalán nem törvénnyel kellene szabályozni. A társszabályozási modell működőképességéről még korai bármit mondani. Számos kiadó több társszabályozási szervezetben lehet érintett, ezért adja magát a kérdés, hogy esetleg nem lenne értelme a közös társszabályozásnak. Az MTE elnöke szerint szólnak racionális érvek emellett, de hogy ez valóban megvalósulhat-e, csak a következő időszak tapasztalatai alapján derülhet ki. Függetlenül a megállapodástól, a testület önszabályozása, a saját szigorú etikai kódex betartásának felügyelete persze emellett is működik tovább, már csak azért is, mert az önszabályozás kiterjed számos olyan kérdésre, amelyet a médiatörvény nem érint.
Önkéntes cenzorok…. fúj. Mint a besúgó viceházmesterek.
Megoldás: Szüntessék meg a média cenzúr´ålását, azonnal oszlassák fel a médiatanácsot! Minden dolgozójának a bérét, amit idáig kaptak vissza kell térítenie az államnak, le kell dolgozni minden fillért közmunkán, napi max. 3 órai utazási körön belül.
Érdeklődéssel várom ennek a megállapodásnak a hatását. Ha a négy szakmai testület meg tudja őrizni a szakmai és szervezeti függetlenségét, akkor etikai vizsgálatokról és nem cenzúráról kell majd beszélnünk. A Média törvény ilyen formában való alkalmazása kedvező fordulatként lesz értékelhető. Azt persze nem tudjuk meg már soha, hogy ezt eredetileg is így gondolták-e, vagy az intézkedés az Orbán úr által kiosztott kokik következménye. Amennyiben ez utóbbiról van szó, akkor a kokik nem EU és EP képviselők, hanem a saját mamelukjai fején landoltak, és a fülkeforradalmárok meghátráltak.
JANUÁRIG MÉG KOMMENTELHEDSZ UTÁNA CSAK FELLEBEZHetsz VAGY bele léppsz aFItiszbe DE OTT POFÁZÁS NINCS
Ez a nő ránézésre 10 év letöltendő…
A hárpia nem költöző madár, tehát el kell zavarni. Netán meg kell kopasztani. Ennek a jó madárnak kiszámíthatatlan a röpte. Elzavarja az énekes madarakat.
De mire ez az egész? Valami baj volt a médiával? Én nem vettem észre.
Tévéhez van távkapcsoló, olyan újságot vagy internetoldalt, ami nem tetszik, nem kötelező olvasni… Minek ehhez hatóság?
A sajnálatos rendszeren belül ez jó lépés.A hatását meglátjuk működés közben.Úgy tűnik, nem lehet anyagilag tönkretenni ripsz-ropsz a médiát. Ami a hátteret illeti, Orbán Viktor fejére hulló kokik és sallerek valószínűleg hatottak, szabadságharc és nekünk Brüsszel nem diktál ellenére. De ez csak egy jó lépés, nem több, még nem a sajtószabadság.
Ó ez a bűzös, tisztátalan orbánbáb már megint “paraszt-vakít”!