A Magyar Zarándokút Egyesület által létrehozott Magyarországot átszelő zarándokút valójában „a magyar El Camino”, ezáltal már itthon is lehetővé vált a teljes lelki és szellemi belső megújulást eredményező zarándoklat bármely honfitársunk számára éppúgy, mint a hazánkba látogató külföldiek számára.
A Magyar Zarándokút ünnepélyes megnyitásán részt vett Horváth Endre turisztikáért felelős helyettes államtitkár, dr. Székely János püspök atya, Tétényi Éva Esztergom város polgármester asszonya, dr. Pokorni Zoltán Budapest XII. kerület polgármestere, Rumi Imre a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke és Meszleny László, a zarándokút indulóállomásaként is szolgáló esztergomi Szent Adalbert Központ igazgatója.
„A zarándoklat áldozatvállalás, amely előre nem ismert hatás kedvéért történik” – mondta köszöntőjében Rumi Imre elnök, aki zarándokként társaival szintén elindult az úton. A Magyar Zarándokút Egyesület elnöke és tagjai hosszas előkészítő munkát követően immáron 26 önkormányzatot tudhatnak a magyar zarándokút aktív támogatói között, valamint számos szálláshelyet és étkezési lehetőséget biztosító szolgáltatót, akik rendelkezésükre álló eszközzel segítik a zarándokokat az úton, amelyet gyalogosan, vagy kerékpárral tehetnek meg.
Rumi Imre elmondta, hogy a Magyar Zarándokút Egyesület azzal a fő céllal alakult, hogy létrehozzanak, a spanyolországi El Caminóhoz hasonló, hálózati jelleggel, folyamatosan működő, hazai kulturális hagyományokon alapuló Magyar Zarándokutat. Egyértelművé vált számunkra, hogy hazánkban is minden feltétel adott egy hasonló Út kialakításához és működéséhez, ezért összefogást szervezünk az érintett önkormányzatok, az egyházi személyek és szervezetek, valamint a civilek között.
Mindenki segített
„Minden elképzelésünket felülmúlta az összefogás, amely a magyar zarándokút ügyét segítette” – tette hozzá Rumi Imre, a zarándoklatnak keretet adó infrastruktúra nélkül nem jöhetett volna létre a magyar zarándokút. Ezen infrastruktúrához csatlakozott az esztergomi Szent Adalbert Központ is, amely mától mindenki számára elérhető hivatalos zarándokszállási lehetőséggel várja a zarándokokat. A zarándokút útvonalán érintett önkormányzatok csatlakozásával az állam is támogatja a zarándok-kérdést, e gondolatiságot Horváth Endre helyettes államtitkár is megerősítette. A helyettes államtitkár hozzátette – „Ma a világon minden negyedik ember vallási, vagy spirituális okból kel útra, összességében elmondható, hogy az utóbbi 25 évben megszázszorozódott a zarándokok száma világszerte. Magyarországon azonban egyelőre a szervezett utak 5-6 százaléka vallási indíttatású.” A zarándokok útjuk során a helyi szakrális, történelmi és kulturális értékekkel, hagyományokkal, vagy akár gasztronómiával érdeklődésük szerint megismerkedhetnek – kivételes bemutatkozási lehetőség a zarándok vendégek fogadása a helyi szolgáltatóknak, továbbá megalapozza az emberi találkozások révén létrejövő új barátságokat, közössé váló történeteket.
Dr. Székely János püspök atya példabeszédében a zarándoklatot belső utazásként fogalmazta meg, „vannak olyan utak, amelyeket csak személyesen lehet megtenni.” A püspök atya nemzetet az emberi testhez hasonlította, melynek eltömődött erei megnyílhatnak a zarándoklatok segítségével, újraindítva ezáltal a „vérkeringést” a Teremtő felé.
Mai rohanó világunkban egyre többen érzik a céltalanságot, kiábrándultságot, egyre nagyobb a stresszben és letargiában élők száma. Szinte mindenki keres valamit (saját utat, életcélt, hivatást, társat, boldogságot, Istent). Az Út bejárása lehetőséget ad arra, hogy szakítsunk mindennapjaink nehézségeivel, feledjük el a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és kerüljünk közelebb ahhoz, amit keresünk.
A mai első zarándok csapatot Esztergom polgármestere Tétényi Éva a város határáig, Pokorni Zoltán Budapest XII. kerületének polgármestere pedig egészen a budai Hegyvidékig gyalogosan kísérte.
Részletekben is teljesíthető
A Magyar Zarándokút 2011 tavaszától, teljes hosszában, Esztergomtól Máriagyűdig szállásépületeivel és irodáival együtt szolgálja a zarándokokat. A 26 tagú Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás az érintett önkormányzatok révén 20-30 kilométeres napi szakaszokra oszthatóvá tette a zarándokutat, ha a zarándok az út teljes hosszát teljesíti, akkor kb. 17-22 nap alatt teszi meg a 420 kilométeres utat. Lehetőség van arra is, hogy a zarándoklatot részben, vagy időben megszakítva több szakaszban tegyék meg a zarándokok. Ebben segít a névre szóló zarándokútlevél, amelybe a szolgáltatók pecsétjeit gyűjthetik a zarándokok, követhetővé téve, hogy részben, vagy egészben teljesítik-e a Magyar Camino kilométereit.
Az út szervezőinek várakozása szerint az Út alapja lehet a Czestochowa – Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak.
Rz egy jó kezdeményezés, de mit keres benne az állam és a politikusok? Biztosan ettól lesz valószínűleg igazán magyar!