Washington – Napihírek szólnak a halálra ítéltek kivégzésekor használt méreginjekció körüli jogi harcokról, amelyek végeredményben a halálbüntetést kísérő társadalmi vitákat tükrözik.
Texasban és Arizonában a siralomházak lakóinak ügyvédei a védenceik várható kivégzésekor használt méreg összetétele ellen nyújtottak be beadványt. Az ürügy a méreg egyik komponense, az érzéstelenítőként működő szódium-thiopentál lecserélése – ez a szer ugyanis eltűnt a piacról, miután amerikai gyártója, a Hospira morális okokra hivatkozva, valamint európai érdekeltségeire tekintettel, beszüntette előállítását. A kapitális büntetések végrehajtását nem egy szövetségi államban jegelik, mivel úgy döntöttek, kivárják, miként végződik a méreggel kapcsolatos jogi huzavona.
A legtöbb bűnözőt másvilágra küldő Texasban a hiánycikké lett szódium-thiopentált pentobarbitállal váltották ki, s ezzel a három komponens egyike kicserélődött. Mi a különbség, kérdezik sokan.
A két vegyszer egyazon családhoz, a barbiturátokhoz tartozik. Ez a drog a központi idegrendszer pangását idézi elő. Dr. John Dombrowski, a fájdalomkutatással foglalkozó Washington Pain Center igazgatója és az Amerikai Aneszteziológiai Társaság igazgatótanácsának tagja szerint a különbséget firtatni olyan, mintha valaki azt kérdezné, mi a különbség a kék-, a fekete- és a piroscímkés Johnny Walker között, hiszen mindegyik whisky.
A fő különbség az, hogy a szódium-thiopentált általánosan használják a kórházak érzéstelenítésre, míg a pentobarbitál a humán gyógyászatban csak elvétve fordul elő, gyakran élnek vele viszont az állatorvosok, állatok műtéti érzéstelenítése vagy örökre történő elaltatása céljából. Használják orvos által segített eutanáziánál is Oregonban, illetve egyes európai államokban.
A véráramba juttatva mindkét szer „igen hatékonyan jut át a vér és az agy határán”, tájékoztat dr. Scott Segal, a bostoni Tufts Medical Center aneszteziológiájának főorvosa. „Magába az agyszövetbe kerülnek be”. Az agyszövetben, a neuronok felszínén található receptorok egy gamma-aminobutirikus savnak reagálnak, amelyet betűszóval GABA-nak nevez a szaknyelv. „A GABA egy gátló receptor, ami annyit jelent, hogy a GABA receptor stimulálása csökkenti a neuronok kisülési aktivitását”, magyarázza el dr. Segal az agy elektromos aktivitása pangását.
Mindkét szer a GABA receptorokra hat. „Valamennyi barbiturát az agyfunkció lelassításával altatja az agyat”, mondja dr. Mark A. Warner, az Amerikai Aneszteziológiai Társaság elnöke. „Pangásra ítéli a légzéskényszert fenntartó agysejteket is. Így a légzés minden olyan személynél leáll, aki elegendő mennyiségű barbiturátot kapott. Valamint ha elegendőt adunk be belőle, a szívműködés is csökken, ami csökkenti a vérnyomást.”
A kétfajta drog hasonlóképp fejti ki a hatását, a hatás azonban eltérő lehet. A szódium-thiopentált azért használják kórházakban, „mert relatíve gyorsan beáll a hatás, de nem tart sokáig”, magyarázza dr. Warner. „A cél pedig az, hogy a páciens gyorsan aludjon el és térjen magához.”
A pentobarbitál ezzel szemben hosszú ideig hat. „Az állatorvosok, akik használják, nem sokat foglalkoznak azzal, gyorsan tér-e magához az állat, avagy sem”, mondja dr. Dombrowski. „Nem számít, ha a kutya vagy a macska egy darabig még álmos egy kicsit.” Az állatok eutanáziájánál nagyobb dózist alkalmaznak, és „a halált a szívizomra gyakorolt hatás váltja ki”, magyarázza dr. Segal a szívhalált.
Bizonyos esetekben a humángyógyászat is folyamodik pentobarbitálhoz, például agysérüléses, kómában lévő betegeknél, mivel a szer „lehetővé teszi, hogy az agy több energiát és oxigént használjon fel önnön helyrehozatalához”, mondja dr. Warner. Hozzáteszi, hogy pentobarbitállal sikeresen kezelhetők bizonyos rohamok akkor is, ha már minden más gyógyszer csütörtököt mondott.
A halálbüntetés ellenzői mindkét szert kárhoztatják, a szódium-thiopentált azért, mert a hatása a kelleténél gyorsabban elmúlhat, így a kivégzett érezhet fájdalmat, a pentobarbitált meg azért, mert a használata nem elég elterjedt a humán gyógyászatban.
A háromkomponenses koktélnál a barbiturátot a bénító hatású pancuronium-bromiddal és a szívleállást eredményező káliumkloriddal együtt adják be. Ezek a szerek egyenként is halálosak lehetnek, mondja dr. Segal. „Nem vagyok biztos benne, hogy bárki tudná, voltaképp melyik gyilkol.”
