Budapest – Frédi és Béni minden bizonnyal szokott “subidubidú” csatakiáltásával gratulálna, talán még Tom és Jerry is megszakítaná állandó párviadalát: hiszen egyik “szülőjük”, Joseph Barbera 100 éve, 1911. március 24-én született New Yorkban. A Hanna-Barbera kettős alkotásain gyermekek milliói szórakoztak és rajzfilmesek generációi nőttek fel rajtuk.
A New Yorkban felnőtt Barbera fiatalon sok mindennel próbálkozott: volt kifutófiú, képregényíró, bokszoló, banki alkalmazott, mielőtt 1932-ben, a gazdasági válság mélypontján rajzfilmesnek állt. Legalul kezdte, de 1937-ben már a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiónál volt rajzoló. Íróasztalával szemben dolgozott egy egykori mérnök, William Hanna, akivel gyorsan barátságot kötöttek. Barbera inkább a rajzban és a gegek kitalálásában jeleskedett, Hanna erőssége a történet felépítése, a poénok időzítése volt.
A hamarosan elválaszthatatlan duó 1940-ben rendezte első macska-egér filmjét, amelyet a stúdió kezdeti ellenállását leküzdve sorozattá fejlesztettek. Hanna és Barbera az elkövetkező 17 évben csakis Tom és Jerry kalandjain dolgozott, a ravasz egér és a lusta macska majd kétszáz epizódon át kergetőzött egymással, a második világháború idején természetesen ők is bevonultak a hadseregbe. A sorozat 14 Oscar-jelölést kapott és ebből hetet el is nyert, ami ebben a műfajban világrekordnak számít.
Az MGM 1957-ben a televízió előretörése miatt bezárta rajzfilm-részlegét, Hanna és Barbera ezután önálló céget alapított. A kezük alól kikerülő produkciók nem a kifinomult animációknak, hanem a főszereplők mulatságos karakterének, a pergő cselekménynek és a szellemes dialógusoknak köszönhették sikerüket. Egy hétperces jelenetet az addigi 14 ezer rajz helyett kétezerből hoztak ki, elnagyoltabbak lettek a hátterek és a figurák, a mozgások ismétlődtek. A növekvő keresletet viszont egyre gyorsabban és gyorsabban tudták kielégíteni, nem véletlenül ragadt rájuk “a szegény emberek Disney-je” elnevezés.
Foxi Maxi és Maci Laci után aztán 1960-ban színre lépett a Flintstone család. Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki kalandjait 60 országban, 22 nyelven több százmillió néző élvezte, magyarországi legendájuk kialakulásához nagyban hozzájárultak Romhányi József virtuóz fordításai vagy inkább átköltései. A rajzfilmsorozatot több mint három évtizedig vetítették főműsoridőben az amerikai televíziók – ezt a rekordot csak a Simpson család döntötte meg. A kőkorszaki famíliának űrkorszaki változata is készült a Jetson család címmel. Hanna és Barbera még számos nagysikerű produkciót rendezett, televíziós pályafutásuk mérlege összességében 100 sorozat 3 ezer félórás epizódja és nyolc Emmy díj – a legrangosabb tévés kitüntetést ők kapták meg elsőként a rajzfilmkészítők közül. William Hanna 2001-ben hunyt el, Barbera öt évvel később, 2006. december 18-án távozott örökre. Két évvel korábban, 93 évesen még ő volt a Scooby Doo 2.: Szörnyek póráz nélkül című film egyik producere.
Barbera egyszer azt nyilatkozta, alkotásaikkal nem akartak mást, mint szórakoztatni, kis időre feledtetni a tévénézőkkel mindazt a szörnyűséget, ami a való világban történik.
