A nemzetközi válságkezelésben egyre nagyobb szerepet játszanak az olyan biztonsági cégek, amelyek például Irakban és Afganisztánban is vagyon- és személyvédelmi feladatokat látnak el. Az amerikai Blackwater biztonsági cégnek viszont távoznia kellett Irakból, mert civileket ölt meg.
Ezekről a kérdésekről vitáztak március 15‑én a biztonság‑ és védelempolitikai albizottság tagjai, szakértők, és az uniós külügyi szolgálat képviselői. Az albizottság elnöke, Arnaud Danjean francia, néppárti képviselő, elmondta, hogy mivel nemzetközi szinten nincs egyértelműen szabályozva a biztonsági céges státusa és hogy milyen feladatokat láthatnak el, előfordulnak rendkívül vitás esetek.
A vitán részt vevő szakértők, jogászok egyetértettek abban, hogy a nemzetközi jog és az emberi jogi szerződések nem fogalmaznak egyértelműen. Nincs pontosan meghatározva, hogy ki számít harcosnak, katonának. Elhangzott, hogy az Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítők 54%‑a szerződéses, de nem tekinthetők zsoldosoknak. Ezért egyértelművé kell tenni a különbségeket, és kötelező érvényű nemzetközi kódexet kell kidolgozni. A biztonsági cégek által javasolt etikai kódex az ebbe az irányba tett első lépésnek tekinthető.
A biztonsági cégekre nem lehet alkalmazni a nemzetközi szerződéseket, mivel nem államok. Egyértelmű jogi helyzet híján szükség esetén a nemzetközi vizsgálatok lefolytatása és a felelősségre vonás is nehézkes. A válságövezetekben a jog uralma egyébként sem igazán érvényesül, az érintett országok jogrendszere nem biztosít eszközöket az ilyen esetek kezelésére.
A biztonsági cégek tevékenysége azonban nem csak az USA‑nak okoz fejtörést. Azoknak a cégeknek, amelyek 2010‑ben aláírták az ágazat által kezdeményezett etikai kódexet, 43%‑a volt európai, 21%‑uk pedig amerikai.
A biztonsági cégek tevékenysége több kérdést is felvet: ki kinek ad valójában megbízást, szállítanak-e a cégek fegyvereket háborús övezetekbe?
A biztonsági cégek képviselői megjegyezték, hogy Európában egyre nagyobb igény mutatkozik a cégek iránt. A brit biztonsági cégeket tömörítő szövetség elnöke, Andy Bearpark elmondta, hogy a hidegháború után kevesebb lett az államközi konfliktus, de nőtt az országokon belüli konfliktusok száma. A biztonsági cégek személy‑ és vagyonvédelmi feladatokat láthatnak el, katonai műveletekben nem vesznek részt – szögezte le. Bearpark is elismerte viszont, hogy átfogó és egyértelmű szabályozási rendszert kell kialakítani a cégek tevékenységével kapcsolatban. A vitán elhangzott az is, hogy az ilyen cégek szolgáltatásaira elsősorban kormányok és civilszervezetek tartanak igényt.
Az uniós külügyi szolgálat képviselőinek részéről elhangzott, hogy az olyan missziók esetében, ahol a helyi rendőrség képtelen ellátni a feladatát az elsődleges feladat a személyzet épségének biztosítása. Tanulmányok alapján pedig a biztonsági cégek tudják a legolcsóbban ellátni ezt a feladatot.
A cégeknek azonban magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Elfogadott nemzetközi keretszabály hiányában a szerződésben kell pontosan meghatározni ezeket – mondták a külügyi szolgálat képviselői.
