– mondom újra Thomas Mannt idézve. Nem vagyok mániákus. Tudom, hogy a történelem nem ismétlődik meg, legföljebb az egykori tragédia bohózatként köszön vissza. De ezen a bohózaton mi, akiket pofonokkal visznek a táncba, nem tudunk röhögni. Azt is tudom, hogy hetven évvel ezelőtt a Führer egy gazdasági és katonai nagyhatalom élén állt, ez a Vezér csak a saját szemétdombja tetején kukorékol, de vigyázat: nem ártalmatlan! Európa maga fölé emelte ezt az elveresedve fuvalkodó kakast. Ez sem igazán vidám bohózat.
Milyen ember az, akinek azt mondják: tiszteljük és szeretjük a magyar népet, Magyarországot, mi egy Európában megengedhetetlen médiatörvényt kritizálunk, s ő fölfújva magát, azt rikkantja hisztérikusan, nem tűröm, hogy a magyar népet és az országot támadják. Nem hallotta volna, mit mondtak neki? Nem értette? Nem jutott el a tudatáig? Súlyos paranoiája képtelenné teszi a normális párbeszédre, elméje úgy tele van a saját kényszerképzeteivel, hogy nem fér belé, amit a másik mond. De azt a fogalmat sem ismeri, hogy „a másik”. Embertársa nincs, csak alattvalója és ellensége. Erre tovább tárgyalnak vele, mintha partner volna, ahelyett, hogy ráadnák a kényszerzubbonyt. És nem hallják, hogy a csapata otthon azzal fenyegetőzik: kiböjtöljük az EU elnökséget, majd utána zúdítunk össztüzet a demokratikus intézményekre és a maradék megátalkodott demokratára.
A médiatörvény a nagy átverés. Amíg erre figyel a világ, suttyomban teljesen fölfalja a rendszer a demokráciát. Mindent, amit Európa a felvilágosodás óta létrehozott. A humanizmust. A ráció elsőbbségét a mítoszokkal szemben. Az Egyenlőség, Testvériség, Szabadság polgári szentháromságát. Az emberi jogok tiszteletét. A szekularizációt. A konszenzust, mint a társadalomirányítás módszerét. Az individuális és közösségi érdekek harmóniáját.
Nem győzöm ismételni: nem új világháború réme fenyeget, de ha Európa ezt lenyeli, a módszer diffundálódik a többi posztkommunista országba. Az ottani lappangó antidemokratikus, soviniszta, nacionalista erők látni fogják, így is lehet, itt mindent lehet büntetlenül, hisz Brüsszel egy sóhivatal. Magyarország lépéseire a környező országok ellenlépéseket tesznek, és súlyos etnikai feszültséggóc alakul ki Európa keleti peremén, pont az, amit az Unió mindig is el akart kerülni.
Orbánt belpolitikai céljai – vagyis, hogy a romániai, szlovákiai kettős állampolgárok voksaival bebetonozza a hatalmát, továbbá, hogy a trianoni döntés megkérdőjelezésével állítsa maga mögé az agyamosott magyar nacionalistákat –, elvakítják. Ezért aztán végképp érzéketlen mindezek veszélyes külpolitikai következményei iránt. És Európa nem akarja tudni, hogy „a vad geszti bolond, a gyújtogató, csóvás ember, úrnak, magyarnak egyként rongy” Tisza István reinkarnációjával áll szemben.
Még mindig nem látják, hogy Orbán úr külpolitikai orientálódó képessége a semmivel egyenlő. Oltva van diplomácia ellen. Hogy lehet ez? Csak úgy lehet, hogy – miként eddig is sejthető volt – szociopata. A másik ember baja, fájdalma, de még az öröme iránt is érzéketlen. Nem érez empátiát, képtelen belehelyezkedni más lelkivilágába, a másik emberi lény elméjébe. Ettől még, mint a legtöbb szociopata, kellemes, vonzó sármőr is lehet, a társaságban sikeres, a teljes érzelemhiány nem látszik meg rajta. De ahogy a környezete iránt is érzéketlen, egy másik közegben élők belső állapotát még kevésbé tudja kitapintani. Érthető, ha így képtelen kiszámítani a külpolitikai trendeket, tendenciákat, mozgásirányokat, erővektorokat. Nem tud a más fejével gondolkozni. Külügyminiszterének, Martonyi Jánosnak, a tendenciák iránti érzékenységére jellemző, hogy 1989-ben látta elérkezettnek az időt, hogy belépjen az MSZMP-be, s ez a zseniális húzás nem csak őt magát minősíti, hanem a gazdáját: Orbán pont ezt a férfiút választotta külügyminiszterének.
Cohn-Bendit figyelmeztette Orbánt, hogy illett volna köszöntenie Tunézia forradalmi demokratáit, de Orbán nemhogy észrevette volna, hogy merre mozdul az arab világ, találkozót tervezett Mubarakkal. Még oda sem ért, Kairó is lángba borult. (Vajon meglátta-e Mubarakban önmagát?) Külpolitikai ösztöne, tempóérzéke katasztrofális. Minthogy Brüsszelben ováció helyett bírálattal fogadták, durcásan az arab világ felé fordult. A legjobb pillanatban. Ha semmi információja nem volt arról, milyen tektonikai erők feszülnek az arab-muzulmán országokban a földkéreg alatt, Cohn-Bendittől már megtudhatta, hogy Tunéziában mozog föld, de ez sem jutott el a tudatáig. És emlékezhetünk még a nem régi Putyin találkozó kudarcára is.
Csak a magyar tömegembert, az ortega-i értelemben vett tömegembert képes manipulálni. Mert ez az emberfajta mindenben illetékes, ez az a típus, aki mindent jobban tud, ő a tökéletes, aki nála jobb, az festi magát. Ennek minden jár, amit a társadalom létrehozott, anélkül, hogy egy morzsányit is hozzátett volna. Ennek kötelessége nincs, csak jogai vannak, de mindenhez, amit más harcolt ki, más alkotott. Orbán Viktor azért van nagy hatással a tömegemberre, mert ugyanolyan, mint ők. Mert ő is a legtökéletesebb, a legilletékesebb, aki mindent jobban tud, aki sohasem hazudott, akinek minden jár, amihez ő nem járult hozzá semmivel. (Sőt, az egész ország neki jár. Mit is adott ő az országnak?) A tömegemberre az tud hatni, aki a tömegember színvonalán áll.
Ady tudta már egy évszázaddal ezelőtt, hogy nekünk Mohács kell, mert a magyar veréshez szokott fajta. És nem volt elég Mohács a magyarnak Trianon, és nem volt elég Mohács a második világháborúban porig rombolt ország, a szovjet megszállás negyven éve, semmi nem volt elég súlyos istenverése, hogy a magyar fölébredjen hagymázos álmaiból, mint a németek, akik ma Európa legjózanabb, legdemokratikusabb nemzete. A médiatörvényre fütyül a magyar, a torokba fojtott vélemény csak néhány hibbant értelmiséginek fáj, akikre a többség sohasem hallgatott. Ha nagyságrendekkel kevesebb lesz majd a szatyorban, ha a balhézók közé lövet a Hatalom – nem fantáziálok, a rendőrtábornok belügyminiszter nyilatkozatából tudjuk, hogy már készíti elő a fegyvereseit az éhséglázadás megfékezésére –, akkor talán föleszmél a lelkes alattvaló, „ki ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít vagy parancsot követ”.
Ez nagyon szép volt. Köszönöm, hogy vannak akik tudnak is helyettünk beszélni.
Jaj, kétségbeejtően igaz írás! Köszönöm a tisztánlátást!
A Mindig Igazat Mondó úgy viselkedik, mint süket elefánt a porcelánboltban. Nem hallja a csörömpölést.
Hozzászólás Kertész Ákos: Achtung Európa c. írásához 2011-02-01
Ebben a szövegben csak az a „szép”, hogy húsz éven keresztül tapsikoltak a nyáltól csurgó szájjal kommunistázó Orbánnak. Aki még azokat is kommunistázta, posztkommunistázta, utódpártozta, akik megtagadták a múltjukat, cégért váltottak, „nyugat-európai szociáldemokrata pártnak” determinálták magukat, megpróbálták lebontani, átalakítani a szocialista állam struktúráját.
Orbán a habzó szájú kommunistázás közben, maga köré gyűjtötte a fából vaskarika jellegű, „reform kommunistákat”.
Soros EU elnökségnek kellett eljönni ahhoz, hogy a külföldi tapsikolok is, felismerjék Orbán Viktort!
A szomorú az, hogy az MSZP pártszövetséges liberális pártja tagjainak egy része is, akkor vágta a kést az MSZP hátába, amikor csak lehetősége volt. Nem mulasztotta el Orbánhoz hasonlóan posztkommunistázni, utódpártozni a szövetségesét, hogy az „önazonosságát”, az elhatárolódását kifejezze.
Mindez miért?
Mert „a kommunizmus bűnei” címszó alatt egyenlőségi jelet tett – és tesz – a külföld, és belföldi hívei a volt szocialista tábor államai között. Olyan „összevont bűnökért” is elmarasztaltak – elmarasztalnak – volt szocialista államot, amihez semmi köze nem volt.
Ez az eredmény!
Egy nacionalista, antikapitalista, demagóg katyvasz.
Örvendezzen, akinek kedve van hozzá…
Hát ehhez nincs mit mondani…Mindent,amit gondolok,ez az írás tartalmazza….Mikor valakinek,bárkinek ezeket mondom,nem hiszi,pedig így lesz,ahogy Kertész Úr írta.Véres dolgok lesznek,de nem gumilövedékkel….
Tökéletesen pontos helyzetértékelés. Nagyon elkeserítõ így összefoglalva elolvasni, hogy hogyan is állunk. Nem látom a kiutat csak érzem, hogy menni kellene, menekülni amíg lehet!
Ám mégis. Ki fog harcolni ha elmegyünk? Most még halkan szervezõdünk a médiatörvény kapcsán de a csatlakozò csalatkozott tömeg mutat némi reményt az ébredésre.
Sajnos Balogh Lajos keserű szavaiban rengeteg igazság van.
Szerintem a Szedesz bukásának oka az volt, hogy a tagjai többségének tán még saját magával szemben is különvéleménye volt. Egyszerűen nem fogták föl, hogy a demokrácia nem egyenlő az anarchiával. A tervezés fázisában elő lehet adni bármit, azt meg lehet vitatni (és ezt akár anarchiának is lehet nevezni), de miután a többség eldöntötte, hogy merre van az arra, jön a DIKTATÚRA, értsd: többség akaratának végrehajtása! Aki ezt nem érti meg, a ne akarjon párban tevékenykedni, az menjen független képviselőnek. Ott is képviselhet liberális nézeteket, de legalább nem bomlaszt egy pártot.
Tévedés ne essék, én nagyon nagyra becsülök sok egykori alapító SzDSz-est, mint TGM-et, Kiss Jánost, stb. Sajnos attól még nem áll elő a világ legjobb focicsapata, hogy a világ legtehetségesebb 11 játékosát összevásárolják és pályára küldik. Ha nem passzolnak egymásnak, ha mindenki maga akar gólt rúgni, ha nincsen csapatjáték, akkor bizony komoly esély van rá, hogy egy sokkal haloványabb tehetségekből összeállított, összeszokott CSAPAT is megveri őket! Nos, a SzDSz esetében ez meg is történt.
Sajnos, be kell látni, hogy a korlátlan szabadelvűség az emberi gyarlóság miatt nem működik. Az ember telhetetlen! Meg lusta! El kellene már felejteni az utópista szocialista elveket! A korlátlan szabadság olyan társadalmi problémákat ébreszt, melyek kezelhetetlenné válnak. Lásd csak példaként hogy a szólásszabadság korlátozására hivatkozva fúrták meg a gyűlöletbeszéd ellenes törvényt! Vagy ott van az “enyhe” kábítószerek legalizálásának ügye. Láthatjuk, hova vezetett!
N.b.: A mesebeli farkas is előbb csak a bal hátsó, aztán a jobb hátsó lábát akarta volna bedugni malackához melegedni…
Még én sem tudnám jobban elmondani…az pedig nagy szó !
Én csak azt remélem, hogy nem hallgatnak el a KERTÉSZÁKOSOK (nem vagyok hajlandó “helyesen” leírni, mert így helyes, ők a csupa nagybetűs EMBEREK), s köszönöm NEKIK, hogy erősek a gyengék helyett is, kitartóak a fásultak helyett is, és szólnak, helyettem is.
Gratulálok kedves Akos. Tökéletes társadalom rajzot adtál.Minden szavad igaz és fájlalom. ” e lángoktól ölelt kis ország” előbb utóbb lángokban áll. Az éhség mint tűz marja a gyomrot és lassan víz sincs már mi eloltsa. Vajon meddig bujik még a néppárt mögé európa. Nem kedvelem az erőszakot volt szerencsém látni mit művelt a csőcselék a tv székház ostrománál. Vérlázitó amikor a biztos azt mondja, hogy az egypárti média tanácsot nem vizsgálják, hiszen az unioban csak a szervezet függetlensége fontos. Tényleg komolyan gondolják hogy egy echte fideszes főhatóság függettlen. Get up EU ! The democracy will be dead soon pls help !
Maga egy “liberálkomcsi” nemzetidegen, nemzetáruló….stb (Bayer stílusban), de ennek (Bayer-félék) ellenére IGAZA van! (Elnézést, hogy a Bayert nagybetűvel írtam)
Gratulálok Kertész úr! Egyet tudok érteni minden szavával. Köszönöm, mert amit elmond azt nekem nem sikerült volna ilyen pontossággal meg fogalmazni.
Köszönöm az Amerikai Népszavának, és Kertész Ákosnak, hogy mindezt megfogalmazta. Remélem, hogy a megfelelő foganatja is lesz majd. Csak azon meditálok, hogy mi kiszolgáltatott, Magyarországon élő emberek hogyan bírjuk ki addig.
Én azért nem tudom így összeszedni a dolgokat,mert a nevem nem KERTÉSZ ÁKOS.Gratulálok a szívünkből szólt.
Szívemből szólt az írás. Csak arra vagyok kíváncsi, mikor mennek ki az emberek az utcára nemcsak a médiatörvény(telenség) miatt, nemcsak az ellopott nyugdijpénztári befizetések miatt, HANEM AZÉRT, MERT A FIZETÉSÜK köszönhetően gazdagéknak SOKKAL KEVESSEBB LETT… várom, hogy valaki emiatt is az utcára hívja, szervezze az embereket. Remélem, hogy a sok fideszre szavazónak is kevesebb a fizetése, mert hisz ezt akarta – többek között.
Gratulálok és köszünjük Kertész Ákosnak. Minden szavával egyetértek. Amit írt az pontos kis remekmű.Sajnos.
Kertész Ákosnak tökéletesen igaza van – sajnos.
De azokkal a hozzászólókkal nem értek egyet, akik az SzDSz-t okolják a bukásért. Demokratikus eszközökkel kivédhetetlen volt a fidesz és a szélsőjobb közös harcmodora: a mindent tönkretenni, hogy nekik ne sikerüljön, kit érdekel az ország jelszóval.
Az SzDSz bukását 1998-ban előre lehetett látni, mert képtelenek voltak leszállni a magas lóról, mozgósítani a velük szimpatizálókat, tehát pártot szervezni. Mikor a gyakorlatban meg kellett volna muatatni, hogyan kell egy liberálisnak politizálni, mikor naponta meg kellett volna kűzdeni a problémákkal, az ún. ősök (Kiss János, TGM, Mécs, Bauer Tamás, stb.) mind kiszálltak a harcból, odadobták a gyeplőt másoknak. Magyar Bálint és Demszky vívták magányos harcukat, de nem volt mögöttük hátország.
Mint műszaki értelmiségi felajánlottam a segítséget a jogszabályalkotásban, rá se bagóztak. Helyi szinten is csak az volt a fontos, ki szavaz igennel, de hogy részt is vegyen a munkában – azt már nem. Nagy csalódás ez a párt, és elkeserítő az MSzP. Valóban jobb lenne, ha végre annyi felé szakadnának, ahány “platform”-juk van, hogy végre kiderüljön, ki mellé és miért lehet odaállni.
Kertész úr cikke megjelenik angolul is valahol?
Az a szomorú, hogy az ilyen írásokat nem azok olvassák, akiknek leginkább kellene. S ha mégis idetévedne valaki a magát nemzetinek nevező oldalról, akkor biztosan az lenne az első dolga, hogy kikérje magának: már megint egy Cohn, vagy Schiff vagy valami Kertész mondja meg nekünk a tutit.
gizus!
Hát, hogy miért nem mennek ki az emberek az utcára? Mert félnek!
Félnek a hatalomtól, félnek, hogy az a kicsi megélhetésük is megszünik, féltik a munkahelyüket, féltik a gyerekeik jövőjét. Tudom, ez így lehet, rosszul jön ki, mert pontosan a gyerekeink jövőjéért kellene tenni valamit. De amikor valaki azért nem mert maradni a magán nyugdíjpénztárban, mert attól tart, hogy ha a gyereke valamikor kezdeni akarna magával valamit, akkor majd a negatív listán lesz. Beindult a gépezet, beindult a rettegés. Ezt akarták, és sikerült nekik.
Minden szava igaz! Ha a filozófusok megtámadására gondolok és az MTA vezetőjének dupla fenekű beszédére, hát szágyent érzek. És senki nem volt az akadémia tagjai között, aki felemelte volna a szavát. Gyalázat!
Nagyon okos cikk, minden szavával egyetértek, köszönet aq bátorságért, hogy helyettünk valaki le merte írni, ki merte mondani, jól összefoglalta!
Azokban a körökben, ahol én sokszor előfordulok, bizony hurráznak Orbánnak. Az a lelkesedés alapja: VÉGRE VAN MAGYAR BÜSZKESÉG, ERŐS VEZETŐRE VAN SZÜKSÉGÜNK, MEGÁLLÍTJUK A BANKOK RÉMURALMÁT, EURÓPÁNAK MEG KELL TANULNIA? HOGY A MAGYAROK MINDENKINÉK TEHETSÉGESEBBEK. És hát a megidézett német történelmi múltban is a vezér és kancellár hívei így vélekedtek a vesztett háború utáni években. És mi lett belőle? Egy újabb vesztett háború! Ezen az úton mi is csak lejjebb megyünk majd.
Túl azon, hogy minden szava igaz Kertész Ákosnak, a demokrácia megcsúfolása mellett a gazdasági csőd felé viszik az országot! Gazdasági
intézkedéseik az emberek becsapása, félrevezetése mellett csak a maguk
hasznát szolgálják, az ország pedig gyorsuló tempóban rohan a szakadék
felé. Tragédia, hogy az SzDSz és az MSzP nem tudott együtt működni ered-
ményesen, bár ebben a Fidesz 1992-től folyó aknamunkája is lényeges
tényezőként szerepelt (polgári körök, tűntetések, népszavazások!), valamint
az MSzP-n belüli belüli percemberkék, árulók (Pl. Szili Katalin) is fontos szerepet játszottak. A sok ostoba, félrevezetett ember megérdemli a sorsát,
csak sajnos nemcsak azok bűnhődnek, hanem azok is akik ártatlanok!
Bár még az ártatlanság is reletív, mert ha minden szavazásra jogosult az
urnák elé járult volna, lehet, hogy más lenne a helyzet!!
Magyar vagyok de Olaszorszagban elek sok eve mar. Mindket orszagot szeretem es mindket orszag miatt “szegyenkezem” ebben a pillanatban ; Kertesz Akos elemzese tokeletes a jelenlegi olasz miniszterelnokre es az olasz “tomegemberre” vonatkozoan is. Mindket orszagban sok ertelmes, racionalis, becsuletes, erlolcsos ember el, akik, ha fel is emelik hangjukat, megsem hallhatok, vagy ha igen, nem erik el a kivant eredmenyt; nincs egyseges politikai kepviseletuk, mert a hivatalos “ellenzek” gyenge es szetszorodott.
Megis remelem, hogy egy olyan veszhelyzetben, mint a jelenlegi ezek a pozitiv gondolkozasu emberek megertik, hogy ossze kell fogniuk es kozosen meg tudjak allitani azt a folyamatot, amit ezek az irracionalis, lelkiismertetlen, felelotlen “politikusok” elinditottak.
Elore is koszonom nekik, ugy ahogy most Kertesz Akosnak.