Dr. Kádár Zsolt esperes, az egri gyülekezet pásztora, püspökavatásra érkezett New Jerseybe, ahol a Magyar Református Egyházat képviselte. Kádár Zsolt korábban tanított és szolgált is Amerikában, jól ismeri az amerikai magyarok életét. Lapunknak arról nyilatkozott New Brunswick-ban, hogyan látja Amerikában a magyarság és egyháza jövőjét.
- Ön szerint milyen állapotban van az amerikai magyar református egyház?
- Az itt élők jobban tudják, de van összehasonlítási alapom, mert korábban szolgáltam közöttük. Hálaadással mondom, még élnek az önfenntartó magyar református közösségek, miközben a magyar identitás őrzése egy ilyen nagy olvasztótégelyben nem könnyű. Lehet, hogy húsz évvel ezelőtt többen voltak, de még most is együtt vannak. Idősebbek lettek az emberek, lélekszámban is van egy természetes fogyás. De most is volt okuk az örömre, új püspököt választottak, akit egy emlékezetes, szép és magasztos ünnepségen iktattunk be tisztébe.
- Számokban kifejezve, mennyien vannak most Amerikában a magyar reformátusok?
- A magyar reformátusok két egyháztestet alkotva élik hitéletüket. Az egyik a Független Magyar Református Egyház, amelynek gyülekezetei szétszóródva a magyarok lakta területeken találhatók. A másik egyháztest csatlakozott a United Church of Christ gyülekezeteihez, ezen belül működik egy magyar egység, a Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Zsinata. A két amerikai magyar egyháztestről elmondhatjuk, hogy majdnem egyek, csak az egyik betagozódott egy átfogó egyházi szervezetbe, amely több felekezetet is magában foglal. Krisztus Egyesült Egyháza, ez a több millió tagot számláló protestáns közösség, testvéri kapcsolatot ápol a magyarországi reformátusokkal. Ennek egyik jele volt az, amikor 2007-ben az Egyesült Egyház jubileumi zsinatára került sor, melyen kitüntették a Magyarországi Református Egyházat. Érdekességként jegyzem meg, hogy az eseményen részt vett Barack Obama, a jelenlegi elnök is, aki akkor még csak Hillary Clintonnal küzdött az elnökjelöltségért. Obama a United Church of Christ tagja volt akkor, s az egyház zsinatán egy igen hatásos beszédet mondott.
- Megbecsülhető, hogy a két egyháztestben hányan vannak magyarok összesen?
- A két egyháztestben van kb. 50 református gyülekezet, önfenntartó anyaegyházközség szerte az USA-ban. Nem merném megbecsülni, hogy ez hány embert jelent. De Jézus Krisztus követői esetében nem a számok a fontosak, hanem az, hogy értékeket őriznek és adnak tovább. Az amerikai magyar református krisztushívők azt a hitvallásos örökséget őrzik, amely a protestantizmusból fakad. Ennek lényege az Ige-szerűség és Krisztus-centrikusság, amelyet erős missziói elkötelezettség jellemez.
- Az amerikai katolikus egyház nagymértékben különbözik az európaitól. A reformátusok között is van ilyesfajta különbség?
- A teológiai bázis tekintetében, dogmatikai, etikai tanítás terén teljes egység van. Az egyházszervezeti formák, liturgiai elemek vonatkozásában a magyarországi minták a mérvadóak, de erős az amerikai hatás. Mindenhol érződik az egyházon belüli demokrácia. Amerikában mások az egyházon belüli demokratikus hagyományok, mint Magyarországon. Komoly szerepet kap a világiak, jó értelemben vett laikusok közössége. Nem mindent a lelkész dönt el, és nem mindet ő csinál. Az egyetemes papság elve úgy érvényesül, hogy minden hívőnek lehetősége van a szavakban és tettekben kifejeződő bizonyságtételre.
- Látható, hogy a templomjárók száma fogy. Sok helyen az elődök által felhalmozott vagyont élik fel, egyes helyeken kísért a megosztottság.
- Fájdalmas tény, ha elfogynak az amerikai magyar reformátusok egy-egy településen, kénytelenek felszámolni az atyák által felépített templomokat, egyházi épületeket, iskolákat, parókiákat. Nem a megosztottság miatt kell eladni a templomokat. Régebben a mostaninál nagyobb belső feszültségek voltak amerikai magyar elődeink között. Történt olyan is, hogy kettészakadt gyülekezet. Isten azonban az emberi indulatokat jóra tudta fordítani: a kiváltak építettek másik templomot. Ekkora megosztottság ma nincs. Kihalnak, elköltöznek, asszimilálódnak magyar reformátusaink, ezért kényszerülnek eladni épületeiket. Vagy éppen egy másik szebb, biztonságosabb, jobban megközelíthető helyen szándékoznak új templomot építeni, a régi árából. Erre is van példa.
- Kapunk jelzéseket hívőktől, hogy egyes gyülekezetek vagyona a helyi lelkészek vagy néhány ember kezébe kerül, annak hasznával együtt. Lehet tudni, mi lesz a templomokért kapott pénz sorsa?
- Én Magyarországon élek és szolgálok, nincs igazán betekintésen az itteni gyülekezetek mindennapjaiba. De meg vagyok győződve arról, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés kontrollált folyamat. A közösség őrködik felette. Az önállóság nem azt jelenti, hogy mindentől függetlenek. Vannak belső egyházi törvények, utasítások, ezeket követve történhet bármilyen financiális vagy személyi jellegű eljárás. Azért van püspöke, esperese, világi elöljárója, egyház tanácsa, presbitériuma az adott egyházi testületnek, hogy őrködjön minden érték felett.
- Hogyan néz ki egy ilyen templomeladás szabályosan?
- Ha egy gyülekezet el akar adni valamit, azt engedélyeztetni kell különböző szinteken. Magyarországon szigorú szabályok rögzítik ezt, Amerikában is hasonlóképpen történik az ingatlanokkal kapcsolatos eljárás. Nem lehet elkótyavetyélni az ősök által létrehozott vagyont. Azt végképp nem hinném, hogy az egyház bármely tagja saját céljaira akarná fordítani az egyházi ingatlan eladásából befolyt összeget vagy annak egy részét. Isten előtt kell felelnie érte. De a polgári bíróságok előtt is lehet jogorvoslatot kezdeményezni, ha ilyen gyanú felmerül.
- Ön miben látja az egyház speciális küldetését az emigrációban?
- Kiváltság, hogy az emigrációs magyaroknak lelki közösséget, menedéket adhatott és ad ma is az amerikai magyar református gyülekezetek közössége. Az itteni lelkipásztorok nemcsak lelkigondozók voltak, hanem fedelet, állást, kenyeret adtak, munkát szereztek a menekülteknek, kitántorgóknak. Gyökértelen, nehéz helyzetben lévő egzisztenciák is megjelennek, templomaink befogadó és problémamegoldó helyekként váltak ismertté.
- Mennyiben változott ez a profil? Hiszen húsz éve nincs jelentős emigrációs hullám.
- A politikai helyzet is megváltozott, nem beszélhetünk emigrációról. Másrészt azonban sok minden nem változott, mert aki idejön, most is lelki szomjúság hajtja, és másféle szükségben is szenvedhet. Sokan a magyarországi gazdasági helyzet elől jönnek ide, nem akarnak letelepedni, csak egy kis pénzt akarnak keresni. Eljönnek a közösségbe, mert itt találnak egy csipetnyi Magyarországot, itt tudnak otthonra lelni, lelki természetű otthonra. Egy magyarországi szerzetes mondta egyszer, hogy az ő küldetésük az, hogy ezer éve ott vannak, ugyanazon a helyen, és meg lehet találni őket. Aki bekopog, az befogadásra talál. Nagy dolog, hogy ezek a gyülekezetek Amerikában még élnek. Fenntartják templomaikat, van lelkész, kórus, orgonista. Minden magyar református templomban barátságos, keresztyén testvéri közeg fogadja az embereket.
- Nem zavarja Önöket, hogy az igehirdetésen vannak tizen, az istentisztelet utáni ebéden százan, a templomokban rendezett bálokon kétszázan?
- Nem biztos, hogy mindenki református, aki betér. A templom utáni alkalom kulináris élményt is ad, mert ilyenkor jó magyar étel van az asztalon. Az egyház ajtaja mindenkor, mindenki előtt nyitva áll. Ha valaki csak enni jön, az is megérzi, hogy kapott valamit, ami több, mint a torkon lecsúszó falat. Az emberek közösségre vágynak. Senkit sem lehet kényszeríteni, hogy csak akkor ehet, ha részt vett az istentiszteleten. Az éhezőnek enni adunk, a szomjazónak inni – nem csak a reformátusoknak. Isten gondviselése az, hogy van hol enni, van hol leülni, és van hol találkozni, nemcsak egymással, hanem Vele is. A problémát az jelentené, ha csak enni akarnánk, de Isten ezt megfordíthatja, rájöhetnek százak az ebédeken, kétszázak a bálokon, mennyire nagy szükségük van lelki eledelre is.
- Van valami formális, szervezeti kapcsolat is a Magyarországi Református Egyházzal?
- Az amerikai magyaroknak van igényük erre. Tavaly Debrecenben kinyilvánítottuk, hogy minden magyar református, bárhol is éljen, az egységes magyar református egyház tagja. Formálisan is lehet majd csatlakozni a Magyar Református Generális Konventhez. Ennek jogi kidolgozása folyamatban van. Ez elsősorban a Kárpát-medencei magyar reformátusok szervezete, és ezt terjesztenénk ki a világ minden részére. Arra törekszünk, hogy legyen egy liturgiai minimum, és mindenütt egyenértékű legyen a magyar református lelkészi oklevél.
- Hogyan látják el magyar lelkészekkel az amerikai magyar templomokat?
- Ennek egyre inkább kidolgozott módja van. A gyülekezetek pulpit comitte-ket alakítanak, és meghirdetik az állást. Erre pályázni lehet, és Magyarországon két amerikai magyar lelkész segít az iratokat átnézni, személyesen találkoznak a jelentkezőkkel, és ajánlást tesznek. Jelenleg ötvennél több aktív magyar református lelkész van Amerikában, évente egy-két hely üresedik.
- A püspökválasztásban is van szerepük? Az itteni püspök is elöljárója a többieknek, mint Európában és a katolikus egyházban?
- Nincs. Poznán Béla Fairfield-i (Connecticut) lelkészt választották maguknak püspökké. Mi Magyarországon úgy gondoltuk, a püspökszentelésen valakinek képviselnie kell a magyarországi egyházat. Ha ünnepük van amerikai magyar református testvéreinknek, el kell jönnünk. Itt háromévenként választanak püspököt, aki adminisztratív és lelki vezetője a lelkészeknek és a gyülekezeteknek. Első az egyenlők között.
- Milyen jövőt jósol Ön az amerikai magyar közösségeknek és a templomaiknak?
- Az 1930-as években egy püspök azt mondta, hogy az amerikai magyarság úszó jégtáblához hasonlít. Azóta eltelt 80 esztendő, és még nem olvadt el a jégtábla. Isten kegyelme őrzi az amerikai magyar reformátusokat, mert célja van ezzel a közösséggel. Egy közösség léte, sorsa nem csupán egyházszociológiai kondíciók alapján határozható meg, jóllehet e mutatók a fogyás tendenciáit jelzik. Az amerikai magyar reformátusságnak Istentől kapott küldetése az, hogy nemzeti és felekezeti identitásának múlhatatlan értékeivel ajándékozza meg az amúgy rendkívül gazdag örökségű amerikai társadalmat. Ha csak egyetlen lelkész, egyetlen hívő marad, akkor sem mondhatjuk, hogy mindennek vége. Ennek a kiváló nemzetnek, mint amilyen a magyar, reményeink szerint továbbra is lesz helye és hatása Amerika földjén. Ebben bízom, ezért imádkozom.
Az amerikai kapcsolat
Dr. Kádár Zsolt esperes az egri gyülekezet lelkipásztora, az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyarországi Református Egyház tudományos testületének főtitkára. A nyolcvanas évek közepén az egykori partneri kapcsolat részeként a presbiteriánus egyház meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Többszöri vendégeskedés után 1990-ben Missouri állam presbiteriánus gyülekezeteiben szolgált. 1991-92-ben a princeton-i szemináriumban volt ösztöndíjas, ahol magiszteri fokozatot szerzett teológiából. Ez idő alatt a trentoni református gyülekezetben is szolgált. 1996-97-ben Atlantában a Columbia Teological Seminary-ban tanított. A kilencvenes években, majd 2001-2003-2005-2007-ben különböző egyházi fórumokon vett részt az USA-ban. Idén a Református Világszövetség nagygyűlésén Michigan-ben volt egyháza delegátusa. Mostani látogatása alkalmával Connecticut-ben, New Jerseyben és New Yorkban szolgált különböző gyülekezetekben.
