A korrupt állami vezetők (egy töredékének) Amerikából való kitiltása sokkal több, mint aminek látszik. A kitiltás úgy falhoz állítja Orbánt, hogy láthatólag se kiköpni, se lenyelni nem tudja: egyszerűen nincs több lépése.
Ezek a lehetőségei:
- Kitart amellett, hogy nem tud az egészről semmit, sameszei pedig amellett, hogy közülük senki nem korrupt. Ezzel direkt módon hazugsággal vádolja meg az USA-t: koholt vádakkal tiltott ki ártatlan embereket (nyilván aljas célból). De ekkor nemhogy a lóláb lóg ki, hanem kint van az egész ló: Lázár holmi sok ezer állami alkalmazottról hadovál, mintha nem tudná pontosan, hogy nem a portások és a takarítónők között kéne keresgélnie; Varga Mihály nem tartotta fontosnak felhívni Vida Ildikót, hogy megkérdezze, érintett-e. Az egészről ordít, hogy falaznak az övéiknek, a köztörvényes bűnözőknek.
- Hirtelen felismeri, hogy ja tényleg, az X és az Y korrupciós ügybe keveredett, intézkedünk. Ezzel ugyan mentené valamennyire a dolgot, de ez sem megoldás: akkor miért bukott el felső utasításra annyi korrupciós NAV-os ügy? Miért nem reagált ezekre hivatalból az ügyészség? Miért nem tudott a legmagasabb szintű korrupcióról a titkosszolgálat? Mindebből az következik, hogy semmit sem ér a magyar titkosszolgálat, rendőrség, ügyészség, tehát a kormány és feje totálisan alkalmatlan a feladatára.
- Kitart amellett, hogy az amerikaiak igenis mondják meg, milyen ügyek és kit érintnek, mert addig semmit nem tud tenni. Ez van most, szordínósan raplis szinten, és ez maga a totális idiotizmus. Az amerikaiak világosan megmondták, hogy (a) alapos bizonyítékaik vannak és (b) törvény tiltja, hogy közöljék a részleteket, amelyekről egyébként a magyar kormánynak is tudnia kell. A mostani „de mondják meg, de mondják meg!” egyszerűen röhejes.
- Tovább hallgat, miközben sameszai a frontvonalban megpróbálják a tényeket egy Orbánnak tetsző párhuzamos valósággá masszírozni. Ez gyakorlatilag az első lehetőség, azzal a különbséggel, hogy a gödör fenekén tovább ás lefelé.
Ki gondolta volna? Egy egyszerű, világos, következetes, elvi alapú intézkedés falhoz állította a teljes Patyomkin-Műveket. Az amerikaiak lehazugozása már rövid távon is tarthatatlan, a kelletlen beismeréshez meg maguknak kell kitalálniuk, mit is valljanak be, hiszen nem tudják, kire milyen bizonyítékok vannak.
Egy dolog biztos: ez most vízválasztó, innen fogják a történészek datálni Magyarország következő korszakát. Vége az arcátlan hazudozásnak, a pávatáncnak, a kettős beszédnek. Itt most nyíltan, visszavonhatatlanul dönteni kell: Nyugat vagy Kelet.
Ha Nyugat, Orbánnak és rendszerének mennie kell. Ha Kelet, akkor nekünk.
