Ha figyelmesen olvassuk a nyugati sajtót, felfigyelhetünk egy jelentős hangsúlyváltozásra. Eddig az amerikai, de főleg a nyugat-európai lapok hozzáállását az jellemezte, hogy próbálják jó úton tartani a mi kedves vezetőnket. Mindenki tudta, mit művel, mindenki tudta, hogy ez miről szól, de belementek Orbán játékába, hogy ez demokrácia. Most mintha fordult volna a kocka, a hangsúly mintha az óvásról és kármentésről a lemondásra helyeződött volna át. Úgy tűnik, mintha nem akarnák most már megmenteni Magyarországot a maga választotta úttól, amely a szakadékba visz. Nem akarják mindenáron az EU és a NATO tagjaként megtartani.
Senki nem hiszi azt a mérhetetlenül nagy támogatottságot, amelyben Orbán fürdik. Mindenki látja, hogy az ország felénél kevesebb ember szavazatának a többségét bírja, az ország nagyobb része nem szavaz, mert nincs kire, de a voksát nem adta rá. Orbán az önkényesen átírt választási szabályoknak köszönhetően kétharmados többséggel dőzsöl egyszemélyes önkényuralmában, de ez éppen olyan többség, mint az összes többi diktátoré. Az amerikaiak léptek először, és ez csak az első lépés, amelyet követ majd a többi, és láthatóan felzárkózik az EU is az amerikaiak mellé. Most már kimondják, hogy nincs szükség az EU-ban Orbán Magyarországára, nem akar senki gyámkodni felette, mehet nyugodtan Isten hírével. Ha ennyire nem frankó a liberális demokrácia, senki nem erőlteti rá. Nem számítottak rá a fiúk, hogy ez megtörténhet, és ilyen hirtelenséggel. Most minden megszólalásba bele kell szőniük azt a mondatot, hogy „mert Magyarország demokrácia, a demokratikus elkötelezettsége nem kérdőjelezhető meg”.
A központi kommunikációs gépezet mindig kiadja az aktuális direktívát, amely most már annyira átlátszó és röhejesen primitív, hogy hamarosan bohózatba csap át. Az Orbán gyereket úgy kivágják belátható időn belül az Unióból és utána a NATO-ból is, hogy Felcsútig csúszik az orrváladékán. Az pech, hogy vele együtt 10 millió ember is újra vasfüggöny mögött találja magát, de aki nem tesz semmit magáért, azt nem lehet megmenteni.
Az amerikaiak rendkívül elegánsan kezelik az ügyet. Az amerikaellenes szólamok, a nevek és bizonyítékok hisztérikus követelése legfeljebb a Békemenet tagjait elégítik ki. A demokratikus világban, az Európai Unióban nem ostoba emberek ülnek. Pontosan tudják, mi történik, és Orbán morálisan teljesen megsemmisült.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy Nyugaton nemcsak Orbánt nem fogadja jelentős politikus, hanem Gyurcsányt se, a többi ellenzéki párt vezetőjét sem. Obama találkozott az Ökotárs Alapítvány vezetőjével, nem véletlenül fotózkodott vele. Az Unióból való kizárás elkerülhetetlennek látszik, de Orbán ebbe nem bukik bele. Nincs, aki leváltsa. Beteljesedik a négy évvel ezelőtti jóslatom, hatalmas menekülthullám lesz mielőtt felhúzzák a szögesdrótot és lezárják a határokat. Boldog 1956-os évfordulót! Bartus László
