Megint tévednek a liberális demokraták, akik Orbán tusványos beszédét csak egy beteg elme megnyilvánulásának tekintik. A magyarországi ellenzék – ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk olyanok esetében, akik a megélhetésüket a diktátortól kapják -, azért nem képes útját állni a diktatúrának, mert nincs tisztában annak az ideológiának a forrásával, amely ennek a rendszernek az életerejét és a logikáját adja.
Nem is hisznek abban, hogy ilyen ideológia létezik, meggyőződésük szerint Orbán csak rögtönöz, nem kell itt keresni semmiféle logikát. Amíg így gondolják Orbán rendszere élni és virágozni fog. 2003-ban azért tudtam, hogy fasiszta diktatúra lesz Magyarországon, mert a balliberális oldalon elfelejtették saját gyökereiket, nincsenek tisztában az ellenféllel, azt sem tudják, ki az ellenfél, miközben a másik oldal történelmi tapasztalataival, szilárd ideológiájával, sok évszázados receptjeivel készül a liberális demokrácia megdöntésére. Csak idő kérdése volt, mikor darálják le a saját ideológiájukat sem ismerő liberálisokat.
Aki Orbán tusványos beszédére azt mondja, hogy elmebetegség, annak nincs fogalma a történelemről és annak folytonosságáról. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a világ akkor kezdődött, amikor ők megszülettek, és ami korábban volt, az elmúlt. A világ tiszta lappal várta az ő megszületését, ezért csak annyi van a világban, amennyit ő lát belőle. Ez a magát értelmiségnek nevező rétegre is igaz.
A mai magyar intelligencia még arra is képtelen, hogy bizonyos szavakból felidézze, kik használták azokat, kik a liberalizmus legnagyobb ellenségei, kikkel szemben jött létre maga a liberalizmus. Ezért észre sem veszik, hogy amikor valaki azt mondja, véget vet a liberális demokráciának, akkor évszázadok szellemi konfliktusai jönnek a felszínre. Elfelejtették már, hogy milyen két nagy eszme áll szemben a történelemben, kik állnak az egyik oldalon, és kik a másikon. Ha ezt tudnák, azt is tudnák, hogy egy ilyen beszédnek mi a vége. Halál és gyilkolás.
*
Annak ellenére nem tudják, hogy orruk előtt állították fel a náci emlékművet, amelyben bronzba öntötte magát az Orbán-rendszer. Az arkangyal a nemzeti „keresztény Magyarország” szimbóluma, amely a nemzetet egy vallással azonosítja. Azzal a vallással, amely Gábriel arkangyal közbenjárására koronát adott István királynak. Ez a vallás jogot formál erre az államra, amelyet magából származtat. Az egész egy hazugság, politikai trükk, de a magyarok ezt még mindig valami „szent” dolognak gondolják, mint a természeti népek a totemállatokat a dzsungelben.
A jobboldali „nemzeti” politika erre épül, a nemzet egységét és belső tartalmát ez a közös vallás adja. Ez van alaptörvénybe foglalva. A nemzet azokkal azonos, akik elfogadják, hogy a nemzet identitása ezzel a vallással azonos, ez adja a legitimációját és az értékeit. Alárendelik magukat e vallás szellemi uralmának. Ezt jelenti a „közösség”. Aki ezt nem fogadja el, hanem saját világnézetéhez, egyéni lelkiismereti szabadságához ragaszkodik, az a nemzet és a közösség ellensége, akit előbb-utóbb szankcionálni és üldözni kell, jobb híján megölni. Azt az eszmét, amely lehetővé tette számára az egyéni szabadságot, vagyis a liberalizmust, azt első lépésben felszámolják. Ettől kezdve nincs az egyénnek joga azt gondolni, amit akar, mert istentelen, vallásellenes, keresztényellenes, nemzetellenes és közösségellenes lesz, amellyel szemben védekezni kell. A magyar nemzetet – és előbb-utóbb a fajt – védeni kell tőle. Orbán ideológiája azért vezet szükségszerűen koncoláshoz, mert az ember szabadnak született, és a természetével ellentétes a katolikus egyház beteges ideológiája, amely állami erővel kényszeríti a maga ideológiáját a polgárokra. Ebből lázadás, majd vérontás lesz.
*
A nemzeti védekezés korábbi eredményei Auschwitzban megtekinthetők. A náci emlékmű arra hivatott, hogy elleplezze azt a tényt, hogy a nácizmus ebből az ideológiából, a katolicizmusból fejlődött ki, és a keresztény-nemzeti eszme szekularizált változata. A katolicizmus egyetértett mindenben a nácizmussal, kivéve, hogy nem a katolikus egyházra épül, hanem visszatér a barbár nemzeti gyökerekhez. Korábban a gyilkolást a katolikus egyház által irányított állam végezte el, mert az „egyház” nem piszkolhatta be a kezét. Így másokkal öletett.
A náci sas és az ifjú Orbán Viktorról mintázott Gábriel arkangyal szobra azért volt mindennél fontosabb, mert a rendszer leglényegesebb tulajdonságát hivatott leplezni: a politikai katolicizmust hivatott elválasztani a nácizmustól, mintha a katolicizmus nem előzménye, hanem ártatlan áldozata lenne a – semmiből jött – nácizmusnak. Az igazságnak megfelelő emlékmű az lett volna, hogy a náci sas és a katolikus bálvány összeölelkezve száll a zsidó Istentől kapott szabadság jelképére: egy keresztény-nemzeti, családközpontú magyar csendőr által rugdosott zsidóra.
A „keresztény-Magyarország” a két világháború között tért vissza az ”illiberális” katolikus nemzeti állam eszméjéhez, amelynek folytatása az Orbán-rendszer. A tusványosi beszéd nem elmebeteg agyszüleménye, hanem a felvilágosodást gyűlölő katolikus egyház ideológiájának szisztematikus kifejtése. Semmi új nincs benne, de fel kellene ismerni.
*
A Horthy-rendszer ideológusainak tekintett Prohászka Ottokár püspök és Bangha Béla jezsuita szerzetes ezeket a rémálmokat írásokban és beszédekben fejtették ki, és ne gondolja senki, hogy ez az ideológia ennek a két antiszemita gazembernek az agyszüleménye. Ez a katolikus egyház hivatalos álláspontja. Sok évszázados harca ez a bibliai zsidóság, és annak az egyént, a szabadságot tiszteletben tartó felfogása ellen, amely a Bibliából származik. A katolicizmus identitása a zsidók „istengyilkossága” miatt az antiszemitizmusra épül. Szent Ágoston agyament helyettesítési elmélete a katolicizmus alapja: eszerint Isten a zsidókat elvetette, és a zsidók helyébe az „egyház” lépett. A zsidók megtűrt lények a földön, akiket a jó „kereszténynek” gyűlölnie kell. Miközben zsidó az Isten, ha valaki nem tudná. Minden, ami a zsidót zsidóvá teszi, az Istentől van. A zsidó Messiás Isten, vagyis zsidó az Isten.
A katolicizmus kibelezte a kereszténységet, amely a zsidó vallás beteljesedése, amelybe csak beoltatnak a pogányok, ha újjászületnek. A római katolicizmus kicserélte a belső tartalmat, de a „keresztény” nevet megtartotta, és az igazi keresztényeket századokon át üldözte és legyilkolta. Bekebelezte az államokat, a nemzetekkel azonosította magát, és a nemzetek feladatává tette a zsidók üldözését. Szörnyállamokat hozott létre, az elnyomás és zsarnokság különböző formáival gyilkolta végig a világot, és soha nem mondott le róla, hogy a felvilágosodás és a liberalizmus után elszenvedett veresége után a hatalmát visszaszerezze. A liberalizmust és a felvilágosodást zsidó szabadkőműveseknek tulajdonította, ezért a katolikus-zsidó háború egy fejezetét látta benne.
Ezt ma már csak a liberálisok nem hiszik el, mintha kitörölték volna az agyukat. De a magyar nemzeti „jobboldal” kristálytisztán látja ezeket, csak az igazságnak az ellenkezőjét vallja. Raffay Ernő „Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen” című könyvében másik oldalról, de leírja világosan ezt a folyamatot, amelyben a liberalizmus és a katolikus egyház harcáról beszél. Az ország legnagyobb fejlődését eredményező liberális korszakot gyalázza, majd bemutatja, hogy a katolikus egyház hogyan indított ellentámadást a 19. századi egyházpolitikai törvények ellen, amelyek szétválasztották az egyházat és az államot, valamint egyenjogúságot adtak a zsidóknak. Íme:
„Vatikáni biztatásra ugyanis az 1890-es évek közepén megalakult a Katolikus Néppárt. E pártalakulás nem más, mint a katolikus színezetű konzervatív politika bevitele a képviselőház minden oldalán túlnyomó többségben lévő liberalizmus ellen. A párt két alapítója a már említett gróf Zichy Nándor, valamint gróf Esterházy Miklós Móric katolikus arisztokraták. A Néppárt megalakulását 1894. november 17-én, a székesfehérvári katolikus nagygyűlésen mondták ki, majd a következő évben, az 1895. január végén megtartott alakuló értekezleten kialakították az új párt szervezetét. A néppárt az utcai és az országgyűlési politizálás igénybevételével meg kívánta szüntetni az egyházpolitikai törvényeket. Ez a párt veszi majd föl a küzdelmet a szabadkőművesség ellen mind sajtójában, mind az ország nyilvánossága elé kerülő országgyűlési vitákban. A párt országgyűlési képviselői, felhasználva a liberális szólásszabadság képviselőházi lehetőségeit, az európai és magyarországi ateista-liberális szabadkőművességnek kérlelhetetlen ellenfelei lettek. Mindez azt jelenti, hogy az 1890-es évek közepétől,amikor a magyarországi szabadkőművesség titkos és eredményes közreműködésével a politikai élet liberáliserői kicsit megszorították a katolikus egyházat, e folyamat másik következményeként számottevő ellenfelet kaptak a katolikus-keresztény reneszánsz során megerősödő hitbuzgalmi szervezetekben és a Katolikus Néppárt tevékenységében. Álljon itt végezetül egy katolikus papnak, Bangha Béla jezsuita szerzetesnek néhány elemző mondata. E megállapításokat közvetlenül az elveszített világháború és az ország erőszakos megszállása, majd szétdarabolás aután, a szörnyűségekre és ezek okozóira visszatekintve írta. Bangha a szabadkőművességben nagy létszámban részt vevő református lelkészekhez fordulva mondja: a legjobb protestánsok tudják, hogy „a katolicizmus a legerősebb védvára a keresztény hitnek és erkölcsnek, legszilárdabb bástya a szabadgondolkozás és destrukció elleni küzdelemben, s legtöbb érdemet szerzett az ország erkölcsi erőinek gyarapításában. Tudják és látják, hogy a nagy ország pusztító veszedelmekre: a zsidóság óriási térfoglalására, a szabadkőművesség és szociáldemokrácia terjedésére, a sajtó elfajulására, a közerkölcsök romlására, az irodalmi és színházi dekadenciára, az egykére stb. a katolikusok mutattak rá legelőször, s küzdöttek ellenük a legnagyobb határozottsággal; tudják és látják, hogy itt nincs és nem is volt soha megalkuvás; hogy a katholikusok sohasem tűrnének meg püspökeik között Balthazár Dezsőket, papjaik és teológiai tanáraik között szabadkőműveseket; tudják és látják, hogy a destrukció vezérei és orgánumai nem ok nélkül küzdöttek mindig és mindenütt elsősorban a katholikus egyház és papjai ellen s a liberalizmus és a plutokrata sajtó sem ok nélkül okádott tüzet és lávát, gúnyt és gyűlöletet elsősorban a katholikus gondolatok, elvek, szereplő emberek, papok és intézmények ellen.”
Itt van a kutya elásva. Orbán tusványos beszéde ennek folytatása, ennek a harcnak a része. Megtéveszti a liberálisokat, hogy az egyház és az állam összefonódása ma nem szervezetileg, hanem az egyház tanításait képviselő politikusok személyében fonódik össze. A klérus a háttérben maradhat, néha tartanak a „kereszténydemokrata” politikusoknak (vatikáni ügynököknek) egy fejtágítást Rómában, de nincs szükség a bíboros közvetlen jelenlétére és politikai szerepvállalására, ha az ország miniszterelnöke Mihály és Gábriel arkangyalnak képzeli magát, akinek az a küldetése, hogy a „keresztény államot” (értsd: Szent Ágoston katolikus államát) megvalósítsa. Nem kell ide Prohászka nyílt fellépése, ha Semjén miniszterelnök-helyettes olyan, mint egy bíboros, még olyanabb. Neki egyháza küldetését kell képviselnie, mindezt a magyar adófizetők pénzén.
Az Orbán által kiátkozott liberalizmus a felvilágosodásból fejlődött ki. Azonban a felvilágosodás véget vetett a katolikus egyház gyámkodásának, a születési előjogoknak, a protekcionizmusnak és a lelkiismereti elnyomásnak, a fizikai terrornak. Ezért a katolikus egyház gyűlöli a felvilágosodást és a liberalizmust, amely felszabadítja az embert a szellemi uralom és terror alól. A felvilágosodás „a vallásnak és erkölcsnek teljes elpusztításához vezet, mert szerinte az észt azzal tesszük nagykorúvá, ha felszabadítjuk a természetfölötti kinyilatkoztatás és erkölcsrendszer rabságából” – írta például az 1931-es, Bangha Béla szerkesztette Katolikus lexikon. A katolikus egyház tanítóinak sötétségére jellemző, hogy a Bibliából nem értették meg a zsidó Pál apostol tanítását arról, hogy az erkölcsi parancsolatokat nem lehet betartani. Isten nem azért adta őket, hogy betartsák, hanem azért, hogy rájöjjenek az emberek, hogy nem lehet betartani őket, szükség van a Messiásra. De ezek a vadbarmok még a kisgyerekekkel is betartatnák azokat az erkölcsi törvényeket, amelyeket ők maguk sem tudnak betartani. Romlottabb, mocskosabb és züllöttebb szervezet még nem volt, mint a római katolikus egyház. Petrarca a bűn fertőjének nevezi a pápai udvart. Erről tanúskodnak a csecsemőholokausztnak nevezett sírok az apácazárdák mellett, és az egész világra kiterjedő undorító pedofilbotrány. Ezek a sötét papok akarják erkölcsre tanítani a náluk sokkal különb világot. Ezt kellene zengeni éjjel és nappal a magyar népnek, hogy mit akartok? Újra a az élősködő, romlott papok uralmát? Saját életükkel bizonyítják, hogy az erkölcsi törvényt nem így kell betartani. Amiről ők beszélnek, az csak képmutatókat és lelki beteg depressziósokat nevel. Azok az országok, amelyek nem a katolikus egyház uralma alatt vannak, erkölcsösebb életet mutatnak, mert az erkölcsi törvény megkövetelése csak megerősíti a bűnt. Ennyit sem tudnak ezek a gazemberek a Bibliából, csak elnyomásra használják az erkölcsre való hivatkozást, furkósbotnak használják, és tönkreteszik vele az emberek életét.
A katolicizmussal szemben Immanuel Kant ezt mondja a felvilágosodásról: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni!” Amikor Orbán a liberalizmus végét bejelenti, akkor ebbe a kiskorúságba akarja visszavinni a népet, hogy ne gondolkodjék, majd ő és a katolikus papok vezetik az orruknál fogva őket, miközben kirabolják az országot és degeszre zabálják magukat az elnyomorodása közepette.
Nem elmebeteg pofázik itt, hanem a Vatikán indított támadást a liberális és demokratikus Európa és világ ellen. Az Európai Uniót ők találták ki, ők hozták létre, és megpróbálják kiköszörülni azt a csorbát, hogy az Európai Unió az utolsó pillanatban kihagyta az alkotmányából a „keresztény” gyökerekre való hivatkozást, amely Orbán alaptörvényébe bekerült. Ennyi elég volt, és ebből levezették az antiliberális klerikálfasiszta rendszer valamennyi intézkedését. Ez a felcsúti jobbszélső nem olyan hülye, mint sokan gondolják, átolvasta bizony a klerikálfasiszta irodalmat, kívülről tudja Hitlert és Mussolinit, és a 21. század körülményei között próbálja feltámasztani a „keresztény-nemzeti” államot, az alkotmányos katolicizmus keretei között. Ezt nevezi ő nagy kísérletnek. Ha bejön, Európa megnézheti magát: belülről puccsolják majd meg az európai liberális demokráciát.
*
A katolicizmus egy embertelen fasiszta ideológia, amelynek semmi köze a zsidó Messiáshoz, mindennek ellentéte, amit a Biblia mond. A katolikus valláserkölcs nevében nem boldog államok születtek, hanem századokon át nyomorgó milliók, inkvizíció, vallásüldözés, zsidóüldözés, pogromok, vallásháborúk, és politikai gyilkosságok. Ennek a vallásnak a nevében milliókat égettek máglyán, üldöztek el otthonukból, verték csecsemők fejét a sziklához, beleztek ki élve embereket, akasztották fel a gyermeket az apja nyakában és szántottak be élve embereket a földbe.
Ez a katolicizmus igazi arca, ezeket a bűncselekményeket és népirtásokat annak az eszmének a nevében követték el, amelyet most Orbán meghirdetett. A közösség, a nemzet és a család primitív hazugságai nevében. A liberalizmus a katolicizmus ellen jött létre, hogy megszabadítsa a világot ettől az embertelen szervezettől, és a civil szférába kényszerítse, a többi vallás és világnézet közé. A liberalizmus nemcsak úgy lett, hanem a felvilágosodás gyümölcse, amely a katolikus egyház terrorja alól szabadította fel a világot, elismerve az egyén jogát arra, hogy szabadon megválassza a hitét, a világnézetét, az erkölcsét, a szabad véleményét kifejthesse, és az állam ebbe nem pofázhat bele egyetlen hazug vallási maszlag nevében sem, mert annak tömeggyilkosság a vége. A Biblia az államot és az egyházat szétválasztja, Jézus a példázatban is megerősíti ezt: külön kell megadni, ami az Istené, és ami az államé. De a katolicizmus elvette mindkettőt.
A liberalizmus ennek állított korlátot, Orbán most ezt a korlátot rúgja félre. De nem csupán azért, hogy a maga hatalmát megtartsa, bár kétségkívül alkalmas erre. Hanem küldetése van, a katolikus egyház (és a belőle kinőtt protestáns egyházak) klerikálfasiszta államát akarja létrehozni, mert elhiszi, hogy ez a magyar nemzettel azonos. Ha ez elmebetegség, akkor Orbán elmebeteg, de akkor mondjuk ki azt is, hogy akiknek az ideológiáját képviseli, azok is azok. Amíg a liberálisok nem jönnek rá, hogy a liberalizmus antikatolicizmust jelent, és a liberalizmus, a felvilágosodás legnagyobb ellensége a katolikus egyház, addig soha nem jönnek rá, hogy ki az igazi ellenfél, és nem találják ennek a fasiszta rendszernek az ellenszerét sem.
Amíg a „magyar ember” csak az ájtatos képmutató dumát hallja a családról, az erkölcsről, „kereszténységről”, nemzetről, az idegenek elleni szabadságharcról, addig soha nem jön rá, hogy ez a fasizmus. Nem érti, hogy a világ szabadságát a felvilágosodás hozta el, hogy a hazug szavak mögött olyan vallás és emberek állnak, akik csecsemőket dobáltak a pöcegödrökbe, és zsidó asszonyok hasából kivágták a magzatokat és macskát tettek a helyükre. Amiről a felcsúti félnótás beszél, az a pusztulásba, rabságba, lelki és szellemi nyomorba, gyilkolásba és halálba visz. Ezt kellene elmesélni az embereknek.
*
Amikor a katolikus egyház összefonódott az állammal, akkor a katolikus egyház antiszemitizmusát átvette az állam, mert – mint láttuk – a római katolicizmus identitása a zsidóellenesség. Az állam így lett antiszemita, aztán úgy maradt, amikor a katolikus egyházat elválasztották az államtól. A 19. századi politikai antiszemitizmus a katolikus egyház antiszemitizmusának csupán szekularizált változata. Később aztán ez az antiszemita állam talált rá újra az antiszemita egyházra, amely a horthyzmus antiszemita ideológiáját is adta. Prohászka püspök a numerus clausus atyja, a hungarizmus megalapítója. Bangha Béla a liberális zsidó sajtó ellen hozta létre a katolikus Központi Sajtóvállalatot, hogy ellensúlyozza a zsidó liberális sajtót. A „keresztény-nemzeti” állam nem más, mint egy országnak egy antiszemita pogány vallás, a katolicizmus által történő leigázása, megszállása és szellemi gyarmatosítása.
Prohászka és Bangha átfogó zsidóellenes programot indított, hogy a zsidó jelenlétet és befolyást kiszorítsa a gazdaságból, bankokból, kereskedelemből, a sajtóból és a művészeti életből, mert a liberális befolyás „mérgezte és fertőzte a keresztény nemzeti szellemet”. Ennek semmi köze valláshoz, judaizmushoz, ez tömény nácizmus és fajgyűlölet. Bangha azt írta, hogy „mindenekelőtt a falvakat kell megtisztítani a zsidó alkoholárustól és vegyeskereskedőtől, megvonva tőlük a trafikjogot és az italkimérési engedélyt”, a megélhetésük alapját. Ki van itt találva minden. Azzal folytatta Bangha jezsuita, hogy „a falu lehetőleg ne is lásson zsidót: ez volna a legjobb”. A katolikus egyház uszítása nyomán a kívánság 1944-ben teljesült: a keresztény-magyar állam elég jól eltüntette a falvakból a zsidót, kiirtva a teljes magyar vidéki zsidóságot, mert a deportálásban részt vevő magyar tömegek elhitték, hogy a zsidó idegen, és az eltüntetése nemzeti érdek. Ezzel megoldódik a „keresztény magyar” embernek minden problémája.
Hogy Orbán miért antiszemita és náci? Azért, mert egy antiszemita ideológiát valósít meg. A liberalizmusról, amit Orbán most beszüntet, Bangha Béla ezt írta a „Magyarország újjáépítése” című korszakos művében: „A liberalizmus uralomra juttatásában végül óriási szerepe volt a zsidóságnak. (…)A modern liberalizmus a zsidóságot példátlan hatalomhoz juttatta s azért érthető, hogy a zsidók túlnyomó része — dicséretes kivételektől eltekintve — rajongó híve a liberális gondolatnak. Érthető, hogy a zsidó újságírók a liberalizmust hirdetik, amely nekik szinte monopóliumszerű helyzetet teremtett a sajtó terén. Érthető, hogy a zsidó tudósok a liberalizmust védelmezik, mely nekik a nyilvános tanszékeken tízszer, húszszor akkora szerepet juttatott, mint amennyit létszámuk arányában igényelhettek volna. Érthető, hogy a zsidó politikusok propagálják azt a liberalizmust, mely egész pártok vezetését a zsidóság kezébe, juttatja s ezzel neki az államéletre növekvő befolyást biztosít. Érthető, hogy a zsidó pénzkirályok támogatják azt a liberalizmust, mely a kapitalizmust (az ő értelmükben) fejlesztette s általa Izrael gazdasági világuralmának legmerészebb álmait is megvalósítani segített. Bár ők maguk nagyrészt orthodoxok, orthodoxabbak, mint a világtörténelem bármely népe; bár ők maguk egyesülve voltak évezredeken, országokon, tengereken keresztül, egyesülve ugyanazon hagyományok tiszteletében, közös sors, közös remények, közös fajiság által, s bár maguk nagymértékben tekintélytisztelők és szervezettek — mégis kifelé, tán inkább öntudatlan önfenntartási és növekvési ösztönből, mint tudatos politikából, a zsidók azt a «szabad»-gondolkodást, azt a jogi individualizmust, azt az atomizáló és pulverizáló «laisser aller, laisser passer»-elvet terjesztik a politikában s nemzetgazdaságban egyaránt, amely a külvilágnak okvetlenül végtelen meggyengülésére vezet s amely csak azok uralmát biztosítja a világ felett, akik máris uralomra s nagy hatalomra jutottak benne.” Ez a nácizmus tömör lényege.
Orbán Magyarország újjáépítésére vállalkozott, és ez az újjáépítés programja, amelyet ő ismer, de az ellenfelei nem olvassák. Aki nem olvassa ezeket a műveket, aki nem tanulmányozza Banghát, Mussolinit, Hitlert, az semmit nem ért meg az Orbán-rendszerből, és soha nem fogja megdönteni. Csak a népharag, évtizedek múlva, és súlyos véráldozatok árán.
*
Ezt egy mai magyar liberális elengedi a füle mellett, pedig ha olvasna ilyeneket, akkor pontosan látná, miből dolgoznak ezek a gazemberek. Bangha szövege nem más, mint a Mein Kampf rövid összefoglalása. Megkockáztatom, hogy Bangha Béla életművében sokkal jobban kifejtette a nácizmust, mint Adolf Hitler. A katolicizmus fasiszta ideológia. A fasizmus a keresztényszocializmus korporatív rendszeréből jött létre. Ez a munka alapú társadalom lényege, el lehet olvasni XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikájában. Az első magyar keresztényszocialista párt az említett Katolikus Néppárt volt, amelyet Prohászka kezdeményezésére hoztak létre. A legnagyobb keresztényszocialista az antiszemita Prohászka volt. Miért? Azért, mert a zsidó kapitalizmussal és szabad versennyel szemben ad egy zsidóellenes, fasiszta alternatívát. Orbán a liberalizmus bukásáról annak kapcsán beszél, hogy a világválság rámutatott a kapitalista (zsidó) harácsolás tarthatatlanságára. Erre gyógyszer a klerikálfasizmus, az antiszemita katolikus ideológiára épülő illiberális állam. De ugyanezt mondták a katolikus ideológusok és a nácik is a húszas ás harmincas években. Tömeggyilkosság és népirtás lett a vége.
A “munka alapú” társadalom antiszemita jelszó. Nem azt jelenti, hogy mindenkinek lesz munkája, hanem azt, hogy csak munkából lehet megélni, “zsidó pénzmozgatásból” nem: „Meg kell tehát fékeznünk mindenekelőtt a «szabadverseny» szabadkalózait. Nincs értelme annak, hogy milliók munkájának s nélkülözésének árán néhány ezer plutokrata munkanélküli jövedelmekben dúslakodjék, amelyekkel aztán semmi jót nem művel, amellyel tudományt, kultúrát, vallást nem támogat, amit csak arra használ fel, hogy tovább forgassa, tovább «gyümölcsöztesse» pénzét, azaz: hogy a tőke erejében bízva, még jobban a porba konkurrálja a kisexisztenciákat.” Ez a jezsuita Bangha Béla “Magyarország újjáépítése” című förmedvényében a zsidó leírása, aki nem munkából él. A munka alapú társadalom jelentése az, hogy a zsidókat is megdolgoztatjuk. Nem a plutokrata zsidók munkanélküli jövedelmére épül a gazdaság, hanem a munkára. Vagyis: a zsidó is dolgozzon, ez a zsidó pénzügyi hatalom megszüntetését jelenti, és ha emiatt nem lesz majd befektetés és munkahely, akkor lesz fasiszta rabszolga közmunka. Ez a közmunka alapú társadalom, alapja a tulajdon elvétele, ezért munkahelyek elvesztése, irigységből a bankok államosítása, és a vagyon “nemzeti” jelszóval való kisajátítása. Modern katolikus feudalizmus és jobbágyság. Ez a keresztényszocializmus. Prohászka és Bangha. Bangha már a húszas években így foglalta össze Orbán mondanivalóját: „a liberalizmus téves utakra vezette a társadalmi fejlődést”. Ez katolikus eszmefuttatás, de náci ideológia. Hitler sem mondhatta volna jobban.
„Jövőnk társadalmi és gazdasági rendjét semmi esetre sem volna szabad ismét a liberális elv ingatag és felforgatásra hajló talaján felépítenünk. Semmi esetre sem szabad társadalmunkat ugyanarra az útra, ugyanazokba a belső kórságokba löknünk, amelyek már egyszer a sír szélére juttatták. A liberális jelszavak fetiskultuszából alaposan ki kell gyógyulnunk. Meg kell reformálnunk egész gondolkodásunkat, ki kell irtanunk belőle azt a mételyt, melyet ötven-hetven év sajtója, nemzetgazdaságtani megtévelyedései, a szervezett társadalom-ellenesség szócsövei belénk szuggeráltak; valósággal el kell égetnünk azokat a liberális bálványokat, amiket eddig imádtunk. Nekünk ne beszéljen többé senki az egyén korlátlan személyi szabadságáról, szabad versenyről, a létharc önszabályozó erejéről, az individualizmus egyedül üdvözítő voltáról stb.! Mert mi már tudjuk, a saját bőrünkön tanultuk meg, hogy mindez kilenctizedrészben vakmerő szédelgés, gonosz játék a szavakkal, megtévesztő jelszóharc s tudjuk, hogy a jelszavak épen azért veszedelmesek, mert mindig némi igaz maghoz fűzik a valótlanság védelmét. A kollektivizmus utópiáival és szabadságtiprásával szemben mi is hangoztatjuk az egyéniség jogait, a szabadság és szabad kezdeményezés előnyeit; de korlátlan elvvé emelni a bármilyen irányú szabadságot nem engedhetjük, egyesek haszonleső önzésének a társadalom javát, a materializmus aranyimádó önkényének a kultúra idealizmusát fel nem áldozhatjuk” – ezt nem Hitler, hanem a jezsuita Bangha mondta a Magyarország újjáépítése című művében. Ez ugyanaz, amit Orbán mondott Tusványbüdöskén.
Ez az ember volt a két világháború közötti Magyarország egyik főideológusa. A másik az a Prohászka Ottokár püspök, aki vezetőségi tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének, ahol több antiszemita beszédet is tartott, miközben a katolikus egyház nevében megáldotta őket. Az Ébredő Magyarok több tucat gyilkosságot követtek el az egyház áldásával zsidók ellen. Egyik beszédében azt mondta Prohászka, „a görény is csak állat, s e mivoltánál fogva helyet kívánhatna a tyúkketrecben is.” A püspök ezt arra mondta, hogy helyes-e az a jogrend, amely mindenkinek egyenlő jogot ad. A katolikus püspök az erkölcs és a nemzet nevében „görények” alatt természetesen a zsidókat értette. Nem az a „keresztény”, aki példás hívő, hanem az, aki nem zsidó. Így lett az antiliberális nemzeti programból fajvédelem. Ezen az úton indult el a mi szemünk fénye is Tusványosbálványoson.
Az így értendő „nemzeti” politika ellenfelei, mint a zsidó liberalizmus által már megfertőzött nemzetidegen elemek, a nemzet, a nép és a faj ellenségei lesznek. Az Európai Unió egyik miniszterelnöke azt engedte már meg magának Tusványoson, hogy „fehér” munkavállalókról írjon. Már nyíltan rasszista szöveg is elhangozhat a szájából. Etnicizmust emleget. A diktatúra által fizetett szélsőjobboldali csőcselék a nemzeti akarat kifejezője, az önszerveződő civil társadalom, akik nincsenek a „nemzeti” kormány ellenőrzése alatt, azok külföldi érdekek által fizetett politikai aktivisták. Őket már megfigyelik, róluk listák készülnek, mint a nemzet ellenségeiről. A liberális emberi jogok gyakorlása lassan bűncselekménynek számít. Fel kell még újítani a recski bányát, aztán mehetnek.
Orbán bírósága biztosan visszaszerzi a bankoktól a devizahitelesek pénzét, amelynek a magyar ember megint örülni fog, hálás lesz érte, és azt hiszi, valami jó történt: Orbán megvédte a magyar emberek érdekeit. Ezzel szemben ez közönséges bankrablás, rablótámadás, a jogbiztonság és a pénzügyi szabályok érvényességének vége. Ha a bankok kénytelenek lesznek névértéken beszámítani a forintot, amely a névérték töredékét éri csak, akkor az a bankok meglopása. Ha egy bank igyekszik a megbízhatatlan forinttal szemben egy értékállóbb eszközzel mérni a hitel nagyságát, az természetes, minden magánember is ezt tenné. A bank csak akkor marasztalható el, és olyan mértékben, ha a forintromláshoz képest nem korrektül váltotta át a devizát. De az nevetséges, hogy Orbán arra kötelezi a hitelezőket, hogy 100 forintot akkor is 100 forint értéken számítsanak be az adósnak, ha a 100 forint – az ő jóvoltukból – már csak 30 forintot ér. Ez is igazi fasiszta tempó, amely növeli a bankellenességet, a kapitalizmusellenességet és a zsidóellenességet. Mert aki arra játszott, hogy a magyar forint erősödni fog, és jól jár, az megszívta. De aki a magyar gazdaság és a forint erősödésére számít, az hülye, és ne menjen a tőzsdére, mert a gatyáját is elveszíti.
Ez a Szent István-i keresztény-nemzeti állam, Horthy náci- és fasisztabarát klerikálfasiszta rendszerének 21. századi újraélesztése. Gyilkos rendszer. Ma kódolni kell, akkor mindenki büszke antiszemita volt. Ez hatotta át a politikai életet is, még a legmérsékeltebbnek tartott politikusok is antiszemiták voltak. Ezért voltak az antiliberális és „nemzeti” politika hívei. Bethlen István, akinek szobrát maga Orbán leplezte le, és akihez hasonlította önmagát, szintén a zsidók sikereiről beszélt, és azt mondta, hogy a magyar társadalomban az antiszemitizmus bizonyos fokát normálisnak kell elfogadni, minden „jó magyar embernek” valamilyen szinten antiszemitának kell lennie (lásd: Kovács M. Mária Törvénytől sújtva című könyvének 123. oldalát). A liberalizmus a zsidóknak biztosított egyenlő jogokat és egy versenyhelyzetet, amelyben a bálványimádástól bamba katolikus magyar ifjúság vereséget szenvedett. Orbán ma is siker receptjét keresi, amelyet a katolicizmus ideológiájának megfelelően a szabadság, a szabad verseny és a liberalizmus felszámolásában talál meg. A katolikus egyház sem tűrt soha versenyt vallási téren sem, soha nem az igazságára bízta a győzelmet, hanem a kardra és a máglyára. Gyáva módon az állammal kényszerített mindenkit. Mi köze ehhez a zsidó Messiásnak? Semmi.
*
Az, hogy Orbán keleti diktatúrákat és nyomorgó országokat emleget a siker példájaként, csak arra való, hogy legyen ellenpélda és alternatíva a nyugati liberalizmussal és a zsidókkal szemben. Oroszország sikere nem az illiberális rendszerében, hanem civil repülőgépek lelövésében van, Indiában a szegény emberek száma talán a legtöbb, virágzik a gyerekprostitúció, a kínai sikerre éhesek küldhetik a gyerekeiket rabszolgamunkára, újságíró családtagjaikat a börtönbe. Akinek ezek az országok a mintáik, a még nem járt nyugati liberális demokráciában, és nem tudja, mi a szabadság és a szolgaság közötti különbség.
Amerikából üzenem Orbánnak, hogy itt a liberalizmus nem a korrupciót, a szexet és az erőszakot testesíti meg, ez az ő fasiszta rendszerére jellemző. Amerikában a liberalizmus azt jelenti, hogy egy hozzá hasonló bűnöző nem kaphat korlátlan hatalmat, és annak, amit eddig elkövetett, a tizedéért is százhúsz évet ülne Amerika legunalmasabb börtönében. A szomorú az, hogy ilyen butaságokat mondhat egy ország miniszterelnöke, anélkül, hogy másnap milliós tömeg követelné az azonnali távozását.
Amíg a magyar liberálisok csak a szájukat tépik a náci emlékműnél, egyik baromságot mondják a másik után, és saját hangjukban gyönyörködnek, de fogalmuk sincs, mi zajlik körülöttük, addig Magyarországon életveszélyes helyzetben vannak az emberek, mindenek előtt a szabadgondolkodók és a zsidók, mert nem véletlen az, ami ebből az ideológiából kifejlődött, hanem szükségszerűség. A római katolicizmus a Biblia elferdítése, a katolicizmusból levezetett ideológia gyilkos ideológia, amely magában hordozza a gyilkolást. Elkerülhetetlen lesz, ha a liberálisok nem értik meg, miről van szó, és nem világosítják fel az embereket, hogy a szép lózungok alatt mivel szédítik őket.
