Április 6-án Magyarországon hegyvidéki futóbajnokságot rendeznek. Két belföldi csapat indul, az egyik neve Magyar Csapat, ők a hegy tetejéről indulnak. A másik szintén magyar csapat, de őket nem nevezik magyar csapatnak, ők startolnak a völgyből. Így mérik össze erejüket. Ezt Magyarországon szabad és demokratikus parlamenti választásnak nevezik. A győztest a két csapat szurkolótábora fogja kikiáltani.
A szabad és demokratikus választáshoz hozzátartozik még az információhoz való jog. Ez egyáltalán nem okoz problémát, mivel a Magyar Csapat örömmel és kéretlenül is egyfolytában tájékoztat. Bármelyik tv- vagy rádióállomást nézzük, hallgatjuk, ugyanaz áramlik belőle: a Magyar Csapat propagandája. A magyar csapat utóvédharcos rádióját épp most szorították egy még kisebb sarokba, de pár ezer emberhez még eljut a hangja, ha sercegve is. A Magyar Csapat jól áll anyagilag, ha kilépünk az utcára, csak az ő plakátjaikat látjuk, ha kinyitjuk a postaládánkat, csak az ő szóróanyagaik hullnak ki belőle, ezzel szemben a magyar csapat szegény, ilyesmire nem telik neki. Vidám nyomdatermékek a Magyar Csapat anyagai, mindegyiken szerepel egy bohóc, hogy kit vagy mit szimbolizál, azt nem sikerült megfejteni, de az embereket mosolyra fakasztja. Mondhatjuk, jó hangulat van az országban, bármerre járunk, bárkivel érintkezünk, csupa kedves, barátságos, nevető emberrel találkozunk. Csilingelő kacagástól visszahangzik az utca, a tér. A bajnokságot a Magyar Csapat kapitánya által kitalált új játékszabályok és informatikai rendszer szerint játsszák. Ahogy eldördült a startpisztoly, mindjárt kiderült, hogy az úgy nevezett aláírásgyűjtő íveket tévesen nyomtatták a magyar csapat esetében, de szerencsére ilyesmi nem fordult elő a Magyar Csapat ívein. Az adatok rögzítésekor azonnal összeomlott a milliárdokért készített, új informatikai rendszer, de egy ilyen apró gikszer könnyen orvosolható. Elég egy gyors tendert kiírni, amit a Magyar Csapat egyik edzője tulajdonában lévő Zrt. Kft-jének a Bt-je fog megnyerni, és hipp-hopp helyrehozza a hibát.
A sorsdöntő futóbajnokságra nemcsak a csapatoknak kell felkészülniük, hanem a két szurkolótábornak is. Elöljáróban szögezzük le: az elmúlt négy év legnagyobb pozitívuma, hogy túléltük, ami egyáltalán nem lebecsülendő teljesítmény! Ezt mindenki önmagának köszönheti. De még milyen kérdésekre kell választ adnunk, mielőtt leadjuk a voksunkat a Magyar Csapatra vagy a magyar csapatra?
Jó érzés-e, hogy már nem kell bajlódnunk a magán-nyugdíjpénztári megtakarításunkkal, hiszen konfiskálták, majd eltapsolták. Hogy állunk a belügyminiszter által javasolt kecsketartással? Sikeres lett-e a gombaszedő üzletágunk? Jól élünk-e a havi 49 ezer forintból a közel duplájára emelkedett élelmiszerárak mellett? Jól jártunk-e az áfa-kulcs 27 százalékra emelésével? Az egykulcsos adóval? A bankadóval, a kamatadóval, a csipszadóval, a biztosítási adóval, a sárgacsekk-adóval, a telefonadóval, a tranzakciós díjjal? Mindezeket ellensúlyozza-e a Magyar Csapat aduásza, a rezsiblöff? Ne legyünk restek, vegyük elő a négy évvel ezelőtti villany- vagy gázszámlánkat! Mennyivel olcsóbb most? Ezekről kell dönteni április 6-án.
Vajon hova ikszel a munkanélküli, akinek az ellátását 270 napról 90 napra csökkentették? És a beteg, akinek a táppénzét 70-ről 60 százalékra csökkentették? Kinek szurkol a közmunkásnak csúfolt rabszolgaságba kényszerítettek sokasága? Melyik csapat mellé állnak a rokkant nyugdíjasok, a korkedvezményes nyugdíjasok, a tűzoltók, a rendőrök, akiknek egy erőteljes mozdulattal, vastagon lefaragták a járandóságukat? Elégedettek-e a tanárok a központosítással vagy az életpályamodellel, ami sok esetben több tízezres fizetéscsökkenést hozott? Akiktől elvették a tanszabadságot? Akiket épp most aláznak porig – ki tudja, hányadszor? – a mintegy százoldalas portfóliókészítéssel? Meddig akarnak még kollektív rettegésben élni? Kinek drukkol a külföldön tanuló vagy dolgozó fél millió ember itthon rekedt rokonsága? Kire szavaz az a szülő, akinek milliós tandíjat kell fizetnie, ha a gyerekét egyetemre akarja járatni? Elfogadjuk-e a négymillió nyomorgót, gyermekek százezreinek éhezését? Erről is dönteni kell április 6-án.
Beletörődik-e a helyzetébe az a negyvenezer trafikos, akiknek elrabolták az üzletét, a megélhetését? A gazdák és az állattartók ezrei, akiktől ellopták a földjüket? Örülnek-e a devizahitelesek annak, hogy a forint mintegy 30 százalékot gyengült az elmúlt négy évben? Mit szólnak a már betegek és a potenciális betegek a lerohasztott egészségügyhöz? Akarnak-e a jövőben stadionokban gyógyulni?
Egyetértünk-e az egyszemélyes kézi vezérléssel? A fejünk fölött, a megkérdezésünk nélkül eldöntött energiapolitikával, a hitelre vásárolt elavult és soha meg nem térülő technikával, amit az eljövendő nemzedékek törleszthetnek évtizedeken át? Meddig bírjuk még az állandó szabadságharcot, a felkorbácsolt és mesterségesen fenntartott feszültséget, a gyűlölködést? A folytonos konfliktusokat az EU-val, az IMF-fel, a Velencei Bizottsággal, a nemzetközi emberjogi szervezetekkel, a szomszédainkkal, a nyugati sajtóval? Tetszik-e az úrhatnám világ? A munka nélkül meggazdagodott gázszerelők és műkörmös földbirtokosok, rokonok, öreg diákok korrupcióval sűrűn átszőtt világa? Az egyoldalú média? A felszámolt sajtószabadság és jogállam? Akarunk-e olyan házelnököt, aki lehülyézi a magyar csapat tagjait? Akarunk-e egy kirekesztő és jogfosztó alaptörvénnyel együtt élni az újraélesztett horthysta ideológia szellemében? Európainak vagy piros pettyel született ázsiainak tartjuk magunkat? Ezekre a kérdésekre is adjunk választ április 6-án.
Végül néhány tanács a választás napjára:
Az erdélyi, felvidéki és egyéb határon túli magyaroknak nem tanácsolunk semmit. Ők vannak a legkönnyebb helyzetben. Semmiféle felelősség nem terheli őket, döntésük következményeit nem ők viselik. Egyetlen dolguk van, elsétálni a postáig és feladni a voksukat. A beérkező szavazataik úgyis ellenőrizhetetlenek lesznek. A Nyugat-Európában dolgozó és a magyar munkanélküliségi statisztikákat javító honfitársainknak kívánunk sok időt, pénzt és kitartást a magyar konzulátus vagy nagykövetség előtti sorban álláshoz. Közben meditáljanak azon, miért is mentek el, és milyen körülményekre lenne szükség ahhoz, hogy visszatérjenek hazájukba? Amerikában élő honfitársainkat szeretnénk figyelmeztetni, hogy Magyarország előbbre tart, mint az Egyesült Államok. Bizony! Mert amikor itthon április 6-a van, akkor Amerikában még csak 5-e. Ezért ne dőljenek be a magyar kormány Választási Bizottsága által kiküldött értesítőnek, mely szerint 6-án kell szavazniuk. Nem, nekik ott, az új világban 5-én kell. Angliában élő honfitársainknak pedig arra hívnánk fel a figyelmét, hogy a magyar kormány Választási Bizottsága által kiküldött értesítőben megadott helyszínt ne higgyék el, mivel tévesen tüntették fel. Inkább ellenőrizzék le a pontos címet, hogy hova kell menniük szavazni. S végül a magyarországi választóknak azt tanácsoljuk: öltözzenek az időjárásnak megfelelően. Vigyenek magukkal vastagon sodort zsineget (a „kötél” szót nem merjük leírni…) és botot, húzzanak túrabakancsot vagy stoplis cipőt, ragadjanak meg bármilyen olyan eszközt, amely segít megkapaszkodni a meredek pályán.
Vajon a magyar szurkolótábor jóváhagyja-e és folytatni kívánja-e az elmúlt négy évet? Erről szól a döntés. Európa árgus szemekkel figyeli a magyar hegyvidéki futóbajnokság végkimenetelét.
(Az AN Szerkesztőségének mindehhez csak egyetlen megjegyzése van: mindez igaz, csakhogy a „magyar csapat” győzelme sem oldaná meg ezeket a problémákat, és a megoldás módja sem a fentiekben jól jellemzett választás – A szerk.)
A kissé jobbra lejtős pálya a körülöttünk lévő demokráciákat nem zavarja, az sem, hogy a hamarjában toldozott-foltozott választási törvényt már 2014-ben alkalmazzák, nem 2018-ban, a millió buktatójáról már nem is szólva!
Amíg ott elfogadták, a szakértőik enyhe lejtést rebegnek – addig ehhez kell alkalmazkodnunk!
Tudjuk, hogy csalni fognak, mert mindent megtettek ennek érdekében, de tudjuk azt is, hogy nem adhatnak mást, csak mi lényegük!
De akkor csaljanak jó nagyot – minél többen szavaznak ellenük, annál nagyobbat kell csalniuk.
Legfeljebb többen is megtanulnak emlékezetből borotválkozni a vén komcsik!
-
A lejtős pályának egyre gyorsuló szakasza következik, reméljük mihamarabb elérik a gödör alját, oszt jó napot!
-
Itt bojkottot hirdetni, szerintem túlbecsülése az embereknek, viszont maguktól bojkottálni szokták a szavazást, annak a mai napig élvezzük a gyümölcsét….
Nocsak nocsak! Valahogy nem vagyok meglepve.
http://hvg.hu/itthon/20140402_voksturistak_nevjegyzek_budapest
http://valasztas2014.hir24.hu/trollvoks/2014/04/01/de-hiaba-kuzd-sok-iciri-piciri-ellenfel/
-
Valami ilyesmi….nos, élnek itt olyan fiatalok, akik tisztán látják ezt a négy évet.
“Jusztin nem fél senkit l. A táncmester viszont mindenkit l fél, és amikor
valakire ránéz, azt mondja: ez az? Biztosan ez az. A pojáca és a hóhér. Mert ez a vér és a vicc
kora. Fegyház és szatíra. Alvilági rémkomédia. Ennek az istenkarikatúrának, ennek az
antikrisztusi bestiának legalább egy percre találkoznia kell azzal a szenttel, aki nem gy löli, s ezért nem fél t le, és nem nézi le és nem veti meg, aki tisztán és nyílegyenesen átlép rajta, és
azt mondja, nem, ilyet nem csinálok, nem ezért vagy azért, morál vagy egyéb pátosz, nem
csinálok ilyet, mert ez rossz. Érti? Rossz. Ez így nem jó. El kell vetni. Így semmire sem
megyünk. Ez csak rjöngéshez vezet, mint ahogy ahhoz is vezetett, hiszen itt az eredmény, az
éhez város, a házak égnek, az utcákon holttestek, rémuralom, a bombák zuhognak, romok,
reszketés, borzalom, sortüzek és gránátok és. Micsoda és? Ez így nem helyes. Ezeket a
rögeszméket fel kell számolni. Ez így nem megy tovább. Egyszer nek kell lenni.
Übermensch? Elég volt bel le. Most már ideje, hogy kijózanodjunk. Elég sokba került. ”
karnevál Hamvas
“Az erdélyi, felvidéki és egyéb határon túli magyaroknak nem tanácsolunk semmit. Ők vannak a legkönnyebb helyzetben. Semmiféle felelősség nem terheli őket, döntésük következményeit nem ők viselik. Egyetlen dolguk van, elsétálni a postáig és feladni a voksukat. A beérkező szavazataik úgyis ellenőrizhetetlenek lesznek.”.
.
Másképpen látom ezeket a dolgokat:
Nincs semmilyen dolguk. Nem kell a postára sétálni. Nem kell semmit sem feladni.
S ha nem érkeznek be a szavazataik, ez a diktatúra akkor is vélelmezni fogja, hogy néhány százezer szavazat be is érkezett, és azon mindenki csak a fideszre szavazott.
.
Egy hsz a STOP-ról:
“Nagggyon nyomja a fidesz az összefosást! Sztem arra gyúr, hogy ne érjék el a 15%-ot, így kiesnek a Parlamentből!
Jó poén lenne! Azt hitték a többiek, hogy az mszp hátán bemasíroznak, de inkább még az mszp-t rántják vissza!
Nem kár egyikért sem! :) ”
-
Ilyen lényeknek tényleg nem kell demokrácia, ilyen lényeknek egypártrendszer kell, ahol atyuska megmondja, mikor, mit tegyen, buksi fejét gondolkodással ne terhelje, csak bérmeneteljen, amikor szól a vezír, hogy kell egy kis öntömjénezés a lelkének.
“(Az AN Szerkesztőségének mindehhez csak egyetlen megjegyzése van: mindez igaz, csakhogy a „magyar csapat” győzelme sem oldaná meg ezeket a problémákat, és a megoldás módja sem a fentiekben jól jellemzett választás – A szerk.)”
.
Nem tudok semmilyen olyan megoldást ami működne a jelen helyzetben vagy a közeljövőben, de egyet tudok. Amikor az emberek nem tudják megoldani a a problémáikat akkor a szűkre szabott határidő lejár és ilyenkor a sors, vagy mondjuk a történelmi és társadalmi evolúció veszi át az irányítást. Nem lesz kedves dolog senkinek, azoknak sem akiknek ma a kezében a korbács és bőkezűen osztogatják a rémületet, fájdalmat és halált.
.
Még nem beszélnék Isteni közbeavatkozásról egyszerűen csak beindulnak azok a mechanizmusok amelyek eddig is működtek évszázadok alatt és a korbács átkerült egyesek kézéből mások kezébe. De akinek korbács és hatalom van a kezében az nem arról nevezetes, hogy lazítana addig amíg még lehetősége van rá. Ővelük nem lehet tárgyalni. Tárgyalóképesek, okosak, de nem akarnak. Jön a könnyű mámor a fejükben, a hatalom mámora és aztán ahogy lenni szokott tűnnek el süllyesztőben. Nem csak ők hanem a kiszolgálóik is.
.
Gondolkodom néha, amikor a hszeket olvassák ezek a személyek akad e köztük egy is akinek a dühét, bosszúvágyát és hamis lelkiismereti indoklásait felváltja az életösztön és gyorsan leugrik a süllyedő hajóról.
.
Nem hiszem. Akik ilyen felismerésre képesek lennének azok nincsenek is köztük, azok be se jutnak közéjük.
-
Ami Fideszt és Orbánt illeti, nem hiszem, hogy önálló magyar kormányszervezet, inkább egy nagyobb tortának egy szelete, különben nem tudna ilyen , a nemzetközi társadalmat, bankokat stb. és hátrányosan érintő politikát és tevékenységet véghez vinni.
.
Ugyancsak kizártnak tartom, hogy Orbánnak a leghalványabb fogalma is lenne kit szolgál még ő egyáltalán és, hogy az ő csatlósai közül kik szolgálják még őt. Helyette vannak illúziói.
.
Orbán egyik párfogója aki sokat tett érte.
Nézzük csak meg alaposan ezt a képet!!
Nagyon alaposan!!!! Nagyon alaposan!!!!
.
http://3.bp.blogspot.com/-3gXHrhFBttI/TnJg-JGCTII/AAAAAAAAKtc/KCmMqPCvIu0/s1600/george-soros_dr-evil.jpg
Tökéletes irói kép a pálya és az induló csapatok tekintetében, azonban az ennek következtében várható és könnyen megjósolható versenyeredmény vonatkozásában nem indokolható reménnyel.
Mert fizikai törvényszerűség az, Newton-képlet van rá, hogy lefele menet könnyebb és gyorsabb az út, aki botlik is leér, ellentétben a fölfelé csak folytonosan küszködővel…
Azonban, hála az elmúlt évek ellenzéki bénázásának, mára valóban már csak a csodavárás maradt, azaz, hogy igy kell megpróbálni nyerni.
Mert a baj sokkal nagyobb: a valódi tét a Jobbik 2018-ig/ra történő hatalomba jutása lesz, látva azonban a folyamatokat, sajnos ebben sem lesz meg a kellő elvszerűség és határozottság…
Szavazzatok a teljhatalom ellen!
http://propeller.hu/itthon/2900892-video-gyurcsany-kozonseg-elott-alazott
-
PlagiPál a nemzet golyóstolla után egy ilyen táblával kiállni, melyen helyesírási hiba van, na ezt nem hagyhatta ki a volt miniszterelnök!
Sokszor kihagyott már magas labdákat, ez most talált, bár a pasi nem igazán fogta fel, hogy mi a gond az ő táblácskájával, ő egy hívő, nem nyelvész!
-
De lényegesebb az, hogy: ha így tudna felolvasni a vekkeres, ahogyan papír nélkül tud beszélni Gyurcsány, talán még ki is állna vitára, de már egy hosszabb felolvasás is gondot jelent neki.
Na, de a tapsikolóknak megteszi, nekik ő az Isten….a sok ostoba hívő!