E-migráns: Bocsánat a szégyenért! 2013. június 9. vasárnap 16:50

  • Share/Bookmark

Szégyenlem magam, és bocsánatot kérek!

Kérem, higgyék el, mi nem vagyunk olyanok! Szégyenlem magam és bocsánatot kérek minden magyartól, hogy nem vagyok elég erős ezt a gyalázatos képet – amilyennek most Magyarország látszik – lemosni, lesuvickolni, kifehéríteni, és minden külföldivel találkozva titkon abban reménykedni tudat alatt, hogy hátha nem tudják, milyen szégyenletes mocsok, rothadó elborult pszichopestis burjánzik hazánkban, megfojtva minden jót és nemest. Pedig tudatosan tudom, hogy a nyilvánosság, a fertő naturalista kiteregetése lehet az egyetlen békés átmeneti út vissza az európaiság, a demokratikusság halványuló fénye felé. Dühít a zemberi gyarlóságom, hogy kicsinyes félelmeim miatt bármennyire is, de passzivitásommal hátráltatom a megváltásunkat. Látom a gyermekek tömegeit, akik ártatlanságuk árnyékában vesztes elszenvedői a pszichopestis kártevéseinek, és szégyellem, hogy ehhez akár egyetlen nappal is hozzájárultam a gyengeségemmel. Látom azt a rengeteg, évek alatt megfáradt, testük elesettségével küzdő panelpatkánynyuggert, akik szemében a láng már rég elhalványult, és amelyet a létezés árának fizikai fájdalmáról árulkodó halványuló keserűség váltott fel. Már ők sem mennek ki a barikádokra, még a demonstrációkra is csak a legelszántabbak, akikben a lelki tűz még felül tud kerekedni az élet keserű melankóliába taszítottságán, de a hömpölygő, burjánzó szellemi mocsokcunamival már nem képesek fizikailag szembeszállni. Tőlük is elnézést kérek, mert helyettük is nekem kéne harcolnom az elvesző értékeinkért, amelyeket többnyire ők teremtettek meg, ők tartottak életben, de a stafétabotot már nem bírják továbbcipelni. Görcsbeszorult lelkem könnyezve figyeli elnyomorított mindennapjaik túlélésre szorított vegetálását. Elkeseredve látom haláltáncba örvénylő reménytelen sorsukat. Ők már képtelenek torpedóként, élőpajzsként felvenni a küzdelmet a fertőzés polipjával. Szégyenlem, hogy erőtlenségem folytán képtelen vagyok feltartóztatni zuhanásukat a mélybe. Mindegyikőjük elnézését kérem elkeseredett tehetetlenségemért.

Szégyenlem magam, hogy a földmaffia kiteljesedve, retorziómentesen virul. Szégyenlem magam, hogy pofátlanul végigviszik a dohánypanamájukat oligarcháik hűbéreseivel.

Mindenki előtt szégyenlem magam az oktatási rendszerünk lerombolója, elborult tombolása miatt. Hoffmann rózsás meséinek bedőlt a naiv ifjúság – HaHa! CsipkeRózsika gonosz boszorkánnyá vedlett és álomba szenderítette a tüzes ifjakat, lehűtve a kitörő paripákat, időpányvával lefogva őket. A minisztériumba berobbanó forró hangulatot jegesítette el az egy héttel későbbre hazugon ígért egyeztetéssel, amely csak álnok csalárdság volt, hogy nyüszítve menekülhessen a betonbiztosnak hitt patkányoduból. Nemcsak a forró helyzet elkerülése volt a cél, hanem az ifjonti összefogás nyári szünetből eredeteztetett elpárolgása is. Számító, aljas trükközés, átverés az állandó harcmodoruk. Elnézést kérek a becsapott fiatalságtól, hogy nem tudtam felhívni figyelmüket a szipirtyó csapdájára, hiába láttam egyből, és tudtam, mire megy ki és csalja lépre, eredménytelenségre ítélve őket, megtörve fiatalos lendületüket! És még egyszer elnézést kell, kérjek a gusztustalan kioktatásuk miatt, hogy betörő garázdáknak lehettek címezve. Antidemokratáknak azok, akik a demokráciát kérik számon, miközben lehetőségük sem volt, hogy ezt a rágalmat cáfolhassák, megvédve ártatlan becsületüket.

Szégyenlem, hogy a pedagógusokat terror fenyegetése mellett nyomják el, verik át hazug ígéreteikkel. Besúgó, diktatórikus ernyőszervezetbe kényszerítik őket.

Szégyenlem azt a vérlázító eljárást, ahogy a rendőröket, tűzoltókat megalázzák; szubjektív, hatalmaskodó hadbírósági fenyegetettséggel irtották ki a demokratikus jogon alapuló demonstrálásuk lehetőségét is. A rendőrök állományából a vakhitűek sokszoros fizetéssel jutalmazását szégyenlem, bár világgá kiáltanám.

Az orvosok és nővérek átverését, a packázást, a hitegetést gyűlölöm, és e szégyenletes eljárások miatt mélységes elnézésüket kérem, hiszen megbecstelenített munkájuk a legfontosabb társadalmunkban. Szégyen és bűncselekmény, amit velük művelnek folyamatosan!

Minden adófizető, vásárló zember elnézését kérem, hogy be lettek csapva, mert a korábban kormányunk által ígért 16–18 %-os ÁFA helyett 27 %-ra emelték azt fel! Így már csak ezen is láthatjuk, hogy a szavában adócsökkentés kormánya igazából a sarcolásé, a kizsigerelésé.

A nyílt tekintetű állampolgárok nap, mint nap szembesülnek az orcátlansággal, hogy „a zember aki még soha sem hazudott” nap mint nap, ma már egyik óráról a másikra képes mindennek az ellenkezőjét bizonygatni tetteiben és szavaival is. E nyilvánvaló tudathasadásos állapot kényszerű elszenvedése miatt kell bocsánatot kérnem tőlük, míg mindenki mástól a sötétben hagyásuk bűntette miatt!

Tízmillió zembertől kérek bocsánatot, hogy adósrabszolgákká lettek degradálva, milliónyi csekk, adó és járulékfizetésre alacsonyított robottá, akiktől a gyermekáldás öröme is el lett kobozva, és csak a rabszolgaságuk újratermelésének eszközévé, szaporulattá vedlett fizikai kötelezettséggé vált. Azért, hogy a gyűlöletkampányuk szétrobbantott barátságokat, családokat! Azért mert az anyagi, erkölcsi és ideológiai nyomor elől százezrek menekülnek egyelőre még szabadon a demokratikus, liberális világba.

Hihetetlen szégyen, ezért fejemet lehajtva szégyenlem magam, hogy a szabadság alapvető szimbóluma, a sajtó és valójában az összes média szabadsága fel lett számolva. Módszeresen bekebelezte a rezsim darálója a közszolgálati bázisok után a független piaciakat is agresszív, diktatórikus eszközökkel, a financiális támogatások megvonatásával, a hirdetők távoltartó elijesztésével, vagy a már zsákmányként megszerzett versenytársak bőséges támogatásával. Elnézést kérek mindenkitől, akik áldozatai a torzított jelen- és történelemhamisításnak tv-ben, rádióban, újságban, plakátokon! Nem tudom megállítani! Szégyenlem, de kevés az erőm, gyenge, halk a hangom a hazugságok üvöltése közepette. Színházak, múzeumok, iskolák, tankönyvek, a bürokrácia hivatalai? Számtalan a sor, amint a szégyenem is.

Én kérek elnézést, hogy megszűnt az ideológiai és vallásszabadság, hogy betiltottak, ellehetetlenítettek, üldöznek egyházakat, megvonták annak lehetőségét, hogy híveik az adójukból támogassák gyülekezetüket, szinte csak a kebelbeliek támogatását téve lehetővé.

Én kérek elnézést, hogy az ügyészség a kormány fenyegető fegyverévé vedlett, az oligarcháik igényeit kielégítendő, ugyanúgy, mint a saját embereikkel kipárnázott, szelektált bírói vezetés az eltávolítottak helyén.

Szégyenlem magam, hogy az ország kisemmizve veszíti el szüleink félretett megtakarításait, vagyonkáit, ahogy még unokáink jövője is el lett rabolva; jó előre adósságba taszította őket elnyomó hatalmunk. Felmenőink és utódaink bocsánatát kérem, hogy nem sikerült ezeket megmentenem és így az Orbán-maffia oligarchái kezére játszhatta, nyomorunkból gazdagodva nyeli el folyamatosan országunk és az Európai Unió minden felénk irányuló támogatását, erőforrását.

Szégyenelve magam kérek elnézést, hogy fasizálódunk, a diktatúra képlékeny határmezsgyéjén vergődünk, csúfságunkra azon vitatkozva, hogy már belesüllyedtünk-e, vagy még csak karcolgatjuk. Azért, hogy ifjú demokráciánk csontvázának maradványát is szétrágja a kór, hogy köztörvényes módon a hatalom bitorlása érdekében a választási rendszert átírták elnyomóink, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tették a leváltásukat.

Szégyenlem magam és mindenkitől elnézést kérek, hogy dúl a rasszizmus, a másságot üldözi a hatalom – burkolva és nyíltan is sokszor – én, a féllábú homi zsidó-cigány Piréziából!

Szégyenlem magam mélységesen, hogy csavargó gazembernek néznek, vagy akár csak nézhetnének, amiért mások, más országok befizetett adóit követelik számító, kapzsi vezetőink „MERT JÁR!” alapon. Nem beszélve arról, hogy e pénzek ténylegesen nem is az országunk érdekében hasznosulnak, hanem nagy részük elsimicskázódik, cápaoligarcháik elnyelik.

Bocsánatot kérek minden EU-állampolgártól, hogy szembehazudjuk őket, pénzeiket lenyúljuk, és mindezek ellenére áskálódva szúrjuk őket hátba minden lehetséges esetben! Vért könnyezek szégyenemben, hogy akik segíteni szándékoznak, azokat is rúgjuk, mocskoljuk. Gyűlöletet, ármányt és viszályt keltünk; zavaros szennyvízzé kutyuljuk még az ásványvizüket is. Minden nemeset, amit hittek rólunk, lerombolunk; gusztustalan bűzölgő kerülendők lettünk, akiket udvariasságuk ellenére is nagy ívben kerülnek orrfacsaró szagú habitusunk, nagyképűségünk okán. Félnek rohadt lelkünk fertőzésveszélyétől. És én tudom, hogy igazuk van! Ez a legborzasztóbb. És nem tudok megbocsájtani magamnak sem emiatt, a tehetetlenségem miatt! Mert ők, a rettegett ŐK, a Nagytestvér és bandája, országunk és népünk (vagy pontosabban: zsákmányul ejtett országuk és népük) tényleges megnyomorítói. És nem tudok megbocsájtani magamnak sem emiatt! És csak szégyenlem magam helyettük is…

Csak vágyam, hogy szellemiségem, hitvallásom, erkölcsiségem, ha tud, sokasodjon, szárnyalva tépje le a ködösítő rózsaszínnek látszó narancsfekete fátylat mindenhol, mert testben bár egy vagyok, ez az Út, a feladatom. De feladata ez mindenkinek, aki több mint por; megmenteni maradék intellektuális értékünket, ha már a materiális elveszett is. Hogy csak kölcsönvették, vagy ténylegesen örökre elrabolták, még rajtunk múlik. Szenvedélyes buzgalommal kell, hogy mindre vigyázzunk, mert különben mi is felelősek leszünk hanyagságunkért gyermekeink, unokáink és az ő unokáik előtt. És NEM AKAROM A SZÉGYEN BÉLYEGÉT, TUDATÁT VISELNI mások bűnei és tehetetlenségem miatt, s GYŰLÖLÖM BOCSÁNATÁT KÉRNI BÁRKINEK IS, ezért szenvedélyesen könyörgök, parancsolom, hogy tegyünk. Tegyünk bármit, ami kell, hogy tisztán, büszkén, szégyen nélkül nézhessünk mindenki szemébe, akár magyar, akár európai, de akkor is, ha lelkében piréz!

Most pedig indulok a gátra.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.6/5 (88 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +132 ( 160 szavazatból)
E-migráns: Bocsánat a szégyenért!, 4.6 out of 5 based on 88 ratings

  • Share/Bookmark

51 Reader’s Comments

  1. Kedves Europai Unió országok aófizető polgárai!Szégyelem magam,mint magyart,hogy a felzárkozásunkért országunknak adott adó Eurotokat aljas modon nem arra használjuk fel,amire adjátok,hanem elsimocskázzák magán zsebekbe.Addig nem is megyek ki az országból,mig ez az állopot fenn fog állni.Nem szeretném,hogy a szégyentől piruló arcomat lásák a külföldiek.
    A cikk irója a véleményével nagyon “fején találta a szöget.”Sajnos ez van ma nálunk Magyarsztánban.Még sajnosabb,hogy sokan vannak,akik lelkesen tapsolnak enne a helyeztenk.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szavazzon!
Loading ... Loading ...
RSS e-Vitae
RSS rasputyn
RSS nagydiofa
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
RSS leharblog
RSS szendamondja
Videók