Bécs/Zürich – Földényi F. László esztéta, műfordító Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről írt elemzését közölte a Neue Zürcher Zeitung szombaton abból az alkalomból, hogy az írója vasárnap tölti be hetvenedik életévét. A lap egy másik cikkben bemutatja Fejtő Ferenc Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását.
.
A tekintélyes svájci világlapban közölt írásában Földényi egyrészről Honoré de Balzac Emberi színjátékával, másrészről a középkori elbeszélő irodalommal és Dante Isteni színjátékával állította párhuzamba Nádas Péter regényét.
.
A középkori epika szerkezetére emlékeztet a mód, ahogy a regényben a szereplők a semmiből előtűnnek, és azután valahová eltűnnek, a legváratlanabb pillanatban uralkodó helyzetet foglalnak el a műben, majd ugyanolyan váratlanul ismét mellékszereplőkké válnak – írja Földényi. A Párhuzamos történetek szereplői azonban középkori előképeikkel ellentétben olyan alapossággal és részletességgel kidolgozottak, tetteik és gondolataik olyan logikával felvértezettek, hogy „abból a világon semmilyen realizmus nem hiányolhat semmit” – fogalmaz. Mégis – tette hozzá –, az egész mű logikája egészen másféle irányba mutat.
.
Míg egyrészről a Párhuzamos történetek Balzac világában, „a mindannyiunk számára ismerős mindennapok világában” játszódik, a mű szerkezete mégis Dante logikája szerint épül fel – állapítja meg Földényi. Az esztéta a XIX. századi francia író műveivel közös vonást lát abban is, hogy – mint írja – a szereplőket felsorakoztatva az olvasónak az az érzése, hogy Balzac regényalakjaihoz hasonlóan róluk is mindent tud, s hogy külön regényt lehetne írni mindegyikükről. Ugyanakkor, akárcsak Dante Isteni színjátéka, Nádas regénye is mindent, ami valóságos, vagyis földi, a nem valóságos, nem földi, vagyis a metafizikus tükrében szemlél. A Párhuzamos történetek ezért az elmúlt száz év egyik legjelentősebb alkotása az európai irodalomban – írta Földényi F. László.
.
A lap nyomtatott kiadásának nemzetközi változata bemutatja Fejtő Ferenc Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását. Úgy tűnik, minden ajtó és ablak tárva áll ebben a figyelemre méltóan könnyű lapírói prózában; rajtuk keresztül az ember egy fiatal férfi lelkébe láthat, aki 1934-ben a szó sok mindent magában foglaló értelmében utazásra indul az Osztrák-Magyar Monarchia maradványain keresztül – írta recenziójában Jörg Plath. A magyar diák, Fejtő a cikkíró megfogalmazása szerint nem egyszerűen Budapestről zágrábi rokonaihoz utazik. Egy „érzelmes utazást” kezd – írta a címre utalva –, amelynek során „feladja a világforradalomért való harcot a jelenért és az élvezetekért”. „Mint ’polgár és szocialista’, Fejtő a jövőt a múltba való visszatéréssel nyeri el” – fogalmaz az NZZ cikkírója. Fejtő emlékeiből és benyomásaiból szemléletes portrékat rajzol rokonairól, felidézi az első világháború előtti posztnacionalista magatartásformákat, ír a kereszténységre áttért zsidó rokonságának asszimilációjáról és a Horvátországban grasszáló nacionalizmusról – ismerteti az NZZ.
.
Az Érzelmes történeteket Relle Ágnes fordította németre, és jelentette meg a berlini Matthes&Seitz kiadó gondozásában 2012-ben.
